Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-09 / 57. szám

hsphs Vasárnap* 1941.111.9. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVII. frfoluam 37 sjám . . ,, b. -v; .. , .TV. yy »JI dilettánsok tündöklése* Megkapó annak a mélységes szomorúság­nak hangja, amivel az Emericana kato­likus diákszövetség kezdeményezésére alakult irodalmi társaság alakuló gyűlésének részt­vevői a mai irodalom színvonaláról emlékez­lek meg. Mintha a maguk irói és lelkiismereti kötelességére ébredtek volna, olyan elkesere­dett és harsány hangon tiltakoztak a d i ­1 e 11 a u t i zm ű s térfoglalása ellen. L rA sas és ökörszem meséje uj alkalmazás­hoz jut e szellemi ágyrajárók, a mások nevé­nek iparszerü haszonélvezői csillapíthatatlan tnolióságu érvényesülésében. Most a „kor­szellem" a sas s azt hiszik — és fájdalom, őddig hihették is —, hogy ha a korszéllembe kapaszkodnak, annak tagadhatatlansága es sérthetetlensége oltalmat ad nekik is, akik a rfaguk „ciklopszi" tevékenységében beleka­paszkodnak. Minél sérthetetlenebb a kor­szellem s annak minden megnyilatkozása, an­Pál hátrabban helyezik magukat annak ol­talma alá azok a „vén salabakterek", akiktől ifjúkorokban tehetségtélenségük megtagadta a tapsot, sikert, érvényesülést. Ámde a tekin­tély védelme csak" valódi tekintélyeket olla!­tuázhat s nem azokat, akik tekintélyek szob­rai mellé merészkednek önkéntes mellékala­kokként. Elhallgatott az irodalmi kritika s ennek következménye az, hogy elhallgatott iz irodalom is. Igazi irónak nincs kedve jaérkőzni azokkal a dilettánsokkal, akik el­lepnek minden, amúgy is szűkösen rendelke­zésre álló fehér papirost. A kritikus elhall­gat, mert nem ingerelheti maga ellen azt a tömeget, amelyik nem tud különbözlelni po­litika és művészet között s amelyiknek szen­vedélyét egy-két „dinamikus" szóval fel le­het korbácsolni minden tiszta szándék ellen. A tömeg politikai jelszavak uralma alá he­lyezte magát önkénles meghódolással s a po­litikai propaganda a tehetségtelenség ereden­dő bűnét is megbocsátja, ha az politikája tö­rekvéseinek szolgálatába szegődik, de a leg­nagyobb tehetségek felett is elmennydörgi a >=Pereat"-ot, ha alkotásait a politikai aréna "igája elé befogni nem lehet. Valóban hősi elhatározás kell ahhoz, hogy a kot­,szellem diktatúrájával szembein 'lélkezni merjen a kritikus s vállalja a szán­dékos félreértések és rosszhiszemű félrema­gyarázások viharát, ami ellen nem véd meg jószándék, se elfogulatlanság. S „a dilettánsok tündöklése" ~ roogy Szelt fű Gyula irta — ellepi a lirától ? színpadig, irodalmi egyesületektől a folyó­kátokig á művészet és irodalom minden i'ó­fúinál.' \ darabirók — Juhász Gyula'hal­katatlan megjegyzése szerint csak darabot tednak irni s nem egészet — azt hiszik, rogvha mezőkövesdi proszlikba öltöztetik a hölgyeket és huszárcsákót nyomnak a „bonvi­ten" fejébe, akkor sérthetetlenebbekké vál­kak, mint Achilles volt. S a szerencsétlenség % hogy igazuk is lett; a biráló szó elhallga­)°U s nem meri kimondani, hogy milyen mél­tán játék folyik itt azokkal a megbecsült üiegbecsülendő nemzeti rekivizi lomokkal, mi­tehetségtelenség a maga védelmére mez­eit. Közcélú egyesületek alakítása a legna­?T°hb nehézségekkel jár, de irodalmi társa­gombaként szaporodnak s annyi iro­tefni társasági elnök szaladgál már közöl­ik s fejleszti a névjegy-ipart, mint ameny­w1 ir'ó is dicsőségesen elég volna a boldogan haláraink között. Ezek azután, mint ^únii uj szabadkőműves szekta tagjai. cgv­Ü'T^ addig ünneplik és köszöntgetik s egymás ^foára annyi szereplési alkalmat sz vegye a szereznek, iámbor közönség kezdi őket a !j?Sa köztudatába irodalmi fénye/Aliként be­^oinozni. 4 Utolikuc irók szervezkedésétől vár luk Folytatják a tárgyalásokat a belgrádi nyilatkozat ügyében Amerika fészekét intézett a indoszlőv korinánuhoz, Bctorü 3 eluta­sította a fovaslatot — Bor.fi van ezredes tárgyalása De Valera ir miniszterelnökkel Roosevelt hétfőn aláirta a megsegítés! Javaslatot — te* szerelik a román hadsereget Kóma, március S, Az olasz lapok azt irják, hogy az angolszászok — ugy látszik minden erejükkel nyomást akarnak gyakorolni Jugoszlá­viára, hogy tengelyellenes állásfoglalásra szólít­sák és belesodorják egy Olaszország és Német­ország ellenes háborúba. A washingtoni jugo­szláv követet éjszaka sürgősen Sumner W el­te shez hivták. Roosevelt hir szerint katonai segit.séget ajánlott lel Jugoszláviának. A washingtoni hir szeriut az ajm.erik.gj kor­mány felajánlotta a jugoszláv követnek az amerikai segélynyújtást, ha távol tartja ma­gát a tengellyel való együttműködést öl. A lap értesülése szerint Jugoszlávia ezt az ajánlatot nem fogadta eh Valamennyi német láp szomba­ton reggel első oldalon ismertette ezt a washing­toni jelentést. A lapok részleteket fűznek a jelen­téshez és lielyelenitenek minden idegenből eredő beavatkozási kísérletet a délkcleteurópai ügyekbe. Az olasz lapok is közlik a hiyt, amely szeriut az Egyesült-Államok kórmáiiya igyekezett volua Jugoszláviát a tengelyhatalmak elleni eljárásra rávenné A Popolo di Roma dicséröen emeli ki, hogy Jugoszlávia hir szerint elutasította ezt az ajánlattól. A nemei- jugoszláv ntjilofhozat Belgrád, március 8. A jugoszláv közvéle­mény továbbra is nagy figryelemnzel kíséri a jugoszláv-német közös nyilatkozatra vonatko­zó tárgyalást. A legújabb hírek szerint a,nyi­lat hozottal kapcsolatos tárgyalások még nem fejeződtek be. Valószínű azonban, ífogy egy­két napon, belül véget érnek és a nyilatkozatot közzéteszik. Ez a nyilatkozat szabályozni fogja Jugoszláviáuak Németországhoz, illetve a ten­gelyhez való viszonyát. Anfonescu a íremet csapatott ellátásáról Bukarest, március 8. Antonescu állam vezető az országhoz intézett közleményben kijelenti, hogy ezentúl minden gazdasági és ipari meg­állapodást annak as alapelvnek figyelembevé­telével fognak megkötni, amelyet Antonescu berlini, római és bé'csi tárgyalásai szabnak meg. Kijelentelte, hogy Németország Romá­niába nem nyerészkedni jött, hanem azért, hogy elősegítse Románia gyors gazdasági ki­fejlődését, amely javára fog válni Európa új rendjének ós egyben a német gazdaság érdekei­nek is. A Romániában állomásozó német Bsapatok­kal kapcsolatban a közlemény kijelenti, hogy a csapatok ellátása nagyrészben Németország­ból jön• Semmiféle áldozatot nem kellett vállal­ni a román államnak az általa behívott, vagy átmenetileg Romániában tartózkodó német csapatok miatt. A román állam arra kötelezte magát, hogy a német csapatok fenntartására 100 millió lejes ellátmányt folyásit, ezzel szem­ben havonkint több mint egymilliárd leit taka­rít meg, mert ilyenformán lehetővé Vált a to­rnán hadsereg leszerelése. Befejezésül kijelenti még a közlemény: högy semmiféle külföldi hatalom semmi módon nem avatkozhat bele Románia belső szerveze­tébe' A román nép ura marad sorsának. (MTI) leszerelik a román hadseregei Belgrád, március 8- 'A Politilia bukaresti értesülése szerint a román hadsereget leszere­lik, úgy, hogy 2 milliós létszámát félmillióm szállítják le. Ez az intézkedés azért lép életbe, mert Németország garantálta Románia hatá­rait, másrészt pedig nagy szerepe van ebben az intézkedésben annak a német óhajuak, hogy a román földműves lakosság térjen vissza a: eke mellé» Kedvezőtlen időhen tervszerűen tolónak Bulgáriában a nemet mozdulatok Berlin, március 8. A Német Távirati Iioda je­lenti: A véderő főparancsnoksága közli: —. A Bulgáriába bevonuló német csapatok moz­dulatai a kedvezőtlen időjárás mellett továbbra végre a magyar irodalom felszabadítását s a tehetségtelenség vadvizeinek lecsapolását arról a szent területről, mely a legnagyobbak lábanyomának múlhatatlan em­einlékeitől ékes. A katolikus irók bátorsága, tisztánlátása és lelkiismereti szabadsága kell, hogy visszaadja a biráló szónak" elalkudha­latlan jussát. Nemcsak azok bűnösök, akik felülnek a pódiumra s a maguk színvonal nél­küli zsengéi számára lefoglalják a nyilvá­nosságot s az irodalmi érdeklődést, bűnösek azok is, akik jóindulatu tapssal, vagy akár­csak kényelmes hallgatássá) bátorítják és tör­vényesítik a magyar irodalom termő televé­nyének elvizenvösitését. ' „A • keresztény irók apostoli hevületére van szükség" — mondotta a budapesti egyetem tudós professzora s a mi kis glóbusunkon egy uj keresztes hadjá­ratot kell indítani: felszabadítani az irodáimat a pogánv tehetségtelen nek, a hivat olts ág nélküli dilet­tánsok uralma alól. Se a pityke, se a sujtás, se a „dinamizmus" frazeológiája nem helyettesitheli a tehetséget s a magyar irók előí nem á tehetségnek, de a (törtelesnek , ti­tánjai nem > ehetik el tovóljb a levegőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom