Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-10 / 256. szám

OECMAGYARORSZÁG .VASÁRNAP, 1940. NOV. 10 1 neum igazgatójával; Csallány Dezsővel. A képpsere hivatalos magyarázata az, hogy ezeket ziz állami letéteket most más város muzeumába n helyezik el, hogy az egész ország műértő közönsége megismerje, lássa ezeket a művészi alkotásokat. Tcny, hogy bizónyos felfrissítésre szükség van s a hivatalos magyarázatot el is lőhetne fogadni minden további nélkül, ha nem lenne az elköltöző anyag egyik képének olyan története, amely más oldalról is megvilágítja: miért kell Báthory Erzsébetnek vids városba Költöznie Szegetiröli Panaszok a „nöKényfigris" ellen Nemrégen bizonyos panaszok és beadvány Tormájába n megszületett kérések láttak napvilágot a múzeumban levő Rabiga, de különösen a Báthory Erzsébet című képpel kapcsolatban. Aki látta ezt a képet, annak nem kell megmafryaráziji: mit ábrázol, aki pedig nem látta, az már nem ts nézheti meg, mert már leszerelték * falról. Csók István egy nő alakját festi meg ezen a képen, aki abba a betegségbe esett, amely Marquis De Sade uevű tiszteletreméltó gentleman által vált közismertté. Ez a betegségi a szadizmus. Fiatal leányokat kínoznak a képen Báthory Erzsébet előtt; ezeknek a leányoknak vérébon fürdött naponta ez az őrült, kegyetlen nősténytigrls. Meztelenek ezek a leányok és nhSgy Csók István az élő és halott test szín- és vonalkülönbségeit ábrázolja, annál csak sz csodálatraméltóbb, ahogyan Báthory Erzsébet gyönyörű arcán egy eesetvonással ki tudta fejezni az ó'riiltet és a kegyetlenséget. Egyik legszebb képe volt a muzeumnak. amely előtt órákig el tudott élldogálui az ember anélkül, hogy észrevette volna, vagy észre akarta volna venni csupasz testek szinte mozduló és sikoltó realizmusát- Ez a kép éppen olyan, mint az Elsodort falu. Hiába nézik csitri leányok és kamasz fiúk: sem ártalmukra, sem hasznukra nem válik, mert nem az ő számukra festette Czók István. Egy kép, ami nem ront, mert nem ís tud rontani. Művészet, amelyet majd Csak később értékelnek lelkük legmélyebb értelmévé azok a gyerekek, akikben nem fojtják el a tanárok a művészi érzéket. És a képnek, a képen lévő női testeknek Báthory Erzsébet szadizmusával ment. neki néhány szegedi tanár. Követelték, hogy az ifjúság érdekében azonnal tegyék el a díszteremből Osók István „crkölcstetcn alkotását". Emiatt a kép miatt, nem merik vinni a gyerekeket a múzetimba. Ez a kép illuziótromboló, szemérmetlen és jaj aunak az ifjúnak, aki meglátta- Ez a kép minden helyes pedagógiai törekvést egyetlen „eesetvonással"' leront és vibogási •lkaimat nyújt a serdületlen gyerekeknek. Szükségtelen ezen a helyen kitérni azokra a pedagógiai elvekre, amelyek ősidők óla más nézetet vallanak ebben a tekintetben. Amit nem ért meg a gyerek, azt hamar elfelejti, de amire tiltó rendelkezésekkel hívják fel a fIgyeltnét, azt igyekszik a legapróbb részletekig megismerni. ,,Csak azért is, mert tiltják, csak azért sem, mert nagyon ajánlják?': ez a gyereklélek bonyolult gondolkodásának epitomeja. 5 hogy ex a jelen konkrét esetben mennyire igaznak bizonyult; igazolja Csallány Dezső múzeumigazgató alább következő nyilatkozata. Ax emelei ilika 'X panaszok és tiltakozások eredményeképpen az emeleten, a kupola alatt helyezték el Báthory Erzsébetet. S errevönatkozóau Csallány Dezső múzeumigazgató a kővetkezőket mondotta*. Állandó kellemetlenségek voltak a Báthory Erzsébet cimü kép miatt. A tanerők kijelentették, hogy tanítványaikat a kép miatt nem merik a múzeumba hozol. Én ki akartam küszöbölni mindeoféla panaszt és kellemetlenséget s ezért a? emeleten, a kupola alatt helyeztem el a nagy terjedelmű kenet- Ez a megoldás azért látszott jónak, még az'oTc számira ís, akik a képnek s általában a képeknek nem a művészi értékét nézik, mert az emeleten a Somogyi-könyvtár elhelyezése révén csak 16 éven felüliek fordulnak meg; a könyvtár használata ugyanis esak ettől a kortól van engedélyezve. Ennek az intézkedésnek meglett az eredménye: a panaszok megszűntek, de az emelet látogatottsága nagyobb lett. Ehhez a nyilatkozathoz ninös mit Hozzáfűzni. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a szegedi akciónak minden bizonnyal visszhangja támadt illetékes művészeti körökben s ennek a visszhangnak eredményeképpen most 21 kép költözik el Szegedről. Csánky ücnes, a Szépművészeti Múzeum igazgatója úgy intézkedett, hogy nemcsak ez a kifogásolt kép, hanem 20 társa is elmegy a szegedi múzeumból. Szegedi tartózkodása alatt egyébként hivatalos vizsgálatot is tartott a múzeumban Csánky Dénes és hivatalos dicséretben cs elismerésben részesítette 3n aranyat, brílliáns Veszek ékszereket és ékszer-ZALOGÍPflVPf (Nagy 6ra" és ék-| apvIrAúrás éktCyfGI. szerjavitó műhely) LdCZItU Kárász-utca 14. szám. gg| szerész (Del-Ka mellett) Csallány Dezső múzeumigazgatót a múzeumi anyag jól rendezett és jókarban tartott álla* pota miatt. Az állami letéti képek elköltözése természet íesen új elrendezést kíván majd a képtárban. Báthory Erzsébet helyére a „Szegedi árvíz" kerül. Félő, hogy az ütóhadjárat nem veszít semmit hevességéből. Ha már a Báthory-képet sikerült kiüldözni Szegedről, akkor legalább 9 művészettel szemben megnyilatkozó szadizmu maradjon meg a város falai között .. . Kalmár-Maron Fereiw Férfiinget Sashegyitői tekintse meg áras kirakatomat Kigyó utca 4. (Bagolyvár mellett) 181 % mát* szeiUmi munka a fáz — fnondja Uomnlc Ufee: a Hévtchta Házia&s'zoHy. (A Délmagyarország munkatársától) Napjaink hőse a — háziasszony. Talán sohasem volt olyan nehéz szellemi munka a főzés, mint manapság, amikor egy-egy ebéd cikcszitcsq hosszas tanulmányozást kivan. Tanulmányozni kell egyrészt a főzési lehetőségeket: mit szabad főzni, hogy minimális cukor, zsír és fa hozzáadással készüljön el, másrészt az étrendet, hogy hústalan nap van-e éppen, vagy marhahúst, esetleg disznóhúst lehet-e kapni s harmadszor; a diétás szakácskönyvet betéve kell tudni, mert férjuram ideges gyomra — csoda-e, ha a mai nehéz időkben ideges? — csak a diétás ételeket bírja el. Beszélgetést folytattunk egy háziasszonnyal, aki elmondotta, hogyan telik el napja. A beszélgetést ideiktatjuk, hogy emléket állítsunk vem napjaink névtelen hősének; a háziasszonynak. . . Nyilatkozik a Névtelen Háziasszony — Hajnali 6 órakor kelek — kezdte az interjút a Névtelen Háziasszony —, kiadom a múmiát a bejárónőnek és sietve felöltözöm, hogy idejében a piacon lehessek. Hét óra után aár kezdeni a kálváriajárást egyik piacról a másikra. Semmit sem lehet kapni § amit mégis kap az ember, az méregdrága. Elhatározom álmatlan éjszaká) inon, hogy hotoap csinálok egy omlettet. Hát le-" het, szabad? Amikor 16—18 fillér a tojás ára?! Ha hústalan nap van, aránylag könnyű a dóig. m. Jöjjön a finom répafüzelék, vagy tökkáposzta, litána főtt tészta! Pcrszo arra is ügyelni keit, hogy a tésztához minél kevesebb cukrot használjunk. Bizony, minden héten előfordul a krun ptistészta. grizés metélt, káposztás kocka. Az utóbbihoz már több zsír kell, tehát ritkábban főzzük. lís mi a helyzet jIiúsos* napokon? — leszszük fel az elkerülhetetlen kérdést. _ A lehető legrosszabb. Sorfalat kell állni a hentesnél s félórát könyörögni, amig »leesik* egykét szelet borjúhús, vagy disznókaraj. Többnyire csak »mócsing a zsákmánya annak, aki nem tud türelmesen várakozni cs szépen kérlelni . . . Persze, vannak protekciósók, azok részére teszik el a hus javát s akinek nincs a hcntessegédnél protekciója, bizony hoppon marad . . . A zsirra, szaionnára terelődik a szó. Ezt is lehet kapni, csak türelem kell hozzá. Legutóbb egy óra hosszat álltam a hentes előtt szakadó esőben, amig bejutottam. Nagy könyörgésre egy fél kiló zsirszalonnát kaptam, (le csak ugy, hogy a hentessegéd markába 20 fillér Borravalót nyomtad.' . . . Aki élelmes és nem sajnálja a fáradságot, az hozzájuthat, persze ü,gyesnek és kitartónak kell lenni, ncin szabad elcsüggedni! Ugy mondja, olyan merészen felvillanó szeatFévfiöi lönyl, fiuöUöny', felöltő* és teiihabóto* vegye?:, vagy Késxttteasen Pl Tüskénél, Mars*iér rrcl, mint egy repülőraj parancsnoka, aki bukó* bombázásra oktatja a pilótákat ... Itt is az a fontos, hogy ne veszitse el a háziasszony hidegvérét cs merészségét s jól felkészülve induljon rohamra az élelmiszerpiac elleu. Cukor ts van, fát ts lehet kapni.. — Cukor is van ám, fát is lehet kapni! — jelenti ki a Névleien Háziasszony olyan haogon, mint egy kinyilatkoztatást. — Az utolsó kocka* cukromat is elhasználtam, kétségbeesetten róttam a korzót s itt találkoztam egy barátnőmmel. »MI hajód, miéit lógatod az orrodat?* — kérdezte, -a •Nincs cukrom . . .« — leheltem csüggetegen. —v > Az is probléma? Látod, én uem használok cukrot egyáltalán. Nem főzünk otthon, a Kávé méregdrága, az uramat azonkívül Idegesiti is, a teái nem szeretjük, tejet iszunk, amikor lehet kapnj a amikor nem, akkor nem reggelizünk. Tudod, hogy; az milyen egészséges dolog?* — Mindezt pillanatok alatt hadarta el, csak ugy mozibamenet. »Hat nr.it csinálsz a cukorral?* — kérdeztem. _,>Szivesen átadom neked, hogy lásd milyen jó barátnőd vagyok.- — Igy jutottam a matt héten cukorhoz s egy kis lélegzethez . . , Hátra van még a fakérdcs. Azt is megpendítjük. bár előre bizonyosak vagyunk benne, hogy bátor és leleményes névtelen háziasszonyunknak fája is van, 'Csakugyan: — A fát még tavaly beszereztem, voltam oly5H elővigyázatos. De fát is lehet kapni. Amig a készletünk tart, rizsét, teát cserélünk fára — fnkereskcdövel . . . Ugyebár, ez a régi jó cserekereskedelem . . .? „Végre elismernek . . A* Nagyon nehéz manapság háziasszony natc lenni — mondja elgondolkozva —, de az a vigasZtalásunk megvan, hogy végre — elismerik * munkánk értékét. Azelőtt piacra (fentünk, megfőztük azt az ebédet, amit Tél óra alatt elfogyasztottunk s munkánknak semmi látszatja nem volt. X férjem, ha fáradtságról panaszkodtam, csak nevetett: >Ugyan, mit dolgoztát? Az is munka. . .?!* Ma már elismeri, hogy bizony nehéz munka a főzés, nemcsak fizikai, de éppen olyan szellemi munka, mint bárifelyik szellemi foglalatoskodás. Este, amikor férjem az irodából hazaérkezik, gvakrun az Íróasztal mellett talál, amint számolok, receptkönyvct böngészek, étrendet állítok' össze. Ahogy a főzésnek, mosogatásnak vége van, rendbeszedem magam és leülök az íróasztal mellé. hogy — tanulmányaimat folytassam ... Így telik el a napom minden kezdődik elölről. . . Eképpen nyilatkozott napjaink hőse, a néi telén háziasszony. A rr.al nehéz időkben bizony felelősségteljes, komoly pozíció háziasszonynak lenni s az a háziasszony, aki ma sikeresen me-eállja helvét a házitiúsheiy mellett éppen ugy, mint a többi, névtelen hö$ a levegőben, erödvemaiban, vaarv tengereken — megérett a kitüntetésre . . • fcs. p.)