Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-20 / 42. szám

f 7 'A J J N i I „Nincs síukseg ( olyan texfiínagykereskedííre, aki a vászonnal csak zsebkondi formájában érintkezik" (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 1940- évi működéséről szóló jelentése most jelent meg dr. Tonelli Sándor főtitkár szerkesztésében. A jelentés érdekes összefoglaló képet ad az elmúlt esztendő rendkívül változatos gazdasági életéről. Bevezető soraiban világpolitikai és világgazdasági áttekintést nyújt a jelentés és világesemények szempontjából vizsgálja a magyar gazdasági élet és a kamarai kerület ipari és kereskedelmi helyzetét. Kihasználatlan inari heniunktnra M-ftgáHapitja a jelentés, hogy a szegedi kanarai kerület jellegét, a kevésszámú, agrárius jellegi nagyvállalatot leszámítva, a kisipar és kiskereskedelem adja meg. Az iparosok szama a kamarai kerület négy vármegyéjében meghaladja a 30.000-1, a kereskedők száma pedig a 21.000-t. Az elmúlt év elején úgy a kisiparnál, mint a kiskereskedelemnél, valamint a gyáriparnál nagymérvű munkaszaporulatot, lehetett tapasztalni, az anyagkészletek kimerülése, majd a katonai behívások következtében a mnnakszaporulat az év derekára gsökkent és így sem as ipar, sem a kereskedelem nem tudta kihasználni ezt az ipari konjunktúrát. R árszabályozás és árelienftrzés Faglalkozik a .jelentés az árvízvédelem bérlésével is és rámutat, hogy az a károsodás, •mely az országot a gabona és gyümölesteregyrészónek kieséséve] érte, az ,1940. év.vel még nincs lezárva, hatása még a követkeső esztendőkben is érezhető lesz. Igeo érdekes * jelentésnek az a része, ardely az árszabályozás és árellenőrzés kérdésével foglalkozik. Ennek a két gazdasági tényezőnek az a fontos rendeltetése van — mondja a jelentés —, hogy fékezője legyen az inflációba való rohanásnak'& jelentés szerzőjének megítélése szerint, ngyanis a drágulás tényezői eddig Inkább Csak az árúoldalon mutatkoztak — árúhiány, a külföldtől való elzárkózásunk, árúfelhalmozásra irányuló háborús pszihózis nagyobb anyagfelhasználás, rossz termés, stb. —. míg s pénzoldalon a drágulás tényezőit sikerült megfékezni. Amig ez a helyzet, nincs veszedelem — írja a jelentés —, sőt remélni lehet, hogy « gazdaságiaknál ts fontosabb lélektani megerősödés, amely az ország gyarapodását követté, átsegít bennünket a következő hónapokon. Nyíltan a szemébe kell Ugyanis nézni antak m jövőnek, amelyben további háborús kényszerrendszabályokra és kényelmünk további megszorítására kell számítanunk. R kereskedelem átállítás* Rámutat a jelentés árira is, hogy a kereskedelem átállítása során a könnyű kereset és * hatósági támogatás reményében sok olyan ®lom lepte el a kereskedelmet, amelyek azt képzelték, hogy a kereskedelem hozzáértés és tudás nélkül is teríteti asztalt jelent mindenki számára. Olyan funugykereskedökre, akik a fával fisak fog piszka ló formájában és olyan texHlnagykereskedőkre, ukik a vászonnal csak zsebkendő formájában érintkeztek, nincs szüklége a magyar, közgazdasági életnek, — ifja a jelentés. Külön-külön foglalkozik a jelentés a s®egedi kamarai kerület speciális cikkeivel: a saegedi paprikával, a makói hagymával, a tiszáutúli cirokkal, a jánoshalmi gyümölccsel, baromfival, tojással, stb. Rámutat a jeleütés, bogy ezeknek ezportja tekintetében rendkívül ^tmövekedett a németországi piac Mentő*égg. külgazdasági életének veszteséglistán Szeged gazdasági viszonyairól szóló fejezet annak » tulajdonképpen nem gazdasági vonatkozású, de mégis gazdasági kihatású eseménynek a megemlítésével kezdődik, hogy a Ferenc József-tudömáinyegyetero visszaköltözött Kolozsvárra s ezzel megszűnt legalábbis egyelőre a szegedi egyetem jogi kara. A jogi kar szüneteltetése nemcsak Jtultúrális, hanem gazdasági kérdés is, mert a sajnálatos módon lecsökkent, forgalmú város ninfis abban a helyzetben, hogy bármelyik intézményét nélkülözni tudja. Veszteséget jelenteti Szegedre nézve as elmúlt évben a szabadtéri játékok elmaradása is. DgCMÁGYARORSZAG ^ E CSÜTÖRTÖK, 1941 FEBRUÁR 30 • 3 úgyhogy ebben az esztendőben egyetlen ide genforgalmi esemény, amely gazdasági előnyökkel járt a városra nézve, az ipari vását volt. Beszámol a jelentés arról az örvendetes eseményről. amelyet ipari téren az Első Kecskeméti Konzervgyár szegedi fióktelepének felállítása jelent. Megemlíti továbbá a Baekmalomnak a Mezőgazdasági Közraktárak Rt. által történt megvásárlását, valamint a vágóhíd hűtőházi berendezéseinek kibővítését- A! Szegedről szóló fejezetben a városi üzemek iizleteredményeiről és forgalmáról számol még be a jelentés. R varivizkafaszlrófáknak csak egy orvossága van: végre kell hajtani a nagyszabású csatornázást Dr. Kogufow cz Károly előadása az Rífüld legsúlyosabb problémájáról — „R viz nem respektálja a közigazgatási talárokat, a tázak alapjai alatt bom asztja meg a léidet, faalapra kellene építeni a tanyaházakat" (A Délm&gyarország munkatársától) A Szegedi Egyetembarátok Egyesületének, rendezésében szerdán délután Kogutowicz Károly profeszszor tartott előadási az Alföld, különösen pedig Szeged vadvlzproblémáirol. A vegytani intézel tantermét teljesen megtöltötte a közönség, amely feszült érdeklődéssel hallgatta kogulowicz Károly szomorúan aktuális fejtegetéseit. Szahara-e a magyar Alföld I Kogutowicz Kai oly bevezető szavaiban isniertelte a vadvíz elnevezésű természeti jelenség keletkezését, eredetét. A Duna—Tisza közéről meglehetősen téves földrajzi fogalmak forognak közkézen. Az iskolai térképek Ucíyleleu adatai esak a legkisebb és iegelenyészöbb i észéi ezeknek a téves fogalmaknak. A Duna—Tisza közének geológiai helyzetét ugy lehetne jellemezni, hogy ez a terület nem egyéb, mint meszes homokkal fedett, kelet felé lejtő hatalmas lap. Ez nem szakarai kép, meri a homokhát nem a szél irányát követi s így alig lehet arról beszélni, hogy itt futóhomok van. A tudományos vizsgálatoknak az alföldi vizlevezetéssel összekapcsolódó ága felvetette azt a kérdést, hogy a Duna—Tisza között megengedi-e a terület földrajzi fekvése, hogy a föld alatt, alagútban vezessék le a terület összegyűlő vizét? Erre a kérdésre éppúgy nehéz választ adni, mint a vizlevezeléssel kapcsolatos bármely más kérdésre, mert megfelelő ismereteink ninesenck erről a területről, nem történt eddig behatóbb vizsgálat, nincs elég talajfiirés s igv rendkívül nehéz tökéletes képet alkotni erről a problémáról. Éppúgy nincs azonban megfelelő vizsgálat abbaD a tekintetben sem, hogy hogyan változik a magyar Alföldön az időjárás? Ennek pontos ismerete rendkívül fontos volna a vizprobléina szempontjából, mert a száraz és csapadékos esztendők változásában minden bizonnyal van észlelhető rendszer. Ezeknek a klimatológiai ciklusoknak megállapítása az egész magyar Alföld vízgondjai tekintetében rendkivül uagy fontossággal bírnak. E-z az állandó változás mulatja legjobban, hogy az Alföld nem Szahara, itt folyton változó problémákat kell megoldani: egyszer szárazság, máskor pedig árvíz tekintetében. M vadviI eredete Az Alföld homokháta alatt hatalmas mennyiségben gyűl össze a csapadékos években a viz. Senki sem tud felelni arra a kérdésre, hogy melyik esztendő összegyűlt vízmennyisége jelent meg pIHanatnyilas vadvíz alakjában? Nem tudhatjuk, hogy most nem a négy vagy öt évvel ezelőtt összegyűlt viz tört-e a felszínre s hogy » most lehullt csapadék nem jelentkezik-e majd 1943-ban, vagy HM.Vhon? A homokréteg gyorsan Bélyegqyüit^ményt régi levelezéseket, jobb magyar sorozatokat és blokkokat megvételre keresek. Magas árat fizetek. Sürgős ajánlatokat kérek. Cim: ffftvats.n Knssnih L sugárut 43. beissza a vizet, de — mint ahogy mindé oki »•* pasztalhatta a strandon — azonnal vizátnem* eresztő, különös anyaggá válik. A viz tehát a föld* alatt keres magának utat s amikor már teljesen megteltek a föld alatti csatornák, akkor egyszer csak bekövetkezik a vadvizkataeztróf8. a tanvavilág veszélye A vadvizprobléma azért ujkcletü, mert rA* gébben nem volt például Szeged környékén a mais hoz hasonló hatalmas tanyavilág. Amikor jelentkeztek a vadvizek, akkor a juhászok egyszerűen áthajtották a jószágot magasabban fekvő víztelen területre Ma azonban nem legelők, hanem termőföldek, tanyák terülnek el ezen a vidéken. Ennek a tanyavilágnak az a legnagyobb veszélye, hoigv a viz nem respektálja » közigazgatási batárokat s nem respektálja azokat a helytelen intézkedéseket sem, amelyeket a háború utáni telepítés során életbeléptettek. Amikor már veszedelmes mértékben jelentkezett a vadviz, akkor a hatóságok elkészítették a terveket. De aztán , vízügyben nyugalmasabb idő keletkezett, más szempontból azonban nyugtalan s emiatt a legjobb" tervek, az úgynevezett Udránszky-tervek clsülylyodtyk a fiókokban, ahonnan valósággal elő kellett csalni, hogy egy-egy részletét gyakorlatilag is megvalósítsák. A legnagyobb veszély az. hogy az állam annakidején nem ismerte fel ennek a problémának enlyosságot — folytatta Kogulowicz professzor —, a terveket nem valósította meg A kérdés megoldása aa állam feladata lett volna s nem a társulatoké, nem az érdekelteké. Rz árvízveszély és vatfvizkataszffóf* » N _ A vadvizveszély felismerésében rendkívül fontos megkülönböztetést kell tennünk a folyók árvízveszélye és a vadvizveszély között. A mos* tani dunai áradás és például a szegedi vadvíz között a különbség az, hogy » folyam áradá-áá 3_4 hét alatt le lehet vezetni, ,* vadvizet nem A' Duna mondhatni nílusi homokot visz az elöntött területre, tehát |»vitja a talajt, a szegedi vadviz szikes, lúgos Iszapot rak a talajra, tehát rosszabbá teszi. De nemcsak ebből a szempontból, hanem más szempontból is veszélyesebb a vadviz. A házak alapjai alatt bomlasztja meg a földet s így hiába építünk téglaalapu házakat, a részbeni süllyedés megrepeszti a falakat. Ezen talán ugy lehetne — legalább is átmenetileg — segíteni, hogy tekintettel a léglahiányra: faalapra építenénk a tanyaházakat ugy, mint azt a Dunántúl veszélyeztetett területein teszik. Ezt azonban ép-pugy nem lehet zöld asztalnál elintézni, mint at árvizprobléma egyéb más kérdéseit. Addig, amig az állam ezt a problémát meg nem oldja, mégpedig a gazdatársadalom megterhelése nélkül ugyis csak részletpróbálkozásokba lehet bocsátkozni. — Mit kell tehát tennünk? — tette fel a ké» désl előadásának végén Kogutowk-z professzor — A bait ami már bekövetkezett * lehető tea4