Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-30 / 73. szám

Jazz matiné * a Belvárosi Moziban április 6-án, vasárnap d. e. II-kor ANIA SULI amerikai magyar rádió-stár, magyar és amerikai sansonokkal. Szabó Kálmán a legjobb magyar jazz zeneszerző és zenekara Konferál: Márltv Géza Énekel: Szemere Gytfrg? Jegyek a Délmagyarország Jegyirodában 133 hMUláWával {elölik )ahko Pisla s&epedi sxMoUfozát U&Uhíhchi^óIő ívvel evefótt Ualt meg, a u$ákyUUáty. (A Délmagyarország munkatársától) Felsővá­roson megható ünneplésre készülnek. Szombaton volt harmincnyolc esztendeje, hogy elhunyt a nagy magyar nótaköltö: Dankó Pista. A súlyo­san beteg, szenvedő nótaköltőt utolsó vágya szü­lővárosába, Szegedre vezette. Napjai már meg voltak számolva szegény Dankó Pistának, anrfkor barátai levelet küldtek Szegedre. Pálfv Ferenc polgármesterhez és arra kérték, legye lehetővé, hogyha meghal a cigány­király, koporsóját hazaszállítsák szülővárosába és a Belvárosi temetőben helyezzék örök nyugo­vóra. Ez volt Dankó Pista Íratlan végrendelete. A szegedi podeszta rendkívüli tanácsülést hí­vott egybe, határozatot hoztak, hogy a kérést teljesitik: Szeged városa a maga halottjának fog­ja tekinteni Dankó Pistát A tanácsülés még tar­tott. amikor megérkezett a Hir: meghalt a nóta­királv. Három nappal később szállították haza kopor­sóját, száztagú cigányzenekar kisérte végig a városon a belvárosi temetőbe. A cigánykirály legszebb nótáját sirta minden vonó: »Mogt van a nap lemenőben ,..« Gyászolt Szeged, de legjobban siratta nagy fiát Felsőváros, a Bihari-utca környéke. Tizenötévvel később Budapesten utcát nevez­tek el Dankó Pistáról. Szegeden, szülővárosában még nines ntcája a szegedi nótakirálynak. Most mozgalom kezdődött a felsővárosi polgárok köré­ben, hogy Szeged is nevezzen el végre utcát nagy fiáról. Addig is, amig erre sor kerülhet, a Bihari, utca tizenhármas számú házat emléktáblával lóg­ják megjelölni. Közel négy évtizeddel a cigányki­rály halála után márványtábla fogja hirdetni, hogy a Bihari-utca tizenhármas számú házban született Dankó Pista, a szegedi cigány, akinek nótái sohasem halnak meg mi választékban Egyévi börtönre ítélték a szegedi alvilág »Piszéjét«, DÉLMAGYARÖRSZAG VASÁRNAP. 1941. MÁRCIUS 30 lás gyermekek tavaszosdi-játékairól mesélne..'. Ha van még valaki, aki nem tudná: a közellátá­si hivatal havonta 136 ezer cukorutalványt küld szét névreszóló borítékokban, ezenfelül 38.000 háztartás számára gondoskodik petróleum-utal­ványokról. — A cukor jegy körül már teljes rend van — magyarázza —, az emberek hozzászoktak és ma­gától értetődőnek veszik, mintha másként nem ii lett volna. A közönségünk magira talált és a mai időkhöz méltóan fegyelmezett. A petróleum-utal­ványokkal már nem olyan könnyű a dolgunk a tanyai lakosság keveseü a havi 8 decilitert, 'hi­szen sötétben kell kelniök ahhoz, hogy a városba, a piacra eljussanak, vagy mnnkába állhassanak. De ez a helyzet is egyre javul, tavaszodik a a jótékony nap korábban kél . . . Sajnos, tőbb pet­róleumot nem adhatunk, mert összesen 21.000 kg. petróleumot kapunk havonta. A népszámlálást is a közélelmezési hivatal vezette. Fodor polgármester 1920-ban, 1939-ben és 1941-ben, tehát immár harmadszor irányította Szegeden a népszámlálást. — Tiz év múlva, negyedszer már nem válla­lom... — mondja mosolyogva s elárulja, hogy sok gondot okozott a népszámlálás pontos és aka­dálytalan levezetése. 270 népszámlálási biztossal dolgoztak. • ..és a cipörendelei? .Végül rátérünk a legújabb és legaktuálisabb kérdésre: a cipő-utalványok körüli helyzetre. A munkával amúgy is rendkívül megterhelt közel­látási hivatal hogyan bonyolítja majd le est az eddigieknél nehezebb utalvány-rendszert? — A közellátási hivatal felkészült az ujabb munkára. Helyenként kisegítő személyzettel szé­pen és zökkenőmentesen meg fogjuk oldani ezt a problémát is, bizakodik Fodor Jenő ny. pol­gármesterhelyettes. — Egyelőre rendelkezéseink még hiányosak, itt állunk a cipőutalvány premi­erje előestéjén és még nem tudjuk jól a szere­pünket ... De lámpalázunk azért nincsen, bar jlyen nehéz kötelességet eddig ínég nem teljesítet­tünk. .Valószínű — bár meg nem tudjuk ponto­san —, hogy a cipőutalvány-rendszer eltér az ed­digi jegyrendszertöl. Hogy ki kap majd atalvaoyt, milyen indokolással és milyen ellenőrzés mellett, arra vonatkozólag minden percben várjuk az utasításokat Csupán annyit tudunk, hogy április hónapban összesen 3000 körül adhatunk kl utalványt Szeged 140.000 főnyi lakoaát számítva — a kisgyermekek kivételével —, ez körülbelül azt jelenti, hogy minden lakosra báromévenként kerül sor a cipőutalvány kiadásánál.. Ezért lesz felelősségteljes és rendkívül nehéz munka a ei­pőutalványok kiosztása, de bízom benne, hogy a közönség megértő és fegyelmezett viselkedése megkönnyíti majd munkánkat. Csányi Piroska aki vasárnapi séta közben ki akarta (A Délmagyarország munkatársától) Ala­csony homlokú, szurósszemü, kistermetű fiatalem­ber, Nagy István szabósegéd ült szombaton a vádlottak padján a szegedi törvényszék B ó k a y­tanácsa előtt lopás bűntettének kísérletével vá­dolva. Azért a tettéért kellett felelnie, hogy feb­ruár 9-én ki akarta rabolni a Széchenyi Mozi pénztárát. Tettét nem tudta végrehajtani, mert a mozi portása: Makra József felfedezte és rövid hajsza ntán elfogta a mozi nézőterén. A vádlott adatainak felwétele után Bókay el­nök a következőket mondotta Nagy Istvánnak, akit a szegedi alvilágban »Piszének, neveznek s ezen a néven ismerik nemcsak a »haverok«, ha­nem a dektektivek is: _ Mig maga njra elénk került, nem éppen dicsteljes pályát futott végig... Hallgassa csak... Az elnök felolvasta a »Iűsze. eddigi bünlajstro­mát és eddig büntetéseit Több mint őt évet ült már a fiatal azabósegéd, hathavi börtönre, több­hónapi fogházra, 2 évi fegyházra Ítélték el gyors egymásutánban. Legutóbb karácsony napján sza­badult a Csillagbörtönből. Vallomása szerint szü­leihez ment — Nem akartam a nyakukon élni — mondta—, nagyon rosszul megy a szüleimnek'. Más életet akartam kezdeni, dolgozni szerettem volna. De ezzel a »pónemmal« és ezzel a sok börtönnel nem igen tudtam munkát kapni... Nagyon ismert* már Itt... — Minden lecsúszott bűnöző ezt mondja — hangzott az elnök szava. Aki dolgozni akar és nem lopni, az tud is dolgozni. A »Pisze< ezután elmondta, hogy hogyan akar­ta kirabolni a mozi pénztárát. Vasárnap .munka nélkül, sétálgatott a város­ban. Délben elsétált a Széchenyi Mozi felé, de •még nem tudta, hogy oda majd be akar törni.. Egyszercsak észrevette, hogy a mozi ajtaján egy asszony lép ki, aki nem zárta be magaután a ki­járatot, Beosont az ajtón ée gyorsan felfutott a lépcsőn az emeletre. A nézőtér teljesen sötét volt Ügy látszik, lépéseit valaki meghallotta, mert hirtelen éles hang kiáltott fel: _ Ki van itt? fosztani a Széchenyi Mozi pénztárát Rögtön utána kigyulladt a villany. A hirtelen támadt világosságban már nem tudott a páho­lyok vagy a székek mögé bújni, leszáguldott a lépcsőn, hogy az előcsarnokba jusson és onnan kitörjön az utcára. Izgalmas hajsza kezdődött, Makra József portás észrevette, merre akar me­nekülni, elállta az utat Nagy István most már összevissza kezdett futkározni, lépcsőn fel, lép­csőn le. A zsebében állandóan magával hordott feszitövasat, reszelőt és két álkulcsot gyorsan az az egyik ajtó mögé dobta, ahol későhb meg is ta­lálták ezeket a »szabószerszámokat«. Rövid haj­sza után elfogták, átadták a rendőrségnek. Az eljárás lefolytatása után a bíróság egyért bőrtönre itélte. Az ítéletben ugy az ügyész, mint a vádlott megnyugodott. Részletre MINDENKINEK ADOK 88 KÉSZÍTEK tele há­lószobát 300 P-tőL — Külföldi diófa teli hálót 500 P-től. _ Kombinált szekrényt külföldi dió­fából 260 P-től. — KoDybaberendezést 160 P-től. KAKUSZI miiasztalos KOSSUTH LAJOS SUGARUT 5 SZ ALATT. Fűszeresek, fodrászok legolcsóbb beszerzési forrása. Húsvéti locsolók, kölnivizek Dudás SZEGED Sxéchenyl-Mw l/a. Ha Glocknernél festet, tisztíttat, becsületes munkát kap! Iskola-utca 27—29 (Dóm-tér) Agytol 1 gőztisztítás ! 402 Telefon 12—69

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom