Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-25 / 287. szám

KÖZGAZDASÁG H s%á%éves Kereskedelmi Bank a% országos gazdasági élei szotgátaéában József nádor, Széchenyi István és Kossuth halas álltak a% első magyat bank bölcsőjénél Magyas* a§*§3Eéfeek ikíusísb kivitelfess I SS Bitté János Un siabésáp (JlR ÖroSílin-tt. 8. aá Bit tó János magyar dalestje: február O-én. Bittó János, a népszerű dalénekes, aki december 15-én sikerrel képviselte Szegedet Budapestén a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezett hangversenyen, nyolcadik önálló magyar dalestjét február 9-én rendezi a Tisza-szálló nagytermében. A minden évben társadalmi eseményként várt magyar est iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Harmónia hangvcrseii ijich Január 11. Harmónia 111. mesterbérlet WlLOBlUEH-warteti BEETfiÜVBN-ÉST. —OQO-— k VÁROSI SÍSINHAZ HETI MŰSORASzerda délután 3 óra: Feleség. (Színmű. Mérsékelt helyárak.) Szerda délután 6 óra: Sárgarigófészek. (Rendes esti hely árak.) Szerda este 9 óra: Sárgarigófészek. Csütörtök délutáD 3 óra: Tokaji aszú. (Mérsékelt helyárak,) Csütörtök délután 6 óra: Sárgarigófészek. Rendes esti helyárak.) Csütörtök este 9 óra: Sárgarigófészek, Péntek este: Sárgarigófészek. (Premierbérlet 11) Szombat délután: Selmeci bál. (Rádióközvetiiés a szinházbói.l A SZÍNHÁZI IRODA HÍREI: Karácsony két ünnepének műsora az idei szezon legnagyobb sikereit • és legkitűnőbb darabjait egyesíti magában. Az igazgatóság gondoskodott arról, hogy karácsony folyamán mindenkinek alkalma legyem megtekinteni az utóbbi évek legsikeresebb darabjait. Mind a két nap háromhárom előadást tart a színház. Karácsonykor Feleség — Tokaji aszu — Sár-, garigófészek. Karácsony első napján, szerdán délután 3 órakor a Vojnich-dij nyertes /Feleség?, kerül színre mérsékelt helyárakkal. Délután. 6 órakor és este 3 órakor a nagysikerű »Sárgari|gófészek« kerül színre az operettegyüttes elsőrendű tagjainak felléptével. A 6 és 9 órai előadás rendes esti helyárakkal megy. Karácsonykor Feleség — Tokaji aszu — Sárgarigófészek. Karácsony másnapján, csütörtökön délután 3 órakor a /Tokaji aszu« kerül szinre mérsékelt helyárakkal huszonnegyedszer az idei szezonbari. Délután 6 és este 9 órakor ismét a /Sárgarigófészek® cimü Erdélyi-operett szerepel a játékrenden, rendes esti helyárakkai. Karácsonykor Feleség — Tokaji aszu — Sárgarigófészek. A kitűnő >;Sárgarigófészek® karácsony utáni pénteken este háromnegyed 8 órakor kerül premierbérletben szinre. (Premierbérlet: 11.) Szombaton délután rádióközvefifés a színház,hót: Selmeei hál. FILM Tokait aszu (A Belvárosi Mozi bemutatója) Az elmúlt és az idei sziolszezou szériasikert élért operettje, a Tokaji aszu, miat sok más színdarab; filmre került. A filmben majdnem teljes egészében felvonul a darab színpadi szereplőgárdája; a magyar színjátszás nagyasszonya Fedők bari, a kitűnő Bordy Beila, az 'előkelő megjelenésű Fálóczy László, a magyar film vámpja. Erdélyi Miéi, a humor nagy mestere Bilicsi Tivadarnak és a többiek. Bánky Viktor rendező szorosan ragaszkodott a színdarab cselekményéhez* mégis teljesen kihasználta a filmadta lehetőségeket A Tokaji aszu filmváltozata Szegedén kerül élsőiziben bemutatásra. Nem csalóinak, ha megjósoljuk, hógy itt is él fogja érni a színpadon elért szériasikert. Szilveszter éjszakáján hátat fordít az ó-cszlendő és 1911-et írunk a naptárban. Az újév meghozza az első magyar bank alapításának századik születésnapját, löii október 14-én irta alá. V. Ferdinánd király a Resti Magyar Kereskedelmi Bank Privilégium okiratát s a szaoadaiumlevél azt jelentette, hogy a nemzet hiteiélete az eddigi mostoha és szomorú sorsból egészségesebb, biztatóbb jövő elé nézhet. Sajnálatosan kétségbeejtő állapotok uralkodtak ezen a téren országszerte az ezernyolcszázas évek elején. Kereskedelem, ipar, mezőgazdaság, ha hiteire szorult, egyaránt ki volt szolgáltatva a külföldi bankárok kényekedvének. Széchenyi István gróf kiáltotta oda elsőnek a nemzet fülébe, hogy hitel nélkül nincs boldogulás a hazában és pesti kereskedők voltak, akik 1839-ban elhatározlak, hogy megteremtik a bankot, mely hivatásszerűen seiteni fog az áldatlan viszonyokon. Ezek a pesti ereskedők azonban nemcsak Pest-Buda gazda sági és pénzügyi életének megjavítására gondoltak, hanem az egész ország szolgálatába akarták állitani bankjukat. Igazolja ezt a tény, hogy amikor az első részvényaláirási iveket kibocsátották, az alapítandó intézet neve Első Magyar Kereskedési Bank volt. Pest akkoriban már magához ragadta gazdasági téren a vezetőszerepet, de a pesti kereskedők tudták, hogy a fővárost nem szabad kikapcsolni a vidéki gazdasági életből; ellenkezőleg: a magyar hitelélet megteremtésével még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat PestBuda és az egész ország kereskedő- és ipárostársadalma között. Mire 11 esztendős vajulás után a bankalapítás megtörténhetett, az intézet neve megváltozott, de a cél ugyanaz maradt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az egész országé lett. Történelmi nevek szerepelnek az első magyar: bank alapitói között. József nádor meleghangú pártolólevél kíséretében gerjesztette fel a kérvényt és az alapszabályokat a bécsi udvari kancelláriához és az első részvényjegyző volt. Széchenyi Istvánt is a legelső részvényesek sorában találjuk, s tevékeny szerepet játszott a bank belső életében. A régi jegyzőkönyvek megemlítik, hogy egy izbeu a szavazatokat gyűjtötte össze az igazgatóság ülésén. A legnagyobb magyar bekapcsolta a bankot a hazai iparosítás nagy munkájába és mindjárt az üzletműködés elején kölcsönt folyósittatött a Pesti Hengermalomnak. Kossuth Lajos a Gyáralapító Részvénytársaság javára folytat tárgyalásokat a bankkal, s az eredmény nem marad el; a társaságnak lapot nyitnak az intézet főkönyvében. Néhány évvel később Kossuth már pénzügyminiszter és szerződést köt a bankkal a Kossnth-bankók kibocsátására (1849). Jegy-kibocsátó intézet lesz a bank, történelmi szerephez jut, de soha, egy pillanatra sem feledkezik meg eredeti hivatásáról: az ország kereskedőinek és iparosainak megsegítéséről, üzletműködéseinek legelső országos jelentőségű lépése az, amikor 1844 augusztusában 50 ezer forint előleget nyújt a Központi Vasúttársaságnak. Két évvel később már üzembehelyezték az első magyarországi közforgalmú gőzüzemű vasutat, JPest és Yáe között, 33 és fél kilométeres szakaszon. Tizenhét évvel később történt ez StephenSon legelső angliai fővasutjának elindítása ntán s tizennégy esztendővel azután, hogy az első gőzhajó leúszott a Dunán Bécsből Pestre. A Kereskedelmi Bank nem habozott a hatalmas hitel megszavazásával, mikor a vasútról volt szó, mert tudta, hogy a hazai közlekedés megteremtése nélkül nihes Igazi munka, nem lehet nagyobb darab kenyér aa országban. Ezt a tudatot, ezt a hitét megőrizte üzletműködése későbbi évtizedeiben is. Á vidéki vasúthálózat kiépítése, a helyiérdekű vasutak országos vérkeringésének megteremtése elválaszthatatlan a/ intézet nevétől. A vasútépítő, illetve a vasútépítő társaságok pénzügyi kiszólgálása a százéves fennállása küszöbén álló Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik legjelentősebb nemzetgazdasági tevékenysége. Az ország legelhagyóttabb az az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági gócpontoktól távoléső vidékei kapcsolódhattad, igy be szervesen a fejlődésbe s a vasutak kiépülésé után a mostoha Országrészek lakfissága virágzóbb kftriilménveJ.- kóré intett. AZ ezernyoleszázhalvanas éVek második felében a bank már vidéken is állandó összeköttetéseket keres, hogy üzletműködése közvetlenebb kapcsolatba kerülhessen az ország gazdasági életével. Az első ilyen kapcsolatot az Első bánáti kereskedelmi és iparbankkal teremti meg. Hasonló összeköttetései azóta állandóan fejlődtek, s fejlődnek ma is. Száz esztendő alatt mindig szem előtt tartotta az alapítók célkitűzéseit, s ugyanakkor hűségesen alkalmazkodott a változó idők korszerű feladataihoz. A jubiláris évben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank összegyűjti immár történelmi múltjának érdekes emlékeit, s egy bankmuzeum keretében mutatja be a közönségnek. A bankmuzeum nyitva lesz az intézet üzletfelei, barátai előtt, s nem kétséges, hogy az egész ország érdeklődésére tarthat szamot. Ugy tudjuk, a bankmuzeum anyaga felöleli az intézet vidéki kapcsolatainak régi és ujabb dokumentumait is. De a százéves bank eleven dokumentumait ott látjuk az egész országban, füstölgő gyárak, dübörgő vasutak, virágzó ipári, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalatok, az egész országot, már a Felvidék és Erdély viszszatért részeit is behálózó, érdekkörébe tartozó vidéki pénzintézetek, melyeknek száma a megnagyobbodott Magyarország területén 4 vidéki fiók, 24 leányintézet és utóbbiaknak 12 fiókja, hirdetik, hogy ez a születésnap az egész magyar gazdasági és pénzügyi élet ünnepe. 1927-ben alakult meg Szegeden « Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókja, mely mindenkor az alapítók célkitűzéseit tartva szem előtt, állott és áll a hitelkereső közönség rendelkezésére. A Közraktár és Malomipari rt., valamint a Tiszamalom rt. szegedi vállalatoknak az ősz folyamán történt érdekkörébe vonása által a bank a jövő ben — a. hiteligények kielégítésén tulmenőleg — a város és környéke mezőgazdasági érdekeit is fokozottabb mértékben szolgálja. A szegedi fiók II u d i József m. kir. kormányfőtanácsos vezetése alatt lendületes feilődést mutat. S SZÍNHÁZ SZENZÁCIÓS KARÍG^yT MŰSORA KARÁCSONY ELSŐ NAPJÁN: Délután 3 órakor mérsékelt hely árakkal: Feleség VILÁGSIKER! Vígjáték. — Délután 6 és este 9 órakor: Erdélyi Mihály legnagyobb operett slágere; Sárgarigó feszek Részletre KÉSZ BÚTOROK, elsőrendű kivitelben sima tele hálószoba 300 P-től, finom külföldi diói* 500 P-től, külföldi szép diófa kombinált szólta 300 P-től, konyhaberendezés 100 P-től. KAKUSZI mUasztalos KOSSUTH LAJOS SUGÁRUT 5 SZ ALATT. KARÁCSONY MÁSODIK NAPJÁN: Délután 3 órakor mérsékelt helyárakkaí Az idény legnagyobb sikere. TOKAJI ASZU J perelt. — Délutáu 6 ós este 9 órakoi Erdélyi Mihály legnagyobb operett sláger* Sárgarigó fészek *