Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-09 / 33. szám

Vasárnap, 1941.11. 9. Tegnap és ma (B. G.) '£% első gondolat, amit Komeny!­SsHenHer Lajosnak új felaadtkörét bejelentő nagyszabású beszéde keltett az olvasóban az, hogy at foll állítani törekvéseinkét, át kell rendez­ni gondolatainkat s újra. tisztáznunk kell fo­Calmaínkat X szabadság mást jelent ma, mint ami ten­nék a szónak logikai és érzelmi tartalma száz előtt elmondott. A jog és a' kötelesség egé­szes más értelemben fejezi ki mai fogalmain­kat, mint ahogy azt á tankönyvekből tanultak. A! törvényhozó- és v'égfehajtóhatalom közötti kapcsolat tartalmában is, szervezetében is me­íőben mtegvultszott Az állam és az dllampol­Váfí jiszonya siznfe a világpolitikai változások nyomán alakul ki, módosul és változik a sze­dünk láttára. A gazdasági 'élet terén ugyan­ilyes forfadalmi változás forgatja ki minden fógalom tartalmát 8 a legbeidegzettebb igazsá­gok omlanak szét s adják át Helyüket olyan fel­fogásoknak, melyetet szint© tegnap még a leg­képtelenebb vélekedésnek tartották a közgazda­tudomány leghivatottabb -képviselői. Az "fáHS/elmélet EelyéS© a jajaiban való gondol­taáás törvénye lépett, az élettapaszlalatok az *y*nyt is letaszították trónusáról s ma már Mí tartunk, Eogy » nemzetgazdálkodásnak Problémai ott súlyosabbak, aEol sók az arany 8 ott oldhatók meg könnyebben, ahol az afany­taa való gondolkodás Helyét a termelt javak­tan ffclő gondolkodással tudták Heíyeitesítctíi. Eddig Vél volt '& politika tudományának talómája, Eogy a jogoknak és kötelességeknek Gúnyában kell egymással állaniok s mőst Kez­ünk rájönni' arrá, Eogy ezzel a fizikai-mate­matikai szemlélettel is szakítanunk kell- Mine] több az 'állampolgár joga, annál kevesebb a kötelessége, — Eo! az arány ebben az arányta­tai ságban? Minél több kötelességet ismer cl fsáénak az állam polgára, annál kevesebb KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVII. évfoluam 33. szőni °S3al beéri, íme az új tapasztalat, amelyik * taaga igazságát a tegnap törvényének mellé­>v legezi. '£ kötelesség az a mértek, ami a Rulettel szemben vállalandó áldozatkészség­jm, munkában, anyagi hozzájárulásban lero­teljesítményt szabja meg, a mai napok­amikor száguldva nyargalnak egymás •tornában az események s amikor egy-egy ese­tj/by alkalmas arra, Eogy az álammal széni­ü® fennálló kötelességek mértékét 'csökkentse, i>f'; Okozza, Hogyan lehet még & jogok és ^ 'élességek arányáról beszélni? A jorfők egy­sof vadnak, a kötelességek egjíe nőnek 8 ez jtöny maga alkalmas véget vetni annak a s mlolofaek, annak a világnak s annak a tár­,, a]®í és gazdasági berendezkedésnek, aminek tílbja a jogok és kötelességek aránya Volt a fosaltuak „újratöltésednek idején — ttfcft' ' tanulom csak burok, amit a változó ^^ "változó gondolati tartalommal töltenek ' — eszre kell vennünk, Hogy a problémák ^ostágánaTt sorrendjében is milyen forradal­mi 'ataözások monnek végbe. Nem is beszélünk a AlX.-ik szazad eszméiről, de még az 1914 világháború gondolati kísérőiről sem, Ta-Tyn nk már a világtörténelemben mind­k Ami egy évvel ezelőtt még a legégetőbb ^ésok közé tartozott,, az egyetlen év alatt j^/teyit veszített virulenciájáböl, aktüalitás'á­. ta súlyából; Ma as a kérdés, hogy hazai alu­dtammal hogyaa.IsEet p'ótcdfai a rezet, Hogy Pctoiii mcghifva Icivdlí Loval visszonfasitotfa a miniszteri tőre A YíchiM válság us felezett: riondin hfiiuduminlszfer lemondott te amerikai képviselőház elvetette a csapatkiliaesf tilalomról szálö iavaslafof Newyork, február 8. A' franciaországi esemé­nyek igen élénk benyomást keltenek Amerikában. A lapok közlik Weygand tábornok algíri rá­dióbeszédének egyes részleteit, amelyek szerint Weygand a francia kormány nevében megcáfolta azokat a híreszteléseket, mintha a francia mi­nisztérium légi és tengerészeti támaszpontok léte­sítését a Földközi-tenger francia kikötőiben, vagy liizertábaii megengedte volna. Bő tudósításokban közlik az amerikai lapok­Le a h y tengernagy araerikai nagykövet látoga­tását Fétain tábornaggyal, s megemlítik, bogy ez a látogatás közvetlenül Darlan elutazása után zajlott le. Erről a látogatásról olyan értesülések vannak, hogy az amerikai nagykövet közölte Fé­tain tábornaggyal, bogy a francia flotta sorsa semmiképpen ecrn közömbös az Egyesült-Államék szempoutjaböl. Laval visszautasította Pcfain ajánlatát Y'iuhy, február 8. A Német Távirati Iroda je­lenti: P é t a i n tábornagy államfő felajánlotta La­valuak, hogy lépjen be a koi'mányba, mint állarn­miniszter és mint a kormánybizottság tagja. A tábornagy ajánlatát Láral visszautasította. A vlehyí kormánykörökben elterjedt btrek sze­rint Flandin külügyminiszter szombaton bcuyuj-­totta lemondását és Pétain tábornagy ezt elfo­gadta. (MTI). mmi cáfolja o szíriai ultimátumot Vicliy, febíuáí 8. £ Német Távirati Iroda leli francia hajóegységek átadására a Szirtai jelenti? Hivatalosan, közlik, Eogy nem felelnek I halóságokhoz intézett angol ultimátumról szó­meg a Valóságnak azok a hírek, amelyet a he- [ lanak.. (MTI) Olasz jelentés Bengázi elestéről X szombaton kiadott olasz rádiójelontcs köz­li, liogy február 6-án este az ellenség elfoglal­ta Beng'ázit, amelyet az olasz (Csapataink a nemzeti és benszülatt lakosság. megkímélése céljából kiürítettek. Kelciafrikában mind a kei fél íész'cről ke­vés tüzérségi tevékenység folyt Cheren szaka­szán. Az elleSs'őg támadásokat intézett Chefen, McgeTli cs Dzsavelle ellen. te olasz közvtte menti rendületlenül liisz a liáboru győzelmes kiinenettttően Róma, február 8. A szombati olasz lapok veze­tőhelyen közlik a hivatalos hadijelentást, amely bejelentette Bengázi kiürítését. Kétségtelen, hogy a december 9-én megindult angol ellentámadás ezzel elérte legjelentősebb eredményéi. Mint az olasz rádió idegencyelvü kommentálója már pén­teken éjjel mondotta, az angolok nehéz hnreoko­csikban való fölényüknek és gépesített alakula­taik alkalmazásának köszönhetik sikerület. Az angol csapatok előrenyomulása azonban távolról sem volt katonai séta. A kirenaikai hadmüveielek során ismét kilünt. hogy az egyéni bátorság mit sem ér a műszaki fölény ellen. 'Az olasz közvélemény egy ércll és 18 éves fa­siszta uralom által fegyelemre szoktatott nemzet nyugalmával fogadja a rossz híreket is, amelyek­nek hatása igy csak igen korlátozott a közhanga­latra. Éppen ma közlik az olasz lapok azt a hirt, hogy az olasz egyetemi ifjúság tömegesen jelent­kezik önkéntes katonai szolgálatra. A háború végső kimenetelébe velett bizalom fenntartásához nagymértékben járul hozzá az is, bogy a görög- ­albán hadszíntérről érkező jelentések orra mutat­nak, hogy az egyensúlyt a helyzet a két haderő között liölvreállt és a görög ellentámadás már pófanyagökkai Hogyan leEef Helyettesíteni a pneumatiKof, mz sokkal fpnfosabE, mint mind­az, amit az alkotmányrefoftnről eddig Is beszél­tek. Nem is regen meg például a Házszabály­reform lángra lobbantotta a lelkeket, — azután iölt a közigazgatási reform követelése, jött az al­kotmány-reform minden problémája, Keroszíül­viHarzott az országon es a lársadalmün ketszer egymás után a zsidótörvény is s most minden nrobléma fölé és minden kérdés 'feléjébe nőt­tek a gazdasági kérdések, a gazdasági problé­mák, azok a kötelességek, melyek itt várnak ránk s azok a feladatok, miket ezen a fronton kell vállalnunk. 'Aki szelet vet, viEar'í arat, — tanították az iskolakönyvek s ma azf látjuk, hogy a tegnapi viharok inára még meg sem tudják rezzenteni a levegőt Még fognap egy­mást. öltük volna Civódva egymással olyan kér­désekben, melyek m'áre míhden komoly alka­lomszerűségüket elveszítették. A tegnap és a ma problémai közölt az 8 nagy különbség, Eogy a tegnap problémái cl­Halászthatók voltak, a ma problémái azonnali cselekvést követelnek. A mai problémák nem­csak azért maiak, mert ma merülnek fel. Ha­nem azért főként, mert ma kell Őket elintézni. Életünk tegnapi szekerén döcög, a tegnapi for­galom számára épült az út, amin haladunk, a ko'esi, amelyik Halad s egy kicsit talán a mo­tor is, amelyik a Hajtóerőt szolgáltatja, — esak az mai, amit a kocsira raktunk, az ember és az élet. Mély igazságnak adott hangot a gazdasá­gi mintszteí expozéja, amikor az egyéni érde­kek összefogásáról beszélt, a szabadjára Ka-, gyott egyéni érdek ma tiltakozás lenne az ©f­len a közösségi gondolat és közösségi morál ellen, ami új tartalmat, új irányt és új köteles­ségeket jelöl ki mindannyiunk szSxnára-

Next

/
Oldalképek
Tartalom