Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)
1940-12-31 / 290. szám
HatsuzunU íT* a hangulatos vidámságot ¥ hangverseny-énekesnője a'Kontinens legszebb slágercivef emeli SZILVESZTERKOR a legjobb jazz- és cigányzene! Tánc vi r r a d a t i ^ 1 a mült évtől A Kendy Marfka, a Fővárosi Vigadó kedvenc Tármik Asztalreridclés telefonon 10—44. sz. alatt Mindenkit Üjevre A kormányzó felmentette gróf Teleki Mihályt, báró Bánffy Dániel az uj földmüvelésügyi miniszter Budapest, december 30. Magyarország kormányzója a kővetkező legfelsőbb elhatározást, illetve kéziratokat bocsátotta ki: „A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére vitéz gróf széki Teleki Mihály m. kir. titkos tanárába, földművelésügyi minisztert ettől az állásától saját kérelmére felmentem és m. kir. földművelésügyi miniszterré báró losonei Bánffy Dániel földbirtoké*, országgyűlési képviselőt kinevezem. A »ever zettekhez intézett kéziratokat idezárom. Kelt Budapesten, 1910. évi december 30. napján. Horthy sk, gróf Teleki Pál sk.« * „Kedves vitéz gróf Teleki! Sajnálattal teszek eleget kérelmének sem. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt a földművelésügyi miniszteri állásától felmentem. Ezntkalomból több, mint két éven át kiváló buzgalommal és odaadással teljesített szolgálataiért teljes elismerésemet fejezem hl. Kelt Bndapesten, 1010. évi december 30-án. Horthy sk., gróf Teleki Pál sk., „Kedves báró Bánffy! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt m. kir. földművelésügyi miniszterre kinevezem. Kelt Budapest, 1010. évi december 30. napján. Horthy sk., gróf Teleki Pál sk.< Báró losonci Bánffy Dániel 1893. szeptember 18-án Nagyenycden született. Középiskoláit a soproni ág. ev. főgimnáziumban végezte, majd gazdasági főiskolai tanulmányokat végzett Kolozsvárott a m. kir. gazdasági főiskolán. 1914-ben bevonult és résztvett a világháborúban a második császári és királyi huszárezred kötelékében. 1916. őszén súlyosan megsebesült, ami a tovább! katonai szolgálatra alkalmatlanná tette. Kitüntetései: koronás érdemkereszt, Sigmim Laudis, kisezüst Í! Szülőföldjének, Erdélynek elszakítása ntán a román impérium alatt birtokain gazdálkodott és enrópnszerte ismertté tette nevét különösen az erdőgazdálkodás és a fakereskedelcm terén. Gazdasági kérdésekben a rendkívül verzátus, határozott egyéniség. Szilárd jelleme, férfias bátorsága szűkebb hazájában tiszteltté tette nevét. Foglalkozott a közügyekkel. Az egyházi közigazgatásban mint az erdélyi egyházkerület gyulafehérvári egyházmegyéinek gondnoka vett részt. Kinevezések a penzügui és a Kereskedelemiül qi tisztviselői karban Budapest, december 30 A Budapesti Közlöny keddi száma' közli a pénzügyminisztériumi, valamint a kereskedelmi ós közlekedésügyi mlniszté Hámi tisztviselői kinevezéseket és előléptetéseket. A pénzügyminiszter dr Szojka Miklós pénzügyi főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott pénzügyi tanácsos, szegedi pénzügyi igazgatóhelyettest a pénzügyi főtanácsosok VI. fizetési osztályába kínevezte. Veres Béla és Csereklyei Károly szegedi lakosoknak a pénzügyi tanácsosi cfmet és jelleget adományozta. • 1 6sala Imre műszaki főtanácsosi cimmel és jelleggel felruházott műszaki tanácsost a szegedi X. földmérési felügyelőség főnökét műszaki taná esossá a VI. fizetési osztályba kinevezte. Fodor Péter szegedi lakosnak a műszaki főtanácsosi cimet és jelieget, Kocsis Mihály szegedi lakosnak a főmérnöki cimet és jelleget. Za jiod Zoltán szegedi segédmérnöknek a mérnöki cimet és jelleget adományozta. Simon József állampénztári főtanácsos, szegedi adóhivatali fönökhelyettest állampénztári igazgatóvá a VI fizetési osztályba kinevezte. A vámszaki létszámban Lippai Péter szegedi lakost vámszaki főtanácsossá a VI. fizetési osztályba kinevezte. A koreskedclmi és közlekedésügyi miniszter vezetésével meghízott m. kir. iparügyi miniszter Kisfalvi Alajos szegedi postamüszaki tanácsost postamüszaki igazgatóvá. Szegedi László postahivatali igazgatói cimmel és jelleggel felruházott postafclügvelőt postahivatali igazgatóvá kinevezte. Dr. Mojzes Tihamér szegedi poslata'nácsósnak a postaiga/gatói cimet és jelleget, dr Csepy Lajos postntitkárnak a postatnnácsosi cimet és jelleget. Garai Sándor postaellenőrnek a posfnfőellenöri címet és jelleget, Dénes .Tános postamüszaki scgédellenőrnek a postamüszaki ellenőri cimet é* jelleget adományozta. A in kir. pénzügyminiszter Szlávi k Károly pénziigvi fogalmazót és földadónyilvántartúsi biztost jelenlegi állomáshelyén a IX. f. o.-ban pénzügyi segódtttkár és fötdadónyilvántartási biztosí, Mán doki József szegedi lakost jelenlegi állomáshelyén a IX fizetési osztályban pénzügyi seg*dtitkárrá dr Péter Károlv szegedi pénzügy' fogalmazót telenlnsi áHomáshrtVRB a IX. f. o.-ban pénzügyi scgédlitkárrá kinevezte. Dr. Kovács László III. szegcdi pénzügyigazgatóságnál szolgálatot teljesítő pénzügyi fogalmazó gyakornokot a X. fizetési osztályban ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazóvá, dr. Patkó Lajos pénzügyi fogalmazó-gyakornokot a X. fizetési osztályban ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazóvá, dr. Szűcs Ervin fogalmazógyakornokot a X. fizetési osztályban végleges minőségű pénzügyi fogalmazóvá kinevezte. fóhíer lános beszéde a szélső séges politikai divatok ellen a keresztény magántisztviselők szegedi csoporjának közgyűlésén (A Délmagyarország munlcalársától) A Keresztény Magántisztviselők Országos Szövetségének szegedi ősopőlrtja vasárnap délelőtt népes tisztújító közgyűlést tartott a Barossszékházban lévő helyiségében. Kalmár Márton elnöki megnyitója Után a különböző jelentéseket ismertették, majd az új tisztikar megválasztására került a sor. A közgyűlés elnöknek ismét Kalmár Mártont választotta meg, alelnök Nagypál Sándor, titkár, Bujtó F.rnőné, pénztáros Peer Mária, jegyző Udvarhelyi Péter László lett. A tisztikar megválasztása után Kedvessy György országos ügyvezető alelnök szólalt tél. Ismertette az egyes fsoportok munkáját, majd a munkáskamara felállításának szükségességét hangoztatta. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás utáu Tóbler János a Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségének elnöke tartott előadást. Tóbler János előadásában rámutatott, hogy az érdekképviseleti szervezetek távoltartják magukat a politikai élet hullámzásától. Az érdekkéltviseleteknek nincs ls szükségük új politikai eszmékre, különösen a mai szélsőséges politikai divatokra, mert mint a többi érdekképviselet, úgy a Keresztény Magántisztviselők Országos Szövetsége is már 39 esztendővel ezelőtt kijelölte azt az útat, amelyen haladni kiván. Ez az út pedig a kereszténység és a magyarság útja. Tóbler János előadása titán Kalmár Márton a megválasztott tisztikar nevében szólalt fel, illetve adott programot Kijelentette, Hogy a jövőben gondot fordítanak a tisztviselők továbbképzésére és az errevonatkozó lépéseket már meg is tették. Újévi , gyorsirási és gépirási tanfolyamok nyílnak a MAJOR-szakiskolában. Horváth M.-utca 3. Vakmerő rablótámadás Budapesten i Budapest, december 30. Vakmerő rablótámadás játszódott le hétfőn délután 4 óra tájban a Hegedűs Sándor-utcában. A Hegedűs Sándor-utCa 4. szám alatti ház egyjk udvari irodahelyiségében van a Stefin. Miklós-féle szállítmányozási iroda. Délután 4 óra tájban, amikor Stern Miklós egyedül tartózkodott az irodában, megjelent egy 30 év körüli férfi, aki Gébers Sándof néven mutatkozott be. Elmondotta, hogy három szobára való bútort, akar Szegedre küldeni, szeretné tudni, mibe keriil a szállítás és mennyi idő alatt érkezhetnek meg a bútorok Szegedre A beszélgetés közben Gébc'rs Stern háta mögé került, kabátja alól kalapácsot rántott elő és azzal fejbeverte Stern Miklóst, Szerencsére elvétette az ütést, a kalapács lecsúszott, úgy. hogy az igazgató még csak eszméletét sem vesztette el az ütéstől. Kirohant az üzletből és kiabálni kezdett: — Gyilkos! Gyilkos! A támadó Stern nyomában kiugrott az ajtón és futni kezdett a Király-utca felé. Ekkor, azonban a járókelők figyelmesek lettek a vérzöfejü, kiabáló emberre és üldözőbe vették a menekülőt. A Király-utca és a Kürt-utca sarkán Viola Jenő kárpitosnak sikerült elfognia a rnblötámuáát. \ Hídvám eltörlése (A Dclmagyarofszág munkatársától) 1935bon határozta el magát, a törvényhatósági, bízottság, hogy a közutihid vámját fokozatosan csökkenti. A fokozatos 'csökkentés abban áll, hogy évenkint 10 százalékkal csökkentik a hidvámokat és eddig már hat év alatt, hatvan százalékkal apasztotta a város a hidvámot. Ugy volt most a költségelőirányzat tárgyalása előtt még, hogy 1941. januárjában elmarad a hidvámok Csökkentése, ehhez azonban * közgyűlés nem járult hozzá és janüát, elsejétől kezdve további 10 százalékkal csökkenti a javadalmi hivatal a hidvámokat. Ez már, a hetedik csökkentés lesz és az érdekeltek azl szá mii juh. hogy 19lí-ben teljesen eltörlik a hidvámokat. Az ujszegediek körében mozgalom is • indult, hogy a kijelölt határidőnél, tehát 194-4-nél előbb törölje el a sáros a hidvámakat. A következő évben erre még nem ketiilliet sor. mivel a városnak minden fillérre szüksége van és nem nélkülözheti a tíz-tizenötezer pengőt sem, ami a hidvámból esetleg befolyik. Foglalkoznak azonban azzal, högy 1942-ben már eltörlik a közúti híd vámját és cz a körülmény némikép maid fellendítheti Újszeged forgalmát is. FERENCJOZSEF keserű vii