Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-09 / 57. szám

Rendelet a szénkereskedelem szabályozásáról iiiniiagykeriskidfii körietekre ásítják az országot — Külön kijelölik a kiskereskedőket is 'Budapest, márgíus 8. X Budapesti Közlöny ffasárttapi száma kormányrendeletet közöl a teén. brikett, lioksz és kokszbrikett fofgalmá­hoJí szabályozásáról. Ugyanez a szám közli a közellátási miniszter rendeletét a szénkereske• delem szabályozásáról. X rendelet szerint az ország sz'énnágylteres­fedöí körzetekre oszlik. Abban a körzetben, Ihol a közellátási miniszter egy, vagy több fezénnagykereskedőt kijelöl, másnak, mint a ki­jelölt szénnagykereskedőnek szíén, brikett, koksz 'és kokszbrikett nagykereskedést folytat­nia nem szabad. X szénnagykeíeske'dői kijelölésre Irányaié Kérvényeket a telephely szerint illetékes Jeeres­bedelmi és iparkamaránál március 15-ig kell 1 lendeletben előírt okmányokkal együtt be­nyújtani. Szenet, brikettet, kokszot, és kokszbrikettet a fogyasztónak árusítani jogosult kiskereske­dőket a törvényhatóságok első tisztviselői je­lölik ki- Máj-us 1-től kezdve másnak, mint a ki­jelölt szénkiskereskedőnek szenet, brikettet, kokszot és köksabrikettet közvetlenül a fo­gyasztók részére árusítani nem szabad. A tüzifakeresk'edővé kijelölt és szénkiske­reskedésre is jogosító iparigazolv'ánnyal ren­delkező tüzelőanyagkiskereskedőnek külön szénkiskereskedői kijelölésért folyamodni nem kell, köteles azonban szénárusítási szándékát április l-ig az I. fokú iparhatóságnál bejelen­teni. A ki nem jelölt nagy- és kiskereskedők meglévő készletüket jogosultságuk megszűné­sétől számított 60 napig árusíthatják. Parragi György: A Dardanellák előtérben X legutóbbi 'délkeleteurőpai fejlemények óta gyakran emlegetik mostanában a távirati jelentések a Dardanellák nevét Nyílt titok, Eden ankarai tárgyalásai során a Dardanellák Kérdése fontos szerepet játszott, Anglia török szövetségesétől adott pillanatban a tengerszo­rosok megnyitását kéri. Sir Stafford Cripps moszkvai angol nagykövet yáratlan anakrai Útja, Edennek Vinogradov ankarai szovjet Nagykövettel folytatott tárgyalásai ős nem Utolsó sorban Visinski szovjet külügyi helyet­tes népbiztos által a moszkvai bolgár követ­hek átadott jegyzék is azt bizonyítja, Eogy 1 Dardanellák fárdése mint mindig, most sem Csupán Angliának 'és Törökországnak magán­ügye, Hanem oly nagy börderejü probléma, kttelynek megoldása Oroszországot is a legkö­zelebbről érinti. Mivel a Dardanella-kérdés ismét aktuá­lissá; vált azáltal, högy részben Anglia köve­teli megnyitásukat hadihajói számára, részben úaálíal, mert a Bulgáriába bevonult német kapatok lényegesen megközelítették a tenger­fcsoftisokat, rövid visszapillantást akarunk rótni a Dardanella-k'érdésre és ismertetni a tengerszorosok jelenlegi jogi státusát. A krimí háborútól a montreuxi egyezményig , Már a 18. század végén felmerült az a k'éij­[jós, gajjon az Égei-tengert a Fekete-tengerrel "Sezekötő tengerszorosokat Törökország tetszé­szerint lezárhatja-e, vagy sem. Az oroszok 'állandóan azt a iiézetet vallották, hogy a Fe­róte-tenger nyílt tenger és ezért Törökország­ok nines jöga meggátolni a tengerszorosokon ittnenő hajózást. Az angolok viszont mindig róa törekedtek, hogy a tengerszorosoktól ^rószországot minél távolabb tartsák. Ezért Belvárosi Mozi ^ától hétfőig! Nem repriz! A német haderő főparancsnokság filmje! ^ninHjafiguőielero 4 xx. század legnagyobb világeseménye Amit i Híradók nem mutattak be. A hadi riporterek Ulteles felvételei, kiegészítve a franciák és an­goloktól zsákmányolt felvételekkel. És a legújabb HÍRADÓK előadások kczdcie; köznap b, ? és 9 érakor, vasárnap 8, 5, 7 és 9 órakor tört ki 1854-ben a krimi háború, amelyet befe­jező 1856. évi párisi béke megtiltotta Oroszor­szágnak, bogy a Fekete-tengeren hadihajókat tarts'ön. Amidőn az 1877—78. évi török-orosz háború idején az egyesült örosz-bolgár csapa­tok ismét fenyegették Konstantinápolyt és a tengerszorosok feletti török uralmat, ismét Anglia volt az, amely Bismarck és Andrássy megnyerésével összehívatta az 1878. évi ber­lini kongresszust, amely megfosztotta Orosz­országol és Bulgáriát a sanstefanói török­oross-bolgár béke előnyeitől és ismét megszi­lárdítota a tengerszorosok feletti török ural­mat. Csak a világháború elején volt kénytelen Anglia megváltoztatni a tengerszorosok kérdé­sében hagyományos álláspontját és Oroszor­szággal titkos egyezményt írt alá, amelyben az ántánt győzelme esetére odaígérte Konstanti­nápolyt és a tengerszorosokat Oroszországnak. Kikötötte azönban, hogy az oroszok Konstan­tinápolyban szabad kikötőt biztosítanak az an­goloknak, továbbá szabad átvonulást engedje­nek minden hajó számára a tengerszorosokon. A törökök részére csak azt kötötte ki, hogy a mohamedán szent helyeket független muzjub­mán uralom alatt kell hagyni, X világháború végén a Törökországgal kö­tött, de gyakorlatban soha meg nem valósított 1920. augusztus 10-iki sévresi békeszerződés a Dardanellákat nemzetközi ellenőrzés alá kíván­ta helyezni. Kemal pasa azonban felkelést szer­vezett a sévresi békeszerződés ellen, amely mint ismeretes, fényes győzelmet aratott. Az ántánt 1923. júliusában új békeszerződést kö­tött Törökországgál Lausanneban. Ebben Tö­rökország visszanyerte a világháború során Németország nyomására Bulgáriának átenge­dett Kelet-Tfáeiát, a Dardanellákra vonatko­zóan pedig külön megállapodást kötött Angliá­val. Ez a megállapodás szabad hajózást bizto­K ORZó B A N •HMMH Vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Hétfőn utoljára! A rohanó tempójú és kirobbanó sikerű milliós világfilm! HATOSFOGAT bsemxgy&rorsgxg VASÁRNAP. 1941 MÁRCIUS 9. Hogyan vegyük De az ' ASPIRiN 4abUtták«? ? íft h 1-2 toblótíát félpohó* vizbe teszünk, 2. a szétesett tablettákat felke­verjük, majd felhajtjuk, 3. néhány korty ti$xt« vize* « iszunk utána. sított a tengerszorosokban, a Dardanellákat pedig semlegesítette, vagyis egy nemzetközi bi­zottság ellenőrzése alá helyezte. Azokat az erődöket, amelyek 1915-ben megvédték a ten­gerszorosokat az ántánt támadásaival szem­ben, a törököknek le kell rombolniok. 'A ten­gerszorosok demilitarizálását Ken/ial pasa Tö­rökországa mindig nagy megalázásnak érezte, mert az új egyezmény megtiltotta a töröknek, hogy a tengerszorosok zónájában erődöket, tüzérségi állásokat, légi és tengeri támaszpou tokát építsen és katonaságot tartsanak. A jelenlegi helyzet A török államvezetés nem is szűnt meg har­colni ennek a megalázó egyezménynek eltör­lése érdekében- 1936-ban Törökország érettnek találta a nemzetközi helyzetet, magát pedig elég erősnek arra, hogy felvesse a lausanneí Dardanella-egyezmény revíziójának k öve te lé­Meghódítottuk a vásárló közönséget mert sxép, Jó és olcsó áil rendelkezésére raktárunkban. 299 Asztalosmesterek Bútorcsarnoka, Sz.ndréüyi Gíia, és Társat, Duttoulos-íér II. Telefon: 19-82. BÚTOR Hősi idők, hősi embereinek Takmeiő bravúr kalandjai sét. Török kezdeményezésre 1936. júniusában összeült a Montreanxban a Dardan ella-kön­gresszns és létrejött a mostanában sokat em­legetett montreauxi egyezmény, amely helyre­állította a török szuverenitást a Dardanellák felett és amely a Dardanellákra vonatkozóan a következőket határozta el. 1. Békeidőben minden kereskedelmi kaja szabadon átkelhet a tengerszorosokon. 2. Háborúban a kereskedelmi hajókat Széchenyi Mozi Vasárnap §3 5, 7, 9 hétfőn S, 7„ 9 A legizgalmasabb francia kémregény Európa viharsarkáról GIBRALTAR Erről beszél ma a világi ER1CH von STROHEIM és VIVIAN ROMÁNCÉ Keddtől IUD 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom