Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-30 / 24. szám

itSkokupmte-ui? —- úkwfóoh. tqykvu JuUávz Cfoula íáüa (A Dél mag yar ország munkatársától) A »tra­gédia tragédiájának* hangzatos címkéjét igen sok éssay-ista felhasználta már arra, hogy leszögez­ze: melyek azok a hatótényezők, amelyek időn­kint elűzik a tragédiát a színpadokról. Köznapi következtetések, lélektani kutatások és társada­lomtudományi elméletek váltogatják egymást ezek­ben a tanulmányokiban, amelyeknek legtöbbje végső konklúzióként a kort, a kor hangulatát hív­ják tetemre a tragédia ravatalához. Ezekben a vissza-visszatérő korokban minden a sfaallgatás erdejébe* menekült, ami színeket, vonalakat és rimek©t adott a világnak. A törté­nelem ilyenkor némává száműzi a művészetet: Emripides tragédiái, Ari stotphane s ko­médiái éppúgy nem kapnak helyet a színpadon, mint ahogy megkergetik egy-egy mondatáért Shakespeare-t ,Volt olyan idő, amikor An­dreas Oldenbnrgert szókimondása miatt ar. *a ítélte a biró, hogy amegegye saját könyvének lapjait*; volt olyan kor, amikor Pierre R a m u s-t, g XVL század humanistáját ítélet tiltja el attól, hogy a saját könyveit olvassa; elkövetkezett egy olyan időszak, amikor tűzbe dobálták a könyve­ket: tragédiákat, drámákat, komédiákat egyaránt, mert a kor hangulata így rendelkezett így válik a »tragédia tragédiájává* az ember S6? drámájává. A széthullást, a forrongást ezen a té­ves « művészet válsága eimü gyűjtőfogalom alá vejtjük, de ez a válság nem a miivészetet temeti tei, hanem az embert Az embert, akit a napok egyre távolabb visznek a szépség világától, aki egyszeresak rádöbbenni kénytelen, hogy többé nem tudja élni, nem tudja visszaidézni a tökélete­sebb idők életét és szellemét. A művészetek ápo­lói, hirdetői elzárkóznak a régi szépségek elöl, a művészet mesterei elvonulnak a magány némasá­gába s a tömeg minden emóció nélkül veszi tudo­másul, hogy a klasszikusok csodák helyett njve­vetö csodabogarak lepik el a könyvesboltok pol­cait A diákok ,,tíú**tlel"~íc Ha a magunk határai között maradunk, akkor Igazat kell adni annak a megállapításnak, amely szerint a közönségnek nem kell a tragédia, a tö­meg nem tud elmerülni a klasszikus értékek mély­ségeiben. A görög sorstragédiákaá egyáltalán nem, Gorneille, Raeine, Moliere, Eope de Vega, Calderon, Shelley és a többiek drámáit pedig .tátdolgozva* látjuk megelevenedni IS színpadon. Holott az ember a saját életébe sze­reti átmenteni azt, ami szépség volt az előző ko­rokban; ismerni, tudni, látni, érzékelni akarja azt, ami múlhatatlan érték a világ életében. Ezzel « szomjúsággal lehet magyarázatot találni arra, hogy Szegeden az egyetem rektorának: Szent­Gyrgyi Albert Nobel-dijas tudósnak kezdemé­nyezésére Ssinjátszö Társaságot alakítottak az ngyetemi hallgatók s Shakespeare-, Gör­he i 11 e-müveket adnak elő a világirodalom más klasszikus nagyságainak szerepeltetése mellett. Február végén Shakespeare Hamlet-jét adják elő ez egyetemisták s ezzel a kulturális eseménnyel Kapcsolatban nem érdektelen visszaidézni a közel­múlt idők Juhász Gyuláját annak a ténynek megvilágítása céljából, hogv a színházi válság uj keletű sem itt, sem máshol a világon. ZS WiUác — tqu ifM* tdz&e* —.24 STásfól évtizeddel ezelőtt elénk vita tárgyát —38 S*^ hogy a szinház műsorán nem szerepel pél­28 Sbakespeare-mfi. A vitatkozók pro és _.38 kontra alaposan megtárgyalták az ügyet azzal a türelemmel, amelv jellemzi az olyan Kort, —.40 Umikor aránylagos nyugalomban effvík legmt­—gvobb problémává válik a művészet ápolás*. Bol­—.52 dog kor már csak" azért is, mert a vitatkozás * petü szabadságánii fo^va teret adott Szeged kől­—58 tőjének: Juhász Gvulának" egy szatírára. Tro­—.62 Walmi. politikai szatíráin kívül ezt a színházi szs­—.64 lírát fs elerte a felejtés végzete. Juhász Gvnla „...68 héhá'nynapos életet szabott esak ki ezekre a kis -.68 műveire, nem árt megmenteni és kihozni abból » —38 homályból, amit lassan rápermeteztek" az évek r\ A színházi Ti'hécz^rettra rtme „ Vetkező: Zi88 Vihar pohár vizfce, —.88 g} yagy Dramatis persona©: Prosperáló, elektrotehniku^ Mirandolina, leánya. Gondalieri, lirai szerelmes Riff Galibán, felkelés. Felek! Kláriéi, légtornász, Trinkgeld, löur. Matrózok, kritikusok, aratók, helyi szerzők és egyéb benszülöttek vademberek. Az előadás legfőbb attrakciói: 1. Beck és Beethoven kisérő zenéi, az előbbi személyes vezényletével. 2. Villámlás és mennydörgés hajótöréssel 3. Szerencsentánc az őserdőben jazz-band-daL 4. Babits Mihály sajátkezű fordítása. 5. Sekszpir-korabeli díszletek. 6. Amit akartok és ahogy tetszik. Szegedi színpaddal szemben paródia, (Első szin: hajó a tengeren, hahó, hahó! A A tenger megy, a hajó áll, a nézőtéren ten­geri betegség. Látványos. Mulattató. Három és fél méter.) Első statiszta: A föld forog, a gyomrom is korog És gördülékenyek a verssorok. (Elsüllyed.) (villámlás, mennydörgés, orgouazugás.)' Második statiszta: Inog a bárka és ropog a rím, Mig Szász Károlynak fordítása kin! (Ez is elsüllyed.) Második és utolsó szin: világot jelentő desz­kákból összetákolt sziget, valódi tápéi gyékény­nyeL Kőkorszakbeli kulisszák.) Prosperáló: (rádióállomást szerel fel a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Szín­ház kikapcsolásával.) Félig telt házvan. Félig hát üres, Azért csak eljátssuk e történetet, Mert klasszikust és Seksspirt adni kell, Vagy jól, avagy sehogy. Tehát sehogy! Hiába mégis csak mozog a föld és a most mozgat ma tömeget. Habár varázsló volnék, nem tudok A film Csodáival már, versenyeznit Jöjj Kláriéi, te szép és fiatal vagy, Bűvöld él az agg bírálók szívét hajh! (Kláriéi jön és megfőzi az ifjú kritikusokat. Egy B-listás kritikus: Ez a nő nem eléggé légies! Egy laikus: Annyi baj legyen! Szeretem, Ha a tündér nck formái vannak. (Közzene, Körtánc. Cselekmény lassan halad. Az ismert operettlibretto: a szerelmesek találkoznak, az ármány működik, de a végén bizonyosan egy­máséi lesznek. Persze, ezt nem maga Sekszpir ta­lálta ki, ő nem erőltette meg magát, készen vette az egészet Stein és Leontó, vagy Tóth és Szakáll­tól, már nem lehet tudni bizonyosan. Hogy a hu­morról is fogalma legyen a tekintélytisztelő ol­vasónak, ime egy pár beszéd Riff Galibán és Trinkgeld között): Trinkgeld: Böfögj valami viccet Calibán, Hogy ne Unjam magam e kalyibán, Calibán: Böfögnék én, de szerzőm már, e korban nem leli kedvét olcsó tréfaszóban. (Walzertranm. Marseillese.) Szimbólum ez már Mélység Misztikum Trinkgeld (nagyot buz a kulacsból): Még jó, hogy itt van a szilvórium, (Megint közzene. Körtánc. Kállay-kettös. Loben­grin nászindulója, Szigfrid gyászindulója Volk­mann-szerenád. A cigánybáró toborzója. Tündér­táne. Mikor Mirandolina mesél, akkor a Saüz imája., amikor Gord alieri mesél 3 Re­zervísta álma « zenekarban. Szabályos időközök­ben teljes sötétség a színpadon, hogy a fölösle­ges szereplők és kellékesek eltűnjenek. Ezt pro (esszor Reinhardt agy nevezi, hogy: lerámolás.) - K darab végén Prosperáló leszereli a rádiót. efsőoeztályu szabadjegyet vált Nápolyba ós MÖ& nóba, a librettót eladja Bus Fekete Lászlónak és a rivalda előtt kijelenti: Ha tán nem tetszett a darab Azért Sekszpir Sekszpir marad, (Elsüllyed.) Egy ártatlan kislány (meggyőződéssel)': 15* » Sekszpir mindig ilyeneket ir! Én: Ne sirj kislány, mig Zerkovic van a vilá­gon. (A kritikusok megállapítják, hogy a nagy Lándzsarázó ezt a bus vígjátékát Stratford­ban irta. Szóval helyi szerző volt. Már pedig helyi szerzőkkel szemben elnézéssel kell vi­seltetni Mindenkit érhet baleset! Sekszpirt is.) * A'szegedi színházban a Juhász-szatira után sem változhattak meg nagyon akkor a körülmé­nyek, mert nemsokára egy másik gúnyolódás lá­tott napvilágot Juhász lapjának hasábjain. Ebben többek között a.következőket irja Juhász Gyula: sA harmadik felvonás elején — minded a szemnek, semmit az észnek — modern revü­képekben be lehet mutatni a színház énekes, zenés és táncos agóniáját. A Szinügyi Bizott­mány tudomásul veszi az uj műsort azzal * megjegyzéssel, hogy a Szökött katona reprizc alkalmából sértő kilételek elhagyandók, vem­különben a Hamlet szeméremsértő megjegy­zései is kerülendők. A darabban szerepel egv sereghitelező és kevés közönség. A műsorok után a városi tanács, a szinügyi bizottság, a színészegyesület és a sóhivatal tagjai körül­veszik a színigazgatót.): Az igazgató vízbe fult Mentsük meg őt, mentsük meg öl Veszélyben a színházi kul­túra, Utam segítsd meg őt! * így böngészget az ember Juhász Gyula régi Írásai, alig két évtized megsárgult lapjai között. Kalmár-Maron Ferenc. Igyunk gr MAGYAR TE AT Vegyük a legjobbat. Csomagja —'10, —-20 és —-40 fillér. VÉNUSZ DROGÉRIA Mikszáth Kálmán-utca 5. py. Márcfusban uitól beoltanak Szegeden 17.000 kutyát (A Dclmagyarország munkatársától) \ mult év tavaszán a földművelési minisztérium rendelke­zésére veszettség ellen beoltották Szegeden a ku­tyákat. összesen 18.000 kutyát oltattak be a tu­lajdonosaik és az oltásért 1.10 pengőt kellet' fi­zetni. Az állatorvosi vélemény szerint csak egy évig tartó védettséget biztosit a veszettségelleni oltás és ezért az idén ugyancsak be fogják oltani a városban található összes kutyákat A magán­oltásokra már februárban sor is kerül, bárki kér­heti a kutyájának beoltását, márciusban azonban a kötelező csoportos oltásokat hajtják végre a városban. Számítás szerint ezúttal mintegy 17.000 kutyát fognak beoltani Szegeden, az oltás dija ezúttal is 1.10 pengő lesz és kijelölik azokat a he­lyeket, ahol a csoportos oltásokat elvégzik. A városban és a tanyán is egyidöben március fo­lyamán lesznek a csoportos eboltások és az oltá­sok eszközlésére senkisem kap külön felszólítást, minden ebtulajdonosnak a lakóhelyéhez legköze­lebb eső csoportos oltási helyen kell megjelen­nie a kutyájával. A csoportos helyek kijelölését a lapok utján közli majd az állategészségügyi ha­tóság. Mindazok ellen, akik márciusban nem ol­tatják be a kutyájukat, eljárás indul és ennek során már a hatóság fogja beoltani a kutyák Az állatorvosi Hivatal információja szerint a mult évben végrehajtott eboltásnak meg volt a kí­vánt eredménye, mert a veszettség úgyszólván teljesen megszűnt Szegeden. Azelőtt szinte napi­renden voltak a veszettkutvamarások, most azon­ban hosszú hónapok óta ilven eset nem fordult elő sem a városban, de a tanván sem. A mult hé­ten unván jelentkezett egy asszony hogy a kül­városban egy veszettkutya megharapta. Megin­dult a haisza a veszettnél? mondott kutya után. é© azt néni sikerült elfogni, mire az asszonyt fel­szállították Budanestre. a Pasteur-intézetbe. Itt kezelés alá vették és kitűnt, hoffv nem veszet' kittva barapta meg a felszállított asszonvt, ha­nem valamilven kóbor eb a hatóság azonban hdíígos óvatos a két év előtH tapasztalatot alan­ti* ár oltácokka! rikeeőlt egészen megszüntetni a veszettséget és ebben a tekintetben Szened kör­nyéke a legjobb helvét foglalja el az ország 81­lategészsé«>riwj statisztikáiéban, pedig még pár érvel ennek előtte elévé rossz helyezése volt Sze­ttednek a veszettség terén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom