Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-22 / 67. szám

H& Jk H8 A TfetJ Ma nagy mennyiségű uradalmi la minőségű JffiP /A im ü, XI JL tejesbárány kerül kimérésre Szentgyörgy-u, 4-6., Klauzál-tér 3., Petőfi S.-sug. 27. 232 Riblzsár és Társa Kft. Husz év egyetemi könyvek között Amíg 200 000 kötethez jutott a szegedi egyetemi könyvtár — Beszélgetés a kolozsvári egyetemi könyvtárhoz kinevezetf vitéz dr. Széchenyi Sándorral (A Délmagyarország munkatársától) A kultuszminiszter — mint jelentettük — tegnap a kolozsvári egyetemi könyvtárhoz könyvtárnokká nevezte ki vitéz dr. Széchenyi Sándort, aki két évtizeden át működött a szegedi egyetemi könyvtárban fáradhatatlan és lelkesen vállalt munkával és akinek tevékeny része van abban, Hogy ma már az egyetemi életnek megfelelő, kétszázezer, kötetet jóval meghaladó könyvtár működik a szegedi egyetem mellett. Széchenyi Sándorral ismét elveszít Szeged egy csöndben éa pihenő nélkül dolgozó kulturmunkást, akikben amúgy sem bővelkedik valami fölös számban ez a város, — az egyetemi könyvek egyik fáradhatatlan emberét is át kellett engedni Kolozsvárnak, ahol most alakul ki a hazatért Ferenc József-tudományegyetem teljes éa végleges szervezete. A szegedi azellemí élet, a% egyetemi munka éa a könyvek világénak minden barátja fájdalmasan veszi tudomásul Bzt a távozást is. hiszen vitéz dr. Széchenyi Sándor kétévtizedes munkája szervesen összeforrott az egyetemi könyvek szellemével. Hogy a jelentőségét bemutassuk annak a munkának, amelyet a Kolozsvárra távozó könyvtáros végzett az egyetemi könyvek zsúfolt, alkalmatlan és csöndes falai között, elég ha arra utalunk, Kogy Széchenyi Sándornak tevékeny része van abban, hogy sz egyetlen kötet nélkül Szegedre érkezett egyetemi könyvtár ma már kétszázezernél több kötettel rendelkezik. Nagybányán végezte középiskoláit, majd a béke utolsó éveiben Kolozsvárra került és már 1918-ban az egyetemi könyvtárban működött. Közbeszólt a világháború. Széchenyi Sándor derekasan teljesítette akkor is kötelességét, amit bizonyít vitézi címe is. Visszatérve a vérözönből, nem mehetett vissza Kolozsvárra, Pesten folytatta tanulmányait, majd Szegeden, ahol megszerezte a jogi doktorátust. Már a menekült Ferenc József-tudományegyetemnél Budapesten jelentkezett szolgálattételre, de jelentőségteljes munkája voltaképpen akkof kezdődött, amikor az elűzött egyetem Szegeden kapott hajlékot és a semmiből kellett megszervezni az egyetemi könyvtárat. — A Ferenc József-egyetem egéén könyviára Kolozsvárott maradt — mondotta nekünk —, megbízást kaptam, több kollégámmal együtt, hogy gyűjtsük össze az anyagöt az újonnan, a Bemmiből megszervezendő szegedi könyvtár részére. Lelkesen fogtunk hozzá ehhez a nem könnyű munkához, hiszen 330.000 kötetei kellett otthagyni Kolozsvárott. Hosszú ideig tartott, amíg összegyűjthettük a mai egyetemi könyvtár alapját, elsősorban a budapesti egyetemi könyvtár, a Nemzeti Muzeum, az Akadémia, a Fővárosi Könyvtár és a pénzügyminisztérium könyvtárának duplum anyagát Válogattuk ki és szereztük meg Szeged számára. "Azóta állandóan fejlődött a szegedi könyvtár, megkaptuk eddig a budapesti és szegedi ügyészség köteles példányait is, — högy ennek a jövőben mi lesz a sorsa, azt még nem tudhatjuk, mivel ezek a köteles példányok a korábbi rendelkezések szerint Kolozsvárt illették. Természetesen állandó vásárlásokból és nemeslslkfi adományokból is állandóan gyűlt a könyvtár anyaga, remélhetőleg most már megfelelő helyiséggel szép fejlődés előtt áll as intézmény. Aa új helyiségekben nagy anyag dolgosható fal, amelyre eddig nem volt lehetőség. A könyvtárat dr. Puskáé Bődre Igazgató vereti nagy szakértelemmel új fejlődés MA — Sikerült nagy nehézségek és veszélyek közepette 1922-ben Ungvárról egy értékes magánkönyvtárat Szegedre hoznom, — folytatta emlékezését Széchenyi Sándor —, Tarnovszky főtörzsorvos, egy lelkes könyvbarát, az egyetem volt hallgatója, amikör meghallotta, hogy az egész könyvtári anyag Kolozsvárott maradt, felajánlotta értékes gyűjteményét Szeged részére. Ezt az értékes magánkönyvtárat sikerült igen nehéz viszonyok közepette elhoznom Szegedre. Hosszú ideig működtem az egyetemi könyvtár kölcsönzési osztálya élén és az egyetem kiadványai révén sikerült nagy tssereforgalmat lebonyolítanom, mondhatni a világ minden részévet. A szegedi egyetem kiadványai, az Ácták a legtávolabbi földrészeken is igen nagy keresetnek örvendtek, ezen a réven sikerült jelentékeny kapcsolatokat és összeköttetéseket szerezni a világ minden részévél. Közben a Diákvédő tankönyvtárát is kezeltem és mindenkor gondot fordítottam arra, hogy elsősorban valóban rászoruló, szegénysorsA, kitűnő előmeneteld diákok jussanak könyvsegélyhez. Emellett tizenhat éven át titkára voltam az Egyetem Barátok Egyesületének, ezt a munkát is igazán lelkesedéssel végeztem és megvallom most, sajnálom itthagyni és sajnálom, hogy a Horthy Miklós-egyetem most megalakult barátai körében már nem dolgozhatom tovább. A könyvtári és egyetemi munka mellett különböző tisztségeket töltöttem be a Vitézi Széknél, elnökként működtem a szociális bizottságban és jóleső érzéssel tölt el, hogy nagyon sok állástalan vitézt, vitézi özvegyet és árvát sikerült elhelyeznem, d# éppen igy igyekeztem segíteni a tűzharcosokon, a hadiárvákon és Özvegyeken. Voltaképpen nem is tudom, hogyan ragadt rám ez a munka. Csak azt láttam, hogy ezek as emberek nehéz helyzetben vantíak, elindultam, szaladgáltam és akit eeak lehetett, elhelyeztem. Ezért a munkáért tüntetett ki nemrégiben a kormányáé úr a Signum LaudisszaL —- Most, Kogy Kolozsvárra térek vissza, — folytatta a beszélgetést Széchenyi Sándor —, megvallom, sajnálom itthagyni Szegedet, hiszen húsz év emlékét lehet egyszerűen elfelejteni. Eddig nevettem, ha ezt Kallottamí „Ki a Tisza vizét issza" . . ., azt, hiszem, ezután már nem fogok nevetni ezen ... De el kell mennem és természetesen őrömmel térek vissza annyi Idő után Kolozsvárra, ahol húsz szegedi év emléke nyomán igyekszem majd munkámat folytatni. — Mit tapasztalt húsz év alatt a» egyetemi könyvek között, — erre a kérdésre így válaszolt Széchenyi Sándori — Állandó nagy forgalmat bonyolítottunk le, örömmel láttuk, Hogy az olvasótermák állandóan zsúfolva voltak, most talán egy kissé érezni lehet a jogi kar távozását. Az ifjúság nagyrésze itt végezte tanulmányait, itt tanult, itt készítette dolgozatait, a könyvtár egész nap rendelkezésre állt. Azt láttam, hogy igen komoly munka folyt a könyvtárban, az ifjúsággal sokat érintkeztem és nagyon megszerettem, Természetesen a város lakossága köréből ül sokan keresik fel a könyvtárat, jobbára szakmunkákat keresnek, hogy szaktudásukat bővítsék. Mindjárt az érettségi után könyvtárhoz kerültem, azóta állandóan itt dolgozom. Talán egyszer, felmerült előttem, hogy ügyvéd leszek, de aztán mégis változatlanul a könyvek között maradtam, amelyeket szeretek és amelyek között fogok dolgozni tovább Kolozsvárott is, persze Szegedet, az itt töltött húsz évet nem lehet egyszerűen elfelejteni . . . Kolozsvárott Valentiny Antal igazgató, régi kolozsvári könyvtári kollégám mellett fogok továbbdolgozni ugyanazzal a lelkesedéssel, mint Szegeden. És mindig szívesen fogok visszaemlékezni a szegedi könyvek között elmúlt húsz esztendőre ... Száraz hiiiekfa hulladék és fiirészpor minden mennyiségben kapható. Kittka asztalosárugyár KEstlsza u. 6. 249 Te'efon 33-44. ü leventeparancsnok megrágalmazása miatt elitélték a sarkadi uradalom intézőjét és föszámvevőjét (A Délmagyarország munkatársától) A Magyar Föld Rt. sarkadi uradalom leventéi körül keletkezett bűnügyben ítélkezett pénteken a szegedi tábla E1 e m y-tanácsa. Két esztendővel ezelőtt történt, hogy Zelky Gusztáv alezredesnél, * sarkadi leventekörzet parancsnokánál több levente jelent meg. A leventék elmondották, hogy a Magyar Föld Rt uradalom a leventefoglalkozáson eltöltött munkaidejüket nem számitotta be munkabérükbe. Zelky alezredes a leventék panasza után levelet intézett az uradalom jószágigazgatóságához, amelyben felszólította az uradalom felelős vezetőit, hogy a leventekötele8 alkalmazottaknak a leventefoglalkozáson eltöltőit időt is be kell számitani a bérűkbe. Erre a levélre a Magyar Föld Rt. goromba, rágalmazó hanga levélben válaszolt A levél aláírói: Fonyó István uradalmi főintéző és nemes Fórizs Sámuel uradalmi t& számvevő ellen a gyulai törvényszék előtt felhatalmazásra üldözendő rágalmazás címén indult bűnvádi eljárás. A tárgyaláson mind a főintéző, mind a főszámvevő jóhiszeműséggel védekeztek, a bíróság mind a két vádlottat bűnösnek mondotta ki és ezért Fonyó főintézöt 500 pengő pénzbüntetésre, Forizs főszámvevőt pedig 100 pengő pénzbüntetésre ítélte An iratok fellebbezés folytán most kerültek * szegedi tábla elé. Az Elemy-tanács részben megsemmisítette az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőrendű vádlott büntetését 1000 pengő pénzbüntetésre emelte fel, mig nemes Forizs büntetésit helybenhagyta. Az ügyben a Kúria mondja ki * végső szót — A természetes .Ferenc József, keserű'** régóta kitűnően bevált házlszer megrögzött sz^' rekedésnél és annak mindenféle (táros következményeinél; biztos, enybe és gyorsan ható ba*^ hajtó, mely számos betegségnél az emésztést vftia t><= az ércíffvat fokozza gérdoTz.- neo nrrn=é" . TISZA-SZÁLLÓ üvegtermében szombat is vasárnap, mindkét napon fél 9-fö! lánccal egybekötött Cocktail estélyt rendez Különfél« oooktaillok, ára Pemtt iv Htnguttftk wnéi i Hoch jmxx sgelgáljt. Asztalrendelés : KV^j,