Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-07 / 31. szám

U UimtűUffi Szövetség résztvesz az árvíz miatt megszaporodott szociális feladatok elvégzésében Megtartotta dso választmányi ülését az ufonnan alakult szövetség (A Délmagyarország munkatársától) Az Egészségvédő Szövetség, amely a zöldkeresztes mozgalmat és a megszüntetett Stefánia Szövetséget olvasztotta magába, január 1-én Szegeden is megalakult, azzal a éóllal, hogy itt ellása azokat az egészségvédelmi szolgálatokat, amelyet azelőtt a eseosemővédelem terén a Stefánia Szövetség és egyéb téren a zöldkereszles intézmény teljesített. A szövetség szegedi alakulata psiitörtökön délután a városháza tanács termében tartotta első választmányi ölesét vitéz dr. Shvoy Kálmánná elnöklésével. Az eloőknő megnyitó szaval után a választmányi ülés résztvevői egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy az ülésfSl üdvözletüket küldik dr. Jolian Béla és vitéz dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkároknak, akik az egészségvédelmi szövetséget életréhívták és mffnkáját támogatják. Ezután több értékes előadás szerepelt az ülés napirendjén, amelyekben zöldkeresztes védőnő előadók egészségügyi és szociális problémákkal foglalkoztak. Majd több felszólalás és I

indítyany hangzott el az Egészségvédelmi Szövetség szegedi szociális feladatainak a megvalósítása, érdekében. Ur. Pálfy József polgármester, felszólalásában rámutatott, bö§ry milyen úton lehet a súlyos szociális problémákat megoldani Kijelentette, hogy a város hatósága mindenkor készséggel siet a szövetség segítségére a szociális feladatok megoldásánál. •'& felszólalások után a választaná ny elhatározta, hogy a tanyai vadvifcáradás miatt megnehezült, de egyébként is súlyos szegiáKs helyzet miatt állandó készentétben áll és a hatóságokat minden erejével támogatja a segítés munkájában. A segítés főleg arra irányul, hogy azokat, akik az áfvíz miatt munkájukat elvesztették, vagy nem jutnak munkaalkalomhoz, alkalmi, esetleg állandó munkához jutassák. A szövetség rendelkezése alá tartozó védőnők és gondozónők természetesen a vadvíz által sújtott területeken még fokozottabb mértékben azon lesznek, hogy a lakosságnak segítségére legyenek. Remenyí-Schneller Lajos gazdasági csucsminiszter beszéde a tervgazdálkodás feladatairól Budapest, február 6. A képviselőház csütörtöki ülésen folytatták az ópitötáka réküzletek szabályozásáról szóló javaslat tárgyalását. Közi-Horváth József szerint egyes lakásepitö szövetkezetek üzelmei telték ezt a javaslatot indokolttá. Radocsay László igazságügyminiszter váis-zolt ezután a vita szónokainak. A javaslat az épitőtakaréküzletág ellenőrzése mellett éppen a kislakásépitkezést akarja előmozdítani, ennek előfeltétele az üzleti morál érvényesülése. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. Ezután a Ház huszonhárom mentelmi ügyben döntött Ezek közül a mentelmi jogot tizenöt esetben függesztették feL Remény i-Sohneller Lajos pénzügyminiszter mondott eziután beszédet a magyar tervgazdálkodás megszervezéséről. _ A gazdasági élet egységes megszervezésének két módja van — mondotta. — Az egyik szerint előre megállapítják a termelés nagyságát, minőségét és idejét. Erre példa Oroszország. A másik módszer, amelyet Németország és Olaszország követtek, a többi főbb irányvonalak és célok megállapítására szorítkozik. A mi viszonyaink ettől a két országtól is különböznek. Magyarország középhatalom, nem nagyhatalom. Tekintettel keM lenni a háborús körülményekre is. Csak a habom alatt megvalósítható tervekkel foglalkozhatunk, a háború utáni irányvonalakat egyelőre csak vázlatosan rajzolhatjuk meg. *„ A termelőterület növelése, a talajjavítás, a minőségi termelés fokozására, stb. országos tervet állítunk tel, amely tekintetbe veszi a természeti tájakat, az éghajlati viszonyokat Figyelembe kell venni az állattenyésztésünket is, a közfogyasztást és a külföldi piacok igényeit. Ez utóbad vonatkozásban a német felvevőpiac játszik szerepet A miniszter ezután a mezőgazdasággal kapCsolatban beszélt a földreform kérdéséről. Hangoztatta, hogy szem előtt kell tartanunk a nagyobb birtokok létjogosultságát is, mert az kezdeményező tőkét és nagyobbszámu munkásfoglalkoztatást jelent. Az intenzív termelés feladatát a nagyobb bírtok, a sokféle termelés feladatát a kisebb birtok látja el. Nagyon vigyázni kell arra, hogy a termelés a földreform végrehajtása során vissza ne essék. v % tasssl .iásu-siie. ás s&mtt&tamt scrzfem a kormány a termelő földbérlő snövetkezeteket. Ezután a miniszter a nyersanyaggazdálkodás kérdéséről beszélt. Itt elsősorban behozatali n6bézségek vannak. A mai viszonyok között igen sok !á radságba kerül, hogy az egyes ipari üzemeket kellő minőségű és mennyiségű nyersanyaggal ellássuk. Éppen ezért a rendelkezésünkre álló nyersanyaggal való gondos és tervszerű gazdálkodás szükséges. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy saját nyersanyagainkat használjuk fel Amit csak lehet, próbáljunk meg hazai nyersanyaggal helyettesíteni. Így például a vas- és fémiparban igen sok helyen a vasat és rezet hazai alumíniummal pótolhatjuk. Belekapcsolódik, ez a kérdés a pót- és műanyagok előállításának tokozásába is. Már a mait háborúban is láttuk, hogy igen sok teraészetes nyersanyagot sikerült igen kitűnő műanyaggal helyettesíteni, amelyeknek a használata azután a háborús idők után is megmaradt. A miniszter fejtegetései közben MaróthyMeizler Károly a miniszter felé kiáltja: Műgumi! Reményi-Schneller Lajos: Jó reggelt! Már régen erről beszélek! (Derültség.) Főfeladatának tartja a termelés fejlesztését, szabályozását, a közmunkák fokozását, szükség esetén minden eszközzel biztosítani kívánja M ország készletellátását Elsőrendő fontosságúnak tartja, hogy s tömegcikkek elosztása a legnagyobb rendben, zavartalanul történjen meg. Ennek keresztülvitelére jól szorvezett kereskedői hálózatot kell kiépíteni s ezen a téren feltétlenül számit a magyar magánkereskedelem bevált szerveire. A kereskedelem átszervezésénél — mondotta — ki kell kapcsolni az indokolatlan és közvetítő kereskedelmet, hogy spekulatív természetű kereskedelem az organikus átállítás eredményeit ne csonkithassa meg. A szervezett kereskedelmet, amely megfelelően arányos is, sohasem fogja nélkülözni »z ország. A szövetkezetekről beszélt ezután a pénzügyminiszter. Hangoztatta, hogy n*«g keli teremteni a helyes arányt a keresztény kereskedelem és * szóvetkezetek között. — Hogy megvalósíthassuk mindazt, amit elmondottam — folytatta a pénzügyminiszter —, ahhoz szervezett munka szükséges. Két dolgot kell megállapítani Először: mindenkinek kötelessége, ham ** otváBalt munkát «a»jéa*k fc&s* kttefesé0«CXISG7SR ORSZÁG PÉNTEK, 1941 FEBRUÁR 7. séve! végezze. Másodszor: hogy munkaerő nem maradhat kihasználatlanul. Közérdekből bárki kötelezhető megfelelő munka elvégzésére, Keményi-Schneller Lajos miniszter ezután arról beszélt, ha megszűnünk pénzben gondolkozni és javakban gondolkozunk, akkor világosan áll előttünk, hogy elfogyasztani csak »z< lehet, ami van. Hiába van pénz, ha nincs mit vásárolni vele A javak fogyasztását korlátozni keilett és azt egyenlővé kell tenni. Tartalékokat kell teremteni, hogy a jó ós rossz termést kiegyenlítsük és biztosítsuk az egyenletes export igényeit. — Az ország belső gazdasági életének színvonalát nem az arany mennyisége szabja meg, hanem az, hogy mit és milyen mennyiségben é< minőségben termelnek. Az arany csupán a külkereskedelmi forgalomban mutatkozó egyenlegek fedezésének egyik enzköze, azonban az ország belső gazdasági erejét, az arany mennyisége egyáltalában nem befolyásolhatja. Sokkal fontosabb ennél, hogy az országban az árszabályozás és az árellenörzés a termelés folytonosságát és eredményességét biztositsa. Hiteleket esek megfelelő eélrs szigora ellenőrzés mellett folyósíthatunk. — Erdély visszatérésével az eddigi egyoldalú gazdasági termelés sok vonatkozásban kiegészülés' nyert és így a jövőben megfelelő irányi tát mellett a magyar gazdasági életnek állandó fejlődésével számolhatunk. — Természetesen ennek lelki feltételei is van- * nak. Az egyéni érdekek összefogása az egyetlen s legcélravezetőbb mód éppen az egyéni érdekek szolgálatára. A pénzügyminiszter beszéde után Tőrs Tibor alelnök a nyilasok állandó zajongása és a kom mánypárt heves ellentmondása közben bejelentette, hogy legközelebbi ülését pénteken délelőtt tartja a képviselőház. Könyvtár, társalgó, klub és mozi a szegedi Német Intézetben (A Délmagyarország munkatársától) Szombaton délután nyilik meg a. szegedi Német Intézsfc A megnyitás előtt Horst Grimm, az intézet vezetője sajtóbemutatót rendezett csütörtökön dél- , után, amelyen bemutatta az intézet olvasótermeit s ismertette azokat a célkitűzéseket, amelyeket « intézet vezetősége maga elé tűzött, öt Ízlésesen berendezett szobát foglal magában az intézet ÁS első helyiségben a könyvtárat helyezték el. Többszáz könyv, 56 német folyóirat áll az olvasó tagok rendelkezésére. A német klasszikus irodalom M a legújabb német literatura sorakozik fel a könyvespolcokon. Goethe kötetei mellett az »j irodalom éppúgy helyet kapott, mint az útleírás, * technika, a történelmi jellemrajz. A külföld t« képviselve van a könyvtárban: néhány angoL francia, magyar könyv áll sorban, példás rendben a szekrényben, nagyrészt természetrajzi !•* írások. Leni Riefenstahl hires olimpiai fényképriportkönyve egyik legművészibb darabja * könyvtárnak. Az olvasótermeken és a könyvtártermeken kivfil társalgó is rendelkezésre áfl * tagoknak. Százon felül áll már a beiratkozott tagok száma, a tagdij és olvasódij egész évre egy pengő. Könyv- és folyóiratkölcsönzés is szerepel az intézeti működés keretében. Az intézetről, * megnyitásról és a tervekről a következőket mondotta Horst Grimm: A könyvtár természetesen még nem teljefc. A szállítási nehézségek miatt a könyvek beszev* zése bizonyos akadályokba ütközik. A könyvtár kibővítésével kapcsolatban tervbevettük, hogy magát a helviségeket is akként rendezzük be. bog* necsak olvasóhelyisége, hanem klubja legyen * tagoknak Mórit szándékozunk berendezni: az előadások' műsorán kizárólag tudományos filmek szerepelnek. Mindazt be akarjuk itt mutatni, ami* az emberi tehetség és az emberi munka termelni tud Működésünket is ez az általános szempert vezeti: az elkövetkezendő békés világnak emberi együttérzését és munkaközösségét kívánják szolgálni. Elsősorban természetesen a német és ma •-var kultura egvmásrataTálásának ügvét szolgál juk s a közős munka eredménveit akarjuk mk""* na«vöWhakká tenni. Ezért nvitfuk meg Szegeden a Német Intézetet. A megnvításon megjelenik é* beszédei mond Szenl-Gvőrgyi Albert a szegedi egyetem rektora. FI észt vesz a megnyitón SiTlev Antal altábornagy Hadtestparancsnok". T«k a f « Nándor főiinán Fálfv József Polgármester. Ditfrói Gábor. Sebmidt József professzorok F a 1 k a v GVula Ítélőtáblai elnök'. Pálfv Gvörgv kpburtanáesnok és sokan mások a varos vezetökőreiböl Az intézetet Frtoh" Kamu* bsiml usdtia mog reszöd fraéroféseo,