Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-14 / 37. szám

Szeged lakossága meghaladfa a 140.000.-et Fodor Jenő ny, polgáemesteehelyeiies nyilaikosaia a népszámlálás vávhaló evadményévől (A Délmagyarország munkatársától) 215 körzetben folytatták le Szegeden a népszámlálást, amelynek számlálóivei most vannak feldolgozás miatt. A népszámlálás eredménye csak hónapok ..múlva lesz ismeretes, a Statisztikai Hivatalban': minuciózus pontossággal dolgozzák fel az ország minden részéből beérkező hatalmas anyagot. A szegedi eredmény letol megkérdeztük Fodor .fenő ay. polgármester-helyettest, a népszámlálási munka irányítóiját, aki érdekes nyilatkozatot .tett. arról, hogy hozzávetőleges számítás, szerint mennyi lehet Szeged lakossága: — Véleményem szerint — mondotta _ kedri'zö eredményre számíthatunk. A rendelkezésemre álló adal.ok. .aJ.ayjan abban reménykedem, hogy Szeged Iqkossása meg tugjrt haladni a MO.OUO-et. V culwOreáosztás nyújtja ehhez a •szánulásboz alapot. Ezidöszerint az a helyzet,. hogy 106.ÜUU ul.oi'jegyet oszt ti "a Közellátási Hivatal. Ehbezi a számhoz hozzá lehet még számítani a klinikák, kórházak, internátusok, a. fogházak és a börtön ellátottjait, valamint egyéb területeket, amelyek ncm külön kapják a eukorjegyeket, hanem igénylésüknek megfelelően egy lapon.. Ez utóbbiak száma legalább nyolcezer személyt tesz ki. Ilyenformán Szeged lakosságát lll.OOÖ-re tehetjük. De ha k-számitunk ezer személyt, ebben az esetben is 143.000 fő körül lesz a város lakossága. — A tii».000-es eredmény természetesen csak hozzávetőleges számításon alapszik — mondotta Fodor Jenö. Ugy vélem azonban, hogy a számításban nera csalódhatunk és . Szeged megközelíti, söt talán meg is haladja a llO.ÜOO-es lélekszámot. A pontos eredmény természetesen majd csak hónapok multán lesz ismeretes a Statisztikai l-Jivatal kimutatásából, a cukorelosztás azonban megközelítő támpontot szolgáltat. öt évvel ezelőtt, amikor a lakosságot összeírták — bár nem volt népszámlálás —, Szeged lakossága 1U3.5U0 lö volt és már egyes körökben attól tartottak, hogy Debrecen megelőzi Szegedet. Valójában Debrecen az utóbbi évek sorárt hatalmasan előrelendült, de Szegedet nem rmlH felül. hogy -valaki baszna séíktii igazat auMMjjpa. Hál még igazat mondani, mikor biztos % kii'! * Papucshős végrendelete; Es as éy iclsö ah** rútom, Nc bántsatok a legendákat, csak azokat futta juk bizonyosan. * A könyv,-, ami megkülönböztet, bizonyos Cm* bereket a többi cpibertöl. s ami őket' magasabba rendüekke teszi, ' .Minden kor inuga állapítja meg a nagyságot, annák mérőmódját. Nekünk'nincs jogunk és igazunk. a magunk időleges elveihez szabni a kort nagyságait. * Németországban gyakran firkálnak baukjtu gyekre. .Pl. egy nő: „És én ezért a njomoruiS papírért szakítottam az erénnyel ?« * " I • • "Verset irni » legszebb, legszomorúbb, Icgne* hezehb cs legszegényebb dolog a világon. k ... Minél kisebb az ország, anál hosszabb a h'iufc uusza. Angliáé a legrövidebb, San-Jlariuué g leghosszabb. Kipling írja; — Mit szokott csinálni a francia? — Hosszat, mond egy tuásik franciáról. Frattn ciaurszágnak a franciák keltik veszett hírét, * r. Az amerikaiak nem felnek zsurualisZtatoE, Ők nem hazugok, titkolódzók — a lórumon cinek, Minálunk a szereplő emberek tudása olyaifc 'mint a francia- suhancok angol tudása-. Megía:iútnak néhány szót, hogy kicsúfolják vele az angol nyelvet s azt. aki' beszél angolul, * '.. 'K muzsikusok bent cinek és belül szépülne^ Miiven szépek lehetnek kiforditva, * Ivét siketnéma leányt visznek az ogeiáházbil Milliomosok. Az apa: -— Hát hova vigyem őket? Némelyikünk Svcrmckhor'áhaü kikavág'j'á £U?Ű gát, aztán sohase kacag többet, Néhány szóLaa odavetett kritikák', -politikai! megfigyelések, arcképek váltogatják egymás? Ady párisi naplójában. Sok mondatnak némás kell meghúzódnia. A költő halott s a város, ahol irta ezeket a mondatokat, elnyúlik a csökkente® lény homálya alatt. (maron)" Máfyássyné, a szélhámos méltósááos asszony szabadlábra helyezési kírelmt a tábla előtt (A Dclmugjarország munkatársától) A leg'k& zelebhi napokban a szegedi tábla tárgyalásra lüzi ki azl a felfolyamedási kérelmet, amelyet M á* tvássy Zoltánné, az emlékezetes nagyszabású csalási büniigy eliléltje a törvényszéki ilélet kihirdetése után jelentett be a táblához. MályassJÍ Zollánnét a szegedi törvényszék Bókay-iauácsai egyhetes budapesti, majd négynapos szegedi lái'g'yalás után 89 'rendbeli csalásban, tübbrcndbehl váltóbaniisitásban mondotta ki bűnösnek ép ös'szbüntetésül háromévi fegyházbantotéssel suj-i tolta. A törvényszék a vádat képviselő ügyészség? alelnök indítványára elrendelte a vizsgálati fog* ságban levő Mályássy Zoltánné.fogságának fenn* tartását az ügy jogerős befejezéséig. A törvény* szék indokolása szerint a. kiszabott büptetés na£f* sága miatt tartani lehet Mátyássyné Szökésétől) de további fogvatartása azért is indokolt, mert' tartani lehet attól, hogy szabadlábra kerülcsá esetén ujabb cselekményeket követne el. A törvényszék Ítélete ellen Mátyássyné felién' bezcst jelentett be a táblához és külön fclfoly®' modássa! élt a bíróságnak az ellen a végzése cta len, amely további fogvatartását rendéite el. törvényszéken a főtárgyalás jegyzője nrost szült el az elhangzott vallomások jegyzőkönyvé* vei, amely 250 gépelt oldalt tesz ki. A hünügy1 főtárgyalás! jegyzökönyve és az ügyre vonatkojSf* iratok valószínűleg szombaton kerülnek át a tán' lóhoz, amelyek a jövő hét első napjaiban t-"J gyalásra tűzheti ki Mátyássyné szabadlábra# íyezési kérelmét. A tábla döntése alapján dől aztán, hogy n szélhámos méltóságos asszony vúhbra is fogságban, vagv szabadlábon vófj® Rsejj Bűnügyének tablai lőtárgyaUsát* Ady naplója a fény városában Negyedszázados jegyzetek, rajzok, torzók, gondolatok (A Délmagyarország munkatársától) Adyra '••aló visszaemlékezés, halálának évfordulója alkalmából, nemrég jelent meg a lapokban. Eddig ismeretien, vagy mái- töhbé-kcvésbbé elfelejtett emlékeket elevenítetlek fel a költő életéből. Azt embereket ilyenkor már a legapróbb részletek is érdeklik. Egy ruha szine, egy eldobott és megta.Iáit cédula éppúgy benne van a képpé összerakott emlékekben, mint egy verseskötet, vagy . egy "könyvbe írt jegyzet. És talán, mert a küllő mindennapjához legjobban hozzátartozott: egy napló• roJ is emiékezzünk meg. Ady párisi naplójától. Lapozzuk fel a naplót: néhány percre fellebSenti a., fátylat a íénv városáról*. T Ady párisi naplója SolclYÖrös kis könyvecske, . finom bőrkötésű notesz Ady- Endre párisi naplója. Ezt vitte magéval, amikor Párásba ment, ebbe jegyezte észévé vételeit, megfigyeléseit, a látott és megérzeti ' dolgokat. Sokszor megállt az utcán és felirta a •kis jegyzetfüzetbe, arait látott, hallott.' És aztán otthon, a szálló csöndes szobájában a iei jegyzősebből, odavetett mondatokhői. versek, novellák, űkkek születtek. Ezekről is pontos jegyzéket készített a párisi napló első oldalain: ide jegyezgette fel, hogy a. j Pesti Naplóbanc, a sBüdapestl Naplóban: nulyén cikkei, milyen sordij szerint fizetett tudósításai jelentek meg és milyén ősz. szeget lesznek ki az otthon megjelent cikkek. A naplót a költő bátyja, Ady Lajos nyomtatásbau is megjelentette néhány évvel a. költő halála •Mán. Később Kérész Béla dolgozta fel kutatva a költemények, nett ellakj cikkek és naplói bejegyzések párhuzamát. —. A lírikussal kapcsolatban minden érdekel •bennünket — írja .egy helyen Ady Lajos testvéréről — szerelmei és gyűlöletei, barátai és' ellenségei, ellágyulásai és dühei, lüZcsóvás örömei és.on-szurke unalmai mind egyaránt reánk tartoznak. Hiszen olykor egy látszatra jelentéktelen adat zárakat nyitó bűvös kulccsá válhatik kezünkben. A -párisi notesszel kapcsolatban azt irta Ady Lajos, hogy a feljegyzések már csak azért is becsesek, nterí a napló Ady Endre clsö párisi tartózkodásának idejéből valók _ 1904 nyarától 1905 januárjáig tartó időből — abból a korból, •amikor a kis vidéki újságíróból, aki már-már v égképpen eltemette magában a poétát, éppen Parisban és éppen akkortájt alakul ki az iró Ady*. Apró-cseprő feljegyzések bújnak meg egymás Wéllett Ady párisi naplójában: színházról, kőnyviöl, képekről, szobrokról, temetőröl és politikáról, írókról és orfeum-sanzonokról. Reflexiók és rtűégállapitások, témák és felejtésre IÉ0II mdiiclaLra'éxifféátL is. kóJ'umkodássL féraefcr t!t I uieg békés egy üttélésben; az 'Ady-lélck' apró " irőzsc-lángjais. Ebből a naplóból irLunk ki nébány mondatul a világról, az emberekről, Parisról. „Ne bántsátok a legendákat...! " • - Egyik bejegyzés:. •Montesquieu könyveit már a kínai parasztok is olvasták, pedig az. ázsiai koponya nincs berendezkedve ideákra Buffou vélekedése, hogy >lc *tyl« ,*oif l'bomme a legtöbbször __ fordítva igaz,' . ' * Oh H u s V i u, mennyi bitvánvságot. müveinek a nevedben — kiált fel Ady naplójának egyik lapján, , T ' i *' • ' .. A párisi asszonyokat is megénekli * napló néhány sora: Franciaországban egy időben a házasságtörő asszonyt mézben,- tollal. Aztán . 25 franc. Afost már semmi .—• ii-ja Ady Endie. _ Kell-e egyáltalán szerélni? _ kérdi néhány oídallal később. .— Meg kell adóztatnia nagy kokottokat; _ irja, hogy azián ng;anezen az oldalon rátérjen arra a látogatásra, amelyet Tisza Istvánnál lelt bizonyos tanulmányi segély kérése ügyében. A miniszterelnöknél tett látogatásáról a következő mondat emlékezik meg: — Istenem, tudják-e ezek a kegyelmes árak, hogy az ajtaikon alázattal kopogó kis skribler ick hogy lenézik őket.,.? Tiszának:' - : •,. - , — Kegyelmes. Uram, poéta volnék". Tatái; foutossbb az országra, mint Ön!. . , -Hogy kikacagott volna! . , « t v * A boldog népeknek - nincs- történetük) A durvaság, gorombaság is egy formája a gondolat megfeszítésének. * Élünk"; hogy Öregebbek' legyünk s meghalunk. hogy ne legyünk már öregebbek. * A M ic a w ber-í c ó r i a: Ha liusz frankjai van az embernek s abból csak 19-cl kell kiadnia: gazdagság; ha száz van és százegyre van szjiksegé: nvomor. : 4 Nincs bennem egy csöppnyi ái-ja véri f Ha asszonyom volt, uetp fizettem olcsón. "Egy évnél nem adtam olcsóbban s odadebtam mindent. ' Nag.'' mérili) erő fcvll i.űruci.l'aa uhioö k