Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-05 / 4. szám

0SCSIXG7 XRQRSEXG 9 xr±$£B.FJ& mi JANÜÁS 5­szély nélkül• így nyugodt mérlegeléssel módja vas a városnak a lerobban megválasztani az eladás részleteit, hiszen az idő nem sürget, 31-éig a Szeged-Csongrádi kölesönéből ki lehet egyenlíteni a gázgyári másfélmilliót Amikor «0tia as eladás t^-ríefta^dik; a vovófc nesea a Sseged-Csoagrádi Takarékhoz fizetik be a vételárat és így minden nehézség nélkül kiegyenlítődik a rövidlejáratú egymilliós köl­csön kérdése. "A város közélete a legnagyobb köszönettel veszi azt a jelentékeny segítséget, amellyel a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár lehetővé tette a városra oly fontos jelentőséin! kérdés nyugodt megoldását. kaintyékén tánca medeii faunájában a ma\ fateanfrí-üpatá a tanúét (A Délmagyai ország munkatársától) A tán­co-kedvu, örókvidám fiatalság uagy örömmel vette tudomásul a legfrissebb olvasmányból, a naptárból, hogy az iden hosszú farsangra lesz kilátás. Hosszú és — nehéz farsang, talán nem is ülik rá a régi, elkopott jelző, hogy: _ vidám. Világszerte boszorkánytánc szörnyű ritmusára keringenek a népek, a történelem nagy haláltan­oanak pokoli szimfóniáját dübörgi ezer és ezer ágyutorok, harsogják a légvédelmi szirénák és süvőltik a gyújtóbombák , . . Talán nem is iliik ilyenkor a hangos jókedv hivalkodása, még abban az istenáldotta, boldog helyzetben sem. amely azoknak a népeknek adatott, akik elkerülték ed­dig a történelem nagy haláltáncát . . . Mégis ... A böjt időszakát az öröm csengő kacagással hangszerelt farsangi muzsikájának kell megelőznie. Carne valc ., , yalahogy ugy alkotta meg a Teremtő az emberi lényt —... sár­ból és napsugárból összegyúrva —, hogy kacag­va köszöntse a borút és sirva temesse a napsu­garas, derűs időket , . . Carne vajej Mulassunk, láncoljunk, daloljunk, örüljünk, mielőtt beköszönt a bűnbánat és böjt időszaka, mert életörömmel kell edzenünk a lelkünket arra, hogy valódi, tisz­ta ós megtisztító bűnbánattal hozsannázhassa maid a tavaszt, az örök FeltámadástI Táncos nemzet a. magyar Évszázados tnegailapitás, hogy a magyar tán­cos nemzet. Büszkén vallhatjuk, hogy nemzeti táneaink a legfestöibbek, legnemesebb formájúak és legszebbek közé tartoznak széles e világon! A magyarság táncairól igen érdekes, tudományos adatokkal és megfigyelésekkel teli s mégis éíve­aeles, bájos stílusban megírt könyvet ~ szerkesz­tett egy bencés paptanár; dr. ítéthei Prik­kel Marián. Könyve »A magyarság táneaü cím­mel 1921-ben jelent meg a Magyar Néprajzi Tár­saság kiadásában, nünt a társaság könyvtárának »lső kötete. Ez a könyv két évtizedes kutatói munka eredménye s célja az volt, hogy az általá­nos tájékozatlanságot megszüntesse a magyar táncok gyakorlása körül. Réthei Prikkel Marián könyvéből mindent megtud az ember, arai a ma­gyar táncra vonatkozik s ilyenkor, Farsang he­Jröszöntöje idején nem lehet szebb üdvözlése a magyar farsangnak, mint a magyarság táneku!­tuszának ismertetése. Párisi Nagy áruház Rí, Szeged íCsekonics ésKiss-utca sarok HÁZTARTÁSI Ü\ 1.6 \ |{ I Méatányér -18 Virágváza félíehér - 24 Asztali sótartó fogós -28 Fogvajótarto --.28 Madáretető — 28 Asztali sótartó fogvájós, féltekéi —.30 Rudváza 12 cm-es —.38 Füles pohár 2 decis, féifehér -.4ÍJ Boros pohár favorit 1/12-es i drb —58 Boros pohár préselt 1/12-es 4 drb -.62 Borosüveg, íéJfebér 1/2 literes -.62 Talpas likőr kehely 2 drb. -.72 Edison likőr pohár 6 drb —.88 Boros pohár 5 csikós 1/12-ca —.88 Harang vizes pohár 1/8-os 4 drb —.84 Edison vizes pohár 1/5-ös 4 drb —.88 Tésztás tál félfehér —.98 Edison vizes kancsó 3/4 iiteies P 1.08 Vizes kancsó 1 1/2 literes, féifehér P i .28 Sz<nes üvegváza P 1.68 Bva eriszolt boros üveg t literes 198 Hallgassuk csak a bencés tanárt, milyen szív­ből kibuggyanó melegséggel mesél a magyar lánc­ról: Dr. Rétbei Prikkel Marián könyvének beveze­tő részét annak szenteli, hogy bizonyítsa: a ma­gyarságnak, mint egységes nemzetnek bárom tel­jesen magábanálló, sajátos szellemi alkotása — ugy határozza meg, hogy költészete van: nyel­ve. zenéje és tánca, A magyar tánc sajátos lejtés­módját a magyar zene ritmusa kormányozza s a táncot csakúgy, mint a zenét a magyar népnéj verses kíséret illeti. így fonódik egybe a három iHungaricumt — irja a költői lelkű bencés pap­tanár, a nyelv, a zene és tánc szépsége . . . Táncrátermettség, tánchajtam, műveltség Érdekes a bencés tudósnak az az elmélete is, amely szerint a magyar nép ó'si művészete a tánc, bár tagadja, hogy az ősvallásu magyarok temetéseik és áldozataik alkalmával láncoltak volna. Ez a tévedés pedig annyira hiedelemre ta­lált, hogy Fesztv Árpád a ^Honfoglalás* kör­képén híven odafestette őseink áldozathozatalá­hoz a körben táncoló leányokat. Sok hasonló té­vedést cmlil meg Réthei bencés tanár, a többi között azt is, hogy a szegedi -kutya-kopogós* nevű táncot állítólag azért nevezik kopogásnak, mert a kopogós szó topánt jelent. Szerinte ez sem fedi a valóságot, mert a kopo'gós sző régeb­ben magát a táncot jelentette. Olyan fa a magyar tánc — irja a továbbiak­ban —, amelynek törzse a néptánc*. Majd a ma­gyarság táncszeretetéröl, tánchajlamáról szól, a táncbeli illemszabályokról, táncmüveltségéről, az idegen nemzetek táncaihoz való viszonyáról s bőven ismerteti a táncnyelvet is. "A tán.cot magát igy határozza meg: »A tánc általában az élő test valamely belső indulatból, főleg örömből származó minden rend nélkül való mozgását jelenti*. Lélektani alapját mindig beliil kell keresni, sajátosan az örömér­zésben. Az örömérzés hozta létre a legelső tán­cot, ez marad mindig a tánc szülőanyja. Réthei Martán megállapítása szerint a nőknél nagyobb a táncra való rátermettség, mint a férfiaknál Érdekes megállapítása, hogy a műveltség is tneit­batározölag bat a tánera. Tanult emberek, mii­vietehb népek tánca rendezettebb, harmonikusabb, mint a kevésbé müveiteké"! Más a büszke, más a ínégalázkodó, más a szabadságszerető, más a szolgai lelkű emberek, népek lánca . . . Erkölcstelen-e a tánc, vagy sem í A tánc erkölcséről is igen érdekesen ir a ben­ccs paptanár. A tánc erkölcsi Itatásáról megosz­lanak a vélemények, de az elfogulatlanul gondol­kodók arra hivatkoznak, hogy a táne nem lehet erkölcstelen, mert régente az istentisztelet kiegé­szítő része volt, ezeukivül mint a hazafiasság és vitézség nevelőeszköze szerepelt. Ezen a kérdé­sen —f hogy erkölcstelep-e a tánc, vagy erkölcsös — már a görög ókorban L n k i a n o s z, a bölcs vitatkozott Kra tóval és bebizonyította, hogy t.em erkölcstelen, idöinulasztó Uaszontalanság a tánc, hanem a sziv formálása és a test egészsé­gessé tételére igen hasznos dolog. A táne a test természetes költészete. A nem­zeti lánc hiven mutatja az illető nép belső karak­terének alkotóelemeit. A magyar lánc hiven tük­rözi nemzetünk nemes tulajdonságait, méltósá­gát. faji büszkeségét, lobbanékonyságál cs sza­badságszeretetét Darwin a táncot az ember legbensp művé­szetei közé sorozna, mert indulatok, ösztönök szolgálatában a műveltség minden fokán és min; den embei-fajtánál nyomára akadt A bibliai pél­dák egész sora bizonyít ja. milyen régi művészei « tánc: Dávid láncolt a íngyszebrénv előtt, lJu­KESERŰVÍZ dit táncolt Holoferness megölése után, SaJosoe táncolt Szent János kivégzéséért, stb. A történe­lem is tanú rá: Likurgosz spártai király törvény­ben rendelte el a táncot népének s Spártában * tánc egyenértékű volt azzal, amit Athénben a fi­lozófia jelentett , . . Homérosz isteni ajándéknak nevezi a táncot, Platón szintén az istennek bájos és vidám ajándékának mondja s ö maga is késő öregségéig gyakorolta. A nagy hadvezér, a vad Scipio Afrieanus is táncolt még akkor is, amikor már deres volt a homloka . . . Európában főként a franciák és az olaszok tűnlek ki a tánc mesterségében. A ma is divatos szalontáncok jórészét ők kreálták hajdan. Mi, ma­gvarok a XVII. században nyertük cl a stáneos magyarok* titulust. Gyulai Mihály dobi refor­mátus lelkipásztor tisztelte meg apáinkat ezzéía jelzővel 1681-ben Debrecenben kiadott »A tánc jutalma* cimü müvében. A lelkipásztor ellenzője volt az erkölcstelen »lejtés«-nek s nagy szomorú­sággal állapította meg, hogy ez a »sok bűnökkel teljes ocsmány vétek* uralkodik a magyarság kö­zött . ., A táncos király Táncos királynak nevezte a szerencsétien vé­gű II. Lajost a gyászos kimenetelű mohácsi csa­ta után S zápolyi György. »Te bestye táncos király, tönkretetted Magyarországot!* — igy ki­áltott rá. Ez bizonyítja hogy lent és fent, fejedé­leni és nép egyaránt táncoskedvüek voltak., A tánc fénykora Magyarországon a XVI., de még inkább a XVII. és XVIII. században volt s a keserű, dorgálókedyü Gyulai megjegyzi, hogy egy nagytekintélyű külföldi férfi igy nyilatkozott a XVli. század végén Magyarországról: — sSoha nem láttam még, ae nem hallottam olyan országot, amely nagyobb örömmel és tán­colással készül elpusztulni, mint Magyarország!* A külföldi tekintély azonban — örvendetes módon — tévedett Lehet, hogy éppen ez a táncos . kedv, ez a vérbeli magyar virtus tartotta meg annyi vészen és szenvedésen át a magyar hazát..* j Az asszonyok táncos hire egyre veszedelme­sebb lett. Feljegyeznek olyan eseteket, amikor asszonyok halálra táncolták magukat, a szó leg­teljesebb értelmében. Gyulai Miliály ezért az asz­szonyi táncörületért is a férfiakat okolja: >A mostani magyarok fcöziil nómelyik korbáccsal, bot­tal, erővel hajtja az asszonyt a táncra!* — irja felháborodva, Nemhiába táncos nemzet vagyunk, hatvanfele régi táncnév maradt fenn, közöttük a híres *bo» szorkánytánc*, amelyről később a fergeteges időt nevezték el, A tánc elnevezés ujabb keletű, bár a ttjagyar nyelvben már 1350-ben előfordult a l német Tanz átvételeképpen, de közhasználatává! i csak a XVI. században vált. Eredeti magyar sza­j vünk sok volt rá, hogy néhányat felemlítsünk: lejteni, lejtözni, ropni, szökni, szökdécselni, szö­kellni, toporzékolni, fickándozni, hipp-hoppolni. A két utóbbi már tréfás elnevezése volt a ma? »tánc«-nak­* Farsang van. Gondoljunk arra, hogy nemze­ttünk lelke, fajtánk nemes tulajdonságainak min­den szépsége benne él a magyar néptáncban S a magyar nemzeti táncnak van egy sveciálPan szegedi vonatkozása is: Réthei Prikkel Marián szerint Szeged környékén táncolják még igazi, eredeti formájában a magyar táncokat Másutt a tartás, a párok összefogózása már megváltozott, módosult. Legyünk büszkék erre és táncoljunk az idei farsangban minél több magyar táncot, s táa­voljuk a szilaj csárdást, a büszke magyar palo­tást lelkesedéssel, szivböl, igazán ... Igy íesz a boszorkány táncos (941 farsangja lélekedzö, szivet­lelket erösitö s a hanivazkodásra, feltámadásra előkészítő magvar farsang számunkra . . . CSANYI PIROSKA Részletre KÉSZ BÚTOROK, elsőrendű kivitelben sima tele hálószoba 300 P-lől, finom külföldi diófa 500 P-től, külföldi szép diófa kombinált szoba §00 Petői, l^onyji^beren^ezés {00 P-tóL KAKUSZI müasztales KOSSUTH LAJOS SUGARUT á SZ ALATT­••MBMB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom