Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-29 / 289. szám

Vasariuni, 1940. XII. 29. KERESZTtNY POLITIKAI NAPILAP XVI. éffolnatii 209 szám fi jofékoiiyság problémája (B. G.) Az elmúlt éibea a magyar társadalom a (szolidaritásnak nagyszabású teljesítmé nyét mutatta fol, amikor az árvízkárosultak megűegítáeéro gyűjtést kezdett a kormány. Megindaltak a tízezrek és a fillérek, a talentumok és olajos-korsók kincsei, hogy a társadalmi összefogás felépíthesse a rombadőlt hajlékot. liínnek a gyűjtésnek spontán-metieta elért eredményeivel együtt sokáig világító bizonysága marad a magyarság termékeny érzésének. De 31 tána —- mintha kilobbant volna az áldozatkészség lángja e elsorvadt volna az adakozó jóság. Á magyar társadalmat nehéz feladatok oló állította újra a történelmi változás, a ránkszakadó szerencsétlenségek sorozata, — a 'jótékonyság Céljai, feladatai és kötelességei számlán megszaporodtak, - súlyban elmélyültek, jelentőségben kiszélesedtek, do mintha elapadt volna az adakozásra késztető együttérzés s a mentségek keresésében kifáradt volna az a jószáudck, mely eddig buzdítást nem várva, sürgetésre liem szorulva ismerte fel kötelességeit Most itt a tél, minden jóslásnál keményebb hí Heggel s a hótakaró már nemcsak a bérei tetőt. He a völgyeket és kerteket is bofedte. A zsírban és fűtőanyagban szűkölködő élet a megfogyatkozott munka keserveivel is súlyosabbá vált, — most kellene megnyílni szivekuek és erszényeknek, most van alkalom arra, hogy tcfttó váljon a jelszó, cselekedetté a szólam cs kézzelfogható segítséggé a frázis. - S amikor egyre szaporodnak a parancsoló alkalmak, amikor az emberi szív; megkönyörül a didergő madáron, és éhező macskán is, akkor nem apadhat el a jótékonyság készségo és eselek.vése. Halljuk, olvassuk, hogy az inségmunka eendszoa'énot véget kell vetni s meg kell teremteni a szociális münkavégzés rendszerét. Ismerősek ezek a szavak, de távoli a szavak értelme s a kijelentés tartalma. Ki tud arra felelni, hogy miben különbözik a halálra ítélt rendszer az életre hívottól! Akit életkörülményei a hatóság által szervezett munkára ntalnaL rá, annak nem az fontos, hogy inségmünHát végez, vagy szociális munkát, csak az a fontos, Hogy munkához jusson, amikőr ninoe müukája s hogy munkájával meg tudja szeflezni a maga 6b Családja számára a meleget, «z élelmet s az élet folytatásának biztonságát. .Kern siratjuk az eltemetett rendszert és nem köszöntjük kendőt lobogtatva az újat, — rendszereken túl és elméleteken fonen azt szeretnénk, ha munkához jutna mindenki, aki dolgozni tud és dolgozni akar s munkájával hozzájuthatna a legelsőrendübb' életfeltételekhez Hogy azután' inségmunkát végez-e, vagy más rendszer ad számára munkaalkalmat s a mtinkavégzés ellenében kenyeret, és meleget, azt az Inségiiiunkára rászorult szerencsétlenek sem tartják elsőrendűen fonfo^ kérdésnek. Lehet, hogy az adak'özókészséguek elapadáíSt a jótékonysági tevékenységek ellanyhulásával is lehet magyarázni. Kicsit sokat politikálflnk és kicsit keveset teszünk. Vannak sokan — mondotta a minap gróf Teleki Pál —, akik Eso& a szájukkal tartoznak az új szellemhez. .Vannak sokan — variáljuk a miniszterelnöki témái —, akik nem is tudnak másként beszélni, Ssak nemzettestvér ükhöz és cégtársukhoz szólNémet és olasz figyelmeztetés Amerikához Gayda; „Roosevelt különböző ürügyek mögé buiva meg akarja valósítani a beavatkozást" A német légierő ismét megkezdte London bombázását - Messzefcordó ütegek tüze visszafordította a Dünklrchen felé törekvő angol hajókat — Bulgária folytatja semlegességi politikáját Berlin, docember 28. Berlini politikai körökben erélyes figyelmeztetést intéztek Amerika fejé azokkál a liirckkcl kapcsolatban, amelyek szerint Roosevelt elnök meg akarja változtatni az amerikai semlegességi törvényt olyan értelemben, bogy Írország ne essék bele a háborús zónába. Washington ismét megkísérli — hangoztatják Berlinben —, hogy a legkülönfélébb ravaszsággal meg-. kerülje az amerikai törvényhozás, másrészről pedig a nemzetközi jog által előirt megkötötts gcket. Hangoztatják, hogy a repül gépszáll tásokk»l Amerika megsértette a semlegességet és a nemzetközi jogot. A berlini figyelmeztetés köziig bogy az amerikai hajók /háborús cselekedetű A teszik ki magukat-., ha megjelennek a veszélyes vizeken. xi USA olaszországi iiduuhovcc Rómába repül Washington, december 28. A Reuter-iroda jelenti: Phillips, az Egyesült-Államok olaszországi nagykövete szombaton kijelentette, hogy kedden a Clipper repülőgépen Lisszabonon át Rómába elázik. (MTI) " .. (iaijűa nz őnrcrikői pro&lcmőró! Róma, december 28. Továbbra ia az amerikai probléma áll az olasz sajtó érdeklődésének előterében- Gayda vezércikkében, amelynek címe „Az amerikai probléma", azt írja, hogy Amerikában a vita az elszigetelődés! politika hívei és a beavatkozást akarók között mindjobban erősödik. Gayda szerint igen kevés azoknak a politikusoknak a szúrna, akik nyíltan be akarnak avatkozni, igen sokan vannak azonban, akik különböző ürügyek mögé bújva, olyan segítséget akarnak nyújtani Angliának, amely bc nem vallolt, de mégis reális beavatkozást jelent Anglia oldalán. — Ma már nem arról van szó — írja —, hogy a „Fizess és vidd" elve alapján adjanak-e több segítséget Angliának, hanem arról, hogy például az amerikai kikötőkbe menekült olasz ós német hajókat adják át Angliának, vagy pedig arról, hogy amerikai hajókaravánok, amelyeket amerikai hadihajók kísérnek, vigyenek írországi kikötőkbe segítséget Anglia szamára. ' Erre a kérdésre Gayda azt írja, hogy az Egyesült-Államok bármilyen kezdeményezése a semlegesség ellen irányul. Természetes tehát, hogy az Egyesült-Államok inlervenciánistdi abban a: cselben, ha as előbb említett módon adnak segítséget Angliának, a tengelyhatalmakkal találják magukul szemben. A Teleg/apho-ban 'Anaaldo megállapítja, bogy Bráuchitsch kijelentései a legnagyobb feltűnést az Egyesült-Államokban keltettek, ahol már biztosra kezdték Tenni, hogy Németország lemondott a partraszállásról ós elegendő lesz Angliának az amerikai segítség. — Az a bizalom, amely szövetségesünk előkészületei iránt eltölt bennünket — írja —, egyáltalában nem jelenti azonban azt. bogy ml a háború megoldását a németektől várjuk, illetve attól, bogy a német hadvezetőség egy bizonyos órában milyen erős ülést mér az angol szigetekre. Előbb, vagy utóbb német gyalogéig tép az angol szigetekre. A mi feladatunk a Földközi-tengeren cs 'Afrikában van. Ez a feladat igen súlyős és teljesítése semmivel sem nehezedik kevésbbé Olaszország vállaira, mint a németekén az angol partraszállás. (MTI) nak, ám megelégednek azzal, ha a nemzettestvér és néptárs nekik tapsol, őket éljenzi ée szavazatukat nekik ígéri, de annak a kérdésnek súlyát már nem veszik magukra, hogy a néptársnak van-e mivel begyújtania a konyhában, ha Tolna mit főzni s ha van mit főzni, be tud-e gyújtani! Csupa politikai beszéd, csupü. agitációs szónoklat, csupa készülődés, nekirugaszkodás, indulásra jeladás, csupa szervezkedő propaganda, Z-supa olyan szó és olyan cselekvés, ami egyetlen karéj kenyeret sem ad senkinek s egyetlen hasábfával ttem enyhíti a szegénységet és didergést. Ha szavakkal fűteni lehetne, ha frázisokat tömególelmezésre fel lőhetne használni, akkor nem volna már régen feladata a közjotékouyságnak s a szociális közigazgatásnak. Ezek a kártékony szavak ezek a gyújtogató és ijesztő szólamok azonban csak arra alkalmasak, hogy félelmet és megriadást keltve, még azt a csöpp adakozó hajlandóságot is kiirtsák, ami mégis megmozdul a szívekben, ha felzokog valahol a szógénység- Kom a feunhéjázó gőggel telített propaganda hangossága, bauem a keresztény alázat indíthatja csak cl igazi útjára a pénzt. Akik új világot hirdetnek, azok előbb lélekbon újuljanak meg maguk^s akik másoktól követelik az áldozatok nagyságát, azok járjanak elől, ba mással nem tudnak, fillérjeikkel ós íányérlévesükkel. Ma mindenkinek jónak kell leuüi, a mai sors ezerszer annyi jóságot követel mindenkitől, mint amennyi eddig egy élet számára clcg volt. A szociális program a szív jósa gával kezdődik, magyarnak lenni ma annyit is jelent, hogy könnyíteni kötelességünk minden magyar életen