Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-31 / 25. szám

I m a mozik tlftalmiaddia kurtti T3 D'élmagyarOrszág munkatársától) A t8r­(fünyhatóság kisgyűlése csütörtökön délután 4 árakor tartotta januári ülését dr. Tóth Béla Helyettes polgármesteri elnöklésével. A helyet­tes polgármester, megnyitószavai után rövid beszédben emlékezett meg gróf Csáky Istvájn külügyminiszter tragikus Haláláról. Rámuta­tott arra a hatalmas értékre, amelyet az el­Snnyt külügyminiszter képviselt a magyarság Számára. Indítványozta, hogy emlékeit jegyző­fconyvileg örökítse meg a kisgyűlés• 9 kisgyűlés egyhangúlag magáévá telte as elnöki indítványt és pár pil­iamtnyí néma csendben áldozott « külügyminiszter emlékének. Emién áttértek a tárgysorozat pontjainak tárgyalására. A programún szereplő kisebb je­lentőségű ügyek (vállalatbaadáeok, ingatlanvé­tel! ajánlatok elbírálása, betegszabadságok en­gedélyezése stb ) közül hsak a mozik vigalmi­adó kulcsának megállapítása körül keletkezett <vita. Thl Papp Zoltán aljegyző, a javadalmi hi­vatal Vezetője mint referens, előadta, bogy a szegedi mSzgószínházak a vigalmiadó kulcsnak StS százalékáról 10 százalékra váló leszállítását leérik. Ebben aZ ügyben nemrég értekezlet volt & belügyminisztériumban, ahol szintén 10 szá­zalékban állapították meg a mozik vigalmiadó­ját. A polgármester ennek megfelelően java­solja, Hogy a kisgyűlés méltányosságból janu­ár 1-től kezdődöleg szállítsa le a mozik vigal­miadóját december 31-ig terjedő hatállyal, mondja ki azonban azt is, hogy a varos vigal­miadé bevétele a károm mozitól nem lehet ke­vesebb évi 60.000 pengőnél. Ha a jegyek éra után beszedett 10 százalék nem tesz ki ekkora összeget, a mozik kötelesek ezt 60.000 pengőre kiegészíteni. Vitéz dr. Shvoy Kálmán kijelentette, hozzá­járul a vigalmiadé kulcsának leszállításához, de akkor precíározni kell azt is, mennyi lehet a mozijegyek ára. Dr. Dettre János megállapította, bogy wo­zikonjunktura napjait éljük, ezért a 60.000 pen­gős minimálás inkább a mozik érdekeit szol­gálja, mint a városét. A múlt évben például 67.000 pengő volt a város vigalmiadó bevétele a moziktól, ezért indokoltnak látja, högy évi 70.000 pengőben szabják meg azt ez összeget, aemlyet a szegedi moziknak 10 százalékos adó­kulcs mellett be kell fizetniök a javadalmi hi­vatal pénztárába. Dr. Széchenyi István azzal egészítette ki Dettre János indítványát: mondják ki, hogy amíg a vigalmiadó kulcsának leszállítása jog erőre nem emelkedik, a jelenleg szedett 15 szá­zalékos vigalmiadé ffl várost illeti. A kisgyűlés ezután úgy határozott, bogy a polgármesternek a vigalmiadé leszállítására vonatkozó javaslatát Dettre János és Széche­nyi István módosításával elfogadja. A snluos árvízi hclQzctröl tárgyal ma az AllOldhntató Bizottság A iüiiuárl csapadth túlhaladta a normális százalékot, a helyzet tovabhi nehézségeivel kell számolni ÍA Delmagyarország munkatársától) Ma, pénteken délelőtt Budapesten összeül az Al­földi Bizottság és rendkívüli ülésének egyet­len tárgya a szegedi, illetve az alföldi árvizi helyzet objektív megvitatása és megtárgyalá­sa azoknak a módozatoknak, amelyeknek azonnali végrehajtásától a helyzet javulását lehet remélni. Dr, Kqgutowicz Károly .egyetemi tanár, a bizottság ügyvezetője telt előterjesztést arra, hogy a bizottság, amely az Alföld legfontosabb kérdéseinek megvita­tására alakult, sürgősen üljön össze az árvizi helyzet ügyében. A vadvizkérdés régi problé­mája a bizottságnak is, most azután teljes te­kintélyével, közéleti és tudományos súlyával hozzá kíván járulni a helyzet megoldásához. Az Alföldi Bizottság árvizankétje József Ferenc főherceg villájában ül össze, az ér­tekezleten a főherceg elnököl, az árvizi hely­zetről Kogutowicz professzor számol be. Az ankéten mintegy 25-en lesznek jelen, a leg­illetékesebbek mindegyik veszélyeztetett te­rületről. Szegedet az kuk éten Tukats Sán­dlor főispán, Pálfy polgármester képviseli, de nemcsak Szeged képviselői vesznek részt a bizottság ülésén, hanem Kecskeméttől Kiskun­halasig és Csongrádig valamennyi város il­letékes képviselői, — hiszen az árvizprobléma nemcsak Szeged egyik legsúlyosabb kérdése, ha­nem az egész Alföldé. Ezt a helyzetet ma mar fel kell ismerni min­denütt, ahol behatóan foglalkoznak ezzel a súlyos kérdéssel és ahol gyökeres megoldást keresnek a katasztrófa elhárítására. Á helyzet Szeged környékén éppen ugy, mint az Alföld más részein változatlanul su­ívos mértékkel jelentkezik. A mostani néhány napos fagyhullám elölt már előre Vfjtetlék árnyékukat azok a jelenségek amelyekkel a tavaszt olvadás megindulásakor 6g%o|ni kell. Néhány nap éta a fagy következménye­képpen a föld természetesen megdermedt és ígg a bajok és a heteaat kazá kéne ma nem ítélhető meg világosan. A helyzetet fokozza az a tény, hogy a januári csapadék már napok­kal ezelőtt túlhaladta a normá­lis szintet, A normális psapadékszázalék januárban rend­szerint 28 mm, és mig 1939-ben csak 20 mm volt a csapadék, addig tavaly 40 inui-re emelkedett, ebből fejlődőit azonban tovább az idei nehéz helyzet is. Néhány nappal ezelőtt már 30-nál tartott a csapadék milliinélerszá­ma és igy valószínűleg nem sokkal fog el­maradni az idei januári mennyi­ség az elmúlt év szomorú rekord­jától. A jelek arra mutatnak, hogy februárban és márciusban további nagymennyiségű csa­padékkal kell számolni és igy mindent meg kell tenni a helyzet gyors megoldására. Az Alföldi Bizottság pénteki ülésén Ko­gutowicz Károly professzor ismerteti a helyzetet, maid felszólalnak a városok kép­viselői. Előreláthatólag a bizottság előtt az az egyetlen megoldás alakul ki az előadottak alapján, hogy a helyzetet az mentheti meg, ha mór most és azonnal sikerül elő­teremteni az ismeretes építkezé­sekhez és berendezésekhez szük­séges 6—8 millió pengőt és ha ebből a munkálatokat azonnal megkeg­dik és haladék nélkül megoldást tajálnak a szükséges nagy szivattvuk és motorok beszer­zésére. valamint üzembeállítására. Ezenfelül további i millió pengőre van szükség, a men­tési munkálatok lefolytatásához, hogy leg­alább a veszélyeztetett tanyaházakat és a gazdák butarajt, valamin' eszközeit ínég kel­lő időben, a nagv olvadás előtt meg lehessen menteni. Előreláthatólag a bizottság szüksé­gesnek foaia tartani árvizi kormánybiztos kiküldését, aki teljes hatáskörrel intézkedhet as egész területen. Az anyagi eszközök és a technikai berendezések mellett gondoskodni kell ezenfelül megfelelő számn munkaerőről ha másképen nem lehet, esetleg megfelelő számú csapat kirendelésével. Mindezeket a kérdéseket részletesen meg­vitatják a pénteki ankéten azok, akik a hely­zetet a legjobban ismerik. Remélni lehet, hogy az Alföldi Bizottság értekezlete a maga tekintélyével és súlyával feltárja a lanyege'ő veszélyeket az ország nyilvánossága elolt és igy sikerül jelentékeny lépéssel előrevinni a megoldást nemcsak Szeged, de az egész A1-. föld érdekében. Taft ármány akció az árvizsujtott szegedi gazdák részére A tavalyi nagyarányú vadvizáradáfc — amint ismeretes — nagy károkat okozott a la. karmánvterméeben te 8 a szegedi állatállomány takarmáunyal való ellátása most a legnagyobb hiányokat szenvedi A város felismerve ezt a hiányt, érintkezésbe lépett a Zöldmező Tak'ar­mányértékesítő Szövetkezettel és megfelelő mennyiségű szénát és szalmát igényelt a sze­gedi gazdák számára. A szövetkezet csütörtökön értesítette a várost, hogy a megrendelt takar­mányt, útnak indította. Még nincs pontosan megállapítva az az összeg, amennyibe a takar­mány mázsája kerül, azonban előreláthatólag a préselt szalma mázsánkénti ára körülbelül 6 pengő, a préselt széna ára pedig körülbelül IS pengő lesz- Az érvényben lévő árkormánybizto­s! árakhoz csupán a szállítási költséget és a szállítással felmerült egyéb kiadásokat számít­ják hozzá- A takarmány Maüner Miklós ée Szűcs Sándor gazdasági szakértők fogják a gazdáknak kiszolgáltatni A takarmány átvéte­lekor a gazdák a vételár felét készpénzben hó­telesek kifizetni, másik felét as év második fe­lében kamatmentesen fizethetik, Amennyiben újabb igénylések történnek olyan gazdák részé­ről, akik eddig még nem rendeltek takarmányt, a város összeíratja az igénylőket és megresde­1? 37 útebb mennyiségek Beérkezett az első pályázat a liszUiigyészi állásra (J Délntaggarovszág münketársété) A ügyészi állásra meghirdetett pályázat — mint ismeretes — február 8-án, hétfőn délben jár; le. Bár még három nap választ el a pályázat le­jártától, csütörtökön délelőtt benyújtották már, az első pályázatot- Dr. Széli Béla tb. tiszti ügyész, a kihágási bíróság vezetője adta be as első pályázatok Széli Bélának 28 éves szolgá­lata van a városnál és megvan az ügyvédi vizsgája is. A toronyalatt számítanak arra, bogy száinA­san fogank pályázni a tisztiügyészi állásra, » pályázatokat azonban szokás szerint csak utolsó napon, sőt az utolsó félórában nyújtják be. Beszélnek arról hogy pályázik majd tiszti ügyésznek vitéz dr. Gombos József, akit nem­régen neveztek ki a városisai Makóra kir. járás­bírónak. Ugyancsak emlegetik, hogy beadja * pályázatát dr. Hévizy András, aki bosszú ide­ig működött a tisztiügyészségen és innen ne­vezték ki pár hónappal ezelőtt bírósági titkár­nak Tiszafüredre. Számítanak arra városházi körökben, hogy a szegedi ügyvédi bar számos tagja pead ja pályáz;) tát és bír szerint az idősebb ügyvédek mellett, többen pályásnak majd a fiatalabb ügyvédek ko»ül te. Ax új tiszti fő­ügyészt minden bizonnyal a tavaszi törvényha­tósági közgyűlés választja meg. Ifonved-tcrf iftkolabait tanulton gtiorsírásf és gepfrás! § Államvizsga. Ingyenes illiskosvetités. ÉAgjobb vizsgaeredmények. Beiratkozás kezdd, haladó és beszédire tanfolyamokra. HONVÉD TÉR 4. S4

Next

/
Oldalképek
Tartalom