Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-23 / 68. szám

Parragi György A török-szovjet viszony Hitler, 'és Ismét Inönü török államfő levélváltása, Edeii és Saradzsoglu külügyminiszter ujabb találkozója Ciprus szigetén a kombinációk korlátlan ós legellentétesebb sorát szabadították el a világsajtóban Törökországnak a várható balkáni fejleményekkel szemben tanúsítandó magatartásáról. Ezekben a találgatásokban sókkal több a fantázia, mint a konkrétum, sokkal több a szubjektív vágy, mint a kézzel fogható valóság. Épp ezért épp oly hiú, mint meddő, légüres térben való kapkodás lenne részünkről, ha a török külpolitika rejtélyeinek kibogozásába kezdenénk és eggyel szaporítanánk az irreális kombinációk sokadalmat. Sokkal világosabb és áttekinthetőbb tájékozódást nyújthatunk az olvasónak azáltal, ha felsoroljuk és rendezzük azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, amelyeket a török kormány kötött az évek során a különböző országok kormányaival, Bán az utolsó évek eseményei alaposan megrendítették a világközvélemény hitét és bizalmát a nemzetközi szerződések erejében, tartósságában, a bennük vállalt kötelezettségek teljesítésebon, mert hisz soha még úgy Csődöt nem mondott a külpolitikai erőviszonyok papírformája, mint ebben a háborúban, amelyben a tegnapi szövetségesekből ellenségek, a tegnapi halálos ellenségekből kenyerespajtások lettek, mégis a török külpolitika látható irány- és erővonalait, kontúrjait, várható állásfSglalásait ezek a szerződések fejezik ki leginkább. Lássuk tehát Törökország nemzetközi megállapodásait és kötelezettségeit az egyes államokkal. Moszkva és Ankara 20 éves politikája Első Helyen a török-szovjet viszonyt kell ismertetnünk, mert ez az uralkodó eleme a hdhorúutáni török külpolitikának. Moszkvának i török külpolitikára gyakorolt befölyáa nem ujabb keletű, hisz a mult század első fele óta a török külpolitika története részben az oroszangol közelk'eleti és balkáni hatalmi mérkőzés vetülete. A török és az orosz politika több mint száz év óta eltéphetetlen kölcsönhatásban áll egymással. Találóan fejezte ki ezt Bertenjev volt konstantinápolyi orosz nagykövet a következő mondatbanT „A mi szerepünk az, hogy vagy a legnagyobb barátai, vagy a legnagyobb ellenségei legyünk Törökér szignált." X világháború ntán Szóvjetoroszország sokáig nemcsak a legnagyobb, hanem az egyetlen barátja volt Törökországnak. Ennek a baíátságnák alapjait Lenin és Kemál fektették le, olyan időben, amidőn úgy Moszkva, mint Ankara teljesen elszigetelten és ellenséges erőgyűrűtől övezetten állt a nemzetközi politikában. Kem'ált 1919-20-ban a szultán által képviselt hivatalos Törökország lázadónak tekintetBelvárosi Mozi Vasárnap és hétfőn utoljára: ÓRIÁSI NEVETŐ MŰSOROK! Kacaoó esték Mulassunk 1 Kacagjunk! Vigadjunk! Világ ko komikusok burleszk verseny. Résztvesznek: STAN PAN, POPEYE. ZOnOKHRU fe HOLLYVOODI REVÜ Két órás nevetés 16 felvonáson keresztül. Vasárnap 3, 5, 7, 9, bélfőn 5, 7, 9 órakor te és halálra ítélte azért, mert nem volt Hajlandó elismerni a szultán kormánya által aláírt 1920. augusztus 20-iki sévresi békét, amely Istanbul kivételével Törökország európai részét, valamint legfontosabb kisázsiai kereskedelmi kikötőjét, Szmirnát a görögöknek ítélte oda, a kisázsiai Adáliát és környékét pedig olasz érdekterületnek nyilvánította. Kemál Anatóliában kibontotta a szabadság zászlaját cs háborút kezdett Görögországgal, amelyet Anglia támogatott. Ebben az időben jött létre az első megállapodás Moszkva és Kemál között, Moszkvának akkor éppúgy, mint Törökországnak, Anglia volt a főellensége. Anglia állt a görögök mögött és Anglia készítette elő intervenciós háborút a Szovjetunió ellen. A közös ellenséggel szemben létrejött török-orosz érdekszövetséget 1921-ben szerződés formájában is lefektettek. Moszkva ismerte el először hivatalosan Kemál pasa Törökországát és Moszva adott nyolcmillió dollár kölcsönt Komálnak, hogy szabadságharcát győzelmesen fejezhesse be. Török-szovjet együttműködés Anglia ellen Ettől kezdve annak ellenére, hOgy Kemál kíméletlenül elfojtott minden kommunista megmozdulást a saját országában, a szovjettörök' viszony a legbensőbben alakult. 1925-ben a két ország között megnemtámadási szerződés létesült, amelynek éle Anglia ellen irányult. 1925-ben ugyanis a népszövetség Moszul bizottsága, amelynek gróf Teleki Pál miniszterelnök völt egyik prominens tagja. Angliának adott igazat a törökökkel szemben a mos.zuli olajkérdésben. Ez a döntőbírósági ítélet még szorosabbra fűzte az orosz-török viszonyt és létrehozta a megnemtámadási szerződést. Ezáltal orosz részről végleg elismerték Kafs és Ardahan, egykori kaukázusi orosz tartományoknak Törökországba való bekebelezését. De nemcsak a mosszuli olajvita eldöntése következtében fejlődött párhuzamosan angolellenes irányba a török és az orosz politika, hanem Anglia Dafdanella politikája miatt is. Mintegy korábbi cikkünkben már részletesen kifejtettük, a sévresi szerződést felváltó 1923. július 24-én létrejött lausannei török békeszerződés Anglia érdekében, úgy háborúban, mint békében minden hajó számára megnyitotta a török tengerszorosokat és azokat nemzetközi ellenőrzés alá helyezte, ebben az ellenőrzésben természetesen Angliának jutott a döntő szó. Oroszország ebben a Dardanella-státusban saját érdekeinek veszélyeztetését látta, mert lehetővé tette, hogy az angol hadiflotta bármikor megjelenhessék a Fekete-tengeren és elzárja Oröszörszágot a Földközi-tengertől. Törökországot viszont a Dardanellák feletti szuverenitásától fosztotta meg a békeszerződés- így ebben a kérdésben is találkozott a török és az orosz politika. Töretlen ennek a kooperációs politikának a vonala egészen 1937-ig, amidőn az Srosz befolyás Ankarában egyre inkább háttérbe szorult; hogy helyet engedjen az angol előtörésnek. 1936-ban az abesszíniai háború hatása alatt Kemál pasa felveti a Dardanella-kérdés revízióját és ebben úgy a Szovjetunió, mint Anglia KORZÓBAN Vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor hétfőn utoljára! Paula We s s e 1 y ragyogó filmje £0ii tleicn ál PREMIER MAGYAR VILÁGHÍR ADÓ DÉCHAGY A"R ORSZÁG m Vasárnap, 1941. MÁRCIUS 23. Tisztelettel jelentjük, hogy KEDD MAGYAR FILM PREMIERJE: S KEGYELMES UR ROKONI Csoríos, somiav, szilassy, Simor, mezen. NEM REPRÍZ! Nem tévesztendő össze a MINISZTER BARÁTJA cimü filmmel SELVÁROS9 MOZI támogatja- Az új egyezményt 1936-ban írják alá Montreauxban és ehhez valamennyi^ érdekelt nagyhatalom hozzájárult Olaszország kivételével, amely az abessziniai háború alatt életbeléptetett szankciók miatt nem vett részt í montreauxi konferencián. A török-orosz viszony fagyponton Különösen Kemál pasának 1938-ban bekövetkezett halála után hidegült el rohamosan sí régi barátság Moszkva és Ankara között. Mély* pontját 1939. őszén érte el a török-szovjet viszony, amidőn Saradzsoglu külügyminisztert Moszkvába kérették'. A török külügyminisztert Moszkvában arra akarták rábírni, hogy Török* ország semmi körülmények között sem engedjen be idegen hadihajót a tengerszorosokon, Saradzsoglu ezt az orosz követelést visszaírta* Brilliáns ékszerekért, aranyért, fogaranyért, ékszerzálogjegyért igen magas árat fizetek . - órás ékszerész a C Z & O Kárász u. 14. (Del-Ka mellett) Keressen lel saját érdcltáften"9 sította azon a címen, hogy ez ellentétben ÓHA a montreauxi egyezményben biztosított török szuverénitással. így azután Saradzsoglu 13 napos moszkvai tartózkodása eredménytelemül végződött és szovjet részről nem újították meg a t§rök-orosz megnemtámadási szerződést. Méginkább elhidegült a viszony Moszkvái és Ankara között 1939. október 19-iki am^olfrancia-lörök kölcsönös segélynyújtási egyezmény miatt. Bár török kívánságra Moszkvárai való tekintettel az egyezményt joly értelmű záradékkal látták el, hogy Törökország nerrt köteles eleget tenni az egyezményben vállalt kötelezettségének az esetben, ha azok teljesítése, a szovjettel konfliktusba keverhetné, Mojotovt külügyi népbiztos az egyezmény aláírása utáni tartott beszédében nem titkolta, hogy a szovjet az egyézmefíyt nem látja szívesen. Viszont Inönü államfő is nyíltan kijelentetteT Jjjzutbál sajnos, nem lehetett összeegyeztetni a Szovjetunió és Törökország érdekeit". Az ankarai paktumot elsősorban azért nézte bizalmatlanul Moszkva, mert attól tartott, hogy ez lehetővé teszi a szövetségesek közeikeleti hadseregének Uriási nagy magyar siker az izgalmas, mulattató kolportázs film: Earópa nem válaszol 12 sztár filmje: Szépasszony: Tasnády F. Mária, az »Oceánia< kapitánya: Kiss Ferenc, hegedűművész: Petrovics Iván, hollywoodi sztár: Titkos Ilona, bankvezér: Somlay és Mály, Greguss, Vaszajy, Rózsahegyi, Táray Riportszenzáció: EJTŐERNYŐS VADÁSZOK Vasárnap 3. 5, 7, 9, hétfőn 5, 7, 9. Elővétel! Széchenyi Mozif • I