Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-14 / 10. szám

„A magiior nenelhez azok tartoznak, akik vállaltak a közös feladatot Teleki miniszíerelnök itögij ueszföe a magyarság sorsdöntő K€r* eleseiről Miskolc, január 13. 'K vasárnap politikai eseményei közül kiemelkedik az a beszéd, amelyet gróf Teleki Pál miniszterelnök mondott a kormánypárt miskolci nagygyűlésen és amelyben képet adott, a legfontosabb aktuális magyar kérdésekről. — Tudom, bogy ma nehezebb az élet, bogy sok mipdqjiben hiányt szenvedünk — mondotta —, de jni van másutt? Spanyolországban például csak minden második embernek van cipője, Franciaországban pedig a kormánytól kezdve, mindenki D—12 fok hőmérsékletű szobában fjl, mi egyike ,vagyunk azoknak, ahol a lakások legjobban vannak fűtve. A nemzeti ÜszBzofogás ncru szájaskodásból, uem szónoklatokból áll, hanem kifeiny dolgokból is, amelyek azonban rengeteg sokat jelentenek 'a. nemzet életében. A miniszterelnök ezután az ország területgyarapodásairól szólott. Aggodalommal tapasztalom — mondotta beszédének ebben a részében —, hügy túlköuyBye.i jutc tiuuk byszá ós hojry. könnyelműen és Helyién fogjuk fel ezeknek a Itrűldcktuk íiszszatérését. 11a jól megy dolgunk, elkezdünk magunk körül hadonászni, úgy, bogy testvérünk fejét találjuk cl. No higyjük azonban, bogy minden ilyen könnyen megy. Amit megszereztünk, azt meg is kell tartani. 'Nehezebb megtartani valamit, mint megszerezni. Lesz most pár, aki azt hiszi, bogy a sült galamb ozütáu úgy fog a szánkba tcpülni, mintha a szájunk valóságos galambdúc! lenne. Fof-r a világ és bennünket is mindenféle előrelátható és elére nem látható veszély környez. EJ kell készülni arra — folytatta * mífilréierelaök —, hogyha bármi,.veszély érkezne, özembe tudjon nézni vele minden magyar.. En»ck nagyon egyszerű módja van; az, hogy maSyafok legyünk. Magyarságunkból ne engedjünk és ne legyünk kishitűek és kisbitűségből hódöljünk bo semminek és senkinek. Igaz, bogy éppen a veszedelmek előtt vesztünk össze mindig a legjobban. Így volt cs Muhi 'és Mohács elölt is, pedig Muhi és Mohács a mai kö7'ülményékhez képest még elég könnyű prolléináfc voltak, bár sietnek sértésnek venni, ha ezt mondja as ember.. Z4-tatárok messziről jöttek és hamar mentek. Ma a veszedelem mindenütt itt -van Európában- Moszkvától Lisszabonig terjed é? nem tudni, Ka Madridban elhajítanak egy Lövet, hol esik le. Mohács titán nehezebb volt a Helyzet. A török nagyon sokáig szomszédságunkban volt, de mégis itt vagyunk. Ma azdnban nagyobbak a veszedelmek, mert a világ fele harcul, tatán as egész világ is és laláit ez a hár<5 is Vsak külső jelensége as egész világ forrongásának. A nű feladatunk ezekben a ?etíenetes időkben az, hogy megtartsunk egy nemzetet a világnak. — Nekünk a nemzőiét, egy üti kell tartanunk -» folytatta fejtegetéseit a miniszterelnök'. — vm.it mi cMuáhinV. n/ r»/i-i' é\ óta Kiniöbáli magyar lelkiség. Ezt nem szabad odadobnunk, eszel nem szabad játszadoznunk, mert aki játszik ezzel, az nem tartozik a nemzethess. A nemzethez mindig azok tartoznak — akár szavazópolgárok, akár nem akik a nemzet céljait ötágúkénak 'valljuk és egész lélekkel vallják. Nálunk a nemzethez való tartozás — folytatta Teleki Pál á szentistváni gondolatot fejtegetve —; nem azt jeleuti, bogy valaki magyar, törzsökös magyarnak született magyar szülőktől, dédszülőktői származott, az tirszágban 61 ég ősei is itt éltek, banem az, bogy vállalja a magyar nemzet közös feladatát. Nálunk mindenkon úgy volt, bogy az ilyeneket régi jó szokás szerint befogadtuk. Ez a mi nemzet fogalmit uk. Ezzel éltünk ezerévjg. Ha ezt elfelejtjük, végünk van. — Kifelé a legfőbb' feladatnak ina az ónálló megy a? állam'képviselete, — mondotta ezután a .miniszterelnök, — Történnek dolgok, amelyek nemzeti büszkeségünket 6s nemzeti üiir érzeiünket túlközelről kezdik érinteni. A miniszterelnök ezután a földkérdés megoldásáról beszelt és aunak a szükségességéről bogy minél több önálló exiszl unciát kell te rémleni. — Manapság"— folytatta -- minden gy ültven mindenkit nemzetlársnuk, nemzettest vérnek és mindenféle más, a magyar nyelvben • ;3dig nagyrészben kevéssé szokásos formában köszöntenek. Mindez a cím esők azokat iilét' meg joggal, akik a nemzeti kötelességei vállalják, mert Csak azok tartoznak a neúizelbéz. Fontos, bogy a magyar föld mindig olyanok kezében legyen és különböző tájak szerint olyan elosztásban, bogy a legtöbb munkáskéznek ad jqn kenyeret. Kifejtette ezután a miniszterelnök a tervgazdálkodás szükségességét, majd így.fejezte be sokáig tartó, tapssal fogadott beszedet; v — Hu valaki megnézi, h'ogy minekünk, magyaroknak mi a fogalmunk a nemzetről és mi a fogalma a nyö'galcurópaiaknak, azt hiszem, hogy a jövő a ml különböző származású embereket összefogó ncmzctfogaltnünkgak kedves, A megoldás nem az anyagiak terén, hauem a lelki megértés terén van. Ez a lelki megértés pedig a mi ezeréves nemzetfagalmunknak felel meg, illetőleg cz a fogalom felel meg a leíki megértésnek. Azért az, ami felé Európa megy, ba valóban megtalálja a maga útját, sokat tanulhat a ml nemzctfogalmunktóL A Balkánon újból elhatárolták az orosz és német érdekterületet Saradzsoglu török külügyminiszter megbeszélést folytatott Psoenne! Martiul, január 18. Ftlov bolgár miniszterelnök vasárnap mondotta ol Rttstisubban nagy figyelemmel várt beszédét Bulgária helyzetéről. A beszédet mind a Balkánon, mind Moszkvában megelégedéssel fogadták. Egy helsinkii jelentés szerint a beszéd megerősítette azt a feltevést, hogy a Balkánon újonnan elhatárolták a német és orosz érdekterületet. Németország eszerint Európának ezon a részén semmi olyat nem tesz — mondja a jelentés —, amit az orosz érdekterületre való behatolásnak lehetne tekinteni. Oroszország viszont bizonyára nem ellenzi, ha Németország óvatossági rendszabályokat foganatosít 'olyan területen, amely a ricmel élettérbe éjik. Moszkvai jeleuíés szerint szovjeíSÖrökken Filoy beszéde kedvelő fogadtatásra talált. lit alábúzzák a beszédnek azt a részét, amely Bulgária külpolitikai vonalvezetését vázolta. Filov miniszterelnök a fuscsüln beszédben többek között ezeket mondotta"? A. bolgár kormány tovább szándékozik folytatni eddigi külpolitikáját, Bulgáriának azonban minden eshetőségre készen kell állania. mert nem tőle függ. högy es, vagy amaz ország sorsa béke, vaay háború lesz-e. Bulgária tovább folytatja a békés revíziós politikát Olyan háborúna'- vagyunk tanul, amely IT-osn veit nyilatkozata után világháborúid bővült ária úia tallín történ logsorafethesebb pillanatait éli. Hangsúlyosai keli leháí, Eor" milyen fontos minden döntés, amelyet Bulgária tesz. Ebben a pillanatban nem lehetünk mások, mint bulgárok. A bolgár külpolitika DIÓI • díg bekérő és megértésre) irányult. Békés nevi? zionizmüsa helyességének bizonyítéka Déldobrndzsa visszatérése. A belgrádi Vrerne abb'an Összegezi a Filovbeszéd jelentőségét, Hogy a Balkán-félsziget M*. vül marad a háborún. SoRdzsogiu £§ PÍtpen találkozás® Belgrád, január 13. A Pravda jelenti, Iiogv Sarudzöoglti török külügyminiszter vasárnap I* tanbulban találkozott Papén nemet nagykövettel és megbeszélést folytatott vele, Angol vezérkari lisüek /Uihoráöan Istanbul, január 13. Reuter-jelentés szerint AU karába angol vezérkari tisztek érkeznek éspedig Marsliall-Coruvvall tábornok, l.lmborst helyette 1 égi marsall, a közí'pkelrti brit haderő parancsnok ságának képviseletében, valamint sir Hoyjard Cai rv, « földközi tengeri brit hajóhad külön megbízottja. Franciaország összeomlása óla ez az elst ilyen természetű találkozás. #' » Belgrádban ugy tudják, hogv Ankarában é« Szófiában nagy diplomáciai tevékenység fol\ 'X. különösen Papén német • na'yyküvei fejt" kl élVrik tev ékenysigcl.