Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-09 / 33. szám
Vasárnap, 1941.11. 9. Tegnap és ma (B. G.) '£% első gondolat, amit Komeny!SsHenHer Lajosnak új felaadtkörét bejelentő nagyszabású beszéde keltett az olvasóban az, hogy at foll állítani törekvéseinkét, át kell rendezni gondolatainkat s újra. tisztáznunk kell foCalmaínkat X szabadság mást jelent ma, mint ami tennék a szónak logikai és érzelmi tartalma száz előtt elmondott. A jog és a' kötelesség egészes más értelemben fejezi ki mai fogalmainkat, mint ahogy azt á tankönyvekből tanultak. A! törvényhozó- és v'égfehajtóhatalom közötti kapcsolat tartalmában is, szervezetében is meíőben mtegvultszott Az állam és az dllampolVáfí jiszonya siznfe a világpolitikai változások nyomán alakul ki, módosul és változik a szedünk láttára. A gazdasági 'élet terén ugyanilyes forfadalmi változás forgatja ki minden fógalom tartalmát 8 a legbeidegzettebb igazságok omlanak szét s adják át Helyüket olyan felfogásoknak, melyetet szint© tegnap még a legképtelenebb vélekedésnek tartották a közgazdatudomány leghivatottabb -képviselői. Az "fáHS/elmélet EelyéS© a jajaiban való gondoltaáás törvénye lépett, az élettapaszlalatok az *y*nyt is letaszították trónusáról s ma már Mí tartunk, Eogy » nemzetgazdálkodásnak Problémai ott súlyosabbak, aEol sók az arany 8 ott oldhatók meg könnyebben, ahol az afanytaa való gondolkodás Helyét a termelt javaktan ffclő gondolkodással tudták Heíyeitesítctíi. Eddig Vél volt '& politika tudományának talómája, Eogy a jogoknak és kötelességeknek Gúnyában kell egymással állaniok s mőst Kezünk rájönni' arrá, Eogy ezzel a fizikai-matematikai szemlélettel is szakítanunk kell- Mine] több az 'állampolgár joga, annál kevesebb a kötelessége, — Eo! az arány ebben az aránytatai ságban? Minél több kötelességet ismer cl fsáénak az állam polgára, annál kevesebb KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVII. évfoluam 33. szőni °S3al beéri, íme az új tapasztalat, amelyik * taaga igazságát a tegnap törvényének mellé>v legezi. '£ kötelesség az a mértek, ami a Rulettel szemben vállalandó áldozatkészségjm, munkában, anyagi hozzájárulásban leroteljesítményt szabja meg, a mai napokamikor száguldva nyargalnak egymás •tornában az események s amikor egy-egy esetj/by alkalmas arra, Eogy az álammal széniü® fennálló kötelességek mértékét 'csökkentse, i>f'; Okozza, Hogyan lehet még & jogok és ^ 'élességek arányáról beszélni? A jorfők egysof vadnak, a kötelességek egjíe nőnek 8 ez jtöny maga alkalmas véget vetni annak a s mlolofaek, annak a világnak s annak a tár,, a]®í és gazdasági berendezkedésnek, aminek tílbja a jogok és kötelességek aránya Volt a fosaltuak „újratöltésednek idején — ttfcft' ' tanulom csak burok, amit a változó ^^ "változó gondolati tartalommal töltenek ' — eszre kell vennünk, Hogy a problémák ^ostágánaTt sorrendjében is milyen forradalmi 'ataözások monnek végbe. Nem is beszélünk a AlX.-ik szazad eszméiről, de még az 1914 világháború gondolati kísérőiről sem, Ta-Tyn nk már a világtörténelemben mindk Ami egy évvel ezelőtt még a legégetőbb ^ésok közé tartozott,, az egyetlen év alatt j^/teyit veszített virulenciájáböl, aktüalitás'á. ta súlyából; Ma as a kérdés, hogy hazai aludtammal hogyaa.IsEet p'ótcdfai a rezet, Hogy Pctoiii mcghifva Icivdlí Loval visszonfasitotfa a miniszteri tőre A YíchiM válság us felezett: riondin hfiiuduminlszfer lemondott te amerikai képviselőház elvetette a csapatkiliaesf tilalomról szálö iavaslafof Newyork, február 8. A' franciaországi események igen élénk benyomást keltenek Amerikában. A lapok közlik Weygand tábornok algíri rádióbeszédének egyes részleteit, amelyek szerint Weygand a francia kormány nevében megcáfolta azokat a híreszteléseket, mintha a francia minisztérium légi és tengerészeti támaszpontok létesítését a Földközi-tenger francia kikötőiben, vagy liizertábaii megengedte volna. Bő tudósításokban közlik az amerikai lapokLe a h y tengernagy araerikai nagykövet látogatását Fétain tábornaggyal, s megemlítik, bogy ez a látogatás közvetlenül Darlan elutazása után zajlott le. Erről a látogatásról olyan értesülések vannak, hogy az amerikai nagykövet közölte Fétain tábornaggyal, bogy a francia flotta sorsa semmiképpen ecrn közömbös az Egyesült-Államék szempoutjaböl. Laval visszautasította Pcfain ajánlatát Y'iuhy, február 8. A Német Távirati Iroda jelenti: P é t a i n tábornagy államfő felajánlotta Lavaluak, hogy lépjen be a koi'mányba, mint állarnminiszter és mint a kormánybizottság tagja. A tábornagy ajánlatát Láral visszautasította. A vlehyí kormánykörökben elterjedt btrek szerint Flandin külügyminiszter szombaton bcuyuj-totta lemondását és Pétain tábornagy ezt elfogadta. (MTI). mmi cáfolja o szíriai ultimátumot Vicliy, febíuáí 8. £ Német Távirati Iroda leli francia hajóegységek átadására a Szirtai jelenti? Hivatalosan, közlik, Eogy nem felelnek I halóságokhoz intézett angol ultimátumról szómeg a Valóságnak azok a hírek, amelyet a he- [ lanak.. (MTI) Olasz jelentés Bengázi elestéről X szombaton kiadott olasz rádiójelontcs közli, liogy február 6-án este az ellenség elfoglalta Beng'ázit, amelyet az olasz (Csapataink a nemzeti és benszülatt lakosság. megkímélése céljából kiürítettek. Kelciafrikában mind a kei fél íész'cről kevés tüzérségi tevékenység folyt Cheren szakaszán. Az elleSs'őg támadásokat intézett Chefen, McgeTli cs Dzsavelle ellen. te olasz közvtte menti rendületlenül liisz a liáboru győzelmes kiinenettttően Róma, február 8. A szombati olasz lapok vezetőhelyen közlik a hivatalos hadijelentást, amely bejelentette Bengázi kiürítését. Kétségtelen, hogy a december 9-én megindult angol ellentámadás ezzel elérte legjelentősebb eredményéi. Mint az olasz rádió idegencyelvü kommentálója már pénteken éjjel mondotta, az angolok nehéz hnreokocsikban való fölényüknek és gépesített alakulataik alkalmazásának köszönhetik sikerület. Az angol csapatok előrenyomulása azonban távolról sem volt katonai séta. A kirenaikai hadmüveielek során ismét kilünt. hogy az egyéni bátorság mit sem ér a műszaki fölény ellen. 'Az olasz közvélemény egy ércll és 18 éves fasiszta uralom által fegyelemre szoktatott nemzet nyugalmával fogadja a rossz híreket is, amelyeknek hatása igy csak igen korlátozott a közhangalatra. Éppen ma közlik az olasz lapok azt a hirt, hogy az olasz egyetemi ifjúság tömegesen jelentkezik önkéntes katonai szolgálatra. A háború végső kimenetelébe velett bizalom fenntartásához nagymértékben járul hozzá az is, bogy a görög- albán hadszíntérről érkező jelentések orra mutatnak, hogy az egyensúlyt a helyzet a két haderő között liölvreállt és a görög ellentámadás már pófanyagökkai Hogyan leEef Helyettesíteni a pneumatiKof, mz sokkal fpnfosabE, mint mindaz, amit az alkotmányrefoftnről eddig Is beszéltek. Nem is regen meg például a Házszabályreform lángra lobbantotta a lelkeket, — azután iölt a közigazgatási reform követelése, jött az alkotmány-reform minden problémája, KeroszíülviHarzott az országon es a lársadalmün ketszer egymás után a zsidótörvény is s most minden nrobléma fölé és minden kérdés 'feléjébe nőttek a gazdasági kérdések, a gazdasági problémák, azok a kötelességek, melyek itt várnak ránk s azok a feladatok, miket ezen a fronton kell vállalnunk. 'Aki szelet vet, viEar'í arat, — tanították az iskolakönyvek s ma azf látjuk, hogy a tegnapi viharok inára még meg sem tudják rezzenteni a levegőt Még fognap egymást. öltük volna Civódva egymással olyan kérdésekben, melyek m'áre míhden komoly alkalomszerűségüket elveszítették. A tegnap és a ma problémai közölt az 8 nagy különbség, Eogy a tegnap problémái clHalászthatók voltak, a ma problémái azonnali cselekvést követelnek. A mai problémák nemcsak azért maiak, mert ma merülnek fel. Hanem azért főként, mert ma kell Őket elintézni. Életünk tegnapi szekerén döcög, a tegnapi forgalom számára épült az út, amin haladunk, a ko'esi, amelyik Halad s egy kicsit talán a motor is, amelyik a Hajtóerőt szolgáltatja, — esak az mai, amit a kocsira raktunk, az ember és az élet. Mély igazságnak adott hangot a gazdasági mintszteí expozéja, amikor az egyéni érdekek összefogásáról beszélt, a szabadjára Ka-, gyott egyéni érdek ma tiltakozás lenne az ©flen a közösségi gondolat és közösségi morál ellen, ami új tartalmat, új irányt és új kötelességeket jelöl ki mindannyiunk szSxnára-