Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-15 / 11. szám

1 szegedi Iái tlrtéeelenikilatási feladatairól beszélt székfoglaló előadásában dr. Hermán István Egyed, » Horthy M ldós-liiilnmányegyrlem uj tírléneemprofesszora (A Dólmagyarország munkatársától) Kedden délben tartotta meg székfoglaló előadását az egyetem bölcsészeti karának auditórium maximumában dr. Hermán István Egyed premontrei kanonok, akit a kormányzó a közelmúltban nevezett ki a szegedi egyetemre a magyar történelem tanárává. A székfoglalóelőadás iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg, nagyszámú közönség jelent meg a nagy előadóteremben annál is inkább, ipart az uj professzor »A magyar történelmi tanszék tu domáuyos feladatúi* cimen tartotta meg első szegedi előadását. Megjelentek az ünnepélyes aktuson az egyetem összes karainak képviselői és ott volt a bölcsészeti kar csaknem valamennyi professzora. Dr. Hermán Egyed professzor a maga nagyvonalú törtéuelemelraéletét a mai kor adottságaiba állította be, kapcsolatot létesített annak parancsaival és ugyanakkor megjelölte azt az utat, amelyet az egyetemnek és közelebbről a történelmi tanszéknek Szegeden kell betöltenie. Annak ellenére, hogy csak rövid ideje tartózkodik Szegeden, igyekezett máris megismerni Szeged kulturadottságait. Azzal a feladattal, amelyet a maga számára kijelölt katedráján, azt bizonyította, hogy nyilván gróf Teleki Pál miBÍszteélnök tudományos vonalát igyekszik követni, a tájföldrajz mellett a professzor megjelölte a táj-történelem hivatását. A nagy figyelemmel kisért, gazdagon felépített előadást dr. Banner János dékán szavai vezették be. A dékán a bölcsészeti kar nevében mele^ szavakkal üdvözölte a magyar történelmi tanszék uj professzorát. Dr. Hermán Egyed azzal kezdte ezután székfoglalóját, hogy nagy hálával mondott köszönetet a kormányzónak, aki felállította a szegedi egyetemet és ezzel véglegessé is tette. — Nagy feladatot jelent — mondotta — a matörténelem tanszékét elfoglalni azon az egyetemen, amely Magyarország első emberének nevét viseli. Előadásának további során széles vonalú képet rajzolt az európai egyetemi oktatás fejlődéséről és irányáról. A középkori egyetemeken — mondotta — sem állampolgársági bizonyítványt, sem útlevelet nem kért senki, mindenki oll tanult, ahol akart, csak a XIV. százaában kezdtek először arra gondolni az egyetemek, hogy territorálisan elhatárolják önmagukat. A diákok szabad vándorlásában az első komoly akadály a XIV. században, a vallási megoszlás korában jelentkezett. Németországban később megjelentek a fejedelmi tilalmak, amelyek tiltották más egyetemek látogatását, sőt a német egyetemek csak a tizenkilencedik században vetették el a megkötöttségeket. -»» Magyarországon territoriális egyelem nem alakult ki _ fejtegette dr. Ilerman professzor —, először, mert csak egy volt, később a kolozsvári, pozsonyi és debreceni inkább regionibis egy,-leni nek számithatott, mert egy-egy jellegzetes magyar tájon alakult meg. Ezek az egyetemek nem másodrangú és nem is provinciális jellegűek vo'lak hanem az egyetemes nemzeti tudománynak a (álproblémáit keresték és kitárták kapuikat bármelyik tájról érkező diák előtt. — Á Horthy Miklós-egyelcm __ folytatta Hermán professzor __ születésnapi ajándékul azt kup ta, hogy elsősorban ezt a tájat, a maeyar A Kii letel szolgálja most már véglegesen, amelynek n múltban a regi elhibázott kultúrpolitika egyetemet nem juttatott. A szegedi egyetem szemel fog vetni arra, melyek azok a különleges problémák, amelyeket maga elé kell tűznie. Természetesen, nem minden tanszék alkalmas orre a tájjellegű tudoeuí nyos munkára, de vannak olvanok. amelyeknél ez a feladat természetes adottság és ilyen a magyar történelem tanszéke is. Ezután azt fejtegette a professzor tövábbfüzve • tájrajifi meghatározottságot hogy az Alföld t»ct»i volt territoriális országrész, mint például Erdély, így nem volt külön történelme, hanem hozott az egész magyarság történelmében. — A magyar történelem szegcdi tanára — mondotta —, hg a tájtörténelmet műveli, szükségképpen slz egyetemes magyar történelmei műveli. A rendszeres munka pedig a teljes problematika felállítását teszi szükségessé. A munkának — jelölte meg a feladatot a szegcdi történelmi irodalom összegyűjtésével kell kezdődnie. Sorravette ezután a professzor a szegedi történelmi alkotásokat, megállapította, hogy Szeged ebben is elöljár a magyar városok között, bár felsorolása nem lehetett teljes, nem érintette mindasoUt « mbvekttt. amelyek Steggd történelmével roglallfíhöték, 3 aéfifötetes Rftiíue*. féle munkát ejr»!itetto. amelyről ujegálJapitettg, bö£v a Sok teraadife tlUnére it igen figyelemreméltó és értékes kulturmunka. ötödik köteteként szerepelhet Kulinyi Zsigmond kötete az árviz utáni időkről, majd megemlítette a Tonelli— Szigethy munkát, amelynek értéke voltaképpen akkor bontakozik majd ki, ha az eseményektől kellő távlatban leszünk. Hermán professzor megvédte Czimer Károly éles támadásaival szemben Reizner munkáját, majd felsorolt még több szegedi történelmi tanulmányt, megállapítva, hogy valamennyi összegyűjtése és mérlegretevése ennek a kutatói munkának lesz a feladata és 0É t!M Á G YAROR 5E XG SZERDA, 1941. JANUÁR 16. ugyanakkor fel kell dolgozni » trivMőan fejtett szegedi hírlapirodalmat és • szegedi irók munkán* nágát Hermán professzor igy fejezte be nagyvonalú székfoglaló előadását: — Ha a magyar történelmi tanszék az elmondottak szerint igy tud gyökeret verni ezen a !ájon, akkor hozzá fog járulni a tájjelleg kialakításához. Magam előtt ezt az elvet látom: megbecsülni és megbeesültetni a tudományt és annak életmenetét, a tudomány szabadságát. Dr. Ilerman István professzori meleg ünneplésben részesítette székfoglaló előadás.\ után az auditórium maximum nagyszámú hallgatósága 400.000 pengőé kap Szeged családi házak építésévé T"!,"""' mil m®0 il kexaiu a nagyarányú iphkexin Indítvány a kbxgyUUten: épUtmn munUáfháxaítai ar OTI (A Délmagyarország munkatársától) Az Országos Szociális Alap ebben az évben nagyszabású programot valósit meg. Az uj állami költségvetésben — amint ismeretes — 60 millió pengő áll rendelkezésre az alap céljaira és a terv szerint egyebek között országszerte családi házakat építenek ebből az pénzből. Szeged is ki akarja venni a részét, hiszen itt is nagy a hiány a kisebb lakóházakban és egyszoba-konyhás lakásokhoz csak a legnagyobb nehézség árán lehet hozzájutni. Dr. Pálfy József polgármester felterjesztésére most 400.000 pengőt vettek fel a Szociális Alap költségvetésébe kizárólag arra a célra, hogy ebből Szegeden családi házakat cpitsenck. Az alap költségvetését most vizsgálják felül a minisztériumban, de minden remény megvan arra, hogy négyszázezer pengőt, amely összeget a szegedi családi házak, építésére szápjak, változatlanul meghagyja a minisztérium. Az építkezésekkel kapcsolatban az a polgármester terve, hogy a város több pontján építenek majd családi házakat és a munkálatokkal kisiparosokat bíznának meg. A családi házakban elsősorban is többgyermekes családokat helyeznének el, mások részere pedig hosszúlejáratú kölcsön formájában engednék át a családi házakat és ezzel segítené a város ezeket a szegény családokat ahhoz, hogy megfelelő hajlékhoz juthassanak. Ha a terveket sikerül maradéktalanul megvalósítani, akkor már n tavasszal meg is kezdenék a családi házak építését és a nyárra a sseroncsés családok már el is foglalhatnák házaikat. A házak mellé telket is hasítanak ki, amelyen a háztartás szükségleteit kitermelhetik a házak lakói. A torony alatt a legkomolyabb formában foglalkoznak azzal a többször is felvetett javaslattal, hogy a váron az OTI-tól, Vagy a MABJ-tól kölcsönösszeget vesz fel és ebből munkásházakat építtet. Az Országos Társadalombiztosító Intézet több vidéki városban a tavasszal munkásházakat épít és a legközelebbi rendes törvényhatóság közgyűlésen indítványt nyújtanak be arra, hogy Szeged is kérje fel az OTl-t, hogv legalább tflff házra tervezett munkástelepet épitessen fel Szegeden. Ez a beruházás mindenképpen hasznot? volna, azonkivül meghozná rövid idő alatt a befektetett tőke amortizációját; Az is teljesen bizonyos, hogy a száz immkásház mét? az 6pitke»é« előtt könnyűszerrel kiadható volna iólfizető bérlőknek. Szándékos emberölésért ötévi fegyházra Ítélték az anyát, aki kegyetlenül megfojtotta gyermekét (A L/éhnayi/ui ország munkatársától / Kegyetlen gyermekgyilkossági ügy került, kedden a szegedi ítélőtábla Cöfr.y-tanáSsa elé. A vádlót! Krizsán Mária 29 éves gyulai szakácsnő volt. akit börtönőr állított elő a gyulai tor vényszéki fogházból. Krizsán Mária négyéves kisleányával élt együtt, majd elszegődött szakácsnőnek, hogy kisleányát eltarthassa. 1937ben megismerkedett Kohán György festőmüvésszel Az ismeretségnek gyermekáldás lett a következménye, az újszülött azonban meghalt. Az ismeretség tovább tartott és Krizsán Mária az elmúlt év augusztusában egészséges fiúgyermeknek adott életet. Az éjszakai órákban az asszemjr kiment a kamrába, az újszülöttet előre elkészített, félig vízzel lett teknöbe tette, majd visszament szobájába és elaludt. Hajnalban felébredt és a gyermek sírására lett figyelmes. Felkelt, kiment hozzá s kamrába és zsebkendőt dügotl a Csecsemő szájába azzal a: elhatározással, hogy megfojtja, meri úgy sem tudja eltartani, a gyermek apjától ugyanis nem remélhetett tatás díjat- A kisgyerek néhány peréig még tovább sírt, mire Krizsán Mária egy vászondarabot szakított és azt az újszülött nyaltára csavarta. As így megfojtott kisgyermek holttestét hajnalban a Csatornába dobta. Amikor tettével elkészült, visszament szobájaBa és kigjeriiltep tovább sjudt, mimp P®<tis wntba JÖÍÍW©1 történt teolan, jeletttfcezett sígisiU'ti Illyés, A megdöbbentő gyilkősságe ügyet ejjofolíen a gyulai törvényszék tárgyaltai A törvényszék bűnösnek mondotta ki Krizsán Máriát szándékos emberölés bűntettében és ötévi fegyházbün felesre Ítélte. A törvényszék megállapította, hogy nem gyermekülésről, hanem szándékos emberölésről van sző. Súlyoshbitó körülménynek vette a híróság, hogy saját gyermekét ölte meg a vádlott; enyhítőnek viszont, tiogy nagr nyomorban élt és első gyermekét is csak alig tudta eltartani. A keddi tárgyaláson a szegedi ítélőtábla Indokaival együtt helybenhagyta Krizsán Márta ötévi fegyházbüntetését. V törvényszék helyesen állapította meg — mondja az ítélet. —. hogv nem gyermekülésről, hanem szándékos ember ölés hűn tettéről van s/ó, hiszen Krizsán Mária több órán kefesztiil készülheted teliére, azt megfontolhatta és nem követte el azonnal a' gyermek megszületése után. hanem öt-hat órő val később. Az ítélet ellen Krizsán Mária semmisségi panaszt jelentett be a Kúriához. Az asszonyt ezután fogházőr kísérte vissza a gyulai törvényszék fogházába, ah'ol megvárja a Kúria végső döntését Berndorfi alpakka evögszkézék kaphatók 300 Hunafría edényitóíban Tiü u UJes körút 55. (Mihályi füszerüzlet mellatt)