Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-12 / 59. szám
Problémák az msietfcdl tengerparton.. villan jHiatohka! szaporodott Ufszeged megoldatlan kérdéseinek szama (A Délmagyatország munkatársától) Évtizedek óta csaknem évről-ésxe megismétlődő veszedelme Újszegednek, Szeged „rózsakertjénekf a pusztító talajvíz. A lügas, a villatelek, az utcák, a kertek és gyümölcsösök évről-évre víz alá kerülnek, a talajt munkáihatatlanná teszi a víz s így a Tisza másik partján, szemben az anyavárossal egy sáros, iszapos tenger képződik, amelyben lassan-lassan kipusztul az élet és elpusztul minden szépség. Pedig nagy tervek, nagy álmok fűződnek Újszegedhez. Ezt a különálló tiszaparti várpsgészt nyaralóvá akarta kiépíttetni a város; minden adottság kéznél volt és kéznél van ennek a tervnek megvalósítására. A szegedi tisztyiselőtársadalöm, sőt messze környék lakossága is élénk érdeklődést tanúsított régi időktől kezdve Újszeged iránt a nyaralási lehetőségek tekintetében és így természetes, hogy Újszeged egyre nagyobb hittel nézett a jövő elé. De a szépségeken, a terveken kívül goridok is fűződnek Újszegedhez. A gondok között a legnagyobb a vis problémája, amely mint állandóan megismétlődő veszedelem beláthatatlan tenger képében jelentkezik évről évre az újszegedi utcák és terek között. Az ujszegedi „vizkeveredes" A talajvíz — Szeged más környékéhez Hasonlóan — Újszegeden is feltör a felszínre, Behatol a lakásokba, elpusztítja lassú, de annál kitartóbb munkával a gyümölcsösöket, kerteket és házakat. Sok lenne egyetlen riport keretében végigmenni minden utga minden házában; ahol az ember megfordul, ahsva az ember betér, mindenütt ugyanaz a kép fogadjaA pincékben egy-másfél méter magasan 611 a víz. A házak falai átnedvesedtek, itt-ott lakhavaros oszlopai között, verejtékes homlokkal és ziháló mellel menekülök Madách szoborképéhez s kérem, hogy vonja vissza a Tragédiából a falanxtert, ne akarja, hogy ebben a szörnyű technika-őrületben elvesszen az Ember. De Madách kőarca hideg és elutasító, menekülnöm kell tovább, a levegő sivító, kattogó, zuhanó és robbanó szellemei üldöznek. Hová meneküljek? Ekkor felvillan a lelkemben, hogy a Fehér Gsönd Birodalmában elmulasztottam egy szent kötelességet A szobámtól alig pár lépésnyire, balra, az elkülőnitőiben haldoklik egy Ember. Vissza kell mennem, imádkoznom kell érte. Verejtékes homlokkal és ziháló mellel ébredek. Pontosan egy óra van, impozáns komolysággal kongatja a fogadalmi templom * órája. sAve Maria, ora pro nobis...« Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja... Reggel kacagva süt a nap az erkély-ajtón át, Csivitolnak a madarak, nevet a világ. Kékszemű, szőke takaritólány friss, egészséges arca hozza * reggelt szobámba. — Az éjjel meghalt az a betog _ mondja szinte mosolyogva. Nem tehet róla, mosolyognia kell, mert kacag belőle az erő. egészség, a tavaszodó természet. '—• Hány órakor fialt meg?... — kérdem. Egv óra volt éjfél után, art hiszem... Hatodnapra kész volt az Ítéletem. Egészségre ítéltek... — Semmi organikus baja nincs a szivének. A fiöemelkedések sem jelentenek semmit. Tekintse ismét egészségesnek magát, _ szitál a Professzor Ur jóságos, meleg hangja a Fehér Csöndben. Kegyelemben elbocsájtoftak, életre ítéltek... Odakint a szürke, bonis fellegek közül előtöri a tavasztigérö. jó öreg nap. — Te okvetetlenkedő, haszontalan kis jószág — igy zsörtölődtem a szivemmel —. semmi bajod sincs, hallod?! Az a gyanúm, hogy ő egy héttel előbb is Jól füdta ezt. Tudta, hogy nincs semmi bajom, csak ilyenkor, amikor még alszik a természet, de már szilaj, földszagú szélparipák vágtatnak a levegőben van valami, ami megbabonázza a bosszú tél sok keserűségtől elfáradt embert, Tavaszodik"... tatlanná téve a lakásokat- A Vámházzal szemközti Bobolics-telepen eddig már több ház őszsze is dőlt. ha a segítség menete meg nem gyorsul, akkor; ugyanez a sors vár még igen sok házra Újszeged utcáiban. Pedig Újszeged lakossága mindent megtett, hogy a segítséget jelentő csatornázást minél előbb megkezdje a várös. Csaknem minden ember kifizette már Csatornázási hozzájárulását. A város maga is igyekszik segíteni, amennyire Csak tud; az államtél kapott 5000 pengő segéllyel azonnal megkezdte a Hsatornáázst, amely hónapök óta szakadatlanul folyik. Csakhogy a víz gyorsabb, mint as emberi kés és sokkal gyorsabb, mint a bürokrácia. Amíg valamilyen intézkedést. hivatalos jóváhagyással meg lehet kezdeni, akkor már régen ellepett mindent a könyörtelenül és szünet nélkül szivárgó talajvíz. A talajvizén kívül azonban vau más vízpfoblémája is Újszegednek. A Helyzet ugyanis az, Kogy az emésztőgödrökből a nyelőkútakból visszafelé, tehát felfelé törő víz összekeveredik a fakadó talajvízzel és az esővízzel. Egyiket sem lehet levezetni, mert évtizedek óta nincs megfelelő csatornarendszer. Ez a hírKedt „ujszegedi vízkeveredés", amely annyi panasznak ad alapot Ezen az állapoton kívánnak möst segíteni ós fokozott iramban igyekeznek a csatornákat kiépíteni. Ez a Csatornázási munka sokkal gyorsabban haladna a bennszülött újszegediek véleménye szerint, ha megfelelő anyagi fedezet állna rendelkezésre. 0 pénz azonban bürokratikus úton érkezik s es meglassítja a munka ütemét ís. A rendkívüli államsegély megmutatta, Kogy Ka a pénz kéznél van, akkor aznnna! megszületik a segítség is. A Csatornázási munkálatokkal kapcsolatban szeretettel beszélnek az újszegediek Csányi főmérnökről, aki minden lehetőt elkövet hivatalos órán belül és hivatalos órán túl, hogy mentse Újszegedet, amennyire lehet. A viitamiprokiema Csakhogy a mentési mflnkálatok előtt Is egyremásra tornyosulnak a technikai akadályok. Egyrészt a megásott csatornákban azonnal méternyi magassáeban feltör a viz, másvészt pedig az újszegedi villanyrendszer nem tudja kielégítően működtetni azt a két villanyszivattyút, amelyet Újszegeden beállított a város- Az újszegedi villanyvezeték régi és ennek következtében megrongálódott, gyenge. így azután az a helyzet áll elő, hogy az előírt 110 voltos áram helyett — a műszaki mérések megállapítása széfint — 87 voltos áram száladgál Hsak Újszeged vezetékeiben. A házakban a legkisebb szobában is 100-as, 200-as villanykörtéket égetnek, mert as étiméi alacsonyabb számú körték álig adnák fényt. Ennek természetes következménye az. hogy a gyenge áram nem tudja hajtani a villanymotorokat, nem lehet működtetni a szivattyúkat megfelelő mértékben, legfeljebb csak nappal, amikor más vil lanyfogyasztás níntís. Ezen kellene a városnak sürgősen segítenie a villanyvezeték kicserélésével. Talán meg lehetne erre is találni a fedezetet. A szerb megszállás előtt fektették le az újszegedi Vezetékeket, itt lennp az ideje annak, hogy a nedves Újszegeden megrongálódott villanyvezetéket kicseréljék. Ez lehetővé tenné a szivattyúk állandó működését, ami már azért is igen fontos, mert a jelenleg, épülő csatornarendszert végleges megoldásnak szánták Újszeged víztelenítésére. Az új Csatornarendszer mindenben meg is felel a követelményeknek, eredményt azonban csak akkor lehet vele elérdégmagyarors2ag SZERDA, 1941. MÁRCIUS 12. Purímí istentisztelet a zsinamMn szerdán este fé! 6 órakor, csütörtök reggel fél 7 órakor. ni, ha Újszegeden állandóan működnek a azi vattyúk. Erre a fcélra már épül is az állandó szivattyúház az újszegedi templom mögött, „negsavanuodlk a iöld.. A kérdés gyors 'és végleges megoldását sürgőssé teszi az, högy — bármilyen rossz legyen is jelenleg az idő —, mégis csak a napba tavasz, illetve a nyár felé közeledünk. A nyárnak pedig megvan a talajvíz szempontjából aSS a veszedelme, hogy a talaj a napsütésben süly* lyed, a házak alapja természetesen ezzel együtt a talaj előbbi felszíne alá kerül s*a tönkrement falak megrepedeznek. Arra kell tehát számítani, Kogy Ka a nyár folyamán semmi talajvíz nem szivárogna is a földből, az épületek felett mégis ott függ Damohles kardja. Amit pedig a gyümölcsösökben, a kertekben és a termőföldeken művel a víz, arfa vonatkozólag az újszegedi viszonyok egyik legalaposabb és legrégibb ismerője? Zsembefy Káröly tK. biz. tag a kővetkezőket mondja: —r A víz egyszerűen elzárja a nyári melegben a talajt a levegőtől, megfojtja a gyökeretUgy mondják ezt errefelé, Kogy megsavanyodik a föld. Terméketlenné válik, nem lehetett megmunkálni, hát nem is fizet- óriási veszteségeket rejt ez magában. Reméljük azonban, hogy nyárig talán sikerül a kérdést megoldani, hiszen a szükséges munkát megfelelő tempóban el lehet végezni egy hónap alatt . . . Növeli a veszedelmet a Tisza jelenlegi mfgas állása ís. Az újszegedi nép azt beszéli hogy a töltésen könnyen átszivárog a viz « Tiszából A füvészkerfi „tiövfntiuszoda" Még egy nagy probléma van Újszegeden, amely azonban már túlnő ennek a városrésznek határán 'és egy szélesebb horizonton a tudomány világának Határát súrolja? as egyetem füvészkert problémája. Ez az intézmény egyik legfontosabb kelléke az egyetemi tanításnak, legföntosabh eszköze a növénytan-tudomány oktatásának. Híres és ritka növények voltak itt. nem egy közülük messze földön kuriózumszámba ment. Ez a füvészkert most teljesen víz alatt áH. De nemcsak most lepte el a víz, gyakran megismétlődött a vízveszedelem * a múltban az egyetemi füvészkertben. A növények legnagyobb része kipusztult, kivéve aro( kat a növényeket, amelyek bírják a vizet. Amikar az egyetemi füvészkert elhelyezéséről volt szó, akkor az újszegediek. élükön ZsembePy Károllyal, élénken tiltakoztak a jelenlegi elhelyezés ellen, mert Jól ismeriók a terepet, tudták azt. Kogy itt csaknem minden évben ellep mindent a feltörő talajvíz. AbKan az időben azonban Győrffy professzor azt felelte az aggályoskodóknak. Kogy „majd feltöltik ezi a területet". A feltöltés azonban elmaradt, maga a füvészkert pedig a mai mélységében maradt meg a kendergyári áztató mellett kiállhatatlan bűztenger és végeláthatatlan viztenger közepette. Ezen ma már nehéz volna segíteni, bár mint egyetlen helyes megoldás, még ma is adva van, az, högy az egyetemi füvészkertet, ba kissé távolabb esik is, telepítsék át a Mafostöbe, a Kállay-liget környékére. Ez a terület még ma, a nagy talajvízveszedelmek idején is teljesen száraz. Ezzel az áttelepítéssel egyszerre megoldható volna az a kérdés, amolynek megoldatlansága miatt" ma „növény uszodánakt' hívják az újszegediek az egyetem' füvészkertet. A lakásokba feltörő, a kertekben püsztítr viz mellett ezek a problémák foglalkoztatják nemcsak Újszeged lakosságát, hanem magát a várost is a hivatalos világgal együtt. Újszeged reménykedve néz a város felé, hogy ebben n nagy veszélyben mégis ösak idejében érkezik a segítség és Újszeged ujfa az lehet, ami volt Szeged róasaUgete . . . 1