Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-13 / 84. szám

Erdélyi levelek Hegedűs Nándor könyve a magyar kisebbségi sorsról X felszabadult észak-Erdélyből 'érkezik egy melyen meleg, férfias Hang a húszéves kisebb­ségi sorsról, magyar b'órtönből. A Hang az er­délyi magyar közélet egyik kiváló és megin­gathatatlan harcosáé, aki nemcsak rendíthetet­len magyar, nemcsak' a magyar közélet egyik vezetője volt a rabságos sors Húsz éve alatt, emellett képviselő a bukaresti parlament fül­ledt és minden magyar hang ellen fellángoló termében, ahol ciklusokon és éveken keresztül úgy állott a magyarságra zúduló zivatarban, türelmetlen1, gyűlölködő kénesőjében, mint a szálfa, Hajlíthataflanul, az eltemethetetlen igazság erejében. És ezenfelül a magyar fáj­dalom és magyar élet Hangja, közíró a bilin­csekbe vert magyar sajtó egyik első vonalá­ban, Hegedűs Nándor. Ma már történelmet je­lentenek eiek a Hangok és ezek a villanások, történelmét azok a vezércikkek, amelyek a ma­gyar sorsőt szólaltatták meg éveken át, a leg­sötétebb éjszakák és a legtüzelőbH gyűlölet éj­jelein, a magyar nyilvánosság előtt kiáltva és Európa lelkiismeretéhez szólva. Ezeket a ve­zércikkeket gyűjtötte most kötetbe a felszaba­"dulás történelmi Hónapjaiban a történelem és a magyar emlékezés számára az Erdélyi leve­lek írója. Hegedfis Nándor éveken át irta Váradról es Erdóly különböző rejtekHelyéről ezeket a Cikkeket, a Pesti Napló első oldalán „Erdélyi levelek" cím alatt a magyar szívekHez, a ma­gyar elszánóst erősítve és Európa lelkiismere­téhez szólva. Ezek a bujdosó úton készült le­gelek Hozzá akartak járulni annak a Célnak a szolgálatához. Hogy az anyaországban, a ma­gyarság szivében állandóan ébren maradjon az erdélyi gondolat. de ezen felül Európához is szóltak az erdélyi éjszaka sötétjéből. Éppen ezért ezek a« újság Knszonnégyőrás életéhez készült vezércikkek töbHet jelentenek mint egy közíró egy-egy múló, „aktuális" cikkét, nem, ezek nem a pere történelmét rögzítettek. Ha nem adatok, emlékeztetők és figyelmeztetők a múlhatatlan magyar - történelem tanulságai számára. Sz Erdélyi levelek rendszerint csak Hosszú és veszedelmes kerülő utakon juthat­tak el Váradról a Pesti Napló redakciójába eáer úton, ezer lelmenyess'éggel és Vállalva a legsúlyosabb veszedelmeket Ki kellett játsza­ni a román posta és cenzor figyelmét, sőt ami­kor egyre tornyosult, a veszedelem, egyre sű­rűsödött a gyanú, voltak „Erdélyi levelek, amelyeket nem is lehetett Erdélyben postára adni. ki kellett utazni a közírónak az erdélyi országból és Csak ott adhatta őket post'árfl. Högy milyen Hatásuk volt ezeknek a nagy tör­ténelmi tudással, a magyar sors közvetlen vál­lalásával és ragyogó közírói felkészültséggel, éppen ezért elementáris hatással megírt leve­leknek, mutatja az is, Hogy a römán lapok gyűlölködve és türelmetlenül követelték: nyo­mozzák ki a cikkek Erdélyben élő íróját, a had­bíróság vonja, felelősségre ós Hogy mi lett vol­na, Ka sikerül Csak egyet is elfogni Hegedűs Nándor levelei közül, azt könnyű megítélni, ha Végigolvassuk az erdélyi magyar újságírókra kimért romári Hadbírósági ítéleteket akár He­gedűs Nándor adataiból, akár abból az első 'lyen tanulmányból, amelyben Berey Géza tár­ta fel először, még észak Erdély felszabadulá­sa előtt az erdélyi magyar kisebbségi újság­írás kálváriáját. Hegedűs Nándor a nagy magyar közírói Ha­gyományokat ápolva, nem vette át a román lapok fékezetten szájú, gyűlölködő olyan Hang­ját, amelynek stílusa mindmáig ismeretlen a magyar sajtó törtenetében, igyekezett tárgyila­gosan és Higgadtan írni még a legkeményebb IujcTa József DÉLMAGYAkóivSZAG VASÁRNAP. 1911. ÁPRILIS 13. ® 17 üldöztetés óráiban is és éppen a leveleknek e hangja miatt is külön helyet foglalnak el ezek az „Erdélyi levelek" és jelentőségük ép­pen ezért áth'atóbbak. Hegedűs igyekezett fő­leg meg fám adhat a tlan adatokkal, számokkal és tényekkel dolgozni és adatait túlnyomóan ép­pen az erdélyi románok életéből vette, szembe állítva velük a magyar kisebbségi sors szomo­rú és drámai párhuzamait. Alig van alapo­sabb ismerője a kisebbségi sorsnak ás történe­lemnek', jogrendszernek, mint Hegedűs Nándor szinte erre a kérdésre állította be legutóbbi kétévtizedes egész közírói munkásságát. Ma pedig a világos rámutatással szólnak sm Erdé­lyi levelek a magyar, nyilvánossághoz, a kö­zelmúlt Karcait tárják fel, tanulságul és emlé­keztetőül. Ezért Végveit nem Hiábavaló munkát Hegedűs Nándor, a történelmi szerepet válla­ló közíró, Hogy most a felszabadulás után kö­tetbe foglalta a rabság évei alatt készült Er­délyi leveleket. Drámai erejű olvasmány ez a másfélszáz öl­dal, amelynek lapjairól a magyar kisebbségi élet sorsa dübörög. Ezekből az oldalakból kibontakozik" néhány olyan fejezet es n'éh'ány olyan arcél, amelyet Csak az ismerhet, aki akk'ör, Húsz év alatt is­merte az erdélyi bilincset. Ilyen füstös bierná ban. komor feketében tartott, portrét fest He­gedűs Nándor a ,.Legyen igazság" című Cik­kében Ghibu tanárról, a román anfizeriziós li­ga erdélyi alelnökéről, a Cuza—Goga párt ve­zetőjéről, erről a mániákus emberről, aki „mint a perzselő szélvész szabadon és akadály­talanul seperhetett. Végig Erdélyben, Högy nyo­mában magyar kultúrintézményekből Csak üsz­kös romok maradjanak." Ez a mániákus ember élete céljául azt tűzte ki, bogy a magyar egy­házi alkotásokat megsemmisítse, az erdélyi magyarság nemzeti intézményeit gyengítse és mindenféle kulturális tevékenységét lehetet­lenné tegyem. És ez a professzor 99 'és fél Hó­nap hadbírósági Ítéletet szabatott ki azokra a magyar újságírókra, akik kí merték állni a mánia megszállottja elé. „A'z isteni ko1dús"-Kan komor színekben írt arról HiHarfüredi találkozóról, amely Soha sem valósulhatott meg. amikor magyar írókat Hív­tak meg Erdélybe. Hogy leüljenek romén írók­kal a zöld asztalKöz, de Bukarest még erre som adott engedélyt. Hegedűs párhuzamot von Ra­bi!* Mihály magyar író és Pavelesőu Cíeinat román író között, az első 1935-ben nem jutha­tott el Marosvásárhelyre, míg az utóbbi 1911­hen Bukarestből Aradra látogatott és sok más román íróval együtt tartott előadásokat. „Név és lélek" Címen például a nevek boncolgatásá­nak mániáját világítja meg Hegedűs, amely­lyel mindent át akartak festeni a románok en­gesztb'efetlenül románra és elkeserítették a ki­sebbségek életét- Pompás írói és közírói művé­szettel rajzol politikai portrét „Az alvintx jegy­I zörőV, abból az alkalomból. Hogy ltfaniu Gyu­la 1936-Han abban az ATvincKan beszélt a „ma­gyar elnyomásról," aHol harminc év előtt, ap nlvinci román nemzetiségű magyar 'jegyző köz­reműködésével — magyar országgyűlési kép­viselővé választották Maniut, az ismeretlen ro­mán ügyvédet, későbbi Nagyrománia minisz­terelnökéi Drámai sorok szólnak arról a nagy­román törekvésről, amikor kiadták a paran­csot, Hogy mindenki választhat magának nem­zetiségei. aki edáíg magyar vófí . .. Először elkezdték a visszazsidósítással, majd követke­zeti a visszanimetesités, a visszarománositás. a visszaörményesités és a vísszaCseHesités, — ez völt az a nagy román nemzeti reneszánsz, nmelvnek nevében zsidót, németet, románt, ör­Örömet szerez gyermekeinek egy ízléses, szép húsvéti locsolófignrával. Pazar választék, olcsó árak. Tekintse meg kirakatain­kat. VÉNUSZ DROGÉRIA, Mikszáth Kálmán­utca *5 szám. 1 ményt, tótot elakarták szakítani a magyarság fájáról, ahová évszázadokon keresztül odata­padt. Vég nélkül sorolhatnánk ezeket a rámutató, idéző és felidéző leveleket, amelyek villogó nagy erővel szólaltak a bujdosó útakból a ma­gyarsághoz és amelyekben egy széles tudású, pompás erejű magyar közíró Erdóly Hangját, jaját, énekét, éjszakáját szólaltatta meg párat­lan írói tervvel és világos látással. „Egykor és most" címen egy Himnusz-per tanulságait vonta le abból az aktualitásból, Hogy 1938-ban a kolozsvári hadbíróság elé állítottak egy het­ven éves öreg urat, Vaiszlovicb Emil váradi szállodatnlajdönost azzal a váddal terhelten, Hogy a román királyhimnusz előadása alatt tiszteletlenni, tüntetőleg viselkedett a váradi színházban, tüntetőleg hátrább húzódott páho­lyában. Ezzel a porrel kapcsolatban Hegedűs feleleveníti a „Románul" című lap 1913-beli cikkét, amelyben dicsőítette azokat a román kispapokat, akik nem voltak hajlandók felálla­ni a magyar Himnusz éneklésekor ... A ro­mán hadbíró kérdezte Vaiszlovichot: „Hol szü­letett!" „Nagyváradon" — hangzott a válasz. , Talán Oradeán!" — válaszolta a katonai bíró. ..Nem kérem': Nagyváradon születtem." Ezért a feleletért a hetven éves váradi szállodatulaj­donos harmincnapi fegyelmi elzárásban része­sült, amit nyomban le kellett iilnie „Szeretnők, ha ezek a sorok valahogy eljuthatnának a ko­lozsvári hadbíróság elé — írja cikkében Hege­dűs. — Talán a mnlt adatainak feltárása meg­győzi a hadbírókat arról, hogy Vaiszlovicb" nyakas magyar ember, aminthogy az is, de bűnös nem lehet". Hegedűs Nándor „Erdélyi levelei" nagyszerű erővel szólnak figyelmeztetőül és tanulságul a magyarság számára, — úgy érezzük, Hogy ez a kiváló erdélyi magyar közíró hivatást vállalt, amikor ezeket a leveleket megírta és feladatot teljesített, amikor möst külön kötetben össze­foglalt" fv.) |A n gőr a g yapjiu| az Arkormánvbiztosság által megállapított RS legmagasabb árakon előnyős osztályozással készpénzért vásárol vagy angorafonalra átcserél gróf Károlyi Józsefné gépüzemű fonodája, az »ANGORATEX« t'SI^Ítt BUDAPEST, IX.. Vaskapu-utca 33. Bútorai szaiiuasat nyitóit vagy fedett butorszállitó kocsikban helyben és vidékre felelősség - mellett vállalja FODOR ÖDÖN ÉS TÁRSA nemzetközi szállítók FEKETESAS-U. 17. TELEFON: 11-21 Keli iRTtlfO V-tftr 118 Gyors munka. Olcsó árak. Nemzeti Takarékosság és Unió tag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom