Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-28 / 71. szám

FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ ÍHl&Cb a . . * Hét Uis^euU, eqq. UUq. asszaés upf, mu^koHéíküÜ (éifi s*totn<Hu, sMsa a tto^uMasban (A Délmagyarország munkatársától) Az újságok utolsó oldalán Dapról-napra olvashatja az ember azokat az apróhirdetéseket, amelyek gyermektelen házaspárnak házmesteri állást helyeznek kilátásba. Hogy melyek azok az okok, amelyek az állé« elDyeréset gyermektelenséghez kötik, fölösleges most újra ismételniAzok a következmények azonban, amelyek csak a gyermektelen Házaspárok alkalmazásiból adódnak, szomorú képet adnak egy-egy szerencsétlen, többgyermekes család sorsán keresztül. Emiatt nem tud elhelyezkedést találni Csóré Ferenc házmester-napszámos sem, aki most két kisgyerekkel, egy beteg asszonynyal és tétlenségre kárhoztatott két kezével várja egy fásszínben, hogy valamerre forduljon a sorsa. TdtHóndás Csőre Ferenc, mint annyi más társa, honvédelmi kötelezettségét teljseitette az elmúlt télen. Itthon maradt két kisgyermeke, az ötéves Julié és a 3 éves Ferenc, meg a felesége. Csőre Ferenc házmester volt a Pusztaszeri-utca 22. számú Házban. Egyedül maradt, feleségére hárult az a feladat, hogy ellássa a házmesteri munkát, takarítást és minden más házköriili elfoglaltságot, ugyanakkor pedig — tekintettel arra, hogy ez a munka Csak a lakást biztosítja ' —. keresni kellett a két kisgyermek és a sajátmaga élelemzésére is. Nem tudott minden tekintetben megfelelni s emiatt felmondtak a Csöre-CsaTádnak. A felmondási per folyamán a bíróság márciusig haladékot adott Csőre FerenBűek, — aki időközben hazajött és remélte, Hogy tavaszig majd csak akad valahol munka és valahol egy lakás, ahová beköltöztetheti kis Családját Uaisza a mu*iUa után Ezután kezdetét vette az általáiibsun ismert Hajsza a munka után. A hatósági munkaközvetítőben s minden egyéb más munkaalkalmat, vagy lehetőséget megmutató helyen járt Csőre Ferenc. Sok helyen már a gyerek se lett volna baj, de az állás éppen be volt töltve és Csőre Ferenc Családja nem tud várni időtlenidőkig . . . Sok helyen — éppen az apróhirdetését mntatjág még azt a bajt —már nem felelt meg munkavállalónak a kétgyermekes Csőre Ferenc- Elküldték. S ebben a munka utáni hajszában egyre közledett a kiköltözés időpontja, Kiköltözni, de hóval Egyetlen fillér nélkül senki sem ad még átmenetileg sem hajlékot egy négytagú Családnak. És az állástalan HázmestemapszámCs tovább folytatta a hivatalok bebarangolását- Minden hivatalbari előadta a helyzetét, minden hivatalban meghallgatták, még a nevét is felírták, de eddig semmi eredménye nem lett a sok gyaloglásnak. Csőre továbbra is állás nélkül maradt. lüiaköítaiás Március első napjaiba® aztán a szokásos hivatalos eljárással kilakoltatták a Pusztaszeri-utca 22. számú házból a Csőre-családot. A bátorokat kitették az utcára. Az egész utía öszegyűlt, némán nézték az emberek a kis család kényszerű elköltözését. Csőre végső elkeseredésében még az ügyvédet is megtámadta, önmaga is tudja, hogy nem cselekedett jól, de azt sem tudta, mit csinál. Néhány bútordarabja kinn az utcán, az eső huU. hideg van, a gyérekek és az asszony már hetek óta betegek. Hova menjen. Egy napig Dorozsmán talált a család átmeneti menedéket egy rokönnál, aztln újra be kell jönni a városba, mert nem ljhet az utcán Kairml a bútorokat Most már nem is mnnka ntári Kellett nézni, hanem valami kis zug után, ahol ha Csak átmenetileg is, de meghúzhatják magukat. Csőre Ferenc és a felesége megkezdték a körútat végig a városon. És végre Felsőváros egyik utcájában találtak egy üres fásszint, ahová behurcolkodhattak. A Debreceni-utca 27. számú házban a fásszín üresen állt, abba bele lehetett pakolni azt a néhány bútort, amely a Csőreosalád egész, vagyonát képezi„Szoba" a fásszinbcH Ebben a fásszínben rendezkedtek be úgy, ahogy lehetett. Ugy gondolták, hogy valahol majd akad lakás is, a fő, hogy a bútorokat sikerült fedél alá vinni az eső elől. De aztán nem akadt sehol sem lakás és így a két gyerekkel és a feleséggel behutCólkodoH a pajtába Csőre Ferenc• A két gyermek súlyos beteg, mindkettő orvosi kezelés alatt áll: méreg a fdsszín nyirkos levegője, vizes talaja. Az ágyak a fásszín sarkában, a szekrény, meg egyéb más kis bútordarab alatt húzódnak meg, csak szétszedve lehetett elhelyezni a pajtában. A földön két szalmazsák fekszik, ezt a két szalmazsákot osztja meg éjszakánként az egész Csőre-család. Enni alig van mit, hiszen mnnka nincs és ha munka nincs, pénz sinös. Dideregve, vacogva várják most nap-nap mellett a gyerekek, hogy végre meleg legyen valahol, hogy végre valami ennivaló kerüljön a szegényes asztalra. Csőre Ferenc, a családfenntartó szakadatlanul járja a várost, minderi munkát elvállalna, csak kapna. A „szobában" egyre betegebbek lesznek a gyermekek, az asszony s neki is egyre inkább fogy az ereje és a hite. Sötét van és hideg abban a fásszínben, ahol a deszkahasadé kokon besűvít a szél és bever az eső a szalmazsákra. Újságot is kér ott, ahol megfordul Csőre Ferenc és nézi az apróhirdetéseket. Szeretne újra házmester .lenni, de két gyermeke van • • • Eddig nem járt eredménnyel a próbálkozása. De szünet nélkül rójja tovább is a város utcáit. Dolgozni akar. , Kik mentesülnek Erdélyben a zsidótörvény batáiya aiéi? A hivatalos lap esütörtöki számában miniszterelnöki rendelet jelent meg, amely szabályozza a zsidótörvénynek a hazatért keletmagyarországi és erdélyi országrészben való végrehajtását Megállapítja azokat a határidőket, amelyeken belül el kell készíteni különböző kamarák névjegyzékeit, meg kell tenni a kereskedőkre és iparosokra vonatkozó bejelentéseket, továbbá a vállalatok alkalmazottaira vonatkozó bejelentést. A zsidók országgyűlési választójogára és a földbirtokpolitikára vonatkozólag külön rendeletek intézkednek. Megállapítja a rendelet azt is, hogy kiket lehet mentesíteni a zsidótörvény hatálya alól. A miniszterelnök 30 nap alatt mentesíthet olyan személyeket a zsidótörvény hatálya alól, akik a visszacsatolt országrészeken az elszakitás ideje alatt a magyarság létérdekeiért folytatott küzdelemben súlyos kockázatot vállalva, tartósan közreműködtek és ezzel kimagasló érdemeket szereztek. Ugyancsak mentesíthet a miniszterelnök olyan személyeket, akik az országhoz visszacsatolt keleti és erdélyi területen a román uralom alatt a magyarsághoz hfi magatartásuk miatt szabadságukat, vagy testi épségüket kockáztatták, hosszabb szabadságvesztést, vagy testi bántalmazást szenvedtek, vagy a magyarsághoz való tartozásukat az elszakitás ideje alatt tanusitott magatartásukkal kétségtelenül megváltatták. Nyole tagból álló bizottság tesz javaslatot a mentességek megadáséra. A bizottságot és annak elnökét a miniszterelnök nevezi ki az erdélyi magyarságnak az elszakitás ideje alatt volt vezetői közül. A bizottság hivatalból terjeszti elő javaslatát, mentesités iránti kérelmet a bizottság elé terjeszteni nem lehet A gyalog járó király Megemlítettem nemrég, milyen szenvedélyes dohányos volt Tallián Béla néhai Házelnök, most azt mesélem el, hogy milyen lehetetlen helyzetbe tudja az embert sodorni a szenvedély. Valami királyi fogadtatás volt Budán, nagy cerimónia, diszmagyarruhás, meg uniformisos emberek tömege meztelen vállú asszonynéppel tarkítva. A szertartások a szokásos mederben poregtek le, voltak megszólítások, bemutatások, (amikről mindig másnap jut eszébe a kitüntetettnek, hogy milyen okosakat mondhatott volna ti). aztán a király viszavonult a kíséretével és néhány kiválasztott valamelyik kisebb terembe, a társaság megrohamozta a büffé-asztalokat, esetleg táncolt. Jó is lett volna minden, csak éppen dohányozni nem volt szabad, már pedig ez a legnagyobb kín annak. aki. hozzá van szokva. _ Csak egy cigarettát, abból is két szippantást! _ sóhajtott Tallián. Eltűnök egy pillanatra, gondolta magában, elég nagy ez a palota, valahol csak akad egy zug. Mivel pedig legjobb az egyenes ut, vállon ragadott egy lakájt. — Kedves barátom, hol szippanthatnék titokban néhányat? _ Ezen a kis ajtón ki méltóztatik menni, ott folyosó következik, annak a vége igen alkalmai. Nagyszerű, köszönöm. Megy is Tallián, rágyújt s abban a pillanatban feledve' minden keserűség. Csakhogy egy cigaretta semmi, hamar véget ér, gyujtsunk rá a másodikra is. Abban a pillanatban sarkantyupengést hall, valaki közeledik. Mégis csak restellené, hogy ilyen turpisságon kapják. Kegyelmes ur, aki nem tud uralkodni a szenvedélyén! Itt egy ajtó, hátha nyilik, gyerünk gyorsan be. Hát nyilt. Szép márványos helyiség volt, ellátva minden kényelemmel, már bizony hiába csürjük-csavarjuk, angolos ennek a berendezése és kézmosásra is szolgál. Hogy egy valóságos belső titkos tanácsos most cigarettázik benne, az szóra sem érdemes. Megtett ehhez hasonlót diákkorában is, az a fő, hogy biztonságban legyen. Erre halad el a sarkantyús, hallani a lépéseit, — hát uramfia, akkor csak kivágódik az ajtó, pofoncsapott kalapu lakáj tárja fel s belép rajta a király, saját személyében Ferenc József. Talliánnak torkán akadt a füst, az arca színeket váltott, még csak hebegni sem tudott, de a; cigarettát épp uigy a tenyerébe rejtve, a háta mögött tartotta, mint akármelyik diák. ha váratlanul felbukkan az osztályfőnök. A király sokkal közvetlenebb volt, megértett mindent, mosolygott. — Ja, ja, kedves Tallián, én is ismerem a dohányzás szenvedélyét. Nem tesz semmit. Hát nagyon örültem... Azt jelentette ez, hogy el lehet menni, vége a kihallgatásnak. Ha azonkívül is meg volna illatőd ve,-legfeljebb később... Mikor bizalmas politikai körökben arról került beszéd, hqgy kit milyen alkalommal szólított meg a király, (amit tudvalevőleg a dédunokák sö szoktak elfelejteni és annál kevésbbé felejtik el, minél demokratább, vagy pláne forradalmibb párti volt a nagvapa), Tallián Béla rendszerint nagyon iókedvű lett. , — Azért egyiktek se beszélt vele ott, ahol «n. _ Kérlek a'lásan, kegyelmes uram, órák hoszszat lovagoltunk egymás mellett, a legkényesebb témákat feszegetve — dütö'tte ki mellét a generális _ Lovagolni? Az is valami? — felelte Tallián Amikor mi diskuráltunk, gyalog Járt ő is. Bob F 0 s t 6 I t f ej-íáb kapható: Kf». 110 P-ért a Píck Szalámigyárban és a Tisza Lajos körúti elárusító Helyen « /