Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-03 / 250. szám

Csak 3 napig vásáromat talánuosan^ f <I«4I h fl í fl lj és perzsa srftnuegcHcf Nemes urnáin panian, szonueit OzieféPen. Oroszlán- és Kelemen ufco sorban felelőn 10-24 ?ett ezután a Károli-féle biblia fordításának 350 éves jubileumáról Fejtegette, hogy nemzeti életünkre, de különösen a magyarnyelvű iro­dalomra volt rendkívüli hatással az els5 ma­gyarnyelvű biblia. Az erdélyi szellem is a Ká­roli-biblia megjelenésének az időpontjában éreztette legjobban hatását az . anyaországi magyarságra. Az ünnepi beszéd után Balogh Lajos főiskolai hallgató orgonán játszotta el Bach G-dur fantáziáját. Fodor József főiskolai hallgató szavalata után Bakó László lelkész mondott imát. Az ünnepségek sorózata este 8 órakort az egyház gyülekezeti termében a Kálvinista Kör rendezésében tartott társasvacsorával ért vé­get. A társasvagsőrán aidobolyi Nagy Miklós dr. kereskedelmi, iskolai tanát mondott emlék­beszédet. Elsőrendű munkák készítése Q7nr|nnnj kárpitos ^ JAVÍTÁSA ŰLÜUI üul kész párnázott Szent Mihály u.l "nél bútorok raktáron K£BVirok 181 15—56 Amit a kenyér mesél... A mindennapi kenyér tanulságos története (Az Délmaajarorzág munkatársától) 'Az Odyssea-ban Homeros feltárja a görög házi élet sok-sok jeletét: Penelope házlartasában tnegsimerjük a mindennapi élet örömeit, szo­morúságait, munkáit. S a napi dolgok kö­zölt nagy szerepe van a kenyérnek. Ilt aka­dunk először annak nyomára, hogy miképpen készült a mindennapi kenyér. ílesiodos a •Munkák és Napok* cimü müvében valóságos gyűjteményéi adja a szabályoknak a kisgaz­dák, a földművesek számára s ezek a. szabá­lyok, ezek a tanácsok a kenvérrnagvakért folytatott küzdelmes munkákat és nehéz na­pokat tárják föl. A Démétér-isten tiszteletére rendezett ünnepeken hatalmas kenyereket hordozlak körül az ünnepségek színhelyén a görögök. S ki tudná itt mindazt az emléket, mindazt a történelmi nyomot felsorolni, amely az ember történetével együtt a ke­nyér őstörténetére vonatkozik? A kenyér együtt született, együtt élt az emberrel s rend­szerint akkor haldoklik a kenyér is. mikor az ember halált osztogat kenyér helyett ' Az első kemence Korunkban probléma lett a kenyér. Ke­vés buza termett Európa földién s ennek meg­felelően kevés a kenyér is. Drága, mintahogv drága minden, amiből nincs elég. Ara körfii éppen itt indult meg a napokban termékeny vita. Mindez aktuálissá leszi, hogy belepil­lantsunk a letűnt időkbe, hogy megismerjük nagy vonásokban n kenyér történetét. 'A rendelkezésünkre álló adatok szerint Egyiptom ismerte először a kenyérsütést. Az egyiptomiaktól tanulták cl a zsidók: a bib­liában van erre nem egy helyen utalás. De eltanulták az egyiptomiakkal gyakran érint­kező görögök is különösen a dór vándorlás korszakában, amikor a hellén világ Ázsiába költözött. A görögöktől a rómaiak vették át a kenvérkészités tudománvát. Az első kenyér­sütő kemencéi K. c. 170-ben építették Rómá­ban. Augusztus császár korában már 300 nasv sütőkemence működött Rómában s valószínű­leg löbbezer kemence sütötte a kenyeret a bi­rodalom többi részén. A rómaiak a galloknak adták át örökségül a kenyérsütést, állítólag a gallok már használtak élesztőt, amit a főni eiai kereskedők hoztak magukkal Európába Eddig az Időpontig csak a kovászos ke a veret Ismerték a világ népei. Hogy milyen lassan vette át a kialakult Európa a kenyérsütést, bi­zonyítja nz, bogy a nénietek csak a középkor­ban kezdtek kenyeret sülni. A spanyolok K<>­lomlnis hajóján már az Újvilágba is ntakuk­kal vitték a sütött kenyere) s etierífszlették Amerigo Vespucci későbbi Ameriká jának föld­Í én. A svédek is ebben az időben vették át a enyérsütés alkalmazását, 1500 körül már vi­rágzó kenyéripart találni Európának minden részén. A tulajdonképpeni pékipar is ekkor alakul ki. A nagyvárosokban mintegy 500 esztendeje alakulták meg a »pékségek«, amc Iyek már iparszerüleg űzték a kenyérsütést a lakosság ellátására. Az első kenyérda^aszló gépet 1787-ben alkalmazták Bécsbén. Száz éve állítottak fel az első kenyérgyárat, amely hi­hetetlen nagy mennyiségben dobta a Piacra a kenyeret. A kenyér alakja Ezekből az adatokból kitűnik, hogy bár a kenyér csaknem »az emberrel együtt szüle­tett*, mégis maga a kenyéripar ncni regi ke­letű. S érdekes ezzel kapcsolatban azt meg­vizsgálni, hogy bár a kenyér nemzetközi ele­del, mégis hogyan formálódott az alakja és tartalma egves nemzetek szokása és élete sze­rint. A hollandok fekete árpakenyeret esznek és azt téglaalakura sütik. Különös, hogv Hol­landia egyik leggazdagabb országa Európá­nak s niégis ott esznek a legrégibb idők óta árpakenyeret. Ennek az a magvarázala. bogv a hollandok sokkal egészségesebbnek tartják az árpát, mint a búzát az emésztés szempont­jából. Ausztriában a mostani háború előtt madártojáshoz hasonló alakura sütötték a kenyeret, erre a mintára készült a katonake­nyér is, amely »komisz« nevet a magyar nőn nyelvformáló ereje folytán onnan kapta, hogv a pékek megbízásra — komisszióra — koszi ­tették. Európa többi országában nagyjában olyan alakú a kenyér, mint nálunk. Az egyet­len kivétel Franciaországban, ahol vékony, hosszú kenyeret sülnek búzalisztből. Vendég­lőkben mindenki annyit szelhet magának a zsemleanvagu. finom hosszúkás kenyérből, amennyit akar. Kenyér faháncsból Olyan vidékeken, ahol nem terem meg a gabona, különféle más növényeket használnak fel kenyérsütésre. Az amerikai Orinoko vi­dékén a manioka nevü cserie karvastagságú gvökeré! szárillák meg. az ebből őrölt szürke lisztből készitenek kenveret. Brazília egves vidékein még ma is a batáta gyökeréből sütik a kenveret. Izland szigetén. Perzsiában, Te­neriffa szigetén. Kelctlndiában különféle zuz­mók megőrölt gvökerei szolgáltatják a k'e­nyérllsztet. Kinában és Japánban a nagv éh­ínségek ideién a fák szárított héiát őrölték • • FAIPARI TERMELŐ SZOVEKEZET iivenkuDolás bútorcsarnok:) nagy választékkal és kedvező fizetést feltételekkel áll a t. bútor­vásárló közönség rendelkezésére, (Baross»Szövetség és a Nemzeli Takarékosság tagja). FEKETESAS UTCA 19. TELEFON: 32-87. meir s abból sütötték az ennivalót. 1718-ban Erdélyben dühöngött rettenetes éhínség s ez­zel kapcsolatban jegyezte fel Bod Péter, as tudós pap és iró, hotjy az erdélyi lakosság a kőrisfa kergét őrölte lisztté. Ma már mindenütt terem elég gabona a ha a föld egyik részén roszabb a termés, ak­kor a másik földrészeken terem bőségben a buza. Vájjon mikor ad ismét egymásnak ke­nyeret az emberiség?... (m.) Párisi Nagy flruház Rt. Szeged (Csekonics és Kiss-utca sarok) CIPŐÁRUK Bőr talpú reklám papucs >—9tS Szattyán bébé cipő ' * P t.2ö Fekete posztó bőrtalpú házicipö P 1.98 Gyermek barna szeges cipő 20-22 számig P 2.78 Gyermek barna szeges cipő 23-26 számig P 3.98 Gyermek barna szeges cipő 26-30 számig P 7.78 Gyermek barna szeges cipő 31—35 számig P 9 78 Tevcszőrszerü kockás házicipő P 4.08 Nöi bőr strapa cipő P 9-98 Női téli posztó szárú füzös cipő P 11.58 Villás sámfa 1 pár —.78 Rugós sámfa 1 pár —.98 Fi íz meleg talpbetét 1 pár —.88 Óriási cipőkrém 1 doboz —.21 Parafa talpbetét 1 pár —24 Bőrzsir 1 doboz —.24 Vizhatlanitó bakancsolaj 1 üveg —98 Pokete bőr festek 1 üveg —38 Levizsgáztak a MQNSz Háztartást tanfolyamának résztvevői (74 Délmanyaf ország munkatársától) Csü törtökön délelőtt a Szegedi Gazdasági Egyesü­let székházában nagyszámú és előkelő közön­ség jelenléiében vizsgáztak a MANSz hathetes háztartási vándortan folyamának hallgatói. A tanfolyamon résztvevő leúnyök. háztartástan­ból, kertgazdasághói, állatnevelésből s egész; ségvédelemhől tettek vizsgát A vizsgáztató osztálynál a földművelésügyi miniszter kikül­döttje Banké Antal gazdasági szakfelügyelő, valamint a háztartási tanfolyam előadói, Jan­ka Ilona, Siile Sarolta és Lasztóci Etelka fog­laltak helyet. Banka Antal megnyitó szavai után délelőtt 11 órakor kezdődött meg a mind­végig tanulságos vizsga. A leányok először háztartástanból vizsgáz­tak. Megvitatásra került a háztartás számos kérdése, a nagytakarítástól a nagymö sáson át az ünnepi ebed készítéséig. 'A' különböző tárgyakból való felelések ütán PongrdVz Anna köszönte meg a vizsgázó leá­nyok nevében a vizsgaelnöknek s a tanfolyam előadóinak a tanfolyam megrendezéséért ki­fejtelt munkásságukat Pongráüz Anna ez­után ajándékokat nyújtott át a vizsgaelnöknek és a vizsga előadóinak- Banké Antal válaszá­ban kifejtette, hogy napjainkban fokozott szükség van gondüs s takarékos háziasszo­nyokra. A vizsgaelnök eztítán átnyújtotta a tanfolyam hallgatóinak, 'Ábrahám Valérnak, Balogh Idának. Csonka Ételnek, Kopasz Amá­liának, Láng Nollynek, Pongrácz Annának, Armandola Gabriellának. Damasal Dórának. Dcct Eleonórának, Sebestyén Klárának, Verbó Magdolnának. Török Erzsinek, Vönelci Idának, Rainer Magdolnának, Széchenyi Judithnak, Schlamadinger Magdának és Rajnai Magdá­nak, Crniry Margitnak, Siniónffy Erzsébetnek a tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítványt. A bizonyítványkiosztás ntán a vizsgaelnök s a nagyszámú közönség megtekintette a le­vizsgázott leányok által készített kötényeket, párnákat, teritőket, tortákat e különféle tész­tákat. Januárban a háztartási vándortanfolyaiu és gazdasági szsíktanácsadó állomás a mostaninál is széle seljbköjji háztartási tanfolyamot ren­dez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom