Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-31 / 290. szám

HatsuzunU íT* a hangulatos vidámságot ¥ hangverseny-énekesnője a'Kontinens legszebb slágercivef emeli SZILVESZTERKOR a legjobb jazz- és cigányzene! Tánc vi r r a d a t i ^ 1 a mült évtől A Kendy Marfka, a Fővárosi Vigadó kedvenc Tármik Asztalreridclés telefonon 10—44. sz. alatt Mindenkit Üjevre A kormányzó felmentette gróf Teleki Mihályt, báró Bánffy Dániel az uj földmüvelésügyi miniszter Budapest, december 30. Magyarország kor­mányzója a kővetkező legfelsőbb elhatározást, il­letve kéziratokat bocsátotta ki: „A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére vitéz gróf széki Teleki Mihály m. kir. titkos tanárába, földművelésügyi minisztert ettől az állásától saját kérelmére felmentem és m. kir. földművelésügyi miniszterré báró losonei Bánffy Dániel földbirto­ké*, országgyűlési képviselőt kinevezem. A »ever zettekhez intézett kéziratokat idezárom. Kelt Bu­dapesten, 1910. évi december 30. napján. Horthy sk, gróf Teleki Pál sk.« * „Kedves vitéz gróf Teleki! Sajnálattal teszek eleget kérelmének sem. kir. miniszterelnök elő­terjesztésére önt a földművelésügyi miniszteri ál­lásától felmentem. Ezntkalomból több, mint két éven át kiváló buzgalommal és odaadással teljesí­tett szolgálataiért teljes elismerésemet fejezem hl. Kelt Bndapesten, 1010. évi december 30-án. Hor­thy sk., gróf Teleki Pál sk., „Kedves báró Bánffy! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt m. kir. földművelésügyi mi­niszterre kinevezem. Kelt Budapest, 1010. évi de­cember 30. napján. Horthy sk., gróf Teleki Pál sk.< Báró losonci Bánffy Dániel 1893. szeptember 18-án Nagyenycden született. Középiskoláit a sop­roni ág. ev. főgimnáziumban végezte, majd gaz­dasági főiskolai tanulmányokat végzett Kolozs­várott a m. kir. gazdasági főiskolán. 1914-ben be­vonult és résztvett a világháborúban a második császári és királyi huszárezred kötelékében. 1916. őszén súlyosan megsebesült, ami a tovább! katonai szolgálatra alkalmatlanná tette. Kitünte­tései: koronás érdemkereszt, Sigmim Laudis, kis­ezüst Í! Szülőföldjének, Erdélynek elszakítása ntán a román impérium alatt birtokain gazdálkodott és enrópnszerte ismertté tette nevét különösen az er­dőgazdálkodás és a fakereskedelcm terén. Gazda­sági kérdésekben a rendkívül verzátus, határozott egyéniség. Szilárd jelleme, férfias bátorsága szű­kebb hazájában tiszteltté tette nevét. Foglalko­zott a közügyekkel. Az egyházi közigazgatásban mint az erdélyi egyházkerület gyulafehérvári egy­házmegyéinek gondnoka vett részt. Kinevezések a penzügui és a Kereskedelemiül qi tisztviselői karban Budapest, december 30 A Budapesti Közlöny keddi száma' közli a pénzügyminisztériumi, vala­mint a kereskedelmi ós közlekedésügyi mlniszté Hámi tisztviselői kinevezéseket és előléptetése­ket. A pénzügyminiszter dr Szojka Miklós pénz­ügyi főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott pénzügyi tanácsos, szegedi pénzügyi igazgatóhelyet­test a pénzügyi főtanácsosok VI. fizetési osztályá­ba kínevezte. Veres Béla és Csereklyei Ká­roly szegedi lakosoknak a pénzügyi tanácsosi cf­met és jelleget adományozta. • 1 6sala Imre műszaki főtanácsosi cimmel és jelleggel felruházott műszaki tanácsost a szegedi X. földmérési felügyelőség főnökét műszaki taná esossá a VI. fizetési osztályba kinevezte. Fodor Péter szegedi lakosnak a műszaki fő­tanácsosi cimet és jelieget, Kocsis Mihály sze­gedi lakosnak a főmérnöki cimet és jelleget. Za j­iod Zoltán szegedi segédmérnöknek a mérnöki cimet és jelleget adományozta. Simon József állampénztári főtanácsos, sze­gedi adóhivatali fönökhelyettest állampénztári igazgatóvá a VI fizetési osztályba kinevezte. A vámszaki létszámban Lippai Péter sze­gedi lakost vámszaki főtanácsossá a VI. fizetési osztályba kinevezte. A koreskedclmi és közlekedésügyi miniszter vezetésével meghízott m. kir. iparügyi miniszter Kisfalvi Alajos szegedi postamüszaki taná­csost postamüszaki igazgatóvá. Szegedi László postahivatali igazgatói cimmel és jelleggel felru­házott postafclügvelőt postahivatali igazgatóvá kinevezte. Dr. Mojzes Tihamér szegedi poslata'nácsós­nak a postaiga/gatói cimet és jelleget, dr Cse­py Lajos postntitkárnak a postatnnácsosi cimet és jelleget. Garai Sándor postaellenőrnek a posfnfőellenöri címet és jelleget, Dénes .Tános postamüszaki scgédellenőrnek a postamüszaki el­lenőri cimet é* jelleget adományozta. A in kir. pénzügyminiszter Szlávi k Károly pénziigvi fogalmazót és földadónyilvántartúsi biz­tost jelenlegi állomáshelyén a IX. f. o.-ban pénz­ügyi segódtttkár és fötdadónyilvántartási biztos­í, Mán doki József szegedi lakost jelenlegi ál­lomáshelyén a IX fizetési osztályban pénzügyi se­g*dtitkárrá dr Péter Károlv szegedi pénzügy' fogalmazót telenlnsi áHomáshrtVRB a IX. f. o.-ban pénzügyi scgédlitkárrá kinevezte. Dr. Kovács László III. szegcdi pénzügy­igazgatóságnál szolgálatot teljesítő pénzügyi fo­galmazó gyakornokot a X. fizetési osztályban ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazóvá, dr. Patkó Lajos pénzügyi fogalmazó-gyakornokot a X. fizetési osztályban ideiglenes minőségű pénz­ügyi fogalmazóvá, dr. Szűcs Ervin fogalmazó­gyakornokot a X. fizetési osztályban végleges mi­nőségű pénzügyi fogalmazóvá kinevezte. fóhíer lános beszéde a szélső séges politikai divatok ellen a keresztény magántisztviselők szegedi csoporjának közgyűlésén (A Délmagyarország munlcalársától) A Ke­resztény Magántisztviselők Országos Szövetsé­gének szegedi ősopőlrtja vasárnap délelőtt né­pes tisztújító közgyűlést tartott a Baross­székházban lévő helyiségében. Kalmár Márton elnöki megnyitója Után a különböző jelentése­ket ismertették, majd az új tisztikar megvá­lasztására került a sor. A közgyűlés elnöknek ismét Kalmár Mártont választotta meg, alel­nök Nagypál Sándor, titkár, Bujtó F.rnőné, pénztáros Peer Mária, jegyző Udvarhelyi Pé­ter László lett. A tisztikar megválasztása után Kedvessy György országos ügyvezető alelnök szólalt tél. Ismertette az egyes fsoportok munkáját, majd a munkáskamara felállításának szükségességét hangoztatta. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás utáu Tóbler János a Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségének elnöke tar­tott előadást. Tóbler János előadásában rá­mutatott, hogy az érdekképviseleti szervezetek távoltartják magukat a politikai élet hullám­zásától. Az érdekkéltviseleteknek nincs ls szük­ségük új politikai eszmékre, különösen a mai szélsőséges politikai divatokra, mert mint a többi érdekképviselet, úgy a Keresztény Ma­gántisztviselők Országos Szövetsége is már 39 esztendővel ezelőtt kijelölte azt az útat, ame­lyen haladni kiván. Ez az út pedig a keresz­ténység és a magyarság útja. Tóbler János előadása titán Kalmár Már­ton a megválasztott tisztikar nevében szólalt fel, illetve adott programot Kijelentette, Hogy a jövőben gondot fordítanak a tisztviselők to­vábbképzésére és az errevonatkozó lépéseket már meg is tették. Újévi , gyorsirási és gépirási tanfolyamok nyílnak a MAJOR-szakiskolában. Horváth M.-utca 3. Vakmerő rablótámadás Budapesten i Budapest, december 30. Vakmerő rablótá­madás játszódott le hétfőn délután 4 óra tájban a Hegedűs Sándor-utcában. A Hegedűs Sán­dor-utCa 4. szám alatti ház egyjk udvari iroda­helyiségében van a Stefin. Miklós-féle szállít­mányozási iroda. Délután 4 óra tájban, amikor Stern Miklós egyedül tartózkodott az irodá­ban, megjelent egy 30 év körüli férfi, aki Gé­bers Sándof néven mutatkozott be. Elmondot­ta, hogy három szobára való bútort, akar Sze­gedre küldeni, szeretné tudni, mibe keriil a szállítás és mennyi idő alatt érkezhetnek meg a bútorok Szegedre A beszélgetés közben Gé­bc'rs Stern háta mögé került, kabátja alól ka­lapácsot rántott elő és azzal fejbeverte Stern Miklóst, Szerencsére elvétette az ütést, a kala­pács lecsúszott, úgy. hogy az igazgató még csak eszméletét sem vesztette el az ütéstől. Ki­rohant az üzletből és kiabálni kezdett: — Gyilkos! Gyilkos! A támadó Stern nyomában kiugrott az aj­tón és futni kezdett a Király-utca felé. Ekkor, azonban a járókelők figyelmesek lettek a vér­zöfejü, kiabáló emberre és üldözőbe vették a menekülőt. A Király-utca és a Kürt-utca sar­kán Viola Jenő kárpitosnak sikerült elfognia a rnblötámuáát. \ Hídvám eltörlése (A Dclmagyarofszág munkatársától) 1935­bon határozta el magát, a törvényhatósági, bí­zottság, hogy a közutihid vámját fokozatosan csökkenti. A fokozatos 'csökkentés abban áll, hogy évenkint 10 százalékkal csökkentik a hidvámokat és eddig már hat év alatt, hatvan százalékkal apasztotta a város a hidvámot. Ugy volt most a költségelőirányzat tárgyalá­sa előtt még, hogy 1941. januárjában elmarad a hidvámok Csökkentése, ehhez azonban * közgyűlés nem járult hozzá és janüát, elsejé­től kezdve további 10 százalékkal csökkenti a javadalmi hivatal a hidvámokat. Ez már, a he­tedik csökkentés lesz és az érdekeltek azl szá mii juh. hogy 19lí-ben teljesen eltörlik a hidvá­mokat. Az ujszegediek körében mozgalom is • in­dult, hogy a kijelölt határidőnél, tehát 194-4-nél előbb törölje el a sáros a hidvámakat. A kö­vetkező évben erre még nem ketiilliet sor. mi­vel a városnak minden fillérre szüksége van és nem nélkülözheti a tíz-tizenötezer pengőt sem, ami a hidvámból esetleg befolyik. Foglal­koznak azonban azzal, högy 1942-ben már el­törlik a közúti híd vámját és cz a körülmény némikép maid fellendítheti Újszeged forgalmát is. FERENCJOZSEF keserű vii

Next

/
Oldalképek
Tartalom