Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-04 / 52. szám

I» II mai nyers kor megszűnt gondolkodó lenni és beleolvad egy uniformizált rendszerbe" Glaitfelder tregyéspüspok szavai a magyarságról, emberségről és kafolikumréi az letio Catholica megnyitó előadásán - Borbély Isíván S. I. előadása a világ­nézeti harcról OEtMSGYSRORSZXQ KEDD, 1941 MÁRCIUS 4. (A Délmagyáfország munkatársától) Az Ae­íio Catholica tavaszi előadássorozatának meg­nyitó előadását ünnepélyes keretek között tar­tották meg vasárnap délelőtt a piarista gim­náziumban Glattfelder Gyula megyésfőpásztor jelenlétében. Az előadáson megjelent Raslcá Sándor prépost, dr. Haláss Pál belvárosi plé­bános, Hunytán István nyugalmazott ítélőtáb­lai elnök, dr. Vinlcler Elemér kormúnyfőtaná­ösos és a város katolikus társadalmának más Vezető egyéniségei. Somogyi József főiskolai tanár möndott megnyitó beszédet. A világren­gető viharban aránylag nyugodt szigeten élünk —* mondotta — s ezek között a viszonylagos nyugalmi állapotok között különösen fontos, hogy a magunk világnézetét kiformáljuk. En­nek a világnézeti kiformálódásnak elvszerűen kdl történnie anélkül, hogy önmagunk bármi­lyen külföldi áramlat hatása alá kerülnénk. Magyar és katolikus világnézetnek kell kiala­kulnia, amely önálló és független. A világné­zet kialakításának szolgálatában áll az Actio Catholica tavaszi előadássorozatával, amelynek keretében három hónapon keresztül hetenként kétezer tartanak előadást a politikai, művésze­ti, irodalmi és társadalmi aktuális kérdésekről. " Ezután Borbély István S. J. theológiai igaz­gató a világnézeti karc; elvi alapjait fejtegette rioadásában. 0 mai nyéf.s kor ódajülotl, hogy nem IteU as eszme, ez ember meg­elégszik a tettek sokszori átmeneti 'és sohasem időtálló sikereivel. föltette a kérdést g miért folyik ma küzdő­iéin a szellem és a politika frontján? A válasz erre az leket, Hogy azért, mert az élet nagy kérdéseire adött válaszok megváltoztak az em­ber szellemi és fizikai beállítottságának meg­Süáltözása folytán. 0 filozófia, amely a múlt század közepéig uralta az emberi szellemet' 'és as emberi életet, eltűnt és helyét valami türelmetlen életösztön fog­tállá él. Sz az életösztön csaknem gond nélküli és szün­telenül alteióra sarkalja az embert, aki nem 'ad többé elmélyedni, hogy feleletet találjon egyre égetőbbé váló szellemi kérdéseire. Meg­szűnt gondolkodó lenni s beleolvad egy-unifor­mizált szellemi rendszerbe. A kollektivizmus köfetelődzése pedig elől minden egyéni inspi­rációt. Ezen az átalakuláson — folytatta — át­megy a mi társadalmunk is, európai viszony­latban még elég szerenesés körlümények kö­pött. Vaunak bizonyos áramlatok, amelyeknek legtöbbször csak üres külsőségeit, néha pedig furcsa túlzásait vette át a magyar társadalom­iak egycésze, anélkül, hogy az eszme lényegét, tartalmát ismernék, vagy megértették volua. tgy azután üres játéli as eszmék átültetése é» egészen természetes, hegy az átülte­KEDDEN ÉS SZERDÁN IS aa M\MM a fehefe szultán eimü óriás filmet játssza GARRY COOPER főszereplésével a a Belvárosi Mozi Vél 3, fél 7 fél 9 telt eszméknek nem is lehet termé­se, mert nem is verhet gyökeret. Vázolta ezután az egyház álláspontját ezekkel az eszmékkel, illetve ezeknek magyar talajba való átültetésével kapcsolatban. — Az egyház — mondotta — nem tud azok­kal együtt haladni, akik hangoslcodva hirdetik az „új világot", mert az egyháznak olyan örök­sége van, amely mint világító fény mutatja meg a múltnak, a jelennek és a jövőnek útját. Az egyház mulandó Yészleteredmé­nyekért nem árulja el az egész em­bert, as egyház az egész emberisé­gért, as egész emberiségnek életé­ért indított és folytat harcot. A nagy tapssal fogadott, előadás ntán Glatt­felder Gyula megyésfőpásztor mondott záró­szavakat. Borbély István befejező mondatából indult ki s feltette a kérdést, hogy az egyház­nak az egész emberért folytatott harcában mi esik az egész ember fogalma alá. Az egész em­ber fogalma nem egyéb a nemzet viszonylatá­ban, mintmagyarság, emberség és katolikuni. A magyarság jelenti a korszerű, de nem elva­kult nemzeti érzést: a 'céltudatos, de nem gyű­lölködő magyarságot. A magyarság fogalma jelenti a nemzeti értékek fellétlen megbegsű­Amit a híradók nem mutattak: \ nwigflti ggözdem A haditudósítók felvételei kiegészítve a franciáktól és angoloktól zsákmányolt felvételekkel kiegészítve. Páratlan érdekességé filraszenzáciő Legközelebb a BELVÁROSIBAN lését s ez a megbecsülés, ez a nem­zeti érzés nem vetheti alá magát a faj- és vérmitosz új követeimé- * nyelnek. Az emberség fogalma jelenti az emberi érie­kéit megbecsülését s az emberek testvéri együtt* érzésének olyan fokát, amely megadja a közös békés munka lehetőségeit. A magyarságot és emberséget szerencsésen összekötő katolikumn pedig jelenti mindazoknak az erényeknek ösz* szességét, amelyek az isteni akarat szerint? életet biztosítják' az egész emberiségnek, miuc den embernek. — A katolikus vallás — mondotta a főpász­tor — valóságos nemzeti vallása lelt a ma* gyarságnált, a Szent-István által felépített or< j szág állni tudta az idők viharait s meg tudta ezredekre határozni egy nép, egy nemzet jöv5 életét. Szeretettel és örömmel üdvözölte az Ac­tio Catholica eladássorozatának . szereplőit, akik modern megfogalmazását adják azoknak | az örök eszméknek, amelyek az emberiseget 0 szebb, boldogabb, tisztább és erényesebb jüvőbsi yezethetik. ü paprikafernelés fejlődéséről számoltak be a termelőszövetkezet igazgatósági ülésén Minőség szerint Szeged vezet az összes paprikalermö vidékek előtt — Ötmillión felüt lesz Szeged idei paprikajövedelme (A Délmagyarország munkatársától) A fű­szerpaprikatermelők, kikészítők és értékesítők szövetkezete most tartott igazgatósági ülésén, amelyen résztvett a földművelésügyi miniszté­rium részéről Antalffy Sándori miniszteri ta­nácsos, a Hangya részéről Gergely István igaz­gató, a paprikaértékesítés fellendüléséről szá­moltak be. Erről tanúskodtak a következő szám­adatok; Tavaly november; 1-től december 31-ig 113.000 pengő kikészítői beszolgáltatást jutalmat fize­tett ki a szövetkezet. Általában megállapítot­ták, hogy a kikészítők az idén erűteljesebben dolgozlak, mint más esztendőkben, ennek a szorgalmas munkának köszönhető, hogy ezide­ig összesen 218 vagon paprikát szolgáltattak be- Ebből Szegedre 127 és fél vagon esik. A fejlődés szembetűnő, • ha figyelembevesszük, hogy tavaly 197 vagont tett ki a kikészítők ál­tal beszolgáltatott paprikamennyiség és ebből 94.5 vagon esett Szegedre. • Szanyi István f ővegyész, a paprikakísérleti állomás vezetője beszámolt arról, hogy nem­csak a mennyiségileg, hanem minőségileg is jobb volt a kikészített anyag a tavalyinál. Ki­emelte, hogy a szegedi kikészítők áltál beszol­gáltatott anyagban volt három vagon olyan K o r z ó b a n Ma, fél 9, fél 7 és fél 9 órakor | SZERESSÜK EGYMÁS! BULLA ELBA, ERDÉLYI MICI, C'SORTOS GYULA, GRFGUSS ZOLTÁN, MAKUARy és BILIC'^Y főszereplésével ?f AÖYAR « s( P O Y YILÁGBTRADÓE -M—H-L-JL. I , I I| különleges minőségű paprika, amellyel a többi paprikatermelő vidékek nem dicsekedltetnclc. Ezzel a tekintélyes mennyiségű kiváló minő* seggel Szeged paprikatemelése biztosan tart­ja vesetőhelyét Kalocsa előtt. A számadatok további ismertetése során He* számoltak arról, hogy az eladás terén is fejlő­dés tapasztalható. Tavaly október végéig 134.1 vagon paprikát adtak el, míg tavaly gsafc 131 gont. Ebből exportra került 79.6 vagon a tava­lyi 70 5-del szemben. A paprikaexport fejlődése továbbra is biztosítva van — mondotta a jelen­tés —, mert Németország megígérte as illeté­kes szerveknek, hogy még ebben as évben 250 vagon magyar paprikát vesz át. Nagy megelégedéssel hallgatta az igazgató­ság a beszámolónak azt az adatát, amely sze­rint október 1-től február l-ig 1,858.000 pengd folyt be paprikáért a szegedi termelők és kiké­szítők kezeihez. Tekintve, hogy a készletek har­madrészét sem szolgáltattak még be, Szeged idei paprikajövedelme a számítások szerint 5 millión feJíil less. Szanyi István fővegyész elmondotta, hogy al Széchenyi Mozi MA UTOLJÁRA! Fél 5, fél 7, fél 9 HliRflY BAUR ANNABELLA yilágfilmje Moszkvai éjszakák Szerdától ujabb francia film remek: VARIETÉ • ANNABELLA, JEAN GABIN* GRAVi.7

Next

/
Oldalképek
Tartalom