Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-14 / 259. szám

Széles költségvetési vita várható a törvényhatósági közgyűlésen 'fA Délmagyarország munJcatársátóT) A vá­rgs 194L évi költségelőirányzatát még a mult hónap yégén összeállította a számvevőség és sokszorosítás céljából nyomdába adta. A "nyomdában — értesülésünk szerint — javában dolgoznak a munkán és előreláthatólag novem­ber harmadik hetére készülnek el. Ezután ki­osztják a költségelőirányzatot a törvényható­sági bizottsági tagoknak ós a pénzügyi bizott­ság kezdi meg a költségvetés letárgyalását. rA közgyűlés elé alighanem Csak decemberben kerül a költségelőirányzat. Széleskörű vitára lehet számítani esalkalommal, mivel már két esztendeje nem volt nagyobb költségvetési vita a közgyűlésen. Tavaly ugyanis csupán néhá­nyan szólaltak fel a vita során, két évvel ez­előtt pedig — mint emlékezetes — egyhangú­lag, minden hozzászólás nélkül fogadta el a törvényhatósági bizottság a költségvetési Az idén már készülnek a közgyűlési pártok köré­ben a költségelőirányzat tárgyalására és szá­mos felszólalás lesz. A pótadó — a jelek sze­rint — nem lesz magasabb az ideinél, már a számvevőség is erre való tekintettel állította össze a város jövőévi előirányzatéi Érdekes adatok és tanulságok Bonczos kormánybiztos árvízvédelmi beszámolóiában (A Délmagyarorszfig munkatársától) Néhány nappal ezelőtt a kormányzat megszüntette az ár­vizkormáDybiztosságot. Bonczos Miklós árviz­kormánybizlost az erdélyi menekültek ügyének irányításával bizta meg a kormány, munkatársai­nak nagyrészét pedig Spanyolország hivta meg, bogy az oltani árvizproblémákat a magyarországi szervezethez és munkarendhez hasonló módon old­ja meg. Ez a meghívás elismerése annak, hogy a magyar árvízvédelmi kormánybiztosság kitűnően yégezte dolgát: előre nem látott körülmények, az adott háborús helyzet s az ezzel kapcsolatos más­irányu munkásságok azonban akadályai voltak annak, bogy minden probléma megoldást nyerjen, hogy a most bekövetkezett ujabb árvizveszedel­mek és a várható ujabb csapások clbárithatók le­gyenek. J%* 1940- évi ávvi* tanulsága Bonczos Miklósnak és munkatársainak mun­kásságáról szóló beszámoló most hagyta el a saj­tót A beszámoló hü kópét adja annak, a katasztró­fának, amely tavasz óta sújtja a magyar termőföl­deket, rombadönti a házakat, de egyben megmutat­ja azt a munkát is, amely gátat vetett a pusztító árviz elé, amely helyrehozta a mérhetetlen káro­kat és segíteni igyekezett, segíteni tudott olt, ahol szükség volt a segitö kézre. •Minden olyan nagy csapás, amellyel megbirkó­zik az ember, tanulságokkal jár« — irja Bonczos Miklós árvízvédelmi országos kormánybiztos a munkásságáról szóló beszámolóban. Ilyen ta­nulságokat hozott nagy kártevései mellett az 1910. cvi árviz. Az clháritás, a védekezés és a felépítés, a jóvátétel munkája azért lehetett eredményes, mert a nagy baj lezudulása idején, szinte azzal egyidöben felébredt a nemzet együvétartozásának szelleme olyan szociális erővel és olyan frisseség­gel, amclv, nyugodtan mondhatjuk, majdnem clcrlc a haj nagyságát és a baj kegyetlen gyorsaságát. Ebből meg keli látni: ennek a nemzetnek szive fiatal, a lelke tiszta és a társadalmi közszellcmc méltányos és jó. Azokon az apró eredményeken tul, amelyeket az emberi akarat, az emberi erő gyarló módon ilt-olt építgetve fel tud mutatni, cz a nagy nemzeti sajátság, társadalmi adottság volt megnyugtató, erőt adó tapasztalata és tanulsága az 1910 cs árviznek . . . Hz első »Viziiársulal« A beszámoló végigvezet ncmcsak a most befe­jezett munkán, hanem rendkivül érdekes történel­mi visszapillantást is nyújt a magyarországi ár­vízvédelemre vonatkozóan. A kezdeti állapotban a vizzcl veszélyeztetett területeken letelepült lakos­BELVÁROSI MOZI Csütörtök, péntek MESEBELI HERCEG Kedélyes bécsi történet. Főszereplők. " L1L1AN HARVEY VIKTÓRIA de SICA Előadások hétköznap 5, 7. 9 SZOMBATTÓL A LEGÚJABB MAGYAR FILM: A gorodi fogoly ság rendszertelenül és hozzáértés nélkül védeko­zett az árviz ellen. Ez a rendszertelenség a későbbi idők folyamán is megmaradt és csak a mult század elején gondol­tak arra, hogy állandó szerv, szakértő társulat lé­tesítésével oldják meg az egyre ismétlődő árvizi kérdéseket. Ekkor alakult meg Magyarországon az első »Vizitársulat*. Ma már 118 árvizvcdclmi társulat működik Magyarország területén. Érdek­körükbe több, mint 5 millió hold föld tartozik. A megépített árvédelmi töltések hossza összesen 5015 kilométer, a lecsapoló csatornáké 20.000 kilométer. A szivattyútelepek száma 176, összteljesítményük 251 köbméter másodpercenkint. A folyók vízállá­sáról a földművelésügyi minisztérium vízrajzi in­tézetébe naponta jelentések futnak be, ezeknek alapján állítják össze a rendkívül érdekes képet mutató »napi vizjárási térképet*. A felkészültség­nek pontos szervezete működik a veszély el hántá­sára, az 1910. esztendő árvizcsapása azonban meg­mutatta, hogy további fejlesztés és nagyobb ará­nyú intézkedés szükséges. Mi okozta az árvizet ? Az elmúlt tel szokatlanul hideg volt. 60— 80 cen­timéter mélyen csonttá fagyott a föld, több, mint fél méter mélyen befagyott a folyók vize is. A le­hullott óriási mennyiségű hó a tél folyamán nem tudott felolvadni, hanem egyre fokozódott s a hó­fúvások teljesen eltemették a vízlevezető csator­nákat. A hidakat, átereszeket fenyegetni kezdte a jég s ezzel a borzalmas természei erővel és csa­pással szemben gyengének mutatkozott az emberi erő. Az olvadás március elején hirtelen, meglepe­tésszerűen jött. Egyszerre indult meg hatalmas területeken, zugó folyókká duzzadt patakok és fo­lyamok rohantak végig a házak közölt, szennyes, piszkos tenger képződött a termőföldek helyén. A Duna, a Tisza és a többi folyó katasztrofális niér. tékben kezdett áradni, a viznivó magasan túlha­ladta az eddig tapasztalt legmagasabb nívót. A veszély nőttön nőtt, országos katasztrófa körvo­nalai kezdtek kibontakozni. Különösen nagy pusz­tulást jelentetlek a Dunánlul sebes folyói mellől, a Duna és a Tisza vidékéről. Ilázak omlottak ösz­sze, emberek váltak hajléktalanná, utakat, vasuta­kat, hidakat, átereszeket, árvédelmi töltéseket so­dort cl a viz. A közúti és vasúti forgalom meg­akadt A veszély és kétségbeesés óráiban a kor­mány a március 2l-én tartott minisztertanácson Bonczos Miklóst nevezte ki árvízvédelmi kor­mánybiztossá. Napokon belül megszerveztek az árvédelmet az egész vonalon. Küzdelem az árvízveszély ellen Egyre ujabb és egyre veszélyesebb árvizveszo delmct jelentetlek az ország minden részéről. Ap­Ma 5, 7, 9 órakor! S DZSUNGEL BANDIIÉ! Izgalmas kalandok az őserdőben a fenevadakkal és banditákkal! a SZÉCHENYI MOZIBAN Jón ! r r , Jön! A HAZAJAR0 LELEK OítEMAGy ARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1940. november; 14. ® MA BEMUTATÓ A teclinikolor pazar színpompájában ra­gyogó 2 millió dolláros tökéletes és párat­lan grandiózus amerikai FOX világattrak­ció! Filmsztárok tündöklése és bukása, intim élete és szerelmei, a filmváros kulisszatitkai a némafilmtől — a hangosfilm csúcsontjáig Főszerepben a ragyogó szépségű ALICE FAYE es DON AMACHE Azonkívül: mm he htok JEN TURPIN CHESTER C0NNL1N a némafilm régen elfelejtett nevettető sztárjai újból szédülésig mcgkacagtalnak. ELSŐRENDŰ MULATSÁG! KITŰNŐ MŰVÉSZI ÉLMÉNY J IZGALMAS TÖRTÉNET! Műsort bevezeti: PREMIER MS6YAR és FOX vílsghíradók És mindez együttvéve a jó meleg nézőteiü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom