Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)

1940-12-01 / 274. szám

Yasőriuip, 1940. XII. i. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. cvfoluam 274. szám A szegedi föld IKeiu politikai, mégcsak nem is nemzetpolitikai vonatkozásban gondolunk most a szegedi földre. nem mint a legnemesebb törekvések kiinduló állomását s országépitő mozgalmak talaját idézzük most a szegedi földet. A szegedi földről most, mint telekkönyvi jószágtestről,' magánjogi tulajdonról szólunk, dc'amikor kiejtjük cs leírjuk azt, bogy szegedi föld. ebben a kél szóban zengeni kezd a mult és a jövő s minden cnilék. mely ie1 künket béleayökerczlétte; tss ha az élük el akarnak adui ezt a löldet, a halottak vissíatar'anák. Nem szeretnénk újra feleleveníteni azt a vitát, mely nem minden keserűség nélkül szakadt meg a nyáron. A város tartozik a gázgyárnak — nem, mint a legjobb szándékkal, akkor emlegették: az egyetemi építkezésekből kifolyóan, hanem költségvetési egyensúlya fenntartásához szükséges, pillanatnyi pénzzavarokból kisegilő kölcsönök lejében. \ város becsületes adós s kötelezettségeiért helyt akar állni — soha senki más álláspontot nem foglalt el s a városnak sem ajánlott. A város vezetősége — miután egy kibontakozási lenézel azért hiúsult meg, mert a belügyminisztériumban másfél évig nem intézték el a gázgyár és a törvényhatóság megállapodását tartalmazó közgyűlési határozatot — már elszánta magái arra is. hogv a városi földek egy részének áruba bocsátásával szerzi meg azt a pénzt, amivel — éppenséggel nem hasznos beruházások fejében — a gázgyárnak tartozik. A polgármester előterjesztésére a közgyűlés I hozott i- elvi határozatot arról, hogy minte v y 8—DfHi li o 1 d főidet hajlandó eladni, ha a befolyó vételár elegendő lesz a gázgyárral szemben esedts ©ssé vált másfélmillió pengő törlesztésere. Az eddigi vizsgálódások azonban azzal az ercibré nyel zárhatók hí; hogy nem nyolcszáz, Vi.gy kilencszáz, nanem mintegy barin ad félezer hold földet kellene eladni ahhoz, hogv a város a gázgyárral szemben fennálló tartozását ielc összegéten készpénzzel tudja kifizetni. A meghozolI közgyűlési határozat nem ad módot a város hatóságának arra. hogy a vételi ajánlatokat elfogadja s harsgadfélezer hold föld elidegenítését olv közgyűlési határozat alapján bujtsa végre, mély legfeljebb 8—900 hold föld értékesítésére adott elvi hozzájárulást. Jól tudjuk, bogy két álláspont áll egymással szemben s mindkét állásponl egyformán tiszteletre méltó. A két állásponl között az a különbség, hogy egvik a haszonbérlők oldaláról, a másik a városi közület oldaláról tekinti ezt a kérdést. Az igaz, hogy minél több haszonbérlőt kell lulajdonhóá Juttatnunk, minél inkább kell emelnünk életszínvonalukat, igaz az is. hogv minél 'hatásosabban kell azon fáradoznunk, hogy önálló és életképes exisztcnciúk vegvék körül ezt az elszegényedésre ítélt várost, Bc az is jogosult kívánság, hogy ne a közületek ingatlanát vegyék elsősorban igénybe s amig —"például — a városra - ráterpeszkedik a Pallavicini- liitbizomány, amig Csongrádmegye területéből több esik a nagybirtokra,1 mint a kisbirtokokra, addig a helyes sorrend talán nem a városi birtok igénybevételével nyitná meg az igényjogosultak földhöz juttatásai. Á városi ingatlan mindannyiunk ingatlana, ma százregyvenezer lélek tulajdona, örök célja van és örök rendeltetése s addig lesz csak meg-; háborítatlanul és végérvényesen a szegedi haszonbérlőké, amig a — városé. Sokkal jelentősebb és sokkal emelkedettebb szociális programot tud hordozni és kielégíteni a városi ingatlan, amig a város tulajdonában van s ha egyszer a város vállalni tudná azokat a kötelességeket, melyek a haszonbérlők irányában várnak "rá s ha egyszer a város el tudná magát szánni arra. hogy örökhaszonbérletekké alakítja át a haszonbérleteket, akkor egyesítené a haszonbérlők számára mindazokat az előnyöket, melyeket a magántulajdon gazdasági biztonsága s a közületi tulajdon szociális elöiívei együttesen nyújthatnak. rA" város vezetőségét merőben uj helyzet elé állit ja a felajánlott vételáraknak relatív alacsmiy-j sága s ami ennek következménye: hogy háromszor annyi földtől kellene megválni, mint amennyinek értékesítése az esedékes kötelezettség törlesztésére a felajánlás idején elegendőnek látszott. Ez most a város legnagyobb problémája és legsúlyosabb feladata — nem telicl más kívánságunk. csak ::/. hogv jusson annyi törődés, munka, gond és hozzáértés címek a kérdésnek,mint amennyi a r.robléma súlyával s a megoldás. "ssehézséeeo-sl feléi. Ujabb fontos diplomáciai eseményeit színhelye lesz Berlin l aval francia helyettes miniszterelnöK. valamint jugoszláv és bolgár noliühusoh látogatását várja a nemet fífvaros flórom liüdoszfály öriitc Bukarest iiyu£*mn át CoUrcanu és társai temetése napján Bukarest, november 30. Aritosctcu mindent megtesz, bogy ;t rendet biztosítsa. Utasítására vidékről három hadosztály katonásig érkezett a fővárosba és megszállta a fővárost, valamint annak egész környékét. A hadosztályok különleges védelmi osztagokkal vannak megerősítve. Hir szerint a Romániában állomásozó német tunesapatokból is erős egységek érkeztek a fővárosba, azt azonban határozottan cáfolják, hogy az országba ujabb német csapatok érkeztek volná. A vidéki városokban végrehajtott /bosszúállás* Ploestiben cs környékén volt a legborzalmasabb. Ttt mintegy kétszáz zsidót és számos baloldali érzelmű egyént végeztek ki. Horia Sima, a légionisták vezetője szemelv csen utazott le Ploestibc, hozr tekintélyével némi rendet teremtsen. Antonescu tábornok drasztikus' intézkedéseke* hozott, azonban ugy látszik, t ebe tel len a kiveszőkkel szemben. Több vasgárdistát' letartóztattak. Bukarest egyik elővárosában, a bclui lonietőfolyt le pénteken Madgearu cs Jorga temetése. \ behji kápolnában a temetési szertartáson igen sók volt román politikus jelent meg és ott volt a román tudományos akadémia számos tagja is, akik Jorga búcsúztatására jelentek nieg. Madgearu temetésénél Maniu Gyula mondott rövid búcsúbeszédet. Maiiiu erős kísérettel érkezett a temetőbe. Beszédében a volt nemzeti parasztpárt nevében búcsúztatta Madgrarut. A két koporsó lezárása előtt a hozzátartozók és a szűkebb baráti kör tagjai megtekintették a bolttesteket. Mindk ttőnek a fejéu jól láthatók a lövések uvouial. Conremtu íemefese Bukarest, november 30. CodreanunaH és IS agyonlőtt társának a holttestét a román főváros Ilié Gorgau-temploraában ravatalozták fel és innen kísérték szombatön délelőtt utolsó útjára. A gyászszertartás napján egész Romániában szünetellek a szinházi előadások, ezenkívül zenelilalmat rendellek el ós a szórakozóhelyek is zárva tartottulc, Szombaton már a kora reggeli órákban zöldinges légionárius díszalakulatok vonultak fel a templom elé, amelynek bejárata előtt Mihály arkangyal ikonja volt kitéve- A ten}plom közepén zöld színnel bevont ravatalon nyugszik Codreanu koporsója. Mellette két sorban ravatalozták fel 13 társának a holttestét. A koporsók".körül a gyászoló családtagok helyezkedtek el. A gyászszertartásra megjelent 'Antöncscü államvezető zöld ingben; Horia Sima helyettes miniszterelnök, valamint a román kormányvalamennyi tagja. Megjelentek a hadsereg cs az állam magasrangú tisztjei és tisztviselői ís. Nemet részről résztvett a gyászszertartáson Balduf, von Schirach birodalmi vezető és'helytartó, aki Hitler vezér és kancellár koszorúját helyezte a ravatalokra. Bohle körzetvezető a nemzeti szocialista párt nevében vett részt a temetésen és Hess Rudolfnak, a Führer helyettesének koszorúját helyezte Codreanu koporsójára. Olasz 'részről megjeleni a bukaresti olasz követ, aki a TJuée nevében helyezett koszorúi a ravatalra. 'A spanyol követ szintén megkoszóiTizta a ravatalukat. Az előkelőségek jelenlétében fényes- papi segédlettel celebrált gyászszertartás után a gyászmeuet a városon át elindult u Zöld Ház felé. Itt a szónokok mondották el beszédeiketCáfofjdh a hadsereg cs a légionáriuson összetűzései Bukarest,.november 30. Az angol és amerikai' sajtóban a romániai helyzetről luegjelenl hírek, amelyek szerint a hadsereg és a légionáriusok közölt összeütközésekre is sor került, nem felélnek meg a lényeknek. A feszültség enyhült. Codreanu. és társainuk temetési ünnepségei teljes rendben és nyugatomban folytak le. A inaíuar-jugosztov liszónu Newyork, november 30. A Reuter-iroda, jelenti: A Newyork Times belgrádi jelentése szerint a magyar-jugoszláv barátság ügye jó úton halad előre, amit a jugoszláv politikusok budapesti látogatása nagyban előmozdított-' A cikk hangsúlyozza, bogy a magyar-jugoszláv' viszony egyre barátságosabbá válik és ennek küíőuös jelentősége van Mugyaro'rázáguak e tengelyhatalmakhoz való csatlakozása miatt UiaDD fontos űipiontáciai escmcniicfc Berlinben Berlin, november 30. A Német Távirati Iroda jelenti: Berlini politikai körök valószínűnek tartják, hogy a birodalom fővárosa a jövő bet folyamán ismét fontos diplomáciai események színhelye lesz. Előreláthatólag <a -jövő hét közepén kerül sor Laval helyettes francia miniszterelnök németországi látogatására. Bár illetékes német helyén hangsulvozzák, hogy egy előre nincsr szó Laval "érkezéséről. politikai körökben azonban mégis ugy ludják, hogy Abetz párisi német nagykövet és Brinon. a Vichyi kormány, párisi nagykövete Laval jövőbeli berlini utjának előkészítése céljából I járt a napokban Berlinben. Laval közeli berlini ] útjáról egyébként Petáin tábornagy is megende ' kézett legutóbbi beszédében. Hire " iar továbbá. hogy egy jugoszláv politikai személyiség rövid"* sen Németországba utazik, illetékes német hely , czZel kapcsolatban kijelentenék, hogy a küszöböl} álló jugoszláv látogatásról nincs tudomásuk, de éppiíjgy "em tartják tehetetlennek, bogy a kö zeljpvöben bolgár államférfink ís ellátogatnak Berlinbe,-bár egyelőre a bolgár látogatásról sincs tudomásuk. iveméi ripiHötóiiiedás London es SoüUiíHiiiioii eltén London, november 30. \ MeuLr-ircda. íelvr'1 A szombatra virradó' éjszak < Na'-" brlta'únia *1-