Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-16 / 39. szám

hbb Zár alá helyezik a cipőkészleteket kentielet 4 készletek kötelező bejelentéséről és a forgalom korlátozásáról 'Budapest, február 15. X Magyar Távirati Tfoda jelouti: A hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg a minisztérium rendelete a bőrtalpú lábbeli forgalmának korlátozása, tárgyában", 'K rendelet kötelezővé teszi , az összes iparosoknál és Jcereélcedőknél minden bőrtalpú lábbeli, 'csizma, 'cipő, bakkanCs, szandál stb. bejelentését és a bejelentő készleteket egyaránt tár alá helyezi. 'A rendelet kiadására azért volt szükség, mert az ország borszükséglete behozatal hiányában V.sak megfelelő beosztással fedezi a szükségleteket és így gondoskodni kellett arról, hogy különösen a szegényebb néposztály elől a meglévő készletek indokolatlanul fel ne vásárolhassanak. ' A rondelettcl egyidejűleg jelent meg a közellátási miniszternek az a rendelete, amely a bejelentés részletes szabályait tartalmazza, úgyszintén megállapítja — egyelőre ideiglenesen —, hogy mely 'cipökészleteket lehet továbbra is forgalombahozni. Uj romai-pun háború Afrikában Irta: Parragi György Amikor Olaszország' a haboruba tépett ós abban az időben, mikor a jelenlegi háborúra fizikailag és lelkileg felkészülődött, ugy látszott, hogy Olaszországnak ez a háborúja elsősorban a két *iatin teslvéruekc, Itáliának és Franciaországnak élet-halál harca lesz, A világháború utáni uj olasz irredenta ugyanis azután, hogy Róma az' 1987. CTÍ olasz-jugoszláv barátsági szerződés altul pontot telt az Adriai-tenger dalmát partjára vo natkfozó célkitűzései után, teljes hevességével Prareiaország ellen irányult. Azokat a természetes olasa nepizeti törekvéseket, melyekről Ciano fróf az olasz kamara 1938 novembervégi gyűlésén először beszélt a hivatalos Olaszország neveken, a fasiszta képviselőknek a beszéd alatt felhangzó egyhangú kórusa a következőkép jelölte tteg: »Tnnfzia. Cörsica, Nizza ?s Dzsibuti«. Ezek twÍTid a. francia gyarmatbirodalom és a francia hnyaorszóg töredékei, Tunisz, ez a rendkívül gazdag tartomány, amelynek különösen foszfát telepei egyedülállóak a világon, francia protektorátus, Corsíca és Nizza Franciaország integráns Részéi, Dzsibuti pedig, a Vörös-tenger nyugati partvidékének legjobb kikötője, amelyet AdisAkebával, Abesszínia fővárosával vasulvonal töt össze, francia-szoműlia fővárosa. Olaszország kiterjeszti háborús céljait Franciaország katonai összeomlása lényegeién. megváltoztatta az olaszok háborús céljait, készben azért is, mert az olasz-francia fegyyertaiiueti szerződés értelmében az olaszok megszállja tarthatják franqia-Savoya egy részét, kalonai rilenörző bizottságokat küldhettek ki a corsicai, mniszi repülő és flottatámaszpontokra annak megalapítása végett, nem használják-e fel ezeket Olaszország ellen ellenséges erők és mert DzsiI tatti kikötője, épugy, mint a belőle kiinduló vasút kizárólag az olaszok keletafrikai hadseregé" úek rendelkezésére áll. Leginkább megváltozott ®Sonb"an az olasz háború jellege azért, mert Itamost már a brit világbirodalommal került -tombe, mint legfőbb ellenséggel. Róma nemcsak s2ővctségese maradt Berlinnek a Nagybritannia háborúban, hanem teljesen azonosította Lenyűgöző hatással volt a közönségre a tegnapi bemutatón \ riandcrlcij ház asszonya t. filmregény csodálatos szépsége Egy soha nem felejthető élménnyel lesz gazdagabb mindenki, aki ezt a grandiózus filmet megnézi, FŐ SZEREPLŐ: JOAN FONTAINE HÍJ uu a csodás szépségű, istenáldotta tehetségű művésznő és a világ legnagyobb Shakespeare színésze: RENCE OLIVIER Ma és mindennap a IC L VUO SINAO •Vla az előadások: . fél 5, 7 és negyed 10 órakor -ISW - FÉ! 7 9 ÓRAKOR FCG^DÖDNEK magút Hitler Adui] háborús eeljavai; mely a brit világbirodalom teljes . megsemmisítésére irányul. Mig korábban Olaszország elsősorban a. Földközi-tenger belső támaszpontjait, üorsicát, a tuniszi Bizertát, a délfranciaországi' tengerpart egy részét akarta biztosítani magának, addig Franciaország összeomlása után már lényegesen kiterjesztette háborús céljait cs jelenleg a Földközitengernek angol kézben levő kijáróit, elsősorban Gibraltárt és Szuezt, továbbá a földküzilengcti angol támaszpontokat, Maltá és Ciprus szigeteket, Haifa palesztinai ós Alexandria egyiptomi kikötőket akarja a brit uralom alól felszabadítani s részben a maga számára megszerezni. Mig korábban az volt a jelszó, hogy az u. n. ridősebb latin testvértől* kell visszaszerezni a Földközi, tengerre vonatkozó római örökségnek egy részét és a »mare nostro«-ban meg kell teremteni az erők egyensúlyát, addig a háborúnak uj szakaszában Olaszország, mint a római impérium egyedüli öröksége, magának követeli a mediterrán térségben a vezető szerepet. Az ujabb olasz elméletek szerint azonban a mediterrán térség nemcsak Európa déli partvidékéből áll, hanem a hozzátartozó afrikai földrész egy részéből is. Ezért Olaszország meg akarja szerezni magának Afrikának azt a területét, amelyen valamikor a római sasi körülhordozták a régi Róma légiói. Angliát teliát nemcsak a Földközi tengerből kell kiűzni, hanem Afrikából is. Az uj euroafrikai élettér elgondolásai Ez az utóbbi olasz thezis a legteljesebb megértésre és támogatásra talál az olaszok szövetségesénél, Németországnál,' annál is inkább, mert az olasz követelés megvalósítása a brit világbirodalom föülőerét, az Indiába vezető földközijén* geri utat, vágná el, másrészt mert az olasz követelés szervesen beilleszthető a német Lehensraum-gondolatba. Mint már többször rámutattunk az uj világrend megteremtésére irányuló német élettér-gondolat szerint a jövőben négy hatalmas és egymástól független élettérre oszlanék fel a világ: 1'. az curóafrikai élettérre Berlin és Róma vezetésével, 2. a nagyázsiai élettérre Japán vezetésével, 3. a szovjetorosz élettérre és — amenynyjben az LSA hajlandó az élettér elméletet magáévá tenni — 4. az amerikai élettérre. A brit világbirodalmat ez életterek között felosztanák. Indiának egyformán részesének kell lennie euroafrikai. nagvázsini és oroSz élettereknek. ÖÉEMAG/ARORSZAG VASÁRNAP, 1941 FEBRUÁR 16. m i n di g .1 c) ha k é/n l-l van r ü\ / a a íbavefh ASPIRIN TABLETTA Mivel afrikai nyersanyagkincseinek, aranynak, réznek, kaucsuknak, gyapotnak tulnyomórésze felett Anglia uralkodik, Angliát ki kell szorítani végleg Afrikából. MinlMario Appelins az egyik legismertebb olasz közíró nemrég Mussolini lapjában, a PopoJo d'ltaliában irta: Belgium és Portugália, a két kis állam bebizonyította, hogy a maga erejéből képtelen fenntartani afrikai gyarmatait, vagyis a, belga Kongót, a por* tugál Angolát, Guineát, Portugál-Kcletafrika ' néhány szigetét, e gyarmatok is az euroafrika, élettérbe olvasztatnak majd bele. Hogy Francia ország és Spanyolország afrikai gyarmatainak mi lesz a sorsa, az még ezidőszeriot nincs, eldöntve, mert ez attól függ, milyen magatartást famisit majd ez a két állani a tengelyhatalmak ált* kezdeményezett kontinentális szemben. együttműködéssel i I Meghódítottuk a vásárló közönséget, mert »*ép, jó és olcsó áll rendelkezésére raktárunkban. 299 Rsz'alcsmesterek Bútorcsarnoka, Szendréayl Gé*a és Társsi, Dai-oiüos-tér lt. Telefon: 19-32 BÚTOR J J* Msoh EDFLF Róma szerint felelevenedett a római—pun háború Olaszországban ezért nevezik ujabban az aagoi-oiasz háborút az uj pun-római . háborúnak Róma és Carthago az ókorban is nemcsak a Földközi-tenger feletti uralomért, de az akkor ismert világ uralmáért harcoltak. Olasz részről Angliái nevezik uj Caríhagonak, amely abban is hasonlít a régi Carthagóhoz, hogy töméntelen „aranya vau és kalmárok kormányozzák. „* Anglia nem tért ki a maga részéről, az olaszok háborúja elöl, hanem egyenesen kereste ezt Az angolok stratégiája ezúttal a legkisebb ellenállá* irányát kereső erőhatás fizikai törvényét követte, amikor a brit világbirodalom erejét clsősore ban Olaszország ellen összpontosította. Németország azonban gyorsan megadta epre az angol taktikára a választ, amidőn nemcsak, hogy lemondott az angol szigetország elleni repüiötámaSzechenyi Mozi Vasárnap fél 3, fél 5. fél 7, fél 9 hétfőn fél 5, fél 7, fél 9 órakor DOROTHY LAMOUR, » sexappcal-királjnö világfilmje, a PARAMOUNT nagv alkotása: A PEKINGI LANY Lélekzetelállitó drámai játék a rejtelmes Távolkeletröl, a kitai polgárháború robbanó izgalmában, — a sebésztanár, a fiatal orvos és a kinai lány regénye DOROTHY LAMOUR, AKIM TAM1R0FF, JOHN HOWARD. Remek Mséröroüsor, el'őheles VFA-HIRADd.