Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-09 / 57. szám
Rendelet a szénkereskedelem szabályozásáról iiiniiagykeriskidfii körietekre ásítják az országot — Külön kijelölik a kiskereskedőket is 'Budapest, márgíus 8. X Budapesti Közlöny ffasárttapi száma kormányrendeletet közöl a teén. brikett, lioksz és kokszbrikett fofgalmáhoJí szabályozásáról. Ugyanez a szám közli a közellátási miniszter rendeletét a szénkereske• delem szabályozásáról. X rendelet szerint az ország sz'énnágylteresfedöí körzetekre oszlik. Abban a körzetben, Ihol a közellátási miniszter egy, vagy több fezénnagykereskedőt kijelöl, másnak, mint a kijelölt szénnagykereskedőnek szíén, brikett, koksz 'és kokszbrikett nagykereskedést folytatnia nem szabad. X szénnagykeíeske'dői kijelölésre Irányaié Kérvényeket a telephely szerint illetékes Jeeresbedelmi és iparkamaránál március 15-ig kell 1 lendeletben előírt okmányokkal együtt benyújtani. Szenet, brikettet, kokszot, és kokszbrikettet a fogyasztónak árusítani jogosult kiskereskedőket a törvényhatóságok első tisztviselői jelölik ki- Máj-us 1-től kezdve másnak, mint a kijelölt szénkiskereskedőnek szenet, brikettet, kokszot és köksabrikettet közvetlenül a fogyasztók részére árusítani nem szabad. A tüzifakeresk'edővé kijelölt és szénkiskereskedésre is jogosító iparigazolv'ánnyal rendelkező tüzelőanyagkiskereskedőnek külön szénkiskereskedői kijelölésért folyamodni nem kell, köteles azonban szénárusítási szándékát április l-ig az I. fokú iparhatóságnál bejelenteni. A ki nem jelölt nagy- és kiskereskedők meglévő készletüket jogosultságuk megszűnésétől számított 60 napig árusíthatják. Parragi György: A Dardanellák előtérben X legutóbbi 'délkeleteurőpai fejlemények óta gyakran emlegetik mostanában a távirati jelentések a Dardanellák nevét Nyílt titok, Eden ankarai tárgyalásai során a Dardanellák Kérdése fontos szerepet játszott, Anglia török szövetségesétől adott pillanatban a tengerszorosok megnyitását kéri. Sir Stafford Cripps moszkvai angol nagykövet yáratlan anakrai Útja, Edennek Vinogradov ankarai szovjet Nagykövettel folytatott tárgyalásai ős nem Utolsó sorban Visinski szovjet külügyi helyettes népbiztos által a moszkvai bolgár követhek átadott jegyzék is azt bizonyítja, Eogy 1 Dardanellák fárdése mint mindig, most sem Csupán Angliának 'és Törökországnak magánügye, Hanem oly nagy börderejü probléma, kttelynek megoldása Oroszországot is a legközelebbről érinti. Mivel a Dardanella-kérdés ismét aktuálissá; vált azáltal, högy részben Anglia követeli megnyitásukat hadihajói számára, részben úaálíal, mert a Bulgáriába bevonult német kapatok lényegesen megközelítették a tengerfcsoftisokat, rövid visszapillantást akarunk rótni a Dardanella-k'érdésre és ismertetni a tengerszorosok jelenlegi jogi státusát. A krimí háborútól a montreuxi egyezményig , Már a 18. század végén felmerült az a k'éij[jós, gajjon az Égei-tengert a Fekete-tengerrel "Sezekötő tengerszorosokat Törökország tetszészerint lezárhatja-e, vagy sem. Az oroszok 'állandóan azt a iiézetet vallották, hogy a Feróte-tenger nyílt tenger és ezért Törökországok nines jöga meggátolni a tengerszorosokon ittnenő hajózást. Az angolok viszont mindig róa törekedtek, hogy a tengerszorosoktól ^rószországot minél távolabb tartsák. Ezért Belvárosi Mozi ^ától hétfőig! Nem repriz! A német haderő főparancsnokság filmje! ^ninHjafiguőielero 4 xx. század legnagyobb világeseménye Amit i Híradók nem mutattak be. A hadi riporterek Ulteles felvételei, kiegészítve a franciák és angoloktól zsákmányolt felvételekkel. És a legújabb HÍRADÓK előadások kczdcie; köznap b, ? és 9 érakor, vasárnap 8, 5, 7 és 9 órakor tört ki 1854-ben a krimi háború, amelyet befejező 1856. évi párisi béke megtiltotta Oroszországnak, bogy a Fekete-tengeren hadihajókat tarts'ön. Amidőn az 1877—78. évi török-orosz háború idején az egyesült örosz-bolgár csapatok ismét fenyegették Konstantinápolyt és a tengerszorosok feletti török uralmat, ismét Anglia volt az, amely Bismarck és Andrássy megnyerésével összehívatta az 1878. évi berlini kongresszust, amely megfosztotta Oroszországol és Bulgáriát a sanstefanói törökoross-bolgár béke előnyeitől és ismét megszilárdítota a tengerszorosok feletti török uralmat. Csak a világháború elején volt kénytelen Anglia megváltoztatni a tengerszorosok kérdésében hagyományos álláspontját és Oroszországgal titkos egyezményt írt alá, amelyben az ántánt győzelme esetére odaígérte Konstantinápolyt és a tengerszorosokat Oroszországnak. Kikötötte azönban, hogy az oroszok Konstantinápolyban szabad kikötőt biztosítanak az angoloknak, továbbá szabad átvonulást engedjenek minden hajó számára a tengerszorosokon. A törökök részére csak azt kötötte ki, hogy a mohamedán szent helyeket független muzjubmán uralom alatt kell hagyni, X világháború végén a Törökországgal kötött, de gyakorlatban soha meg nem valósított 1920. augusztus 10-iki sévresi békeszerződés a Dardanellákat nemzetközi ellenőrzés alá kívánta helyezni. Kemal pasa azonban felkelést szervezett a sévresi békeszerződés ellen, amely mint ismeretes, fényes győzelmet aratott. Az ántánt 1923. júliusában új békeszerződést kötött Törökországgál Lausanneban. Ebben Törökország visszanyerte a világháború során Németország nyomására Bulgáriának átengedett Kelet-Tfáeiát, a Dardanellákra vonatkozóan pedig külön megállapodást kötött Angliával. Ez a megállapodás szabad hajózást biztoK ORZó B A N •HMMH Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Hétfőn utoljára! A rohanó tempójú és kirobbanó sikerű milliós világfilm! HATOSFOGAT bsemxgy&rorsgxg VASÁRNAP. 1941 MÁRCIUS 9. Hogyan vegyük De az ' ASPIRiN 4abUtták«? ? íft h 1-2 toblótíát félpohó* vizbe teszünk, 2. a szétesett tablettákat felkeverjük, majd felhajtjuk, 3. néhány korty ti$xt« vize* « iszunk utána. sított a tengerszorosokban, a Dardanellákat pedig semlegesítette, vagyis egy nemzetközi bizottság ellenőrzése alá helyezte. Azokat az erődöket, amelyek 1915-ben megvédték a tengerszorosokat az ántánt támadásaival szemben, a törököknek le kell rombolniok. 'A tengerszorosok demilitarizálását Ken/ial pasa Törökországa mindig nagy megalázásnak érezte, mert az új egyezmény megtiltotta a töröknek, hogy a tengerszorosok zónájában erődöket, tüzérségi állásokat, légi és tengeri támaszpou tokát építsen és katonaságot tartsanak. A jelenlegi helyzet A török államvezetés nem is szűnt meg harcolni ennek a megalázó egyezménynek eltörlése érdekében- 1936-ban Törökország érettnek találta a nemzetközi helyzetet, magát pedig elég erősnek arra, hogy felvesse a lausanneí Dardanella-egyezmény revíziójának k öve te léMeghódítottuk a vásárló közönséget mert sxép, Jó és olcsó áil rendelkezésére raktárunkban. 299 Asztalosmesterek Bútorcsarnoka, Sz.ndréüyi Gíia, és Társat, Duttoulos-íér II. Telefon: 19-82. BÚTOR Hősi idők, hősi embereinek Takmeiő bravúr kalandjai sét. Török kezdeményezésre 1936. júniusában összeült a Montreanxban a Dardan ella-köngresszns és létrejött a mostanában sokat emlegetett montreauxi egyezmény, amely helyreállította a török szuverenitást a Dardanellák felett és amely a Dardanellákra vonatkozóan a következőket határozta el. 1. Békeidőben minden kereskedelmi kaja szabadon átkelhet a tengerszorosokon. 2. Háborúban a kereskedelmi hajókat Széchenyi Mozi Vasárnap §3 5, 7, 9 hétfőn S, 7„ 9 A legizgalmasabb francia kémregény Európa viharsarkáról GIBRALTAR Erről beszél ma a világi ER1CH von STROHEIM és VIVIAN ROMÁNCÉ Keddtől IUD 16