Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-16 / 63. szám

u Nemzetgyalázás! bűnügyek a szegedi törvényszék ötös-* tanácsa előtt ?2 Délmagyarország munkatársától) Nem­zetgyalázás! bűnügyekkel foglalkozott hétfőn at szegedi törvényszék ötöstanácsa Nóvák Jenő tanácselnök vezetésével. Kriston László 50 éves Szeghalmi bornagykereskedő vendéglőjében az éhnnlt év februárjában többen az akkori világ­politikai helyzetet vitatták meg. A beszélgetés­be belekapcsolódott Kriston is, aki a vita sö­r'áni súlyos kitételeket használt a nemzettel szemben. Kriston ellen nemzetgyalázás és fel­hatalmazásba üldözendő becsületsértés miatt indult meg az eljárás. A borkereskedő tagadta az ellene emelt vádat, azzal védekezett, hogy személyi hajsza indult ellene és ennek a haj­szának a következménye a bűnügy is. A bizo­nyítás lefolytatása után a törvényszék megál­lapította bűnösségét és 200 pengő pénzbünte­tésre ítélte. Xa elmúlt éfy május 11-én Janovák Antalné hajai napszámosasszonyhoz katonákat szállá­soltak el. Janovákné a magyar nemzetre és a katonákra súlyös kifejezéseket használt. Nem­zetgyalázás és a fegyveres erő sérelmére elkö­vetett becsületsértés miatt hétfőn vonta fele­lősségre a törvényszék. Janováknét a bíróság bűnösnek mondotta ki és kéthónapi, tizenöt­napi fogházbüntetéssel sújtotta. FENYŐVÍZ valódi székelypálinka forgalombahozatalára SZEGED és vidékén italmérőknél és fűszereseknél kitűnően 6 bevezetett ktpvlialíl k•r•s•k Ajánlatok: Putnoki Jenő, Budapest, Baká's-tér 8­Mester János előadása a szegedi olasz kuliurintézetöen (A Délmagyarország munkatársától) Értékes előadást tartott hétfőn este a egyetem bölcsészeti karán a szegedi olasz kulturintézet előadássoro­zatában »Uj gondolatok a fasiszta pedagógiában, rimmel dr. Mester János egyetemi tanár. Az il­lusztris előadót Carlo Faccio olasz lektor üd­vözölte, majd dr. Mester János bevezetőben Bottai olasz nemzetnevelési miniszter törvé­nyeit, a »Carta bella scuola. törvényeit ismertet­te, majd kifejtette, hogy az olasz nevelés ma a törvény 7 alapelvén és ezeknek keretében a mun­kán és az erkölcsön nyugszik. Az ifjúság nevelé­sében a klasszikus rómaiasság elvét igyekeznek megvalósítani, a lélek nevelése mellett a test ed­zésére is nagy gondot forditanak az olaszok. Uj iskolatípusok vannak kialakulóban, amelyeknek hatását a szoros olasz és magyar kulturkapcsola­tok révén rövidesen érezni lehet a magyar peda­gógiában is. Szegerii Chevra Kadriísa Értesítjük a t. feleket, hogy a zsidó temetőben a sírok ápolása április hó második felében kezdődik. Az előkészítő földmunkák és a kellő beosztás érdekében azonban ajánlatos hogy a megrendelések már most törten­jenek, annál is inkább, mert a gondozá­sok a jelentkezések sorrendjében végez­tetnek. Befizetések a Chevra titkári hivatalá­ban (Margit-utca 20, földszint) naponta délelőtt fel 9—12-ig és délután fél 3—5­ig eszközölhetők. Szeged, 1941 március havában. flz Pöliárősáu MLEKSZIK mm 3 0 0.000 p e n 9 6 s 2 0 0.000 p e n 9 « s főnyereményt 1 héten belül nyerték aPető B a n k szerencsés vevői. Ön 700.000 pengőt is nyerhet havesz o s z t á1ysorsjegyet Pető Ernő BanUháxban Szeged, Széchenyhiév 2 a. »S%emed s%ini@a%gaiójánat* UuUuvális Uöietességei vannak, ammyékei ietíesiienie keit« Beszélgetés Kiss Ferenccel a főbb szegedi színházról, a nem iáiszoii darabokról, a nemlétező kamarai cenzúráról és a szabadiévi játékokról (A Délmagyarofszág munkatársától) A ma­gyar színjátszás kiemelkedő művészegyénisó­gét: Kiss Ferencet ünnepelte néháuy estén át Szeged közönsége a színházban. Kiss Ferenc vendégjátéka sok fényes színházi est visszfé­nyét tükrözi a szegedi színpadon, a világhírű Szegedi Szabadtéri Játékok felejthetetlen Lu­ciferje, Giovannija, vagy Pilátusa felidézi azo­kat a hagyományokat és kötelességeket, ame­lyeket Szeged színiknlturája minden időkbe®, még a mostani nehéz időkben is, megköyeteL Érdekes találkozása az adottságoknak az, hogy Kiss Ferenö a magyar színjátszás irá­nyító, felelős tényezője is ugyanakkor, amikor a legszebb szegedi színházi esték hőse vissza­visszatér szabadtéri sikereinek színhelyére. Kötelezi ez az újságírót arra. hogy beszélgetést folytasson a művésszel, úgyis, mint kamarai elnökkel a szegedi színjátszás válságáról és jövőjének kilátásúiról. Mert válságról kell beszólni, de ez a válsá­gos helyzet talán összefüggésben van a magyar színészet általános válságával, a sokat emle­getett darab- és szinészhiánnyal, ami megnehe­zíti a színtársulatok és színigazgatók munká­ját. Ennek előreboösájtása mellett mégis rá kell mutatnunk arra, hogy Szeged szinikultúrdjá­nak hagyományai vannak s bármennyire is méltányoljuk az akadályókat, amelyek a szin­házszervezés elé hárulnak, nem tekinthetjük elegendőnek a szegedi színház nívóját s a szín­igazgató igyekezetét akkof, amikor újabb négy esztendőre megkapta a szinbázat­„Garantálom, hogy jövőre még jobb színház lesz" — Az erdélyi részek visszatérése nagy pro­bléma elé állítja a Kamarát a vidéki színját­szsá nívójának felemelésével kapcsolatosan, — mondja Kiss FerenáS elgondolkozva. — Erdély­nek nagy szinész-utánpótlásra van szüksége, a magyar sző. ás magyar gondolat kifejezője: a színpad ott katedra és szent misszió. Elsősor­ban tehát arra kell fordítanunk minden gon­dunkat. högy az erdélyi utánpótlást ellássuk Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szeged a Szabadtéri Játékok városa nem tarthat elsőd­leges igényt a szinházkultúfa nívójának eme­lésére, korrigálására. >— Garantálom, hogy jövőre Szegeden jobb színház, magasabb szinikultüra lesz! — jelen­tette ki a Színművészeti Kamara elnöke —. módom van arra, hogy etekintetben felügyel­jek a szegedi színházra, bár nem tartozik a stagione-rendszerbe. Megemlítjük Kiss Ferentí előtt, högy az idei színiidényből már legfeljebb hat-nyolc hét van hátra s a színtársulat nem hozta színre mind­eddig azokat a sikeres és talán a magyar iro­dalom új értékeit jelentő színmüveket, amelyek más vidéki városokban, így Kassán, Kolozs­váron, Nagyváradon, sőt Miskolcon is sztnre­kerültek már. Mikor hajlandó a Kardoss-tár­snlat eljátszani Mdrai Sándor „Kaland,"-ikt, Heltai Jenő „Egy fillér" Mmii költői játékát, vagy az erdélyi Írók reprezentatív müveit, amelyeket a Nemzeti Színház már a tél dere­kán színrehozotit — Abba a Kamara nem szól bele, hogy a színtársulatok melyik új sikert, vagy milyen darabot tűzzenek műsorukra. Olyan irányban sem szól bele, hogy eltiltaná valamely Buda­pesten sikert aratott, irodalmi értékű darab előadását, feltéve, ha a darab nívója és erköl­csi tendenciája megfelel a magyar közönség ízlésének. így nincsen szó ártól, hogy „letil­tottuk" volna speciálisan Szeged számára Hel­tai „Egy fillér" című müvének előadását, hi­szen más vidéki városban is szinrekerult és igy természetesen Szegeden is színrehozható. Más esetben sem gyakorolunk ilyen egyoldalú „cen­zúrát", ez a bír téves felfogáson alapul. Aján­lani fogom a színigazgatónak néhány, a Nem­zeti Színházban szinrekerult újdonság elöadá­sdt, természetesen az, hogy színíehözza-e, vagy sem, az igazgató szuverén joga, hiszen anyagi kockázatról lévén szó, etekintetben a Kamara semmiféle befolyást nem gyakorolhat. Termé­szetes, hogy Szeged színigazgatójának kultu­rális kötelességei vannak, amelyeket teljesíte­nie kell s én bízom benne, hogy a jövőben fo­kozottabban teljesíteni is fog. Szabadtéri I áléhoU ,..f A kamarai elnök megnyugtató szavai után rátértünk a Szegedi Szabadtéri Játékok kilá­tásaira. Kiss Ferenc Itt őszintén és sajnálattal mutatott rá arra, hogy a nehéz idők nem ked­veznek ilyen nagy befektetéssel járó vállalko­zásnak. Elsősorban az utazási nehézségek azok", amelyek megbéníthatnák a Szegednek oly so­kat jelenté szabadtéri játékok megszervezését, létrehozását Végül Kiss Ferenchez, a színművészhez! itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom