Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-29 / 272. szám

ncfiíclích ü szegedi szökscgiakasok NCpioiet — a számok luureocn CA Uó'.maryafország munkatársától) Hétfő óta új vezetés alatt működik a város legfor­galmasabb hivatala: a népjóléti ügyosztály. A vezetésben változás állott be, a segélyezés rend­szere azonban a régi maradt. Minden hónap vegén kimutatás készül a segélyezettekről és megállapítható, högy hónapról-hónapra emel­kedik ez a szám. A legújabb kimutatás szerint a következő a segélyezettek száma Szegeden: Közsegélyezettek' száma: 984, állandó gyors­segcl.vesek száma 80, hónapközi gyorssegélye­sok 127, társadalmi segélyesek száma 1013, ál­landó munkabérsegélyes 41, hónapközi munka­bérsegélycs 55, tejcbédcsek száma 304, menzai "cgclycs 44, napközi otthonosok száma 225, szükséglakás bérlők 109, menhely! lakos 55 férfi, 33 nő, szerclelházi ápollak száma 94. Még érdekesebb a kimutatásnak az a fésze, •mely arról szól, hogy a segélyezés mennyibe kerül Szeged városának. A 984 közsegélyesnek havonta a népjóléti hivatal 5903 pengőt fizet ki. A gyorssegély összege egy hónapban 2535 pengőt tesz ki, a társadalmi segély 5800 pen­gőre rug, a tnuiikabérsegéty összege 2013 pengő. Érdekes, hogy a mult év novemberéhez ké­pest a segélyezetlek száma esőkként, annak el­lenére, hogy a viszonyok a megélhetés szem­pontjából súlyosodtak. Kevesebb az idén a nép­konyhákon étkezők száma is, viszont emelke­dett a városnak a népkonyhái költsége, mert megjavították o népkonyhái élelmezést. Jelen­leg 378 család kap ebédet a népkonyhán, vi­szont a kiszolgáltatott ebédek száma 597, ngyanis van olyan család is, amely hat sze­mély részére kapja az ebédet a népkonyháról. A jelentés szerint a szegedi szükséglakások­ban 109 család lakik. Személy szerint azonban a szükséglakásokban 625 személy lakik, Ugyan­is a sokgyermekes szegénysorba Családokat helyoztók el a szükséglakásokban ás itt laknak a 7, 8, sőt tízgyermekes családok is. A szükség­lakások már, teljesen megteltek, pedig sokan vannak, akik hónapok óta Tárják, hogy a szük­séglakásokban helyezzék el őket, mert teljesen egészségtelen, vizes odúkban laknak. dscmagyarors2 a g PÉNTEK, 1940. NOVEMBER .">. Mikulás Ajándék 1 | gondjai megszűnnek, ha megnézi a DUDA S-kirakatát Tízévi fegyházra ítélték egy halálosvégit szuvkáíás tetteséi (A Délmagyarország munkatársától) Szeptem­ber 8-án Kiskundorozsuiáról súlyos szúrt sebbel szállították be a mentők a szegcdi közkórházba Dudás Mátyás 32 eves kiskundorozsmai napszá­most. Dudás délután a sándorfalvi vásárban volt, este 9 óra körül érkezett kerékpáron Kiskundo­. tozsmára. Útközben az egyik kocsma előtt meg­állt s kerékpárját a vendéglő falához akarta tá­masztani. Éppen ekkor lépett ki a kocsma ajta­ján több barátjával együtt Kovács Márton 37 éves napszámos. Dudás kerékpárjának kereke vé­letlenül hozzáért Kovács ruhájához, mire Kovács durván rászólt a napszámosra. A két férfi közölt szóváltás keletkezett, majd Kovács Dudásra tá­madt. A verekedők rövid ideig a földön hempereg­tek, Dudásnak, amikor sikerült Kovács kezei kö­zül kiszabadulnia, kerékpárja felé futott. Kovács ekkor a menekülő után vetetle magát, időközben előkapta zsebkését és többször az ellenfelébe szúrt. A verekedés után Kovács visszament a kocsmába, ahol észrevette, bogy a kabátja véres. Nyomban megmosakodott, kabátját eldobta és el­menekült a kocsmából. Dudásra csak később esz­méletlen állapotban találtak rá. A raculők a sú­lyosan sérült embert Rzután a közkórházba szál­lították, ahol két nap mnlva hashártyagyulladás következtében meghalt. Kovács egylieli bujkálás után önként jelentke­zett a szegedi ügyészségen. A napszámos ellen szándékos emberölés miatt adtak ki vádiratot. Az ügyet csütörtökön tárgyalta a törvényszék Bókay­tanácsa. A szándékos emberöléssel vádolt napszá­mos a törvényszék elölt jogos önvédelemre hivat­kozott A tanúvallomások alapján azonban a tör­vényszék igazolva látta a vádat és ezért Kovácsot szándékos emberölés bűntettéért tízévi fegyház­büntetéssel sújtotta. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a védő fellebbezést jelentett be a táblához. A szegedi gondolat utján kell továbbhaladnunk - hangoztatták a képviselőház csütörtöki ülésén — Fenczik (s vén kárpátaljai képviselő a ruszinok áüamhüségérö! és Magysterszág heves remzeliségi poli­tikájáról Budapest, november 28. S si o y e i-M e r s c Je­nő elnökletével a képviselőház csütörtökön foly­.atta a megajánlást javaslat vitáját. Az elnök ke­gyeletes szavakkal emlékezett meg Uothermere tóidról, aki akkor emelte fel szavát a magyar igazság érdekében, amikor Benesék világa volt az uialkodó. A Ház tagjai állva, megindultan hall­gatlak végig az elnök szavait, majd bejelentette, hogy miniszterelnöki átirat érkezeit, amely a ki­vételes hatalom ujabb meghosszabbítását kéri. Az állandó igazolöbizottság jelentésének íelol vasasa következelt ezután, báró Hellcnbach Jottíried jelentése után Hunyadi Búzás En­Jrct cs Mikccz Tamást véglegesen igazolt kép­viselőknek jelentettek ki. Szeder János arról szólott, hogy nem ajan­dtkot adtak a tengelyhatalmuk, hanem elismerték Magyarország érdemeit Magyarország mindig elismerte a nemzetiségek egyenjogúságát, Ennek érvényét attól kell függővé lenni, bogy a magyar allamesziuébez hűségesek marudnak-c a nemzeti, segek. Élesen utasilotta vissza Szálasi kassai ki­jelentéseit. Elfogadta a javaslatot.­Itátz Kálmán nem fogadta el a javaslatot. Azt fejtegette, hogy GöniLös és a fajvédők nem voltak nemzeti szocialisták. Gosztclyi Nagy Latzló az. clán-ll tör­vényét luegvaltozUtasátak szukscgcstöocrői bő­szeit. Az idegenbe szakadt véreink hazajövetele erdekében lépéseket kell tenni, majd arról szó­lott. hogv olcsó üvegekkel és. olcsó vasúti tarifá­val ki lehetne szorítani a szódavizet az erdélyi borviz javára. Porubszky Géza az egyke rendszer okaival foglalkozott. Azt ajánlotta, hogy • gyermektelen házaspárok vagyonának egy részét az állani örö­kölje és adja oda azoknak, akiknek sok gyerme­kük vau. Váczy József arról beszélt, hogy a szegedi forradalommal megelőztük a keresztény és nem­zeti eszme szolgálatában a tengelyhatalmakat is. Padányi Gulyás Jeuö is azt hangoztatta, hogy a szegedi gondolat alapján kell tovább ha­ladnunk. Forradalmi ulra nincs és nem is lehet okunk, mert a dinamizmust nem szabad összeté­veszteni a dinamittal. Hálásan emlékezett meg a magyar Írókról, akik a nehéz időkben a nemzet élő lelkiismerete voltak. Végül kijelentette, hogy ragy bizalommal van Teleki miniszterelnök iráut, akire mint a nagy magyar család idősebb és ta­pasztalt tagjára néz. Tóth János a zsidó részvénytársaságok álla­mosítását és a zsidó földbirtokok gyorsabb kisa­r játitását követelte. Vitéz Ilcrtelendy Miklós azt fejtegette, begy összhangba kell hozni a mezőgazdasági és ipari águkat. liunder Antal rámutatott, bogy Magyaror­iá.g volt a* első állam, amely aawinul a németek után fokozatosan rátért az irányított gazdálko­dásra. Pártja a mur.ka [Ieguagyofcb értékű megbe­csülését vallia. Szükség vau a mezőgazdaság fej­S ( e g e 4, Széchenyi tér 2a szrm 151 Icszlésérc. Fokozni kell az állattenyésztést. Azt állilotta, hogy a tél folyamán munkanélküliség veszélye fenyeget, Fctjczik István hangsúlyozta, hogy a kár* pátorosz nép a Dunamcdcneébe tartozónak tekinti magát, fenntartva összes nemzetiségi jogait. A' kárpátöroszok célja az, hogy a Poprádig mindeír kárpátorosz föld hozzájuk tartozzék. Pozsonyban a szlovákoknak nincs jósuk kritizálni a magyar korinánv nemzetiségi politikáját, mert a tízlová­kiában élő kárpátorosz nép szenved és martlrsota­hira él és egyöntetűen ide akar jönni. Szlovákiá­ban a színtiszta kárpátorosz községben nem en­gedélyeznek kárpáiorosz i-Uolát és Üldözik azo­kat, nkik aláírták a Magyarországhoz való csat­lakozást kérő memorandumot. A magyar törvé­nyek világosan, egvszerücn és becsületesen old­ják meg a nemzetiségi problémákat. Meg van győ­ződve arról, hogy a nemzetiségek mindazt meg fogják találni Szent István országában, amire vár­nak. A továbbiakban hangoztatta, hogv meggyő­ződése, hogy a ruszin nép autonómiája logikus következménye lesz annak, hogy a Duna medencé­ben a magyarság megtartsa egyeduralmát cs összes nemzetiségek megtalálják a maguk énjüket. Az elnök napirendi indítványára a Ház legkö­zelebbi ülését pénteken délelölt 10 órakor tartja' és azon fölvtatja a felhatalmazási javaslat vitá­iéi. & nyugalomba vonuló Habermann Gusztáv lanícs* elnök búcsúztatása a törvényszéken (A Délmagyarország munkatársától) Értfr kos, széleslátókörű bíróval szegényedik a sz ív gedi törvényszék bírói kora. HariniticötéveS érdemekben dús bírói ninlt rátán nyugdíjba megy Habermann Gusztáv törvényszéki ta­nácselnök', a szegedi törvényszék vád- és fel" lebbvitell tanácsának elnöke. A uyugnlombfe vonuló törvényszéki tanácselnök csütörtökön; tartotta utolsó vádtanácsi és fellebbviteli táíy gyalusát. Ebből nz alkalomból a vád- és a fel* lebbvileli tanács részéről dr. V isi ovi Is József törvényszéki bíró, az ügyészség részéről dr. Nagyághv Géza ügyészségi alelnök, az ügyvéd? kar részéről dr. Kasza Ernő ügyvéd köszön* tötte meleg, bensőséges szavakkal líabermanrt tanácselnököt. Habermann Gusztáv elfogódott tan mondott köszönetet a búcsúszavakért. , Habermann Gusztáv értékes tagja volt 9 szegedi jogász világnak. Hivatásának magasltt-H tán álló bíró volt, nagy bolcseséggcl cs körül* tekintéssel vezette az irányítása alatt álló biin-4 tetőtanáCsokat. ítéleteiből a bölescség, az em­beri jóság sugárzott. Harmincötéves lúrói pá­lyafutása alatt több nagyobb bűnügyben ho-, zott méltányos és igazságos íteletet, az elölte* álló vádlottak benne a szigorú bíró mellett ai jóakarót és az igazságos embert látták. Távo­zása nagy veszteséget jelent tniud a bírói ÓA ügyészi, mind az ügyvédi karnak. A nyugalomba vonuló tanácselnök szomba­ton tartja utolsó tárgyalását. Amint értesü­lünk, Paraszkay Gyula, a törvényszék cluöke az egész bírói és jegyzői kar jetculétébeu ves* buo.-út Uabermuny Gusztávtól. Haberrnauu Gimztáv utódaként a vád- M fellebbviteli tanács elnöki - zekében dr- Kováit Jouő törvényszéki tanácsé'lilikül emlegetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom