Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-28 / 271. szám

mb denma'g7*í?0rszaü Csütörtök, 1940. NOVEMBER 28 ségek szerint szaporítják az ikerházak számút, hogy minél több szegéuyeorsú fisaiád találjon a Horithy-várösbnn otthont és megélhetést. A jelenlegi építkezést a jövő hónapban fejezik bű, úgy, hogy karácsonyra már be is költözhet«ef « lek óh nz új vdtosr'észtie. Jövő Tavasszal kezdik meg a templom építését, amelynél felhasználják a fogadulini templom körül lévő cs lebontásra kerülő fehér kőkerítés anyagát. Ha az egész telep készen lesz, akkor a torvek szerint a városrése közepén helyezik el Horthy Miklós szobrát, amelyet a Mussolini állal ajándékozott márványtömbből készíttet el a város. Elsőrendű munkák készítése Kárpitos és javítása r.kész párnázott Szent Mihály u.l i _ ti- Fodor u. sarok 13, butorok raktaron TcIcfon; 13_w 500 munkás dolgozik a szegedi vadvizek eltüntetésén Ujabb árvizi értekezlet volt a városházán a pestmegye! kikfildbttek és a miniszteri biztos részvételével (A Délmagyarotszig munkatársától) Szerdán délelőtt árvizi értekezletet tartolt a város hatósága. Az értekezleten megjelent Baucr Sándori miniszteri biztoa, Kiskunhalas, valamint Kiskunfélegyháza polgármestere, mérnökei és a Körös—Tisza—Maroa Ármeutesítő Társulat, meg a Pestmegyei Bclvizszabályozó Társulat kiküldöttei. Számbavették ée megtárgyalták mindazokat a terveket, amelyek alkalmasat arra, hogy a pestmegyei és a délvidéki vadvízprqblémákat egységes elgondolások és egységes munlcavezetés alapján a lehetőség szerint gyökeresen megoldják, A néhány nap éta taf.tó jéidő kedvez a vadvíz elleni munkálatoknak, amelyeknek elvégzésére egyébként 500 embert állítottak be Szegeden. A polgármoster felhívása óta tömegesen jelentkeznek a munkások az árvízvédelmi munkára! napi négy pengő keresetet jelent ez a munka személyenként, Fedezetül a már felvett pénz, valamint a kormány segítési akciójába belekapcsolódó munkaprogram anyagi fedezete szolgál. A munkálatok a jelculegi megfelelő napos idő folytán mindenütt kitűnően haladnak- Tukats Sándör főispán és Pálfy József polgármester egyébként Csütörtökön és pénteken helyszíni szemlére indül a tanyákra és a telepekre, hogy az árvízsujtotta, vagy az árvíz által legjobban veszélyeztetett területeken személyesen győződjenek meg a helyzetről és a helyszínen dolgoztassák ki azokat a terveket, amelyek a probléma leggyorsabb és Icglnlckonyabb megoldását eredményezik. > l/Kit akarnak a taucMkös* Budapest, november 27. A Törzsökös Magyarok TáboYa intézőbizottsága ismertetést adott ki a törzsökös mozgalom céljáról. A tájékoztató Igy bangák: Azt akarjuk, hogy Magyarország a magyaroké Icgjcn, Nem akarjuk frhát, hogy e* a föld ideges hatalom, vagy idegen szellem nralma alá kerüljön. Azt akarjuk, hogy ország kormányzásában épp ugy, mint kulturális és gazdasági életében a törzsökös magyarságé legyen a vezetés. KIT TEKINTÜNK MAGYARNAK? Nem állunk aa idegen errdetil fajelmélet alapján. A magyarság ezeréves története során mindig kész volt barátsággal befogadni kebelébe Idegen fajinkat és nemzetiségeket. Aki közülük beolvadt nz államalkotó magyar fajtába s fenntartás nélkül magáévá tetlo a magyar célokat, azt mi magyarnak tekintjük. .Viszont nem tekintünk senkit sem magyarnak, ha neve még olyan történelmi csengésű is, ekl Idegen szellemi áramlatoktól megbűvölve, a magyar élettel és hagyományokkal ellentétes célok, ra törekszik s ezzel tudatosan, vagy bűnös tudatlansággal, valamely Idegen hatalom uralmát készíti elő a ml földünkön. Ml A MAGYAR SZELI,EM ÉS AZ IGAZI MAGYAR HAGYOMÁNY? A magyar nép ősidőktől fogva szabad nép volt és dzer éves története során mindig a szabadságot tekintette az élet legfőbb értékének. A szabadság keltőt Jelent: először az ország függetlenségét, másodszor az egyéni szabadságol. Az utóbbi alatt a politikai jogok teljességét, egyenlőséget értjük, az érvényesülés szabad lehetőségét; azt a jogot mindenki számára, hogy tehetségét, kezdeményező erejét szabadon kifejtgesse KIK KÉI'YISELTÉK MINDEN IDŐBEN Az IGAZI MAGYAR ESZMÉKET? Elsősorban azok, akiket vérszerinti loszár. mázasuk és szellemi alkatuk egyaránt clszakithatatíanul hozzáfűzött a magyar eszmevilághoz. Nem állítjuk, hogy jó magyar csak az lehet, aki színmagyar származású, azaz törzsökös magyar. De aki idegenből származott hozzánk, ne törekedjék addig vezető állásra, szellemi, »«gy gazdasági hatalomra, arai- ál ucm esett a Követeljük tehát * politikai joggyakorlás é* gazdasági boldogulás szabad és egyenlő lehetőségeinek biztosítását a törzsökös magyarság szántára saját hazájában. HOGYAN AKARJUK ELÉRNI CÉLJAINKAT? A magyar hagyományokhoz híven alkotmányos eszközökkel és amíg ellenfeleink engedik, a békés meggyőzésnek, igazságunk hirdetésének módszerével. Nem akarjuk feldúlni a társadalom békéjét legkevésbé a mai súlyos időkben. Alkotmányos harcra szervezzük és tömöriljük a magyarságot, hogy szellemi fölényével, számbeli súlyával vívja ki jogait. Békét akarunk az ország területén lakó nemzetiségekkel, a kölcsönösség, a szabadság éa * jogegyenlőség alapján. Nem akarunk senkit elnyomni, emberi jogaiban korlátozni, de azt sem; tűrjük, hogy bennünket akár csuk báltérbe is» szorítsanak. Hisszük, hogy céljaink az ország és az emberf riség javát szolgálják. Ezeknek a céloknak jegyében s erre a harcra hívunk, várunk szeretettel minden magyart. magyar hitek tisztítótüzén, «mig maradék nélkül ál nem hasonult a magyarságba. MI A HELYZETE MA A TÖRZSÖKÖS MAGYARSÁGNAK A HAZAJABAN? Dúr az ország lakosságinak legalább nyoteian százalékát a törzsökös magyarság alkotja, a felső társadalmi rétegekben és a középosztályban az arányszáma cnuél jóval alacsonyabb s a hivatali szabad cs gazdasági értelmiség körében és a gazdasági élet vezető bolyéin ma már nem becsülhető busz-huszonöt százaléknál többre. A törzsökös magyarság — s ezt éppen c történelmi időben tartjuk aggályosnak — az ország közéletében, különösen az utóbbi két évtized alatt mindinkább háttérbe szorul s ez a folyamat egyre élesebben fokozódik. Ila még ma sein ébredünk öntudatra és nem szervezkedünk idejfiben, a törzsökös magyarok maholnap másodr vagy harmadrendű állampolgárokká válhatnak saját hazájukban. MIT KELL TENNÜNK TEHÁT? i Az idő sürget. Körülöttünk hatalmas népek háborúja dúl, amely nemzeti létünket is veszélyezteti. Idebenn idegenek veszélyes eszmeáramlatokat terjesztenek. Talpra kell illanunk, mert a magyar hazát és a magyar szellemet csak ml törzsökös magyarok menthetjük meg. Nem akarunk forradalmat, de helyet követelünk a mi fajtánk szántára a nemzeti étet irányításában, iiogy erőnket, munkakészségünkfllt teljes mértékben a magyarság jobb jövője megteremtésének áldozhassuk. Azt követeljük tehát, hogy számarányunknak megfelelően vehessünk részt: a közügyek intézésében, a gazdasági és a szellemi életben. A PARASZTSÁG FÖLÜHÖZJLTTATAÍ?A Azt követeljük, hogy a magyarság gerincét és czersztendős erőtartalékát alkotó parasztnépünk kiemelkedjék mai sanyarú helyzetéből. Földhöz kell juttatnunk a magyar parasztot, aki a mni viszonyok mellett munkaerejének jelentős részét parlagon kénytelen hevertetni s szegénységéhen nem tudja fiait kellő számban a magyar szellemi elet területeire küldeni. Azt követeljük, hogy gazdasági és társadalmi életünk biztcsi'.su a magyar szellemnek tneglelelő szabad kiválasztódás: kezdeményezés lehetőségét. Endre László pestmegye! alispán a szegedi közigazgatási bizottság jegyzökönyvét kéri a polgármesteri felszólalás ügyében (A Délmagyar ország munkatársától) Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén Pálfy József polgármester a szegedkörnyéki árvízbajokkal foglalkozva, a következő bejelentést tette: — A szegcdi árvízvcszedclem oka nagyrészi abban keresendő, hogy vízjogi törvény ide, vagy oda, lelkiismeretlenül ránkcrcszlcltók (* vizet a felső vármegyéből. Panaszt teltein emiatt a peshnegyei alispán ellen, az ügyben azonban mindeddig nem kaptam semmiféle iib lézkedest. Erről a bcjclenlésről elsőnek a Délmagyarország számolt be, de foglalkozott az elhangzott kijelentéssel a budapesti sajtó is. Az ügynek nyilvánosságra hozatala után néhány nappal Endre László poatmegyei alispán hivatalos irattal fordult Szeged város hatóságához s iratában azt kéri, bogy küldjek meg részérő a közigazgatási bizottság jegyzőkönyvét, amely a polgármester felszólalását tartalmazza. A' varos értesítette Endre László alispánt, hogy, az üléseken csak a határozatokat jegyzőkönyvezik Szegeden, éppúgy, mint mindeuliol másutt. Emiatt tehát a bizottsági ülésen elbánj zott felszólalásokról ricin tud a város jegyzőkönyvi' feljegyzést küldeni. Tekintettel arra, hogy az ügyben határozathozatal nem történt, csupán néhány felszólalásra adott polgármesteri válasz az, ami a hivatkozott bejelentést tartalmazza! így arról jegyzőkönyvet nem készítettek s így azt elküldeni nincs is módjában * városnak. Párisi Nagy R ruház Rt. Szeged (Csekonics ésKiss-utca saroki mikulásra: Üslya Mikulás, piros aluiuiniumnial bevonva, em U 13 19 *A> 27 arT TTiS ~~Mi ""/S -.58 Ostyh huszárcsizma piros alumíniummal bevonva: cm Íj 19 27 ~ ft28 Ostya ráncos csizma: piros aluraioiuinuial bevonva: cm 7 10 15 22 sf" —28 —.78 —.98 —.88 —98 —.38 — ic ar: —10 -.10 —18 — Ostya hollandi cipő piros alumíniummal bevonva; 17 cm-es Ostya karakter baba alumíniummal bevonva 22 cm-es Mikulás ostvn kosár díszítve Díszített és töltött Mikulás doboz Mikulás csomag tüllve 1' 1.18, Mikulás piros zacskó lüllvc —.US, —78, —.48, Aranyozott virgács piios szalaggal díszítve —20, —ltí,