Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-29 / 23. szám

Karrierek az étlapon ébédetőtti, ét-vágycsindlő, pogéfesdvtH elegyített, | ÖSEMÁGyÁRORSZÁG 9 régi vendéglői étlap legolcsóbb tétele « fáfött marhahús volt. Sókalt szemében — illet<Vé élvágyában —a legpompásabb étel, bizonyos előkelő sködés szempontjából azonban alaWsonyabb rendű. Ha megmaradt belőle valami, másnap átváltozott paprikássá. Szegény enibeTek ették, olcsó is volt a tápláló erejéhez mérten. Egyszer aztán észrevették a kocsmárosok, hogy a gazdasági Helyzet romlásával -— a gazdasági helyzet ugyanis soha nem javai, 'csak fömlik — mind többen vetik magukat a ma'rHahúsfa. Olykor, a vesepecsenyék elárvultan fagyoskodnak a jégen, a szárnyasok átlagos életkora meghosszabbodik. Nosza hát előléptették a kifőtt marhahúst, adtak neki árban olyan rangot, mifít a bécsi szeletnek, öregebb ernbe¥ek emlékezhetnek még erre a nagy ugrásra, ami oztdn nem ts ugrott soha vissza. Kapott Helyébe Címeket, "környezetet, megbecsültetést a magánháztartásban is, ahol egyedülállóvá lett. Nem úgy, mint az én gyermekkoromban. amikor külön tétel volt a sorrendben a marhahús 'és külön a pecsenye. Egy napon, persze. Egészen egyéni karriert futott meg a bableves is. „Szépen iveit a pályájamondaná a kezdő újságíró-sakál, aki elvetélt ifodaírni ambíciókat csillogtat meg a kopott frázissal. A bableves igazán az egészen szegény ember tápláléka volt, a napszámba járó után ezt vitte délben szilkében a felesége. Viszi ma is. Sók szerény polgári háztartásban, vasárnap például, a világ minden kincséért nem kerülhetett volna asztalra, Aminthogy a paprikás hús sem lehetett ebédtárgy, csak vacsorai. Főleg Csirkében. Tudniillik úgy kell venni a dolgokat, hogy a hideg vacsora egészen az újabb korok vívmánya. A hajdani időkben Csak vasárnap lehetett ráta szó, hogy a cseléd is ünnepelhessen. Valaki aztán kitalálta, hogy a bablevesért szabványos r'észegeskedőktől éjfél után, hajnalban, ötször annyit zsebelhetnek be, mint distingváltabb ételekért. Pláne ha elbolondították néhány kolbászszelettel, vagy oldalassal. Azóta elsőrendű vendéglők étlapján ts, hétköznap délben, kétszer akkora az ára, mint a húslevesé. A harmadik a karrier-Csinálók rendjében a szilvórium. Igen testhezálló ital. ha tisztán főzik és nem kevernek hozzá minden hulladékot. Cefrét, főleg ha elrepült felette néhány év, Időt adva a megnemesedésre. Mert frissen nem sokat 'éf,. Ezt poharanként valamikor hat krajcárjával adták a kávéházakban• Otthon jó volt reggeli ébredésnél toroktisztitónak, mosó né számáfa ködös téli hajnalokon és tízóraira, de a házon kívül — a hivatásos ivókat kivéve — Csak akkor itta meg az ember, ha o kávéházban valakire várt s úgy érezte, hogy a tisztesség kedvéért helypénzt is kell fizelni. Hat krajcár az ital, kettő a borravaló, hát megjárja. Ment is a rendszer, amíg a kávésok rájöttek, hogy hiszen ez közfogyasztási cikk! Előre hát. emeljük fel az árát. Attól kezdve egynivófa került az egyszerűbb likőrökkel, visszatérés pedig nincs. Azért mondtam egyszerűbbet, mert az üzleti 'élelmesség, amely m'ndig biztos logikával utazott a smokkokra c* a sznobokra, ezen a területen 'is megtalál In a sebekhez vezető út ót, kisütötte az aperitifet és a koktélt. Ha a. kifáradt szegény münkás megiszik egy liter bőrt. ** részeges disznó, elvert egy pengőt, is. Ha ózonban őméltósága szókimondó bahánsnővé gárgyui és tántorogva rogyadozik, annyi édes italt hörpintett fel, hozzá méregdrágán, — akkor ez divat, sikk, mi a fészkes fülemile. Mert antiál előkelőbb a lokál és a szokás, minél többet zsarol ki a tulaj. A zsoké, a "vitorlázó, a repülő ideálfogaimakót pedig helyettesíti a soföf, újabban a mixer. Egy-egy dáma sokkal több pohár pálinkát iszik meg egyiiltébcn. mint amennyi könyvet egész életében látott. Ne zawtrhrk Össze a fogalmakat, nem azt mondom, h'ógy olvasott, hanem látott. Hogy új találmány volna az aperitif, vagy a koktélt Hát új annak, aki nem hallott a rnaavar tíri házak papramörgójáról s hogy a felekeseti kérdést se hagyjuk ki, nem tudja, mit jelent a bfonóf. Azokról azonban nem beszéltek annyit, wlfif ezekről. Nem is itták le magukat a sárgaföldig. Egy poh'árnyi elég volt. Egyebekben as igazi magyar ember orvosságnak használta és kicsinyben a pálinkát. A föld népe a sörrel sem SZERDA, 1941. JANUÁR 29. tiíd megbarátkozni. Megmarad a bornál Hogy aztán ki mennyit fogyaszt belőle, az magánügy• De nem divat és nem, újkori szépség. Bob. Árdrágítás! perek a 12 filléres mész, a rozs és a másfélpengős sertésláb miatt (A Délrnagyarország munkatársától) Kiskuudorzsmai kereskedők és egy hódmezővásárhelyi hentesmester állottak kedden vádlottként a szegedi törvényszék Növák-tanácaa, mint uzsorabíróság előtt, a vádlottak ellen az ügyészség árdrágítás miatt adott ki vádiratot. Gaál István kinkundorozsmai kereskedő üzletében az elmúlt óv novemberében többen meszet vásároltak. Gaál 12 fillérért adta a mész kilogramját, a vásárlók elmentek más üzletekbe megérdeklődni a mész hatóságilag megállapított árát, érdeklődésükre azt a választ kapták, hogy a mész árát 8 fillérben állapította meg az árkormánybiztos. Gaál ellen árdrágítás címén indult eljárás, a kereskedő az ügyében kedden megtartott főtárgyaláson ártatlanságával védekezett. Azt adta elő, bogy a meszet 5 is 10 fillérért vásárolta• A törvényszék megállapította, bűnösségét és 30 pengő pénzbüntetésre ítélte, I

Árdrágításért kerültek az uzsorabíróság elé Balogh Géza és Németh Vince kinkundorozsmai kereskedők is. Németh a répamag kilogramját a megállapított 1 pengő 38 filléres ár helyett 1 pengő 70 fillérért árusította, míg Ba logh Géza 19 pengőért adott #1 egy mázsa rozsot 17 pengő 30 filléres ár helyett, A vádlottak azzal védekeztek, hogy nem tudták a répamag, illetve a rozs hatóságilag megállapított árát. A bizonyítás lefolytatása után a törvényszék mind a két vádlottat árdrágításban mondotta ki bűnösnek és fejenként 100—100 pengő pénzbüntetésre ítélte őket. Az ítélet jogerős. Csávás János 37 éves hentesmester növember 20-án a hódmezővásárhelyi piaCon 1 pengő 50 fillérért adta a sertésláb kilogramját. Árdrágítás! ügyét kedden tárgyalta az uzsörabíróság és a hentesmestert jogerősen 60 pengd pénzbün tetésre ítél te. Sik Sándor előadása az ifiusag esimenneiről (A Délrnagyarország munkatársától) Kedden este a Bethlen Gábor-Kör előadásainak sorozatában Sík Sándor egyetemi tanár tartolt előadást »Az ifjúság eszményei* cinaen. Sík Sándor előadásában az eszmény fogalmából indult ki, majd feltette a kérdést, vannak-e a magyar ifjúságnak eszményei, melyekre ráteszi életét, mint például az olasz, a német, az orosz, vagy az indiai ifjúságnak. Ugy találta, bogy legalább is az ifjúság elitjei látnak maguk előtt ilyeneket. A legnagyobb feladat a sokszor hangoztatott eszmények tiszta valóját megismerni és megtisztítani őket a hamis, bálványimádó téveszméktől. A legfőbb eszmény a kereszténység; ez ne legyen puszta negatívum, ne merüljön ki az ellentétes szellemek elleni harcban, se ne legyen érdektársasághoz tartozás, vagy puszta politikai eszköz a nemzeti célok szolgálatában, hanem egyéni újjászületés, Istennel való kapcsolat, életünk irányitója, közösségi (egyházi) élet és Isten országának szolgálata, — A másik eszményt, a magyarságot is meg kell tisztítani a nemzeti defetizmusnak, a kisnépvoltunk bénitó tudatának betegségétől — mondotta —, de ugyanakkor a nemzeti elbizakodás veszedelmétől is. Első dolog erősnek lenni; ehhez egységre, az egyéni érzékenységek és hiúságok, valamint a katolikusok és protestánsok közti ellentétek leküzdésére van szükség; továbbá mélyebb, gyökeresebb magyarságra: a népi lél''k mélységeiből, a magyar irodalom és az igazi magyar zenekultúra tápláló forrásaiból való megújulásra és végül a nemzetnek testi újjászületésére is, a népnek nemzetté, a falusi magyarságnak a nemzet élő értékévé emelésére. így a keresztény és a ma,gvar eszmények szolgálata egyaránt a szociális kötelességekhez és szociális felelősségtudathoz vezet. Az ifjúságnak kétszeres feladata ezt átérezni — fejezte be fejtegetéseit Sik Sándor mert a költő szava szerint minden magyar utódnak különb emberré kell lenni, mint apja volt. A rendkívül érdekes fejtegetéseket olyan sokan hallgatták véffig. hogv szűknek bizonvultak a Bethlen Gábor-Kör Kárász-utcai helyiségei. Az előadást Köd 5böez .Tózsef elnök köszönte meg majd Bakó László református lelkész mondott köszönetet az illusztris előadónak a kör ifjúsága nevében. A két börtön-karát szaiymazi kirándulása után együtt indul a szigorított dologházba (A Délrnagyarország munkatársától) G s e p regi Sándor és Rácz Ferenc többszörösen büntetett előéletű napszámosok az elmúlt év nya;án a Csillag-börtönben megismerkedtek. Rácz meg augusztusban kitöltötte büntetését, Csepregi októberben szabadult a börtönből, szabadulása után nyomban felkereste Ráczot, aki ekkor egy szövőgyárban dolgozott. A két bőrtön-barát elbeszélgetett egymással, Csepregi panaszkodott Ráczcak, hogy nem talál munkát, mire elhatározlak, hogy lopásokból fognak élni. Rácz azt ajánlotta Csepreginek, hogy menjenek Nzatyina/ra, ismer egy felügyeletnélküli villát, ahova- könnyen be '«het törni" November 14-én Rácz kerékpáron kiment Szatymazra, ahol az állomáson várta barátja Megvárták, amig beesteledett, majd elmentek Katona Jánosné villája elé. Beugrottak a kerítésen. Rácz sárral betörte ar. ablakot, majd egy feszitőrudat kerítettek és az ablak vasv,ácsát kifeszítették. A villában 500 pengő értékű fehérneműt találtak, amelyet egy ládába gyömöszöltek. A jólsikerült betörés után Makóra akartak menni, hogy a zsákmánvt értékesítsék, Szőregen azonban a csendőrök elfogták őket. Csepregi és Rácz ellen az ügyészség betöréses lopás. Rácz ellen még külön két kcrékpárlopás miatt is vádat emelt. Ügyükkel kedden foglalkozott a szegedi törvényszék B ó k a v-tanácsa. Csepregi és Rácz beismerő vallomást teltek, nyomorukra hivatkoztak. A törvényszék mindkét vád lottat szigorított dologházba utalta, a szigorit':*' dologház legkisebb mértékét 3 évben állapította mea. Belesz! in Mladen és Barna Nándorné szöregi lakosokat, akik azért kerültek a vádlottak padjára, mert néhány holmit megvettek, bizorr> ték hiánvában a törvényszék felmentette. Az >'élet jogerős. — A természetes >Fer«nc József* keserávti régóta kitűnően bevált házi szer megrögzött tték rekedé«néi és annak mindenféle káros köveiké* ményeinél; biztos, envhe és gyorsan bafó hashajtó, mely számos betegségnél az emésztést fayitia és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát I Bély eqeit i c a i 0 h b a n nálam értékesítheti. Bél»tskereiltedé» Fogadalmi templommal szemben I c ! e f o n 39—03 Mi A Malőr gyorsíró szakiskolában 1941 február 3-án kezdő és hai«dó f orfoluamoft nuiinaH"" Allamvlsaaa. Horváth Mihály u. 3. loartastütet