Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-31 / 290. szám

Budapesten tárgyalja a szegedi törvényszék a szélhámos Mályásiné bűnügyét rz Igazságügy) Oíwosí Tanács íncgállanilása szerint a szélhámos uriassznnr biin elójogi szemgonfüél knrlálollan beszámítható (A Déímagyarország munkatársától) Emlékezetes, hogy nélrány héttol ezelőtt a szegedi ügyészség dr. Mátyási Zoltánné előkelő származású budapesti úriasszony ellen 80 rendbeli icsalás és más bűncselekmények miatt vádiratot adott ki. Az ismert úriasszony, aki mint vizs gálati fogoly, félév óta a szegedi Gaillagbörtön lakója, az elmúlt években a szélhámosságok sorozatát követte el. Különböző kereskedők bizalmába férkőzött s ilyenmódon többezer pengő értékű ékszert, ruhát és szőrmét csalt. ki. Dr. Mátyási Zoltánné különböző üzelmeit először Budapesten hajtotta végre, azlán saját autóján lerándult a vidéki városokba, így Szegedre is és itt is különböző szélhámosságokat köyetott el. As előkelő szélhámosnőt egyik szegedi útja alkalmával több belvárosi üzlet tulajdonosának a feljelentésére a rendőrség le is tartóztatta, azonban rövidesen szabadlábra helyeztek. Az asszony azonban tovább folytatta bűnös életmódját, míg a nyár folyamán a budapesti rendőrség letartóztatta. Tekintve, hogy dr. Mátyásiné szélhámosságainak nagy fészét Szegeden és a szegedi ügyészség hatáskörébe tartozó városokban követte el, a szélhámosnőt rt szegedi ügyészség fogházába szállították és ügyeit « szegedi ügyészségen egyesitették. Igy került Mátyásiné az ügyészségi fogházból a Csillagba Dr. Mátyási Zoltánné ellen közel féléven keresztül folyt a vizsgálat, míg nemrégiben az ügyészség elkészítette a vádiratát a szélhámosnő ellen és dr. Métyásinét 80 rendbeli csalással vádolta meg. A vádiratnak külön érdekessége, hogy az ügyészség bfínsegádi bűnrészesség miatt vádat emelt az asszony férje, dr. Mátyási Zoltán ellen is. A bűnügyre vonatkozó közel 10 kilogram súlyú iratcsomó nemrégiben került át a törvényszékhez. Mátyási Zoltánné, aki bajai földbirtokos családból származik, fiatal borában tékozló, pazarló életmódot folytatott. Később színésznő is volt, majd férjhez ment. családja azonban különb.? életmódjába nem tudott belenyugodni és ezért többször klinikai kezelés alá is vonattálí. Édesapja kérte beszámíthalatlanságánah megállapítását és ezért a bűnügyi vizsgálat most ebben az irányban is kiterjedt. Dr. Mátyási Zoltánné a vizsgálat ideje alatt a legkü lönbözöbb módon viselkedett. Egyszer beismerte bűnösségét, máskor pedig a legélénkebben ártatlanságát hangoztatta. Az Országos Igazságügyi Orvosi Tanács, ahová az iratokat felterjesztették, megállapította, hogy dr. Mátyási Zoltánné büntetőjogi szempontból korlátoltan beszámítható, magánjogi szempont hót azonban beszámíthatatlan. Az érdekes bűnügyben a szegedi törvényszék Bókay-tanácsa január 13-ra Budapestre tűzte ki rt főtárgyalás megtartását s a tárgyalásra mintegy 100 tanút idézett meg. A buda pesti és .az ország más városaiba tartozó tanúik kihallgatása után a törvényszék a tárgyalást Szegeden folytatja és az ügyben előreláthatólag január utolsó napjaiban hoz majd ítéletet. Beszédes számok Szeged szegénységéről Ezévben 219 OOO ebedadagot adtak ki a népkonyhán — 185.000 tejadag Csökkent a közsegélyesek és a gyorssegélyesek száma 4

BBCMAG7ARORS2M " KEDD, IP jő DECEMBER 31 IWWHW Wl Jll 11 WPTIflir • vannak, már Psak az építésre kell kiírni a pályázatot . A jelenleg rendelkezésre álló péns elég az építkezések megkezdéséhez s ezért rtrra I kéri a város vezetőségét, hogy a minisztériumhon járjon el nsirányban. hogy ne elmek!inika építését tavasszal kezdjék el. A másik ügy. amelyet szóvá kíván tenni, a <okat emlegetett ^ belvízié vezetés kérdése. A tökházi és csorvai gazdák jártak nála. akik elpanaszolták, bogy a teljesen-elkészült csorvai csatornába zuhogva ömlik a pestmegyei viz; addig, míg ezen a részen már ki vannak áava a csatornák, a feljebb lévő területeken a halasi és a szeged—öttömősi sarokban nincs kiépít va a levezető Csatornarendszer. Emiatt a víz szétterül és elönti a földeket, a tanyákat. Ezt a panaszl a gazdák hétfőn küldöttségileg panaszolták e] a polgármesternek. Arra kérték a város vezetőségét, hogy a levezetéshez szükséges másfél kilométer hosszií Csatornát napokon bellit építtesse ki; ezzel a nagyszéksoai tó és a Tisza felé szabad levezetést kapnának a belvizek. A kérésre azt a választ kapták, hogy ennek n CsatoFnának megépítésére nincs fedezet. — Véleményem szerint — mondotta Széchenyi Tstván — ebben a kérdésben uem lehet azt mondani, hogy nincs rá fedezet. Ez a kérdés azt jelenti, hogy termések pusztulnak, emberek tesznek hajléktalanok. 'K kormány 600.000 pengőt utalt ki most a szegedvidékí belvizek levezetésére. Ezt az összeget BaueF Sándor miniszteri biztos osztja szét a szükséglet szerint. Arra kérem a város vezetőségét, hogy vagy a miniszteri biztossal való táfgyalások alapján, vagy rt miniszteri biztos nélkül, de oldja meg napok alatt ezt a súlyos problémát. A felszólalásra dr Tóth Béla helyettes polgármester válaszólt. Az elmeklinika ügyében megteszik a szükséges lépéseket éppúgy, mint a helvízlovezetés ügyéhen. Dr. Tukats Sándor főispán i9 belekapcsolódott & belvízkénlés körül kialakult vitába és többek között a következőket mőndottaí — rA mi szempontunkból a legnagyobb baj as. hogy nem lentről kezdték meg a levezetőnsatornák létesítését. Hanem fent. Pestmegyében. Nem tudóm — s ez nem is tartozik ide —, hogy milyen szempontok vezették a megalkotókat. ennek a csatornarendszernek ilyen kiépítésével. Telefonon azonnal érintkezést keresek majd Bauer Sándor miniszteri ^biztossal s a jövő héten ismét árvízi értekezletet tartunk, ahol megvitatjuk ezeket a problémákat. Ezután a kisgyűlés rátért a tárgysorozatra, snnelc során különböző vállalatbaadási, ingatlanvétel! és építési engedélyügyekben döntött. Röth Dezső tnnábsnök Ismertette a polgármesteri jelentést a földhaszonbér tartozásokról és a házbérhátralékokról. Az előitányzott 1,075.000 pengő föMhaszonhérból 1.018.000 pengő folyt be; a hiány 57.000 pe+jft. A házbér tekintetében 367-173 pengős előirányzott összegből 351.391 pengő folyt be, a hátralék 16.081 pengő. A hátralékok behajlása ügyében megtette a város a szükséges intézkedéseket. A kisgyűlés elfogadta azt a polgármesteri' előterjesztést, amely szerint a HONSz gyálai részen lévő 139 katasztrális holdnyi bérelt földje ügyében a bórletet 1941. október 1-én túl nem hosszabbítja meg a város. Elfogadta a kisgyűlés a bevonultak segélyezésének végrehajtására alakított alkalmi bizottság első ülésének azokat az előterjesztéseit ia. amelyeket vasárnapi számában már rámulatott a Déimagyarorsy.á'r '• Szilvesz prSor csak akkor mulat jó, ha rumot, likőrt, pálinkát, pezsgőt, palackozott bort « Kunsági iMim-es HHörgyaröitn liiirti KfxsuTb Laios siieárut 21 szám (A Déímagyarország munkalársától) A népjóléti ügyosztály most, az év végével statisztikát állított össze a különböző segélyezésekről. Ez a kimutatás azért is érdekes, mert ebből magábapitható, hogy hónapról-hónapra milyen mértékben emelkedett Szegeden a szegénység. A statisztika először a népkonyha-ebédadagok változásaival foglalkozik Jellemző, hogy a népkonyháról étkezők száma éltben az évben jelentősen csökkent 1940. januárjában még 852 ebédadagot adtak ki naponta a népkonyhán, februárban, márciusban és áprilisban is ekörül volt ez a szám. ellenben már májusban egyszerre visszaesett a népkonyhások száma 525-re. A következő hónapokban sem haladta meg soha a tiOO-at, szeptemberben pedig a népkonyháról étkezők száma leapadt 529-re. Éz volt a legalacsonyabb szám a népkonyhán az elmúlt évek során. Most már ismét 600 körül étkeznek a várps népkonyháin. Érdekes az évekre visszanyúló összehasonlítás: 1904-ben még 3000 volt a népkonyhások száma. 1935-ben már 2000. 1930-ban 1800. 1937-ben 1400. 1938-ban 1050, 1939-ben 900 személy étkezett naponta a népkonyhán. Szól a kimutatás arról is, hogy egy-egy évben mennyi ebedadagot szolgáltattak ki a népkonyhán. Horribilis számok adódnak, igy 1934-ben 900.000 adassd adtak ki, ebben az esztendőben pedig 219.000 ebédadagot adtak ki a népkonyhán. Sokan a népkonyhai élelmezést nem veszik igénybe és ezen a cirnen havonta 4 P felvételére Jogosul, tak. Évről-évre az volt a helyzet hogy mindinkább emelkedett azok száma, akik a népkonyhái ebédadagokat megválthatták. Igv 1935-ben 585 személv kapott népkonyhamegváltást, 1936-ban már ezer. 1937-ben 3070, 1938-ban 6316-ra szaporodott fel ez a szám. hogy azután 1939-ben 5648-ra essen vissza és a folyó évben ugyancsak 5000 volt a népkonyhái kosztot megváltó személyek száma. A tejadagokról külön statisztika készült. Ez azonban csak az utóbbi két esztendőről szól 1939-ben 47081 tejadagot szolgáltattak ki, de mái 1910-ben 18ö.7ó8-ra szaporodott fel a tejadagok száina, élénken dokumentálva ennek az áldozatos akciónak a nagy eredményét. A köz.segélyesek képezik a népjóléti ügyosztály admiuisztrációjának egyik nagy hányadát. 1931-ben 10.663 közsegélyes volt Szegeden, de a kővetkező évben a számuk 9115-re csökkent; 1936-ban 9917, 1937-ben már 11.414, 1938-ban 12.871, 1939-ben 17.881 közsegélyese volt a városnak, mig a mostani esztendőben 11.500 a közsegélyesek száma. Ebbe a kategóriába tartoznak a gyorssegélyesek is. Talán örvendetesnek lehet találni, hogy évrőlévre csökken a gyorssegélyesek száma, ámbár hogy a statisztika milyen kedvező, az még nem egészen bizonyosan jelentheti azt is egyúttal, hogy most már kevesebben szorulnak rá a gyors segítésre. Sokkal inkább valószínű, hogy a gyorssegélyek kiadásánál bizonyos szigorítást vezettek be az utóbbi években. 1934 ben ítég 23.317 esetben utaltak ki gyorssegélyt, 1939-ben 32.000, 1936-ban 14.000, 1937-ben 28.000, 1968-ban 13.000, 1939-ben 12.000 esetben adtak gyorssegélyt, mig ezévben ugyancsak 12.000 gyorsscgélyutalványt állított ki a népjóléti hivatal. Ezrek, tízezrek, százezrek . . . ilyen számok váltakoznak a népjóléti statisztikában. Ezek aí numerusok a szegénységet tüntetik fel. Bárha a soronkövetkezö esztendő eltüntethetné, vagy legalább is leapasztaná ezeket a komor számokat... SebestyénJózsef oki. gépészmérnök központi fűtés cs egészségügyi berendezések vállalata. Mindennemű víz-géz-göa javítások szaksáért elvégzését vállalja s összes SZEBELESI ANYAGOK olcsó beszerzési forrása. — SZEGED, RIGÓ-UTCA 30 Telefon: 14-43.