Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-25 / 20. szám

íí £CMXG? A R O RS Z Á G SZOMBAT 1941. JANUÁR 25. szegedi farsang 1944 rázHatatlan egykedvűséggel a báz gazdája — Idebenn úgyis sárosabbak lesznek . . . Mert nem kinn az elöntött határban, hanem egy has Udvarában állunk. A falakat gerendák támasztják a földhöz, de a repedések, mint va­lami mély, fekete sebek már azt mutatják, hogy a ház menthetetlen- A küszöb víz alatt áll, a könyörtelen elem beszivárgott a lakószo­bákba. s benn találkozott azzal a vízzel, amely a föld alól tört elö az ágyak, szekrények alatt. 'A szoba, közepún gerenda húzódik a mennyezet­től a földig s fönn a gerendánál az egész pla­fonon végigfutó hasadék húzódik a szöba sar­kai felé. Megborzongtunk, félve nézegettük a repe­dést és a gerendát, amely a gazda szerint már föhb mint 10 Centimétert süllyedt két nav alatt a földbe, —1 Nem kell megijedni, még bírja vagy kél apig — mondja a ház tulajdonosa. Aztán ösz­szednl... Ismerem, én. már a viz dolgát... X sarokban egy lóeán egy ütött-kopott vul sün fíbej; koffer áll, tele a legszükségesebb holmival. '.V bútorokat már elszállították az. ismerősökhöz, Bsak ez a lóra maradt itt, högy Tegyen mire ülni a búcsú napjáig. — Bemegyek a városba, van már helyem .. Ezzel a házzal majd tudja a sors njit Csinál.. Nem kérdezünk semmit. Nem is vigasztal­juk. Megindulunk utána. Amikor az utcára érünk, még visszanézünk a gazda helyett, a házra. 'A földhöz támaszkodó gerendák mintha .kinyújtott, kezek Tennének. Ugy néz ki ez a ház az esteledő szürkületben, mint egy elesett em­ber, A gazda szótlanul halad előttünk. Nem akar visszanézni az üresen maradt, ház fekete ar­ffába. Ugy órát töltöttünk ezer tó országában. Mintha egy örökkévalóságig lettünk volna a hatni készülő falak közt. f Fényes sikerrel tartották meg az Egyetemi Bálát Bélyegeit legjobban nálam értékesítheti. Bélyagkeretkedés Fogadalmi templommal szemben Telefon 39—03 Szeged az. kir. város polgármesterétől. 5517/1941. E. sz. Közhírré teszem, hogy a havazásokra való tekintettel annak idején engedélyezett szén és tűzifa árához felszámítható 30 ée 10 filléres pót­díjak további felszámítását a beállított olva­dásra való tekintettel a mai nappal felfüggesz­tem. Szeged, 1941. évi január hó 23-án. Ur. PALFY JÓZSEF polgármester. Gönczi Elek ugy a maga, mint leányai, Klára, dr. Rózsa Andörné és Éva, veje, unokája, az elhunyt testvérei és az egész rokonság nevé­Gönczi Elehne sz. Szösz Ilona ben mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett hitvese, a legjobb feleség, anya és nagyanya türelemmel viseli hosszas betegség után f. hó 23-án csenedesen elhunyl, Drága halottunkat f. hó '20-án déli 12 órakor helyezzük őrök nyugalom • ra Áldott legyen emlékezetet lieszvctlátogatások mellőzését kérjük Jjj ii (a Délmagyarország munkatársától) iiiveo aii­tiuz MZ elgondoláshoz és programhoz, amelynek megvalósítását a fiatal Horthy Miklos-tudomáuy­egyetem rektora, Szent-Györgyi Albert tűzte ki célul, a szegedi egyetemen a komoly tudomá­nyos munka mellett megnidult az eleven, pezsgő diákélet is, amely az egyetem fiatalságattak a város társadalmába való szerves bekapcsolását célozza és nyilvánvalóan a kapcsolatok kimélyi­tését eredményezi. A Szent-Györgyi Albert állal megvalósított diakegység, amely amint köztudo­mású, különböző alakulataiban uemes tervek meg­valósításán dolgozik, pénteken este az egyetemi bál megrendezésével lépett elsőizben a nyilvános­ság elé. Ez a szines, forró, hangulatos, feledhetetlen báli éjszaka, minden részében méltó volt ahhoz az elgondolásához, amelynek megvalósításán az ifjú­ság fáradozik. A város társadalma szépen képviselve volt ezen a tne.gmozdüláson, bi­zonyságot téve arról, hogy az uj egyetem fiatal­ságát ugyanúgy szivébe fogadta, mint az előbbi egyetemét. Külön jelentőséget adott az esemény­nek, hogy a Kormányzó ur őfőméltósága elvállalta a nevéről elnevezett egyetem ifjúsága által rende­zett bál legmagasabb védnökségét. A Hungária-szálló termei pazar ünnepi diszbe öltöztek erre az alkalomra. A kávéházi termet virág- és szines villanyláuipafüzérekkel díszítet­ték. A zenekar számára külön látványos hidat épí­tettek. Tiz óra után j5 perccel a zenekar indulójának hangjaira kezdődött a bevonulás. Husz pálcás ur sorfala között Szent-Györgyi Albert rektor­ral vitéz Silley Antal altábornagy hadtestpa­rancsnokkal, Pálfy József polgármesterrel az élén vonult be a menet. Az élen haladókat az egyetemi tanárok kara követte. Amikor elfoglalták helyei­ket az emelvényen, a nyitópArok vonultak fel a te­rem hosszában. Csapó Árpád hál el nők- a rektor elé lépett és engedelyt kért a bál megnyitására. Szent-Györgyi rektor ekkor a következőket mon­dotta: — Mielőtt megkezdenénk a mulatozást, küld­jünk háromszoros éljent a hudaj .Várba, a mi leg­felsőbb urunkhoz, Horthy Miklós kormányzó úr­hoz! Háromszoros harsány éjjen volt a válasz a rektor szavaira. Ezután Baőcz Zoltán cigány vajda megadta a jelt a zenének, a cigány rázendített a >Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány* keídetü csárdásra és megkezdődött a tánc, amelyet a kö­vetkező nyitópárok táncoltak: Ábrahám Vali—Buócz Ákos, Csapó Mária— Rorahányi Béla, Endre Masu—Zsoldos Ferenc, Damásay Dóra—Borbola' József, Gömöry Klári­Lukács Ferenc, Hemmert Erzsébet—dr. Faragó Dénes, Kolozsvári Nóra—Horváth Tibor, Lar.g Nelly—Szigethy Réia, RáSonyi-Papp Judit—Kocz­ka István, Simonffy Baba—-Spirry Olivér, Szolga Terka—Vajda Ernő, Szíjártó Cuckó—Rónai Tibor, Tárnok Éva—Szász Károly, Tóth Aranka—Mechc-r Tibor, Zsabka Emmy—Matéffy Jenő. A megjelent lányokról a rendezőség a követ­kező névsort adta ki: Ábrahám Vali, Argényi Csibi, Armardola Gabi, Albertényi Panni (Szentesi. Balogh Zsuzsa, Ba­logh Ida, Berey-Nagy Judit, Batlancs Aranka, Bittó Eszti, Bogdándy Éva, Böszörményi Márta, Bánhegyi Erzsébet (Nagyszénás), Banner Etelka (Békéscsaba), Bogdány Éva (Budapest), Budov­szky Ibolya, Gsiplakova Tvanka (Szófia), Csapó Mária, Dénk Mária, Der Nóra, Deák Ily, Dénes Manvika, Damásay Dóra, Endre Masu, Erdélyi Allee. Égertb Ida, Gömöry Klári, Géczy Manci, Hégert Ica, Henny Klári (Kiskunhalas), Herkó Patronella (Szolnoké, Hemmert Erzsébet, Je­szenszky Judit (Orosháza), Knppel Adrienne, Kiss Ica (Mezőtúr), Kellner Alice (Monor), Kogutowitz Helga. Kogutowicz Manuéla (Dunavecsc Kovács Hona (Szarvas), Kossuth Erzsébet ^Miskolci, Körmendy Angéla (Zslassenígrótl, Kömáromy Öltv, Kolozsvárv Nóra, Kisfaludy Edith, Láng Nelly, Kristóph Tercsi. Horváth Edit. Ltjkasich Dóra, Lcsehricr Herta. Milotta Krisztinka. Mimich Hortenzia Miskolc). Nayv Jancsika, Nagy Judlth (Baja), Pál Anna, l'enüor Ilona • (Rozsnyó), Pon grácz Panni. Frobspt Margit. P.ásonyi-Papp Ju­dit. Surkadi-Nagv Mária (Szentes), Szolga Terka, Szijjái tó Cuckó. Simonffy Baba, Szent-Györgyi Nelly. Szabó Róza (Tiszaföldvár), Sehlamadlnger Mária, Tökös Babi, Tóth Kata és Manvi. Tárnok Éva, Tóth Aranka, Tímár Alice, Vajda Sári 'Győri. Várkonyi Mária (Békéscsaba), Vérbő Magda Zsabka Emmi. Brauswetter Nóra. Bmn­hQffer Tradi. Faludi Hanna. Markovich AncL Nagy Hanna, Pankrácz Edit, Reinbold Alice, Sza­bó Róza, Stumpf Vilma, Könyves Ica, Scblama­dinger Palika, Tóth Loli, Röth Margit, Romváry Olga, Könyöky Mary, üitrói Zsuzsa, Szotyori Kató, Náray Zsuzsa és Fndrődi Sára. A tmúmm^H e*rc*űe!fe a „s^iklösh" fl^oüzHM (A Délmagyarország munkatársától) A sze­gedi törvényszók Uugvóry-tanáesa péntekén befejezte a „Sziklasír"-pör tárgyalását. Mint ismeretes a törvényszék fezerdán megkezdte Magyar László kétkötetes regényének felolva­sását- A regényolvasás két napon át lartott. pénteken is fölváltva oh ásták a rcstpnyt a szavazóbírák és a jegyző. Délre a regény végére értek, Dr. [tettre Já nos védő több tanú kihallgatását kérte. Az elnök rövid fauácskozás után a kérelmet el vetette. - A bíróság ezután ítélethozatalra vönult vissza, hosszas tanácskozás után délben egy órakor hirdetett ítéletet. A törvényszék Ítéle­tében elrendelte a könyv elkobzását, és a könyv­példányok megsemmisítését. Az ítélet indokolásában kimondotta a bíró­ság, högy a könyv alkalmas a vallás elleni vétségre, mert egyes részletei, de tartalma is ellenkezik a katolikus egyház tanításaival, dr alkalmas a bírósúg • megítélése szeriül izga tásra is- Az ítélet ellen a védő fellebbezést je Icutctt be az Ítélőtáblához Egy szobor nincs többé Üveges szemmel olvasom a bírt: a Chopin­szobor nincs többé. A másik oldalon Rotterdam képe látszik., il­letőleg az, ami a városból megmaradt, ami valaha, egy elszabadult tavasz előtt: Rotter­dam volt. A kép lélek zetállitó, az ember utána néz és sokáig hallgat. A szobor ott állott » varsói Belvedere-, parkban, lombok és ágak alatt, körülötte gye­rekek jtászottak a gyepen, — mint ahogy szerte Európában ott állnak a nyilvános ker­tekben a nemzetek és az emberiség legna­gyobb szellemeinek alakjai bronzban és már­ványban, hirdetőnek, emlékeztetőnek, hitnek és talán egy kicsit hivalkodásnak is. Mint ahogy egy Veri aine-Jvustemegbujt a Luxembourg­kert lombjai alatt, vagy ahogy Goethe ül fenségesen, fenséges márványtrónusán a bé­csi Burggarten kerítése előtt, ahogy Gari­baldi asszony lobog és száll és ég el a ró mai Gianicolo magaslatán az örök város fö­lött. Üveges szemmel nézem a képet, amely nyu­godtabb és sugarasabb napokban megörökí­tette ezt a szobrot és amelynek értelme, je­lentősége ma több már. mint illusztrált lapok •érdékes képanyaga -. Európa egyik legköltö ibh szobra nincs többé. A költő fizikai emlékét és alakját, azonfe­lül művészetét, szellemi tartalmát és a gon­dolatot alig fejezte ki még szebben és megrá­zöbban, drámaiabbaD, mint ez a méreteiben nem a legigényesebb ^köztéri* szobor. Chopin egy bronzfa törzsén ül lobogó haj­jal, szélverte köntösben, a tépdeső vihar meg­hajlítja a tölgyet, koronája megtépetten, de dacosan nekifeszülve a viharnak, tépetten rá­hajt ik a törzsre, szinte derékszögben borulva rá a bronzra, ahol Chopin ül lobogó hajjal lazas szemmel és komponál a viharban . . • Mintha ebben a brouzbsn a forradalmi etűd fortissimofa születne. Európa egyik legkoltoibb szobra volt. Köl­tői a gondolatban, költői az eszközökben, egy­szerre ábrázoló és szimbolikus. A szobor szép­sége és nagysága egyaránt teljes művészi egy ségében, az anyag harmóniájában, szobrászi felfogásában, kifejező erejében és azonfelül, vagy mindenekelőtt lolkchc n. Lelkében, amely a szobrok legmélyén megbújik néha. a Szobrász küzdelmének ihletett, ritka percei­ben. Amikor a vibar szaggatni kezdte Európa tájait, egy bomba pontosan eltalálta Chopint. Most odakerült Rotterdam látképe mellé. 'A' . - szobor ninca többé* — J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom