Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-11 / 275. szám

Dr, báró Korányi Sándor: a tudós, az orvos, az ember Beszélgetés a Korányi-orvosgeneráció negyedik tagjával a két nagy magyar belgyógyászról (A Dcluj;u\ ai ország munkatársától) Dr. bai ö Korányi Sándor visszavonult a magyar orvosi elettöi. A folyamat több fejczelbeu érlelődött mtg a végső elhatározásig}. Négy és fél év előtt elbúcsúzott klinikájától — a Korányi-klinikától, amely fogalmai és euuél uieg sokkal többel jelentett Magyarországon és Európában —, nemsokkal később lemondott a Közegészségügyi Tanács elnöki tisztségéről, most pedig azt jelentetlék a lapok, hogy töröltette magát az Orvosi Kamara tagjai sorából. Ez a biradás anuyit jelent, bogy u nagv magyar belgyógyász, a magyar oidományossag szoborrá és mérföldes emberré® magasodott alakja félszázados munka után elbúcsúzott a kórtermektől, a katedrától, a laboralóriuinló) és magukra kellett hagynia betegeit. Dr. báró Korányi Sándor 75. életévének k&szöc oén befejezte orvosi, gyógyítói cs tudósi működését. Ennél a bejelentésnél és enuél a lénynél meg kell állani egy pillanatra. Ez a távozás többet jelent és fájdalmasabbal, mélyebben hatóbbat jelent, mint egyszerű és megszokott bucsut a »hivataltók, ahogy annyiszor mondani és irni szoktuk: »egy eredményekben gazdag életút után a jót megérdemelt pihenés következik-'.-. . . Mert Korányi Sándor korszakot és egyben szellemet jelent a magyar tudományosságban, közelebbről a magyar orvostudományban. Neve, munkája, kutatásának eredményei, embersége és egyénisége, szelleme és tanilása mindenkor az orvostudomány legszebb lapjait fogja disziteni, példaadásul, támlásul, hirdetőül, követésre váró mintául. Félszázad baladása, megismerése, uj állomásai fűződnek össze ezzel a névvel, amely most halkan és lényehez illöra csöndesen elvonul a magánlakás roeghatárolt csöndjébe. Három generáció . Szinte lemérni is nehéz, mii jelent' az a fogalom, portré, vagy ba ugy tetszik, emberi arcél, amelyet Korányi Sándor neve jelöl. A Korányi-név harmadik etappe-ja zárul le ezzel az elvonulással, nagyapja és apja után — akit joggal illethet • kultúrtörténetem a nagy Frigyes® epitelonnal — most a harmadik Korányi-generáció búcsúzik el a tudományosságtól, felépítve egy iskolái, amely nem múlik és utat, feladatot mulatva az orvoskulatói hivatásban tovább működő — negyedik Korányi-generációnak. Korányi Sándor nemcsak továbbfolytatta apjának. Korányi Frigyesnek, a modern belgyógyászat megteremtőjének munkásságál. 'nyílegyenes vonalban tovább haladva a ragyogó névtől és korszakos munkától terhes apa -utján, de kimagasló tagja volt annak a magyar orvosnemzedéknek, amelynek egyes munkaterületeit olyan nemzetközi nevek jelzik, mint G r ó s z Emil, Dollinger, Bókay, K é l b 1 y, H ü 111 és a többiek. Ezek a nevek egy nagy nemzedéket jelentenek, olyan nemzedéket, amely egy békés és alkotó korban kimagasló egyéniséggel, a szeltem csúcsain dolgozott együtt a megismerésért cs a gyógyításért. Ha az ember ezekre a tündöklő nevekre gondol, önkénytelenül felmerül elölte a team woxk, az együttes munka szelleme, amelyről a közelmúltban éppen Korányi Sándor iskolájának egyik legkitűnőbb képviselője: Rusznyák István professzor irt pompás tanulmányt. Mert tudományos eredményeket voltaképpen csak akkor lehet igazán elérni, ha a kor lehetővé teszi a nagy egyéniségek és nagy kutatók együttes, egymást kiegészítő munkáját. Ahogy Babits Mihály irja: a nagy irók' és nagy művészek a népek és nyelvek, korok és országok határai fölött egymás felé nyújtják kezüket — vagy ahogy Szent-Györgyi Albert tanítása szól: a tudományos munka közös szolidaritás és megértés eredménye . . . Korányi Sándorral e nagy nemzedék és ez alkotó kor ricam workt-jának egyik kimagasló egyénisége tűnik el a kutatóműhelyek liöl és az orvosi életből. Megállunk ennél az állomásnál, emlékezni, példát előhívni és megőrizni — és éppen Szegeden, ahol a negyedik Korányi-generáció dolffozik. Rusznyák professzor klinikája az első továbbépítője a Korányi-iskolának és ebben « magas nivójii tudományos intézetben dolgozik "Riívznyák István első munkatársa: dr. Korányi András magántanár, akinek báró dr. Korányi Sándor • nagybátyja. A meleg és bensőséges családi köteléken tul az orvosi és tudományos munka egész •Bollftme. iskolája és tradíciója köti a negyedik Korányit Korányi Sáudprljoz. aki már egészen fiatalon közelkerült és megismerhette nagybátyja, a nagy orvos működésének szellemét és egyéniségének varázsát. Ezek a kötelékek kitörölhetetlen nyomokat hagytak dr. Korányi András munkásságán, igazgató-professzorával együl viszik tovább a Korányi-iskola tanításait. Ilyen közeli kapcsolatok nyomán kettős értékkel bir az az emlékezés, ahogy a negyedik Korányi világítja meg a kél nagy előd tudósi és emberi arcélét. Az iskola tovább él Dr. Korányi András szavai nyomán igy fénylik fel báró Koráuyl Sándor tudósi és emberi alakja: — Nagybátyám a 70 éves korhatárnál búcsúzott el klinikájától. Mivel akkor tanítványai közül nem örökölte senki Pesten tanszékét, Korányi Sándor régi betegei, akik a legnagyobb bálával voltak a nagy belgyógyász irtánt, megalapították, illetve atapitványt létesítettek Budapesten a »Slefánia-uti belgyógyászati jnt£zefo részére, amelynek céljaira megvásárolták a Stelania-uti gróf üzi rák y-villát. Az itt létesült szanatórium abban különbözik a többi hasonló gyógyintézettől, hogy nem kizárólag szanatóriumi gyógyászati célokat szolgál, de éppen ugy, mint a klinikákon, biztosították a tudományos mnnka tehetőségét is. Ennek az intézetnek nagybátyám két utolsó klinikai munkatársa: Hetényi Géza és Baráth Jenő magántanárok a vezetői, orvosai pedig a Korányiklinika volt tanársegédei. Az intézet teljesen kiinikai nivón működik, folytatja a Korányi-tanításokat, nagy laboratóriummal rendelkezik, amelyek alkalmasak minden tudományos kutatás, még álogcsixgtffkdrszxis SZERDA,, 1940. DECEMBER U 0 S Meleg kötött kabát Finom mellényke , Csinos jumper LAMFEL és HEGYI-nél 327 latkisérletek részére is. A szanatórium tehát nemcsak gyógyintézet — ahuvá nagybátyján időnként kijárt mint konziliárus —, hanem kutatóintézet is. Knnek az alapitásnak ajándékozta oda Korányt (Sándor orvosi könyvtárát, amely löbbezer ítéletből áll és egész éietének gyűjtése volt. Az utolsó időben már csak ritkán járhatott el lauitványai közé, egy év elölt egészségi állapota annyira hanyatlott, hogy azóta cs»k ritkán tudja elhagyni betegszobáját. Ilyen körülmények között visszavonulása egészségi állapotának rosszabbodásával leli magyarázatát llogy most bejelentette kilépését az orvoskamarából, as annak a kövelkestné-i nye, hogy állapota miatt magánprakszisát is feladta. Ettől függetlenül teljes a szellemi frf*** Ínsége, továbbra is állandóan foglalkozik tudományos müvekkel és amint a közelmúlt napokban magam is láthattam, továbbra is teljesen tájékozódott a legmodernebb orvosi problémákról. Betegágyában tovább olvas, tanul és figyel minden megnyilvánulásra. Dr. Korányi András megáll egeknél a szavaknál, halkan és tartózkodóan ki akar térni az (interjúé elöl. (Nagybátyám sem szerette a hangos nyilvánosságot, magam is ellenzője vagyok ni;n/ t &4 muftim ü melbiihatAtk f> uéiwk « JmujIuHU ÓRÁK a csillagvépjeg<5yel > isunár a» irt »ilé|J>ir»»t> Minden drakui111 beu k « |> h * t « k. den hasonló megnyilvánulásnak mondja olyan halkan és meggyőző erővel, hogy beszélgetésnek majdnem meg kell akadnia. A modern orvos modern dolgozószobájában jólesően hullámzik a gondolkozó csönd, a falon 'három portré néz egymásra: Korányi Sándor a tengerporton, Rusznyák István és egy svéd professzor, akinek intézetében dolgozott.. Igen, könnyű e helyen és e jótesö "csöndben megérteni a tartózkodási: a negyedik Korányinak emberi és tudósi meggyőződésből, de ezen felül a családi kapcsolatok miatt nehéz elhatározás méltatni a most visszavonult nagy Korányit. Nagysokára a kérdések özönében ujabb színek világosodnak meg Korányi Sándoi portréjához. Az ember és a tudós Nemcsak orvosi, dc emberi naty-ága az, ami a legjobban megmutatja nagybátyám alakját, — mondja Korányi András csöndesen és egyszerűen. ö a harmadik generáció a családban, aki orvos volt. Dédapám: Koráuyi .Sebaidu® volt az első, körovvo-s volt Nagykállóban. Neki volt a legidősebb fia: Frigyes, a modern magyar belgyógyászat megalapítója. A harmadik generáció. Sándor már kés/ iskolát vett át tőle. Ez az iskola adta a nyilvános tanárok közül Bálint Rezsőt- Rusznyák Istvánt, vitéz. Hajnal Imrét. továbbá ttepeze Gyulát, Benczúr Gyulát. Hetényi Gézát, Fehér Árpádot, vitéz Gönczy Istvánt. A szó nemes értelmében egy orvosi iskola luzödik nevéhez. — Korányi Sándor legtöbbel u kérdéseivel foglalkozott, a vese fiziológiájával és patológiájával. ö vezette be a gyógyászatba a fizikális kémiai eljárásokat. Számos tudományos elismerés mellett több külföldi egyetem, köztük'a lyoni és a breslaui díszdoktorrá avatta, ezek mellett a szegedi egyetemnek is díszdoktora. Jelölték az orvosi Nóbeí-dijra is, csak a háborús és az utána következő évek tudományos izoláltsága akadályozta meg ennek a kitüntetésnek neki Ítélését. — Mint ember: a legszebb példakép Egész életét, á családi életét is feláldozta a tudománynak. —• folytatta alakjának idézését Korányi András Soha nem tett különhséíict fizető és nemfizető heteit között. Egy-cgv érdekes esettel órákat is elfoglalkozott ugyanakkor, amikor például a kormányzó ur és József főherceg orvosa is volt. OrLegújabb 381 BREiTSCÜWMNZ PERZSM wmammT^msxm::^-' mm SEAL mo d « I 1 e N e I tekintse meg Rosmannái Kárász u t c «