Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-07 / 55. szám

Félmillió karát mesterséges rubin és zafir Dr. Koch Sándor professzor szabad­egyetemi előadása a mesterséges ék­kövekről iA Délmagyar ország munkatársától) 'A? Egyetem Barátainak rendezésében igen nagy érdeklődés mellett tartott csütörtökön este sza badegyeteml előadást a zsúfolásig megtelt aulában dr. Koch Sándor professzor „A mester séges ékkövekről" Címen. Dr. Széli Gynla ülés felnök megnyitója útón Koch Sándor Hallgató ságának nagy "érdeklődése mellett ismertette nzokat az okokat, amelyek már a legrégibb idő óta arra ösztönözték az embereket, Kogy a ne Kezén megtalálKató s épp ezért igen drága ter mésaetes ékkövek Kelyett mesterséges ékköve kel állítsanak elő. -» 03 ékkő szépsége örök, ellentétben az 'ál­latvilág és növényvilág 8 általában az élőié nyek múlandó szépségével. Ragyogása, színe | különösen a nőtársadalmat fogja meg s tíz örök szépségek utáni. vágy megmtAatkozik abSan a s^retetKen, amely körülvesz! a drágaköveket — A középkor elején — fejtegette —, prö K'áTkoztak Különösen svájöi 'és francia ékszeré­szek a mesterséges rubin előállításával 'és ezek <* kísérletek már TJ03-Kan olyan eredményeket Sóztak, Kogy komoly 'áringadozásokat idéztek elő a párisi ékszerpiacon. Ettől aZ időtől kezdve a mesterséges ékszergyártós egyte tö­kéletesedett B míg eleinte Csak 2—3 grammos mesterséges rnSiuokat indtak előállítani, ad­dig ma már 50 grammos mesterséges rubinokat gyárt az 'ékszertt»"F. Ezek a mesterséges rubi­nok már tökéletesek, a színEatásí fokozták. — mái mesterséges 'ékkőipar termelése el­éri a félmillió karátof nemBsak a rubin tekin­tetében, Hanem más ékszerek gyártósáKart is 0 mesterséges zafir gyári előállítását 1910-b'en kezdtek meg. Az elő 'üíTlsnak k'ét föntos kellé­ke v«u? V magas Hőmérséklet és a nagy at­moszférikus nyomás. A tét kelléket egyszerre még á mai fecKnika? felkészültség mellett fo| neKéz alkalmazni s fgy nem minden mestersé­ges ékkő nevezhető tökéletesnek. A legtöbb mesterséges ékkő «zonSan tökéletesen meg­egyezik a természetessel, mert Kiszerf a termé­szeles ékkövek anyaga teljesen ismeretes és la­boratóriumban, gyárban előállítható. Ennek következtében azután kémia) és fizikai különb­ség nin'és a természetes és mesterséges ékkő kö­zött, Csupán eredet?., mflrpKológiai különbség áll lenn. Ezután igen 'érdekes vetített képeken mu­dr. KocH Sándor professzor néKány természetéé mpsferaéaree ékkövei, Előadását bálás Ja. hoSSWtiBtarid 'nps..il FöosrKnto meff a nagyszámú kr 100 dúAúfc Awixl mentét Uöz&en (cÍHc-ses- edényt tolattak dgebnret sceplössé 403 íől'pullitö . !«mírS«fé esetleg Használj ott GLYCON1WT cs KOZMu n^ kuimviET drb óO gr.-os Glyconin , . » » é® tiltó' drb 15 gr.-os tégely Kosmetic krém 60 fillé aAFHATÖ: , DUDÁS SZÉPSÉGÁPOLÁSI CIKKEM SZAKÜZLETÉBEN ©J ÜZLET: 8céel»«ayi-tér lm, DsHalan koemetlkal tanáén! (A Délmagyarország munkatársától) Nincs olyan r.ossz, amiből valami jó He származnék; ez a régi tapasztalat nyert iga­zolási a szegedi tanyavilágban egy árvízi szerencsétlenség folytán. A történet úgy kezdődik, mint annyi más szomorú árvízi történet: összedőlt égy öreg tanyaház . . . A folytatása már sokkal regényesebbi a r'6­moh között régi ezüstpénzeket találtak amelyek egyszeriben gazdag emberté tették a romba/dőlt tanya az imént még szerencsét­len tulajdonosát. 0 Csorva-kapitényság 21. szám alatti ház, amely Makra Antal tulajdona, né hány nappál ezelőtt arUa a sorsra jutott., .amire sokszáz más tanyaépület o szegedi határban; a vadvíz alámosta, meglazította a vályogbál emelt falait és az öreg épület összeomlott. Lakói'. Kacsa Antal és felesé­ge, akik béftbe bírták a házat, el voltak tó Készülve, högy hajlékuk összedől, ők maguk, még idejében kimenekültek az omladozó falak közül, ingóságaikat azonban nem tudták kimenteni. A jószomszédok siettek segítségükre, hogy mentsék, ami menthető. Savanyu Ssilvészterné és Bőrösök Szilvesz­temé szom szádasszonyok is résztvettek a menlési munkában, meg a romok eltakarí­tásában- 0 szomszédasszonyok éppen az egyik ablaknyílást tisztogatták meg a tö­mőktől, amikor érdekes leletre bukkanták. Az ablak könyöklődeszkáimik eltávolítása után a fáiban üreget 'és abban egy cserép­fazekat pillantottak meg. A mentéssel el­foglalt házbellek !érdeklődéssel futottak ösz­s'ze és kíváncsian vizsgálták, meg a fazék tartalmát. A következő pillanatban f.-íderült hogy amiről a nép gyermekei gyakran áb­rándosnak, beteljesedett: a két asszony ,,kincset talált". Megvizsgálták a fazék tartalmát és el­hűlve állapították meg, hogy az edény tele van ezüst pénzzel. Kiborították az ezüstöt egy asztalra!? kereken 100 darab, as ezer­nyolcszázhatvanas évekből váló ezüst 20 krajcáros gurult szanaszéjjel. A nem mindennapi leletről nyomban be­jelentést tettek a hatóságnak, ezzel egyide­jűleg megindulták a találgatások atfavo­natközólag, hogyan kerülhetett a nagyérté­kű ezüstkinCs a régi tanyaház falába, ki és milyen Célból fejtette el oda. Az öregek, akik élénken emlékeznek még részint saját élményeikből, részint apáik elbeszéléséből az ezen a vidéken virágzott betyárvilágra, rögtört készen voltak a magyarázattal. Mi' vei az összedőlt tanyaház a Rúzsajárásban van, amely tudvalevőleg Rózsa Sdndőtfól vette a nevét, mivel a híres alföldi betyár­nak ezen a vidéken volt a főhadiszállása, az a feltevés, hogy az ezüstpénzt Rózsa Sán­dor és betyárai elől falazta be annakidején a ház gazdája, 'de az sem lehetetlen, Kogy éppen Rózsa Sándor, vagy valamelyik be­tyára rejtette ott el a ki tudja honnan szer­zett zsákmányt. Akárhogyan Van Is a do­log, annyi bizonyos, hogy a talált pénz egy* fésze a tanya tulajdonosát, Makra Antalt illeti és mivel a pénz numizmatikái, de ezüstértéke is meglehetősen nagy, (ákköfák esek a régi 20 kTajodrosok. mini egy ma) két pengős), as érte járó Összegért fel lehet majd építeni as Összedőlt tanynliázát. M uf főtitkár cs a miniszteri biztos csütörtökön átvette a szegedi kereskedelmi és iparkamarát Két székfoglaló — „Szeretném, ha a kamarában minden kereshedó és iparos ezután is otthonra taiálna" (A Délmagyáfország munkatársától) Jelen­tette a Déhnagynrofszág, Kogy dr. Kocsondy nyula, a szegedi kereskedelmi és iparkamara élére rendelt miniszteri biztos és dr. Demény A fajos, a nyugalomba vonult dr. Tonelli Sán­dor helyére kinevezett új főtitkár szerdán Sze­gedre érkezett. Ugyanekkor Varga Jézsef mi­niszter megbízásából megérkezett dr. K°bulssky Károly, a kereskedelmi minisztériumba beosz­tott poéta igazgató. 3 kamarai ügyeV referense ís, Kogy Tonelli Sándortél a kamara vagyon­leltárát átvegye és átadja Demény főtitkárnak. Áz átvétel és az átadás Csütörtökön megtör­tént, ennek végeztével megjelent a kamarában dr. Kocsondy Gyula miniszteri biztos. Kogy át­vegye Hatáskörét. A miniszteri biztost Demény főtitkár Üd­vözölte. Beszédében rámutatott a kereskedelmi és iparkamarák működésének fontosságára, azokra a nagy feladatokra, amelyeket a kama­ráknak a kormány megbízásából meg kell majd oldaníok. Váíö'ta azokat a célkitűzéseket, ame­lyeket a szeged? kamara élén most kezdődő munkája során szem előtt akar tartani és kérte a miniszteri bízfofit. Kogy a kamara munkájá­nak íránvítósáKan legyen segítségére! kijelen­tette. Hogy a legnagyobb ambícióval fog mun­kához és minden erejével igyekszik rászolgálni arra a bizalomra, amellyel a kereskedelmi mi­niszter kitüntette, amikor az ország második kamarája ügyvezetését gondjaira bízta. Kije­lentette. arra törekszik, hogj) azt a közvetlen kapcsolatot, amely tudómása szerint eddig is fennállott a kamara és a körzetébe tartozó ke­reskedők és Ipafosok között, nocsak fenntartsa, hanem még jobban elmélyítse. Szerelné, ha a gondjaira bízott kamarában minden kereskedő és iparos ezután is otthonára találna. —- Nem programot akar ezúttal adni — Kan­hangoztaíta —, hanem tettekkel óhajtja bizonyí­tani munkakészségét. Beszéde végén hálával és elismeréssel emlékezett meg elődjéről, dr. Tonelli SándoffÓl. aki a szegedi kamara élén kifejtett munkásságával nagy nevet szerzett 6s a kamarát országosan elismert magas színvo­nalú, tekintélyes intézménnyé fejlesztette. Kocsondy Gyula miniszteri biztos meleg hangon mondott köszönetet az üdvözlő sza­vakért és Kizfosítotfa a kamara tisztikarát leg­teljesebb támogatásáról. Megköszönte TonelU Sándor nyugalmazott főtitkárnak eddigi ered­ményes munkáját 'és köszönetet mondott dr. Kobulszk'y Károly igazgatónak az átadás és átvétel körül kifejtett munkásságáért Végül kijelentette. Hogy beszédek Kelyett a m/Unka az'ónnalt felvételét 'is eredményes továbbfoly­tatásai tartja fontosnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom