Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-12 / 59. szám

Problémák az msietfcdl tengerparton.. villan jHiatohka! szaporodott Ufszeged megoldatlan kérdéseinek szama (A Délmagyatország munkatársától) Évti­zedek óta csaknem évről-ésxe megismétlődő veszedelme Újszegednek, Szeged „rózsakertjé­nekf a pusztító talajvíz. A lügas, a villatelek, az utcák, a kertek és gyümölcsösök évről-évre víz alá kerülnek, a talajt munkáihatatlanná teszi a víz s így a Tisza másik partján, szem­ben az anyavárossal egy sáros, iszapos tenger képződik, amelyben lassan-lassan kipusztul az élet és elpusztul minden szépség. Pedig nagy tervek, nagy álmok fűződnek Újszegedhez. Ezt a különálló tiszaparti várpsgészt nyaralóvá akarta kiépíttetni a város; minden adottság kéznél volt és kéznél van ennek a tervnek meg­valósítására. A szegedi tisztyiselőtársadalöm, sőt messze környék lakossága is élénk érdek­lődést tanúsított régi időktől kezdve Újszeged iránt a nyaralási lehetőségek tekintetében és így természetes, hogy Újszeged egyre nagyobb hittel nézett a jövő elé. De a szépségeken, a terveken kívül goridok is fűződnek Újszegedhez. A gondok között a legnagyobb a vis problémája, amely mint ál­landóan megismétlődő veszedelem beláthatat­lan tenger képében jelentkezik évről évre az újszegedi utcák és terek között. Az ujszegedi „vizkeveredes" A talajvíz — Szeged más környékéhez Ha­sonlóan — Újszegeden is feltör a felszínre, Be­hatol a lakásokba, elpusztítja lassú, de annál kitartóbb munkával a gyümölcsösöket, kerte­ket és házakat. Sok lenne egyetlen riport kere­tében végigmenni minden utga minden házá­ban; ahol az ember megfordul, ahsva az em­ber betér, mindenütt ugyanaz a kép fogadja­A pincékben egy-másfél méter magasan 611 a víz. A házak falai átnedvesedtek, itt-ott lakha­varos oszlopai között, verejtékes homlokkal és ziháló mellel menekülök Madách szoborképéhez s kérem, hogy vonja vissza a Tragédiából a fa­lanxtert, ne akarja, hogy ebben a szörnyű techni­ka-őrületben elvesszen az Ember. De Madách kő­arca hideg és elutasító, menekülnöm kell tovább, a levegő sivító, kattogó, zuhanó és robbanó szel­lemei üldöznek. Hová meneküljek? Ekkor felvillan a lelkemben, hogy a Fehér Gsönd Birodalmában elmulasztottam egy szent kötelességet A szobámtól alig pár lépésnyire, balra, az elkülőnitőiben haldoklik egy Ember. Vissza kell mennem, imádkoznom kell érte. Ve­rejtékes homlokkal és ziháló mellel ébredek. Pon­tosan egy óra van, impozáns komolysággal kon­gatja a fogadalmi templom * órája. sAve Maria, ora pro nobis...« Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja... Reggel kacagva süt a nap az erkély-ajtón át, Csivitolnak a madarak, nevet a világ. Kékszemű, szőke takaritólány friss, egészséges arca hozza * reggelt szobámba. — Az éjjel meghalt az a betog _ mondja szin­te mosolyogva. Nem tehet róla, mosolyognia kell, mert kacag belőle az erő. egészség, a tavaszodó természet. '—• Hány órakor fialt meg?... — kérdem. Egv óra volt éjfél után, art hiszem... Hatodnapra kész volt az Ítéletem. Egészségre ítéltek... — Semmi organikus baja nincs a szivének. A fiöemelkedések sem jelentenek semmit. Tekintse ismét egészségesnek magát, _ szitál a Professzor Ur jóságos, meleg hangja a Fehér Csöndben. Ke­gyelemben elbocsájtoftak, életre ítéltek... Odakint a szürke, bonis fellegek közül előtöri a tavasztigérö. jó öreg nap. — Te okvetetlenkedő, haszontalan kis jószág — igy zsörtölődtem a szivemmel —. semmi bajod sincs, hallod?! Az a gyanúm, hogy ő egy héttel előbb is Jól füdta ezt. Tudta, hogy nincs semmi bajom, csak ilyenkor, amikor még alszik a természet, de már szilaj, földszagú szélparipák vágtatnak a leve­gőben van valami, ami megbabonázza a bosszú tél sok keserűségtől elfáradt embert, Tavaszodik"... tatlanná téve a lakásokat- A Vámházzal szem­közti Bobolics-telepen eddig már több ház ősz­sze is dőlt. ha a segítség menete meg nem gyorsul, akkor; ugyanez a sors vár még igen sok házra Újszeged utcáiban. Pedig Újszeged lakossága mindent megtett, hogy a segítséget jelentő csatornázást minél előbb megkezdje a várös. Csaknem minden ember kifizette már Csatornázási hozzájárulását. A város maga is igyekszik segíteni, amennyire Csak tud; az ál­lamtél kapott 5000 pengő segéllyel azonnal megkezdte a Hsatornáázst, amely hónapök óta szakadatlanul folyik. Csakhogy a víz gyor­sabb, mint as emberi kés és sokkal gyorsabb, mint a bürokrácia. Amíg valamilyen intézke­dést. hivatalos jóváhagyással meg lehet kez­deni, akkor már régen ellepett mindent a kö­nyörtelenül és szünet nélkül szivárgó talajvíz. A talajvizén kívül azonban vau más víz­pfoblémája is Újszegednek. A Helyzet ugyanis az, Kogy az emésztőgödrökből a nyelőkútakból visszafelé, tehát felfelé törő víz összekeveredik a fakadó talajvízzel és az esővízzel. Egyiket sem lehet levezetni, mert évtizedek óta nincs megfelelő csatornarendszer. Ez a hírKedt „uj­szegedi vízkeveredés", amely annyi panasznak ad alapot Ezen az állapoton kívánnak möst segíteni ós fokozott iramban igyekeznek a csa­tornákat kiépíteni. Ez a Csatornázási munka sokkal gyorsabban haladna a bennszülött új­szegediek véleménye szerint, ha megfelelő anyagi fedezet állna rendelkezésre. 0 pénz azonban bürokratikus úton érkezik s es meg­lassítja a munka ütemét ís. A rendkívüli ál­lamsegély megmutatta, Kogy Ka a pénz kéz­nél van, akkor aznnna! megszületik a segítség is. A Csatornázási munkálatokkal kapcsolat­ban szeretettel beszélnek az újszegediek Csányi főmérnökről, aki minden lehetőt elkövet hiva­talos órán belül és hivatalos órán túl, hogy mentse Újszegedet, amennyire lehet. A viitamiprokiema Csakhogy a mentési mflnkálatok előtt Is egyremásra tornyosulnak a technikai akadá­lyok. Egyrészt a megásott csatornákban azon­nal méternyi magassáeban feltör a viz, más­vészt pedig az újszegedi villanyrendszer nem tudja kielégítően működtetni azt a két villany­szivattyút, amelyet Újszegeden beállított a vá­ros- Az újszegedi villanyvezeték régi és ennek következtében megrongálódott, gyenge. így azután az a helyzet áll elő, hogy az előírt 110 voltos áram helyett — a műszaki mérések meg­állapítása széfint — 87 voltos áram száladgál Hsak Újszeged vezetékeiben. A házakban a leg­kisebb szobában is 100-as, 200-as villanykörté­ket égetnek, mert as étiméi alacsonyabb számú körték álig adnák fényt. Ennek természetes következménye az. hogy a gyenge áram nem tudja hajtani a villanymotorokat, nem lehet működtetni a szivattyúkat megfelelő mérték­ben, legfeljebb csak nappal, amikor más vil lanyfogyasztás níntís. Ezen kellene a városnak sürgősen segítenie a villanyvezeték kicserélé­sével. Talán meg lehetne erre is találni a fede­zetet. A szerb megszállás előtt fektették le az újszegedi Vezetékeket, itt lennp az ideje annak, hogy a nedves Újszegeden megrongálódott vil­lanyvezetéket kicseréljék. Ez lehetővé tenné a szivattyúk állandó működését, ami már azért is igen fontos, mert a jelenleg, épülő csatorna­rendszert végleges megoldásnak szánták Új­szeged víztelenítésére. Az új Csatornarendszer mindenben meg is felel a követelményeknek, eredményt azonban csak akkor lehet vele elér­dégmagyarors2ag SZERDA, 1941. MÁRCIUS 12. Purímí istentisztelet a zsinamMn szerdán este fé! 6 órakor, csütörtök reggel fél 7 órakor. ni, ha Újszegeden állandóan működnek a azi vattyúk. Erre a fcélra már épül is az állandó szivattyúház az újszegedi templom mögött, „negsavanuodlk a iöld.. A kérdés gyors 'és végleges megoldását sürgőssé teszi az, högy — bármilyen rossz le­gyen is jelenleg az idő —, mégis csak a napba tavasz, illetve a nyár felé közeledünk. A nyár­nak pedig megvan a talajvíz szempontjából aSS a veszedelme, hogy a talaj a napsütésben süly* lyed, a házak alapja természetesen ezzel együtt a talaj előbbi felszíne alá kerül s*a tönkre­ment falak megrepedeznek. Arra kell tehát számítani, Kogy Ka a nyár folyamán semmi talajvíz nem szivárogna is a földből, az épü­letek felett mégis ott függ Damohles kardja. Amit pedig a gyümölcsösökben, a kertekben és a termőföldeken művel a víz, arfa vonatko­zólag az újszegedi viszonyok egyik legalapo­sabb és legrégibb ismerője? Zsembefy Káröly tK. biz. tag a kővetkezőket mondja: —r A víz egyszerűen elzárja a nyári meleg­ben a talajt a levegőtől, megfojtja a gyökeret­Ugy mondják ezt errefelé, Kogy megsavanyo­dik a föld. Terméketlenné válik, nem lehetett megmunkálni, hát nem is fizet- óriási veszte­ségeket rejt ez magában. Reméljük azonban, hogy nyárig talán sikerül a kérdést megolda­ni, hiszen a szükséges munkát megfelelő tem­póban el lehet végezni egy hónap alatt . . . Növeli a veszedelmet a Tisza jelenlegi mf­gas állása ís. Az újszegedi nép azt beszéli hogy a töltésen könnyen átszivárog a viz « Tiszából A füvészkerfi „tiövfntiuszoda" Még egy nagy probléma van Újszegeden, amely azonban már túlnő ennek a városrész­nek határán 'és egy szélesebb horizonton a tu­domány világának Határát súrolja? as egyetem füvészkert problémája. Ez az intézmény egyik legfontosabb kelléke az egyetemi tanításnak, legföntosabh eszköze a növénytan-tudomány oktatásának. Híres és ritka növények voltak itt. nem egy közülük messze földön kuriózum­számba ment. Ez a füvészkert most teljesen víz alatt áH. De nemcsak most lepte el a víz, gyakran megismétlődött a vízveszedelem * a múltban az egyetemi füvészkertben. A növé­nyek legnagyobb része kipusztult, kivéve aro­( kat a növényeket, amelyek bírják a vizet. Ami­kar az egyetemi füvészkert elhelyezéséről volt szó, akkor az újszegediek. élükön ZsembePy Károllyal, élénken tiltakoztak a jelenlegi el­helyezés ellen, mert Jól ismeriók a terepet, tudták azt. Kogy itt csaknem minden évben ellep mindent a feltörő talajvíz. AbKan az időben azonban Győrffy professzor azt felelte az aggályoskodóknak. Kogy „majd feltöltik ezi a területet". A feltöltés azonban elmaradt, ma­ga a füvészkert pedig a mai mélységében ma­radt meg a kendergyári áztató mellett kiáll­hatatlan bűztenger és végeláthatatlan vizten­ger közepette. Ezen ma már nehéz volna segí­teni, bár mint egyetlen helyes megoldás, még ma is adva van, az, högy az egyetemi fü­vészkertet, ba kissé távolabb esik is, telepítsék át a Mafostöbe, a Kállay-liget környékére. Ez a terület még ma, a nagy talajvízveszedelmek idején is teljesen száraz. Ezzel az áttelepítés­sel egyszerre megoldható volna az a kérdés, amolynek megoldatlansága miatt" ma „növény ­uszodánakt' hívják az újszegediek az egyetem' füvészkertet. A lakásokba feltörő, a kertekben püsztítr viz mellett ezek a problémák foglalkoztatják nemcsak Újszeged lakosságát, hanem magát a várost is a hivatalos világgal együtt. Újszeged reménykedve néz a város felé, hogy ebben n nagy veszélyben mégis ösak idejében érkezik a segítség és Újszeged ujfa az lehet, ami volt Szeged róasaUgete . . . 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom