Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-15 / 38. szám

Az osztrák pandúroktól a szegedi kakastollas csendőrökig 60 év munkája, története és dicsősége (A Délmagyarország munkatársától) 1881 február 14-e a magyar királyi csendőrség szü­letésnapja. Ezen a napon szentesítette I. Fe­renq József a közbiztonsági szolgálat szerve EÓséről szóló törvénycikkét Eddig az időpon­tig császári és királyi Bsendőrség látta el a monarchia teréletóu a közbiztonsági szolgála­latot ettől kezdve magyar királyi csendőrség működött az ország területén. Gens d'armes — zsandár X gsendőrség eredetére érdekes fényt vet magának a szónak születése. A magyar csend­őr szóval Kazinczy FerenB nyelvújítása aján­dékozott meg bennünket Legrégibb magyar nyoma 1834-ből ismeretes, mégpedig mint fran­ciás gens d'armes, magyarosan zsandár szó belyetesítője. A szó és a fögalöm francia ere­detére mutat az a középkori elnevezés, amely szerint gens d'armenak hívták Franciaország­ban különösen a középkor végefelé a páncélos lovagot később pedig a francia forradalom idejéig a francia testőrioVasság legelőkelőbb részét Napoleon asandárezredei olyan nagy hírnévre tettek szert, Hogy egyes meghódított államök Napóleon bukása után teljes egészé­ben átvették az ott állomásfizó francia zsan­dárezredeket és beosztották az állam közbiz­tonsági szolgálatába. Később természetesen székbe a francia zsamdárezredekbe az egyes ál­amok lakosságából toboroztak Bsendőrlegénye­ket Ilyen zsandárezredből született meg az 1848—49-i mozgalmak után a monarchiai Csend­őrség Is. ' Bach osztrák belügyminiszter javaslatára 1849 végén állították fel az osztrák birodalmi 'csendőrséget, amelynek vezetője Kempen altá­bornagy az önkényuralom idején a rendőrmi­nisztériűm felügyelője is volt. Ennek termé­szetszerűleg' az volt a következménye, bogy a Csendőrséget főleg politikai szolgálat ellátá­sára vette igénybe az állam. Nemcsak a lakos­ságot, Hanem a hivatalnokokat is kötelessége volt megfigyelni éa titkos jelentésekben közöl­ni azokat az észrevételeket, amelyek „a reni­tens magyarok" magatartásával álltak kapcso­latban. Magyarországon ats osztrák csendőrség működése eleinte népszerűtlen, később a leg- | nagyobb gyűlölettel kísért működés völt. A Csendőrség a nyílt ntcán bárkit elfogott, aki magyafos ruhában, bajusszal, vagy Kossuth szakállal járt, Az Osztrák Csendőrség Uralma az 1867-as kiegyezéssel megszűnt Magyarorszá­gon, 1868-ban szervezték újjá a magyarországi németnyelvű psendőrséget, ekkor rendszeresí­tették a mai alakú tollas vadászkalapot, csak­hogy a Címer Helyett akkor égő gránát volt rajta. A Császári és királyi udvari csendőrség­nek természetesen voltak magyar szervezetei is, ezek o vármegyei pandúrok igyekeztek köz­biztonságot fenntartani. A pandui-ok azonban igen gyönge fizetést kaptak, nem voltak kellő­en megszervezve s így gyakori volt a bünö­"őkkol való összejátszás. Ilyen körülmények között a közbiztonság állapota romlott. Schatz Lajos őrnagy szó vétette ezt a bonvédelmi mi­nisztériumban, ahol az Intervenció kapösán megkezdték a magyar királyi csendőrség felál­lításának törvény szer Inti előkészítését. 1880. novemberében Szende Béla honvédelmi mi­niszter benyújtotta a képviselőháznak azt a törvényjavaslatot, amely 1881 február 14-én ki­rályi szentesítést nyert. Az első csendőrezred Szegeden Török Ferenc honvódőrnagy később csend­őrezmedes kapott megbízást, hogy allíta* fái « szegedi csendöéparancsnökságot. A Török Fe­Tfeps ezredes által megszervezett H. számú sze­gedi Csendőrparancsnokság 1882- január 1-én kezdte meg működését. Az egykori tudósítók leírása szerint a tollas siivegű egyenruhájú, fel­fegyverzett csendőrlegénységet lelkesen éltette Szeged népe, amerre az utcákon elvonult. „Ün­nepnapja volt ez Szegednek —• írja az egyik korabeli szegedi újság — most már nyugodtan munkálkodhatunk közbiztonságunk védve va­gyon és Tendünkre magyaf, fiúk vigyáznak." 1881. Szilveszter éjszakáján felsorakozott az akkori szegedi csendprlaktanya épületében az Erdélyből Idehozott csendőrkülönítmény le­génysége. Néma Bsendben, tisztelgésre állított fegyverekkel várták az éjféli érát. Amik'ör az éjfelet elütötték az órák, az Újesztendő első percében riadót fújt a kürtös ós a flseodőrle­génység képletesen megszállta as utcákat. Ha­talmas tömeg várta nemcsak a laktanya előtt, hanem minden utcában a Csendőrlegénységet, a mulatozó társaságök szűtini nem akaró lel­kesedéssel éljenezték és ünnepelték Szeged ut­cáin as első magyar Csendőröket, Szeged környékén abban az időben még igen élénken dívott- a zsiványvilág, amely a Csendőrség kitartó, fáradságos és leleményes munkája folytán lassankint megtört és a zsi­ványli'gendák ködébe burkolózott. Szegedi csendörök a világháborúban A világháború kitöréséig terjedő időt or szágszerte s Szegeden is arra használta fel a csendőrség, hogy szervezetét megerősítse, fel­szerelését tökélétesítse és a kiképzést minél szélesebb alapokra helyezzék. A háborút meg­előző évek bol és külpolitikai téren egyaránt meglehetős nyugtalanságban teltek el, amit a csendőrségnek is meg kelleti érezni. Budapes­ten az 1912-ben történt politikai mozgalmak szükségessé tették a Csendőrség létszámának felemelését. Ugyanebben az évben a mind ve­szélyesebbé váló külpolitikai helyzet miatt a határszolgálatot is a csendőrség vette át. Ami­kor két esztendő múlva a világháború kitört, a magyar Bsendőrség nagyrésze tábori Csend­őri szolgálatra, vagy katonai szolgálatra vo­nult be. A szegedi csendőrök méltó hírnevet szerez­tek maguknak a világháborúban: Oroszország­ban, Romániában, Szerbiában, Montenegróban, Albániában és Olaszországban végeztek nehéz viszonyok között csendőri és katonai szolgá­latot a szegedi kakastollas fiúk. Vért és életet áldozott a szegedi csendőrség a világháború kö­rán, különösen azokban az időkben, amikor Erdély Csaknem teljesen védtelenül állott a betörő románokkal szemben. A nagy yéráldo­Péuteken ünnepelte a magyar Csendőrség fennállása 60. évfordulóját. Ebből az alkalom­ból az ország valamennyi városában Csendőr­napot rendeztek", amelyen a Csendőrség vezetői megemlékeztek az elmúlt Hat évtized ríehéz és felelősségteljes munkájáról. A szgedl Csendőr­kerületi parancsnokság pénteken délelőtt fel­emelő Háziünnepség és éremkioszfás keretében ünnepelte meg az évfordulót 9 órakör a szegcdi Bsendőrkerület legény­sége és a tisztikar istentiszteleteken vett részt, utána a Kossuth Lajos-sugárúti parancsnok­ság udvarán ünnepségre jöttek össze. Vitéz Hertelendy Ignác Csendőrezredes, a Csendőr­kerület parancsnoka hódolattal emlékezett meg a kormányzóról, majd visszapillantást vetett sz elmúlt 60 év egendőrtörténetóre. Kz úttörők­től a Csendőrök késői utódai sem maradtak él, ,» szegedi Bsendőrkerület tisztikara és legény­DfiEMAGyARORSZAG _ SZOMBAT, 1941. FEBRUÁR 15. • zatra semmi sem jellemzőbb, mint az a sta­tisztika, amely szerint a világháború előtt kö­zel húszezer főnyi magyar esendőrlegénység a világháború régére kétezer főre zsugorodott. A háború után A háború utáni magyar üsendörségél a fej­lődés és baladás útján való erőteljes nekilen­dülés jellemzi — írja az egyik esendőrsegi szaklap. Ennek köszönhető, hogy az ország tár­sadalmában, sőt nemzetközi viszonylatában ie addig elfoglalt előkelő helyét nemcsak högy megtartotta, hanem meg is szilárdította. A ma­gyar csendőr kemény, jellegzetesen férfias alakja kitörölhetetlenül hozzátartozik Magyat­orssághoz, amelynek mindig becsületet szer­zett és fog szerezni ezután is. Változatos, ne­héz küzdelmek sora jelzi a magyar csendőrség útját. Több borús nappal, mint derűssel, de bőségesen kárpótolja érte a magyar nép osz­tatlan szeretete, amely e testületet körülveszi. Valóban a fejlődés és haladás irányát mu­tatta a Világháború Után a Csendőrség. A bé­kekötés után a változott körülményeknek meg­felelően szervezték át ft magyaf Csendőrséget úgy létszám, mint pedig kerületi beosztások tekintetében. Érdekes újítást vezettek be 1925-ben, ami­kor a csendőrségi, illetve közbiztonsági szolgá­latra betanított kutyákat is alkalmaztak. 'K következő évben a magyar Csendőrség résztvett a berlini közrendészeti világkiállításon Igen szép és dicséretet kapott anyaggal. 1930-ban a; csendőrség nyomozóosztályát újjászervezték, külön esendőrsegi alakulatokat létesítettek, amelyeknek tagjai feltűnés nélkül, polgári ru­hában is nyomozhattak, technikailag korszerű­en voltak felszerelve és a különböző Bsendőr* őrsöknek a nyomozásban segítséget nyújtot­tak. Szegeden 1930 március l én kezdte meg mű­ködését egy ilyen nyomozó alosztály. Szeged tehát ebben a tekintetben is megelőzte az Sf­szág többi városait. Az itteni alcteztály működése például siói­gélt az egész ország 'csendőrkülönítményeinek, korszerűség és eredmény tekintetében pedig nemcsak országos .viszonylatban lett első, ha­nem Európa csendőrségeinek is hamarosan az élére került. A közlekedési csendőrség Is Csat* hamar megkezdte működését, a belügyminisz­teri rendelkezés után ugyancsak Szegeden elő­ször, ezen a téren is kitűnő példát szolgáltat­va az egész ország Csendőri működésének. Nehéz, fáradságos, de eredményes munká­ra tekinthet vissza a hatvanesztendős szüleié* napon a szegedi és az egész magyar Csendőr­ség. Ez a mnnka záloga ée alapja annak a magyar jövőnék, amelyért a munkálkodást' a csendőrfiúk megkezdték a visszakerült Fclvj* déken, Kárpátaljáin és Erdélyben. | sége megmutatta, Hogy méltó tud lenni Bsen'd­őrőseihez­A nagyhatású beszéd után a kerületi pa­rancsnok a tisztek és a legénység tagjai kö­zött elismerő okleveleket és kitüntetéseket osz­tott ki, majd külön a tisztikar és külön a le­génység ebédre ült össze. HAJTÓKA..? Egy jókarban levő O P E L-K A D E T R más vállalkozás miatt mind CD elfogadható árért eladó. Megtekinthető csak szombaton d u., e hó 15-én SOLTI Service, Kálvária-utca A 60 éves évforduló ünnepe a szegedi csendőrkerületi parancsnokságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom