Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-26 / 47. szám

március 2-án d. e, 11 óra-or, Jegyek a Délmaoyarországnál P1 —2-ig MMTINE Belvárosi Mozi Emelkedett a kisvasúi forgalma, u vuvosi autóbuszüzemé csökkeni az elmúlt esztendőben (A helmugyarorsitag munkatar.atol) Ismertet- j világban lakó és a városi iskolákat látogató kő­te a lielmagyarorszag a szegedi kereskedelmi és ) zépjskohu tanulókra esett. Megállapító iparkamara multévi jelentését, amely érdekes ké- j rai jelentés, hogy a kisvasul lQKuaVt pet fest Szeged és általában a kamarakerület közgazdasági helyzetéről. Szegedre vonatkozóan több olyan adatot tartalmaz a jelenlés, amelyek nagyon is figyelemreméltóak a gazdasági jelen­ségek szempontjából. Ilyen például a jelentésoek az a része, amely a Szegedi Gazdasági Vasút multévi forgalmára vonatkozó számadatokai köz­li és összehasonlítást tesz a megelőző évek for­galmával. Ezek az adatok a következők: 1935-ben 235.818 utasa, t936-ban 246.437 utasa, 1937-ben 233*30 utasa. 1938-ban 248.463 utasa, 1939-ben 266.488 utasa, 1940-ben pedig 271.921 uta­sa volt a kisvasutnak. Ugyanezekben az években a teherszállítás tonnában kifejezve a következő­ként alakult: 15.034, 23.726, 18.490. 21.402, 22.825 és 27.141 tonna, Érdekes, hogy ezek az adatok még a rossz gazdasági év mellett is az 1940. évi forgalom rmolkedését matatják. Meg kell azonban jegyezni, hogy az utasforgalomból 50.750 személy a tanya­„a a Kama­jelentés, hogy a kisvasút l^nagyobb jelentő­sége abban a kapcsolatban áll, amelyet sikerült a tanyavilág és a város közölt létesíteni a meg­építés óta. Az utóbbi években a kisvasút egyre növekvő mennyiségben szállit tejet is a városba. A mult esztendőben a behozott tej mennyisége -103.500 liter volt. A város tejellátása érdekébe:: mindenesetre kívánatos volna — jegyzi meg a je­lentés —, hogy a tanyavilágban a tejgyüjtőteie­pek szaporittassanak és a behozott teimennyiség emelkedjék. A kisvasút forgalmának emelkedésével szem­ben a városi autóbuszüzem forgalma 1940-ben né­mi csökkenést tüntet fel. A szállított utasok szá­ma ugyanis 1939-ben 905.668, 1940-ben pedig 684.331 személy volt. A feltűnő csökkenés az autó forgalomban kényszerűségből életbeléptetett kor­látozásoknak tulajdonítható. Megjegyzendő, hogy nem az 1940-cs év volt az autóbuszüzem legrosz­szabb üzletéve, a mélypontot az üzem forgalma 1931-ben mutatta, amikor mindössze 436.366 volt az utasok száma. Hivatali sikkasztás, csalás és okíratfiamisitas gyanúja miatt letartóztatták Juharos Dezső felfüggesztett dorozsma-forráskuti tanítót Mi tSrUnt az árvizgyiljHs És az erdélyi akció pénzé**! ? (3 Délmagyar ország munkatársától) Feltű­nő letartóztatás híre terjedt el kedden a sze­gedi törvényszék folyósóin. Berze Árpád vizs­gálóbíró hivatali sikkasztás, csalás és okirat­hamisítás gyanúja miatt elrendelte Juharos Dezső 35 éves kiskundorossma-forráskúti ál­lásától felfüggesztett tanító azonnali letartóz­tatását. A kiskun dorozsmai csendőrség még a délelőtt folyamán foganatosította a letartózta­tást és az ügyészség fogházába kisérte Juha­£oe Dezső tanítót. •TuKaros Dezső letartóztatására n egyhónapi széleskörű vizsgálat eredményeképpen került sor. Az elmúlt év novemberében megjelent a Szegedi Népbank Szövetkezet igazgatóságáuá) Gyuris Lajos Kiskundörozsma-Forráskútdüllő 12 szám alatti lakos és bejelentette, hogy in­gatlanára valaki hamis okirattal 3500 pengő kölcsönt vett fel. 'K bankban utána néztek a dolognak és ékkőn kiderült, högy Gyuris La­jds 3500 pougő erejéig valóban betábláztatta ingatlanát, a betábláztatási okiratot azonban Gyuris írta, áld, sőt az okiratot mint tanúk Solti Ferenc községi jegyző, Gyuris Kálmán másodbirö is aláírták és az okiratra rányom­ták Kiskundorozsma község elöljáróságának hivatalos pecsétjét. A pénzt Jüharós Dezső vet­te fel. Gyuris felelősségre vonla a tanítót, aki elmondotta, Sogy válóban felvett a banktól 3500 pengőt, azonban egy másik Gyuris jtajos ingatlanára. Az ügy a nyomozó hatóságoknak a tudo­mására jutott és ekkor kiderült, hogy Kiskun­dorozsmáD hsak egy Gyuris Lajos lakik, aki­nek az ingatlanéra Juharos a pénzt felvette. 'Áz iigyből büntető eljárás mégsem keletke­zett, mert Gyuris elvállalta, hogy az okiraton szereplő aláírás az ő kezétől származik. Ki­derült az is, hogy az okiraton szereplő hiva­talos börbélyegsö címerében nem bárány, ha­nem ötágú korona van. Alig ültek még ei az ügy miatt keletkezett hullámok, amikor megjelent a kiskuudorozs­mai esendőnségen Szőnyi István dorozsmai la­kos ós sikkasztás miatt feljelentést tett Juha­ros tanító ellen, Szőnyi elmondotta, hogy még 1939 őszén Juharos a forráskúti postahivatal­ban Boris Gabriella sógornője helyett néhány órára szolgálatot tartott. Ez idő alatt történt, hogy a Hangya Szövetkezet 900 pengőt adott fel, a pénz azonban nem érkezett meg rendel­tetési helyére. Szőnyi feljelentése után egy­mást érték a cseudőrségen a feljelentések Ju­haros ellen. A feljelentésekhez csatlakozott Kiskundorozsma község elöljárósága is. Juharost az elmúlt évi vadvízáradások ide­jén a község elöljárósága megbízta, hogy a ,.Magyar a magyarért" gyűjtési akció javára gyűjtést Forráskúton vezesse. Erdély visz­sza térése után ugyancsak megbízást kapott Juharos az „Erdélyért" akció pénzeinek a ke­zelésére is. Juharos a forráskúti leventék pén­zét is kezelte. Amikor az első feljelentések Ju­haros ellen befutottak a cseudörségre, a köz­ség elöljárósága ellenőrzést rendelt el a taní­tó állal kezelt pénzek felett és ekkor kiderült, hogy a pénzekből többezer pengő hiányzik. Amikor Juharos dolgai napvilágra kerül­tek, a tanfelügyelőség fegyelmi eljárást indí­tott ellene s állásától felfüggesztette. A csendőrség Juharos ellen befutott felje­lentéseket továbbította az ügyészséghez, amely az ügyben elrendelte a nyomozást, amelynek eredrnéityeképpeu most a. vizsgálóbíró hivatali sikkasztás, csalás ós okirathamisítás miatt letartóztatta Juharos Dezsőt, akit kedden dél­után a vizsgálóbíró már ki is hallgatott. A kihallgatás a késő esti órákig elhúzódott, an­nak eredménye nem került nyilvánosságra. A'z ügyben a közeli uapokbau helyszíni vizsgála tol is tartanak Kiskuudorozsma-Forrdshúton amely alkalommal közel m tanút hallgat nak ki. Milyen lesz Törökország magatartása se süt jeleni voltaképpen Törökország — kérdeni mos­tanában az uj halkáui események fordulataiban, 3 közelmúltban nyilváuossátgra hozott bolgár—tó­tok barátsági és megnemtámadási nyilatkozat után. Törökország mindig ismeretlen kérdőjelként szerepelt az európai és kisázsiai erők üsszétalál­kozásáiiak keresztmetszetében. Európa volta­képpen még ma is csak keveset tud Törökország­ról, amelyet a Musztala komáiból' kemái Ata­turk-ké uőtt türtéuelmi méretű Uhuzi alakilotl áh éphctl fel és vitt uj élet és uj fejlődés felé. Törökország mindeneseire egyel megőrzött 3 szétbomlott és szétesett szuilam birodalomlM azt az elvei, hogy minden állami jövedelem első­sorban a hadsereg fejlesztésére szolgál. * török­ország ismerői szeriül az anatóliai paraszt szí­vesen lesz katona, elsősorban szociális okokból. Az állítólag 2 millió kiképzett török katonának n agy része ugyanis élelstandard emelkedést látott az utóbbi években a katonai szolgálatban. Kemái Atatürknek tizenhat év alatt sok mindéül sike­rült elérnie, de könnyebb leparancsolni az öle­mák fejéről a turbánt ,a nők arcáról a feredzsét, mint az anatóliai földet gazdagabbá és terméke­nyebbé tenni. A világháború végével Kemái 1© vábbra is fegyverben tartotta párt- később álla­mi hadseregét. Pontos számokat most sem lehel Kapni Török­ország lakosságáról. A törökök szerint az ország lakossága 19 millió, ez a szám azonban inkább felfelé, mint lefelé kerekedik. Hogy mit ér az or­szág úgynevezett >belső frontja*, arról sincsenek teljes és megbízható adatok. Az 1914-es világháború alall nemei taüoro© kok: Falkenhayn, Limán von Sanders, von der Goltz öt fronton vezényelték a tőrök hadtesteket és a sevresi béke után váltotta fel az Enver-triumvirátust Kemái munkája, aki két­ségtelenül nagyot alkotott az ország újjáéleszt^ sében és uj útra való vezetésében. Mig a keruálí korszak állandósult, ujabb és ujabb embereket kapcsolt be az állam irányításába és ennek észrevétlen személyzetcserének volt a következ­ménye, hogy a totalitárius eszméket vallott Ke­mái Atatürk halála után egy évvel, jelenleg niá3 vizeken evez Törökország. Feltűnő az is. hogy az állam hajóját jelenleg Kemái legjobb barátja Inönü elnök, az egykori Izmet pasa ezr©" Jes, az inőnü-i kétszeres görőgverő vezeti Törökország belső frontjának vizsgálatánál szamba kell venni három és félezer kilométer'* vasúthálózatát. Ebiből 1936-ban már 2Ü30 kilomé­ter volt készen. 1934-ben kezdődött a lörök pj'ü­letka, a kemáJi ötéves terv, amelynek célja volt »az agrarlukosságot és igy a gazdaságilag elma* radt népet magasabb kulturuivóra emelni*. A ha­talmas befektetésekben Törőkországot Orosz köb csőn segítette. Törökország éppen ugy, mint M*' gyarország jelentős tételben búzatermelő állam; nemzeti jövedelme a gabonaexport, amelyet m°s* Anglia kénytelen felvásárolni. Ugyanez a hely zet a török dohánnyal is. A parlamenti költség' vetés szerint békeállapotbau mintegy 50 mii'® font volt a hadsereg évi átalánya. Ez az ősszra az összköltségvetés 40 százalékának felelt ®e»' Hogy a felhalmozott ágyuk és géppuskák meg­hozzák-e a nemzeti vagyonőrzés rendelte ka®** tokát, azt a jövő fogja eldönteni. A hadianyag©* kat az ankara—atatürki, koniai, bali-kesziri, lanbuli és erzindiani arzenálokban gyűjtött® össze. A tengeren Törökország sokkal gyenge1'^ mint a szárazföldön. Annak ellenére, hogy t©:. tenger mossa partjait, alig van számottevő ha©' tengerészete. A helyzetet uiisem jellemzi jobb* ' minthogy még ma is az egykori sGoebonc, a D metből törökké lett íjavuz* csatahajó a gyobb egysége. Ezt az öreg dreagnautbot baszlopol bombázásánál használták fel és ^ került a török Tlotta birtokába, hogy szénbiá^ miatt kénytelen volt befutni a konrtantiuáp©1^ kikötőbe és akkor a törökök megvették. Az sem építettek ennél rihgyobb és korszerűbb taliujót. Amennyire gyenge Törökország ren, annyira jelentékenyebb a hadereje légi ' legalább is a tőrök forrásokból eredő "zAn\r szerint: Az országban számos erőd van széto^ va, ugy mondják, talán Finnországot kivéve egyedüli ország Törökország, amelynek «aJá j. gos földrajzi alakulata jelentőséget ad a ]e j. szeresen épített erődmüveknek a Gallipo'4 ' . gettől Erzerumig. A tengerszorosokat a Márv* ^ tengernél, a Dardanelláknál, a Boszporusná' Kirk Lelel mellett emelt erődök láncsoro^ védi. Természetesen, hogy voltaképp00 'íLft rendelkezik Törökország, azt csak áz a Wy. világítaná meg. ha JstanM valamilyen aktrv nesre határoznál el maaát

Next

/
Oldalképek
Tartalom