Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-28 / 49. szám

DELMAGYARORSZAG PÉNTEK. 1941 FEBRUÁR 38­kódolt Délelőtt megfigyelte, amikor dr. Csá­nyi eltávozott hazulról és ekkor, hogy a lakó: berendezését megismerje, iirüggyei becsönge­tett Csányiékboz. Délben megfigyelte azt is. Hogy a házvezetőnő eltávozott hazáiról, és a gyapjúkereskedő idős, özvegyanyjával egyedül marad a lakásban. Bement a Házba, csöngetés­re dr. Csányi Mátyás nyitott ajtót. Beszélgetés alakult ki közöttük, majd vita keletkezhetett, amelynek során a tettes elgkapa a magával vit. franciakulcsot és dr. Csányi Mátyás fejére sújtott, aki a súlyos ütés következtében megtán­torodott ds a háta mögött álló CsetépkályhánéJi zuhant. Á znjré figyelmes lett az úrisz'öbábaS kézimunkázó özv. Csányi Sándorné és a sza­lonba sietett, ,Y támadó az előszobába találko­zott össze az idős özveggyel, akinek a fejére borzalmas csapást mért « vashulccsal. As idős úriasszony eszméletét veszítve suhant a földre, mire a gyilkos az eszméletlen asszony fejéra még háfom-nég.tj Csapást mért. Ezután vis­szament a szaloriha, ahol dr. Csányi Mátyással végzett, majd az ebédlőben, a hálószobában és as úriszobában kutatott értékek után. 'Áz ebéd­lőben a vitrin díszzárját lefeszítette és a vit­rinből egy ezüst serleget és egy ezüst öukorfo­gőt vett magáboz- 74 hálószobában kifeszítette a szekrényt, alibi mindössze húsz pengő Jcész­pénsf. talált különböző okmányok* és jegyek mellett. Az úriszobában Ugyancsak a székre nyek fel feszítésével próbálkozott, munkájában, azonban megzavarhatták, mert a rablógyilkos­sá? színhelyéről ezután sietve elmenekült. Agyroncsolás Dr. Jdnossy Gergely reudőrovvos w egállá­pitotta, h'ogv Csányi Mátyás Halálát agyron­isolás idézte elő- Áz ütések csaknem teljesen beszakították koponyáját és azonnali halált okoztak. Amíg a szalonban a vizsgálóbíró a jegyzőkönyveket készttette, arldlg az ebédlőben ss a többi szobában Gyólal László detektív új­lenyomatokat keresett és azokról felvételt ké­szített. Répás József detektív pedig az előszo­bában hallgatta ki a Házvezetőnőt és az idő­közben odaérkezett ismrősöket, barátokat. Megállapítottak. Hogy Csáiíyiék. akik vala­mikor igen jő viszony ok között éltek és tekin­télyes vagyonos polgároknak ismerték őket, az utóbbi időben jelentős veszteségeket szenved­tek, vagyoni Helyzetük teljesen megváltozott:. A gyapjúüzemet fel kellett adniok és sokminden ásaládi értéket értékesíteniök kellett. V közel­múltban tellett elszánniuk mágnkat arra is, bogy értékesítik Korona-utcái <f. szám alatti egyemeletes házilkat. X Korona-utea 26. számú ház hátsó részét Gsányiék az utóbbi időben bér­beadták a Gárgyán-féle tésztagy'árnak. Csányi Sándorué éppen a szerdai nap folyamán adta el zongoráját. 600 pengőért Sebők Eerenenénpk, a zöngorát gsütörtökön délután kellett volttá elszállítani, a pénzt már korábban megkapta. A rendőrség feltevése szerint lehetséges, hogy a gyilkos nemcsak a helyi viszonyokkal volt ls­merSs, de falán tudhatott a zongora eladáséról is, talán ezt a vételirat kerete a lakásban. A Helyszíni vizsgálat a szálak összegyűjté­se egészen a késő esti órákig tartott. "A bűnügyi osztály mozgósította valamennyi deiektívjét s azok akik a Helyszíni szemlén nem vettek részt, Papp Ferenc főfelügyelő utasítására már a ko­ra délutáni érákban szétmentek a város minden irányába. Hogy felkutassák ad a tövid drapp­kabátos magas férfit, aki minden valószínűség szerint a borzalmas gyilkosságát elkövette. Sze­mélye a rendőrség előtt már ismeretes, remény van art a. hogy as éjszaka folyamán, vagy leg­később délelőtt " rendőrség kezei közé kerül 'A Korona-utcai Házat, a rendőrség lepecsé­telte, a ház előtt egész éjszaka rendőr posztolt, mialatt szerte a szegedi éjszakában aí egész rendőri apparátus keresi » megdöbbentő gyil­fcessér tettesét. A detektívek éjszaka több nyomon in­dultak el a rövid drappkabátos tettes kézreke­vítesére. Számos adat 'áll a rendőrség rendelke­zésére és valamennyi szálat a legnagyobb ala pössággal végigkísérnek. A bűnügyi osztály ké­ri mindazokat, akik gsütörtökön déltitán 3 óra előtt látták a Londoni-körút felé távozó mint­egy 180 cm mágus, ideges sietségééi távozó is* meretlen embert, jelentkezzenek a rendőrségen A késő éjszakai órákban több fontos njabÜ uyomot sikerült a detektiveknek összeállítani amelyeknek alapján nem leheleien, hogy a leg­közelebbi órákban a nyontözás új és döntő foí* dulatot vesz. 4 HP ÍROK, koltok, szerkesztők A. TISZAPARI JÁN m. A száaadlordulo szegedi hirlapirQda,hvtausk uagy értéke a fiatalon elhunyt Hegedűs Fái tanár-iró. Nagyvonalúságban, képzettségben és sokoldalúságban az ólon jár dr. Domokos László, aki »a poéták bóiorköntösében jelentke­zett — irta róla Móra Ferenc egy társadalomtu­dományi müvének a megjelenése alkalmából — de sok szép cikk, vers, elbeszélés és mükrilika után, már a szociológus harci vértje csillog raj­ta* Domokos Lászlót is magához vonzotta Bu­dapest mágnese, mint oly sok nagy szellemi ér­tékét a magyar vidéknek. A Tiszaparlhaz emlékek fűzik M a j t b é n y i Györgyöt is, emlékek, amelyek sok saép költői szép Bánat* eimfi versében, így énekelt a fiatal költő: X bánat néha seiunü más, Az ember sávé fáj. Eszébe jnt egy végi lány. Egy régi őszi táj. A bánat néha semmi más, A szivünk felriad, Es megérezzük, hogy meghalunk Egy régi csók miatt* Üszaparti költő Balázs Béla is. Szegeden saűleteU ISfő-beo és mint a nagyváradi 'Hol­nap-Társaság* tagja, uj, egyéni hangokat ütött meg. Verseinek zeneisége, dallamossága sokszor drámai víziókba hullanak. (»A Holnap*, 1908). ... A szegedi csillagok lénye kísérte B a­bits Mihály első irodalmi lépéseit is. A »Sze­ged és Vidékénél* kezdte meg kritikusi munkás­ságát, barát ja Juhász Gyula 'iktatta he® erre az állására^ amint Babits egyik Juhász Gyulához, intézett levelében tréfásan megjegyzi. 1906-han nevezték ki Babits Mihályt a szegcdi főreálisko. lahoa tanárnak, ugyanakkor Juhász Gyulát Má­ramarosszigetre szólítja emberi végzete. De a megindult barátság költői levelekben folytatódik, amelyeknek egyik-másika a magyar irodalomtör­ténet lapjaira kívánkozik, hiszen a nagyon fiatal toBár-Babits lélekbangja szólal meg bennük és vallomásának lehettek az elindítói. Varáasosan finom, sokszínű képet ad tiszaparti benyomásai­ról is. »Az Üllöi-uti fák...« varázsos poétáját: Kosztolányi Dezsőt is Juhász Gyula indí­totta el költői útjára, ugyancsak a Szeged és Vb déke hasábjain. Ott jelentek meg a kilencszázas Párisi Nagy Áruház Rt. Szeged ÍCsekenics és Kiss«iitca sarok HÁZTARTÁSI FÉMÁRUK Csokoládé reszelő Litografált kártya tányér indiáner sütő Bádog asztali szappan tartó Edény súroló fóra csutak Jerelyevágó Alumínium teaszürö Bádog porcukor szóró Alumínium szappaDOZó tál Kád szappsütartó drótból Kombinált lapos regeid Alumínium teafőző tojás Félgömbólyü reszelő Alumínium szalvéta gyürü Alumínium gyermek bögre Füszertonna kerek « drb Kézi dióreszelő Tortasötő Kerek nikkelezett tálca Vluminlum lábos oea 1 <j$ fél literes \sataJj lámpa nikkelezett ö-os —« —14 —14 —14 --.lő —18 —18 —18 —18 —24 —28 —.38 —48 -6S —.98 P 1.08 P 1.48 P 1.08 P 308 években finom prózai írásai es ott csendült «el az Uj melódiák* c. versciklusa. (1906:13. Akkortájt így énekeli a fiatal, nagyon érzéken? Kosztolányi: Nagy búsan a vonatra szállta w Lenn volt az éji szürkület, Ka a sötét mezőkre nézve S/óHam: Ml rossz nclkiifed. Nappal van... A vasút a rétet Ujjongó kedvvel futja át Friss illat Arad messze, Körül virágzó tarkaság. A szélhe kék virágok iutuek S én tőlük féltve kérdezem »Kék lángszemek, szép kék virágok Felkelt-e már hii kedvesein?* Újságíróként jött Szegedre, mint a »Szögre és Vidéke* belső munkatársa az 'átkozott kőltojj Somlyó Zoltán és itt jelent meg 1910-ben van* verseskötete — mint előszavában mondj1* — »pergö élete kerekének* kihullott, forró-széf gyöngyszemei, amelyek ifjúságának égő ben, lüktető és korbácsolt szilaj életiramáua? száguldó lélekvibarzásait fedik fel. A bnc«0»® éjtszakai csillagok halványuló rénvében a fia'®! Somlyó Zoltán — sötét lobogó bajával és teliéi életéve] — sokat járt a Tiszapartján . . . W'"" dig szerelmes volt, mindig levelet várt... ide*1 rönk itt boldog-boldogtalan ifjúságának egy ily®" kékízásu lcvélváró pitlantál a -Mea énekel* mű ciklusból: Lim-lomos, rozzant hotelszobámba dől a hegyekről szüreti nóta. Lányos, kegyetlen baj«záljrásoí levelet várok három nap óta, Roppan a szekrény százéves válla, búgéi románcot locsog a káfyba. Lázbeteg varjak serege károg, „ Három nap óta levelet varok*. ... A hódmezővásárhelyi eg alól lemiá iángoió párisi ut után a szegedi újságírói *** tálhoz egy nagykulturáju, finomszavu költő újságíró: Simonka György, aki az utÓbv| években Csomorkátiyi Pál név alajtt Ür nemesveretü verseit és prózai muukáiL A ^ g gedi Híradó*, 1912-es évfolyamának hasábjai11 . rendőri és törvényszéki rovatok eseményeit beragyogják a Simonka György törékeny liraJ nak gyöngyharmaton virágai. A költök és '.szerkesztő urak* mellett kellene emlékeznünk a Tiszapart elbeszélője is. Az élen jár sok szép Írásával a napjainké _ is népszerű ifj. Mórica Pál, akit a régi gedi irodalom kiváló munkásai követnek. mai magyar próza sok kitűnőségét is a Tlszopa - - - - ^ alá. « Szegeden volt újságíró, lapszerkesztő indította el a bcérkezettség fénylámpái alá. 'é Szegeden volt újságíró, lapszerkesztő és W"í„ betetlenöl melegszívű és igaz barát gyar irodalom előkelő szellemű, reprezenm^ egyénisége, a hódmezővásárhelyi szárma?^ Bibó Lajos. A vásárhelyi fehéren porzó földek és a Tiszapart aranyló homokja ^'T'fiJjá ki döbbenetesen írói erejét és a magyar w . mélyen belekuszó életérzéseit. De Sas'*,, László is a tiszai ég alatt álmodhatta meg # öreg »S*uhay« reniekbeformalt fényes p*? Te'resesényi György alföldi iewgiöpÁ '^ taszuvu magyar regényeinek gránitból vese" • sei is a szegedi platánok alatt gondolhatta® sorsukat... » Bizony jártak még sokan a Tisza'partJA^, Szegedi Kis István, Dugonics " . Vedres István városában és nagyon ^i­ezen a miniatűr irodalmi szigelen itt UJ111 Ayj* nek a* emlékezés fehér alabástromáböi sobeliszket* állítanunk nem lehetett. vásárhelyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom