Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-31 / 25. szám

kmé­határvi" autóinak vanBak VSZClváJS ilöBÖsea mentéről nyomást bohniljei ,v harccá Voíiisá A Kelő-patak ismét elöntéssel fenyegeti Csengelét A íielpítii polgármester távirati utón kért intézkedést Batser miniszteri biztostól írnok üt, bogyi ály és * , ÜK rtórlvoőó ant AB' loosevel' i állam" jtani. ' Sukarest" l lázad0* •g tagjai fvert, ba k közöo söldiníc8 >t hajtot­irolverrcl ra, hogy bormágy 3«­i, A 3«' lő ra# zo egyé* if. iy élre®' iglalásit* (A Délrnagyarország munkatársától) Beszá­molt a Délmagyar ország arról a veszedelemről, amelybe a csengelei tanyák - kerültek a január 17-re virradó éjszakán. Amint emlékezetes, a Kelő-patak vize a felgyülemlett jégtorlaszok miatt megáradt és nagy területen elöntötte a környékbeli földeket. A mérnöki hivatal embe­rei, a rendőrség, a tűzoltóság és utászkatouaság segítségének igénybevételével kétnapi megfeszí­tett munka árán eltávolították a jégtorlaszokat és a kiáradt vizet visszavezették a medrébe. lOzze] a vízáradás veszedelme egyelőre elvonult Csengele felől. A pár nappal ezelőtt bekövet­kezett hideg idő ós fagy következtében a Kelő­patak vizén azonban újabb jégtorlaszok kelet­keztek és a vízáradás veszedelme ismét fennáll. Csütörtökön telefonon jelentették dr. Tóth Bé­la helyettes polgármesternek, hogy a Kelő-pa­tak újabb áradással fenyegeti a csengelei ta­nyákat. A helyettes polgármester intézkedésé­re Hergár Viktor városi főmérnök Lukács An­dor mérnökkel nyomban Csengelére sietett, Kogy a helyszínen tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. A mérnökök megállapították, hogy azon a ponton, ahol a Kelő-patak belép Szeged területére, a patak másodpercenként 3 köbméter, vizet hoz, holott a patak rendes e-mésztőképes­sége csak 1 köbméter másodpercenként. Ilyen­módon másodpercenként 2 köbméter idegén ms tárolódik szegedi területen, .ami napi 175.000 köbméter víztömegnek felel meg. Ezzel magya­rázható, hogy Csengele északi részén a patak eddigi kiöntéseinek vízszintje állandóan emel­kedik és komoly veszedelemmel fenyegeti Csen­gele központját is. A szemle alkalmával megállapították a mér­nökök azt is, hogy a 17-i első kiöntés alkalmá­val kijegelt patak az újabb erős fagyok kö­vetkeztében körülbelül 600 méter hosszúságban ismét befagyott, újabb jéglortaszok keletkeztek s így az alsó szakaszon több tanya a legna­gyobb veszélybe került. A kiküldött mérnökök azonnal intézkedtek, bogy a befagyott szakaszt a legrövidebb idő alatt ismét ki jegel jak. A ki­öntött vizek levezetésére pedig Tóth Béla he­lyettes polgármester táviratilag kért azonali intézkedést Dauer Sándö-r miniszteri biztostól Mx avszác| gyásza melleit ilxexvek Mséviék el uiolsó aljára gróf Csáky Istvánt flróf Teleki Pál miniszterelnök búcsúbeszéde a történelmi szabású magyar diplomaiáról ledé" többsző' időben * ,via m^ i tegedéd faluig meg $ I I Újé**' lete aitfem i Hirtd'> g az e rókát & il ÁfP*d «y arság0 sos tt^ tk a ** •;" / Budapest, január 30. Az egész ország gyásza, százezres tömeg részvétele mellett temettéli el csütörtökön délelőtt gróf C s á k y István külügy­minisztert. A kora reggeli órákban a dermesztő hideg ellenére széles sorfalakban sorakozott fel a gyászmenet utvonalán Budapest népe. Az Or­szágház kupolacsarnokában negyed tiz után ki­sérte helyére a gyászoló családot bárcziházi Bár­ezv István államtitkár, gróf C s á k y Zsigmond nyugalmazott altáboruagy mögött és mellett he­lyezkedett el Csáky Bora grófnő, Cborinszky Ká­roly né, Chorinszky Miklós, a gróf Sotnssich-csa­lád tagjai. A gyászoló családtagok mögött foglalt helyet a e kupolacsarnokban a gyászoló közönség, amely­bek soraiban megjelentek a vidéki városok ki­küldöttei, közöttük dr. Tukats Sándor főispán, és dr. Pálfy József polgármester Szeged képvi­seletében. Tiz óra előtt érkezett gróf Teleki Tál miniszterelnök II óm a n Bálint kultuszmi­niszter társaságában, utána nemsokkal S c r é d i Jusztinián hercegprímás. Gróf Teleki Pál minisz­terelnök Széchenyi Bertalannal és Tasnády-Nagy Andrással a főkapunál fogadta a pontban tiz óra­kor érkező Horthy Miklós kormányzót. A kormányzót a ravatal- melletti díszhelyre kisérte a miniszterelnök Ebben a pillanatban felhangzott az operaházi énekkar gyászdala, "diszes papi se­gédletével bevonult a hercegprímás, bogy meg­kezdje a beszentelést. A gyászszertartást állva hallgatta végig a gyászoló közönség. A szertartás meginditó aktusa után gróf Teleki Pál miniszter­elnök lépett a mikrofon elé, hogy elmondja gyász­beszédét ü minisxievetnöh qyászbesxéde —. Amidőn az Erdélyről történt bécsi döntés estéjén hazatértünk, a nemzethez szólva, azt mond. tata: »A munka' oroszlánrészé Csáky István bará­tomra esett. Forduljon a nemzet szeretettel és bi­DÖNTÜTT A KÖZÖNSÉG Páeer—Sze eczky M esaűó ftlrloK CÍMŰ MAGYAR FILM MELLETT Óriási siker. A film minden kockája állandó derültségben, izgalomban tar totta a közönséget a tegnapi bemuta­tón. Ezt a 'filmet ismételten mindenki­nek meg kell nézni, páger Szcletzky, Vaszary Piri, Keéry Panni, Petbcs, Toronyi, Köpcezy, Mihályfy Béla, Wc­szely Pali stb. ' Fél 5, fél 7 és fél 9 Ma és mindennap a BélV rostban DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1941 JANUÁR 31. fnegbsfegsciésfetcnél jó szolgálatot tesz « megbízható / B \ (baycr) Ve/ ASPIRIN TABL6TTA PÉNTEK IFJÚ EDISON délelőtt U és délután fél 3 órakor mindennap Ifjúsági előadásom CSAK DIÁKOKNAK MA utoljára zajommal feléje és érezze azt, kije van Csáky Istvánbank És ma én kell itt álljak és én kell bu csuztassam az egész nemzet nevében azt, akiben mint sokkal fiatalabban — közös munkánk foly­tatóját, fiatalabb ufódok nevelőjét láttam, — kezd­te beszédét Teleki Pál. _ Az, aki élete munkájá­val reményt és bizalmat ébresztett jelenünkben — élete múlásának összefogó pillanatában örök re­ményt fakaszt a nemzet örökkévaló erejében —, amelynek egy ősi törzsén ma is ilyen hajtás fa­kadhatott. — Amikor — folytatta — mint a szegedi ellen­forradalom külügy minisztere megfontoltabb, ko­moly munkatársat kértem magam mellé Bécsből Bethlen Istvántól, bét hét alatt meggyőződtem arról, hogy a diplomataiskolábó] röviddel előbb kikerült 25 éves Csáky István az az ember, aki a nieíifontolt, komoly munkatárs szerepét legjobban töltheti be. Az első hetektől kezdve leomlott kö­zöttünk minden korkiilönbség s nem miniszter és titkár, de egyforma és meghitt mnnkatársak vol­tunk mesterségünkön belül és kívül, az akkor új­jáébredő nemzeti élet egyéb terein is. Csáky István pályáját vázolva, így folytatta a miniszterelnök: — Csáky István attasé a magyar békedelegáció tudományos előkészítőjének titkáraként ment a magyar békedelegécióval Párisba. De egyben Ap­ponyi titkára is és meghitt, szeretett, mindenben megkérdezett munkatársa, ö vitte ei a Quai d'Or­say-ra az összes problémákat, a magyarság ösz­szes életkérdéseit felölelő első jegyzékünket, — ő, aki 20—21 keserves, de a történész által,majdnem hihetetlen rövidnek Ítélendő esztendő niulva maga vihette fokozatosan győzelemre ezeket az érveket, A későbbi időkről szólva, azzal folytatta be­szédét. hogy a sajtófőnöki állás talán a legfonto­sabb a magyar külügyminisztériumban ebben a t időben. — Köztudomásu. hogy Csáky István mennyire átérezte korunknak háborús jellegét. Hivatalában tábori ágyon alszik, táhorszerüen ii hasztalan ét­kezik, pedig már akkor is beteg, beteg ai világ­háború alatt, a francia internáltsafibau töltött idő óta. ahol a betegség csiráit szerezte. A J;abinetfő­nöki állásban Kánya Kálmán Jobbkeze, kinek oldala mellől órákra sem távozik. Díszese.- tevé­keny résztvevője ebben az időben «z ors/ág leg­főbb vezetői legbizalmasabb munkájának Mun­kásságának részleteit, cselekedeteinek belső rugói, teljesítményeinek valódi nagy nehézségeit, a ne­hézségeken való győzelmeinek igazi mereteit mun­katársai ismerik és tudják lemérni. — És csak az, aki miudenre kitér je lű : közös munkában élt vele, tudja, mily sok dí-ilj, mily részletes és alapos volt tndása az ismét etek és a műveltség terén, mily mély, hiánytalan és l öte­lességtúdóan részletes volt érdeklődése a nem­zeti mull, a nemzeti élet minden nyilvánulása és. minden szükséglete iránt — A mindenféle nyelven }ró, beszélő és gon­dolkodó, nemzetközi objek'tivitásu érvekkel har­coló Csáky Istvánnak az emberek féle raejogó esze mögött nem szfint meg soha dohogni a szive. Az a sziv, mely testileg is legerősehb volt benne és testileg is tartotta és amely magyar volt. — Magyar volt Csáky István és minél beljebb látott az ember egyéniségébe, annál magyarabb. Magyar _ akár baráttal, akár eJTcr.félIel állott szemben. — Sohasem volt hangos hazafi. Mert a hazafi­ság tnltermészpteg é* főleg tuiszenf volt neki. De a hazafiság volt élete _ Itlki élete —. amelynek Korzóban Ma 4, fél 7 és 9 órakor BETTE DAVIS, CHARLES BOYER művészi alakításával ep asszniii irroni fle e Az év legkiemelkedőbb amerikai xilágfilmjc •A, . . J SZfeCFFNYI MOZI pénteken utoljára . Í45, E7, H9 Vesz*cta$mes életkor Egy párisi szépasszony crköicsrcgénye Szombaton nyilik a farsang legnaeyobb eseménye UDVARI BAL Egy magyar kislány kalandja a keringők vá­mosában. A Ferenc József-i idők hősnője: DEANNA DURBIN A bálát a Széchenyi Moz? ~ban tartjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom