Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-12 / 257. szám

2

0CCMAGYARORSZSG • KEDD, 1940. NOVEMBER 12. ai egyetemi tanárok közül bányán tértek vissza a kolozsvári egyetem székhelyérc s hányan gyökereztek meg itt, abban a városban, amely otthont nyújtott a száműzött egyetemnek. Majd kijelentette, hogy Szeged városa a kormányzó ur őfőméltósága apai szeretetének, mindenkori kormányai megértésének, a városi vezetők bölcsességének és a szegedi magyarság áldozatosságának eredményeiképpen két évtized nlatt Magyarország egyik legkiemelkedőbb kulturális központjává, a magyar tudományosság erős várává fejlődött. — A magyar királyi kormány ennek a magyar művelődés szempontjából felette jelentős ténynek ismeretében jutott arra az elhatározásra, hogy a vendégegyetem hazaköltözése kapcsán uj és most már valóban szegedi tudományegyetem alapítását javasolja a törvényhozásnak s azt Magyarország kormányzójának legmagasabb hozzájárulásával az ö nevéről Horthy Miklós-tudoinánvcgycteinnek nevezze el. Ez a név nemcsak az alapítás időpontját jelöli és az alapító államfőnek kíván emléket állítani bölcs országlása '20. esztendejében. Szimbólum is, jelképe az egykor innét Szegedről hódifó utrn indult és Horthy Miklós személyében megtestesült nemzetpolitikai " irányzat, nak fi a 20 év előtt porig alázott magyar nép diadalmas életerejének — mondotta a kultuszminiszter —, majd hangsúlyozta, hogy a szegedi egyetem * korfizcril keresztény és magyar nemzetpolitikának, a haladásnak és a magyar műveltségnek hafafmas vára kell, hogy legyen a jövendőben. — Tanárai járjanak elől — mondotta a miniszter — a mi vajúdó korunkban sorsdöntő fontossághoz jutott nemzetnevelő és müveltséiggyaranitó munkában, hallgatói, közöttük a magyar Alföld földműves népének tehetséges fiai komoly hivatástudattal tanuljanak" és készüljenek a nerrzet éle. tóben betöltendő hivatásukra. — Az egyetem légköréhez méltatlan és tőlük idegen érdekeket szolgáló megmozdulások helyett elszánt akarattal törekedjenek értelmük fejlesztésére és műveltségük gyarapítására, szervezeteik keretéhen lelkük művelésére, (estük edzésére és szociális Igényeik kielégítésére. Hóman Bálint dr. bejelentette ezután, hogy még e bét folyamán törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé nz egyetemi hallgatók felvételének uj szabályozásáról. — E szabályozás értelmében — mondotta — nz egyetemi felvételeknél a zsidókat érintő törvényes korlátozásokon tul csupán a nemzet- és államhűség s a jó erkölcs követelményei lesznek mértékadók. Ugyanez a törvény gondoskodni fog a diákszociális és diákszervezeti ügyek kormányhatósági irányításáról és felügyeletről. Diákvédőhiratalt kell a tanártestületnek alakítania minden egyetemen, olyant, amilyent ő hivott életre Kolozsvárott. Ezenkívül bejelentette még, hogy a jövő félévtől kezdődően uj tand'jrendszert léptet életbe az egyetemeken. A pénzügyi válság idejérf lecsökkentett állami javadalom pótlására szedett fenntartási járulék és fenntartási pótdíj megszűnik, a többi mellékdijakat és a tandijat degresszív alapon állapítják meg. Az uj rendszer szerint az egyetemi hallgatók minlegy 20 százaléka az eddiginél némileg magasabb, 60 százaléka pedig az eddiginél jóval alacsonyabb, körülbelül félévi SO, 60, 105 pengő dijat fog fizetni, amiben az összes mcllékdiiak és «z egész tandíj bennefoglaltatik. A kedvezmények adományozásánál egyedül a ráutaltság, a szorgalom és a tanulmányi eredmény lesz irányadó — folytatta a miniszter —, mert Magyarországon minden szorgalmas és tehetséges ifjúnak, bármelyik társadalmi rétegből származzék is, joga van a tanulásra. Majd hangoztatta, hogy ma inkább, mint valaha, rá vagyunk utalva X népi rétego|;hpn rejlő stézdug értékek, kiaknázására, idegrn elemektől alighogy megtisztult értelmiségünk erőinek fokozására. — Jöjjenek magyar népünk tndományszoinjas, egészséges fiai mind többen és többen az egyetemre — fejezte be beszédét a miniszter «—, hozzanak friss vért és nj erőt, vidám vállalkozókedvct és komoly alkotókészséget a magyar értelmiségi rétegek szervezetéhe. Hiszem, hogy a szegedi egyetem tanárai szivesen irányítják majd népűnk fiait nz igazi nt felé — fejezte be beszédét llóman Bájint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd engedélyt kért a kormányzó úrtól az ecycteir megnyitására. 15-én nyilik az uj gyorsirási, gépírási íanfo'yam a MAJOR szakiskolában. Horváth Miliály-u. 3. Ipartestület. 275 A kormányzó beszéde Nagy taps követte a kultuszminiszter beszédét, amely után Vitéz nagybányai Horthy Miklósi Magyarország kormányzója emelkedett fel helyéről és elmondotta ünnepi beszédet. A föméltóságú ur beszéde a következőképpen hangzott: — A kolozsvári magyar királyi Ferenc Józseftudományegyetem hazatért régi otthonába, hogy huszévi száműzetése után njra Erdély fővárosában folytassa művelődésünket gazdagító érdemes munkásságát. — Magyarország törvényhozása ez ünnepi alkalommal, megemlékezvén Szeged szabad királyi városnak az egykor falai közé menekült egyetem fennmaradását biztosító áldozatairól, elismerésképen Szegeden uj egyetem felállítását rendelte el. — A nevemet viselő szegedi tudományegyetem megnyitásának mai örömünnepén megelégedéssel gondolok vissza a nemzeti ujjáépitég itt átélt első sorsdöntő napjaira. A történelem szine előtt Szegedé ez a nagy érdem, hogy a nemzeti újjászületésnek ez a város volt a bölcsője. F.lismeréssel emlékezem meg Szeged népének két évtizedeg Jelkes és lankadatlan munkájáról, nemzeti művelődésünknek hozott nagy áldozatairól is. — Ennek a szegedi munkának és áldozatnak gyümölcse érett be a menekült erdélyi egyetem számára emelt pompás épületekben most az nj szegedi egyetem alapításával. Erre az egyetemre nagy feladat vár a magyar jövő megalapozásánál. — Nemzetünk jövendő sorsa azon fs fordnl, hogy milyen lesz műveltsége. Ha meg akarunk állni a népek nagy versenyében, sok tudásra és alapos ismeretekre, derék, munkás, jellemes, müveit magyar ifjak ezreire van szükségünk. Ennek az uj erősebb magyar nemzedéknek a felnevelése iskoláink feladata s ebben valamennyi iskola között járjanak elől az egyetemek. A tudomány nm velésén felül az egyetemek kötelessége a nép telkét épitő papok és testét gondozó orvosok, az ifjúságot nevelő tanárok ég az államot igazgató tisztviselők, a gazdasági munkát irányító szakférfiak és a művelődést gyarapitó tudósok gondos és alapos előkészítése hivatásukra. Az egyetemekre hárul a jövendő magyar életben vezetésre híva. tott uj értelmiségi réteg nevelésének, egészséges s magyar, keresztény és szociális világszemlélete kialakításának nagy uemzeti feladata. — Ezt a feladatot csak okos munkamegosztás, sal tudják majd teljesen megoldani: a tudományok egy-egy csoportjának alaposabb művelődésével cs oktatásával. A szegedi egyetemnek különös gondot kell forditauia a természettudományok korszerű művelésére, eredményeinek ismertetésére, különösen a régebben annyira elhanyagolt Alföld kultúrájának szolgálatára, az alföldi táj szellemének, az Altöld népében rejlő őserönek felkutatására és kiművelésére. Hiszem és remélem, hogy a szegedi egyetem tudós tanárai nemes lelkesedéssel lógnak versenyre kelni a többi magyar egyetem tanáraival és liiiek maradnak a szegcdi gondolathoz, amely a város falai közül két évtizeddel ezelőtt indult ki és ma aktuálisabb, mint valaha. Mi voltunk az előfutárai annak az irányzatnak, amely a nemzeti eszme erősebb kimunkálásával, nemzeti, a faji szolidaritás tökéletesebb kiépítésévé] s a szociális gondolat elmélyítésével ma már nemcsak nálunk, hanem lassanként egész Európában minden nemzet sajátos gondolatköréhez képest, érvényesül. A szegedi gondolat utján aka. runk tovább haladni, nem idegen u t o n, hanem a mi magunk sajátos utján, amely barátaink oldalán már eddig is jelentős eredményeket értünk el. — Amidőn ezt az uj egyetemet rendeltetésének átadom, bizonyos vagyok benne, hogv méltó hajléka lesz az ezeréves magyar kulturának. Ebben a meggyőződésben kérem egész jövő működésre a Mindenható áldását! Szent-Györgyi rektor az egyetem hármas hivatásáról A kormányzó beszédét áhítatos csöndben, állva hallgatta végig az ünneplő közönség, majd hoszszantartó, lelkes taps viharzott fel. Az egyetemi énekkar a Magyar Hiszekegyet énekelte cl, amelynek hangjai után Szent-Györgyi Albert dr.. a Horthy Miklós-tudományegyetem első rektora emelkedett szólásra. — Az uj egyetem első rektorának" első kötelessége — mondotta —, hogy mélyen hajtsa meg az egyetem zászlaját föméltóságod előtt. Erre a zászlóra színeinkül föméltóságod családi címerének szineit, a kéket és a pirosat választottuk, bogy ezek a színek nagy patrónusunk hímzett nevével együtt késő századok után is eszményképül idézzék fiatalságunk elé annak a férfiúnak képét, aki Szegedről elindulva bátorságával, bölcsességével. önfeláldozásával, a szellemi és erkölcsi javak tiszteletével, emberi megértésével, lángoló hazaszeretetével ezt az országot elesettségéből felemelte és megcsonkitottságában kiegészítette. Magyarország akkor lesz nagy, ha itt minden ember azon igyekszik, hogy a maga körében, legyen az a kör bármely kicsiny, oly munkás, vagy vezető legyen, amilyen mnnkása, atyja és vezére, Horthy Miklós az ő népének. Szent-Györgyi rektor köszöntötte ezután a miniszterelnököt, Hóman Bálint kultuszminisztert és a megjelent előkelőségeket, majd rátért arra hogy az egyetem jogilag uj egyetem ugyan, de gyökerei a kolozsvári Ferenc József-tudományegyetemhez nyúlnak vissza. Meghatott hangon idézte ezután Klebelsberg Kunó gróf emlékét és felszólította a közönséget, hogy egy pillanatnyi hallgatással áldozzon Szeged néhai, nagy pártfogója emlékem k. A közönség felállással, mélységes csöndben tisztelgett Klebelsberg Kunó gróf szelleme előtt. Az egyetem rektora megemlékezett ezután Szeged áldozatosságáról, amellyel a Kolozsvárról idemenckült Ferenc József-tudománycgyetcmct befogadta. Hajlékot emelt az egyetemnek s cz a hajlék most már az Ízig-vérig szegedi egyetem hajléka lett. Megemlítette, hogy az ifjú egyetem rövid élete alatt is a város kétféleképpen adott kifejezést szeretetének. A város asszonyai a főispán vezetésével felajánlotta, hogy as egyetem zászlaját elkészítik, a polgármester pedig a város nevében készséggel vállalta e] az egyetem diákotthonának berendezését. Szent-Györgyi Albert dr. ezután rátért székfoglalójára. Az egyetemnek régi szokása, hogy a hiI vatalban levő rektor értekezik az elméiéhez legközelebb álló tárgyról, ő a szivéhez legközelebb eső tárgyat választja; az egyetemről és az ifjúságról kiván értekezni. — Fejtegetésem anyagául 20 esztendős elmélkedés és tanítói tapasztalat szolgál — mondotta a rektor —, ugy, hogy tárgyamat elég világosan látom ahhoz, hogy szavaimat rövidre foghassam. Az egyetem feladata hármas: legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számb»n nevelni a jövőnek' tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Ujabb eredetű, dc nem kevésbbé magasztos az egyeterrnok harmadik hivatása, nevelni a Itéza részére polgárokat, akik el vannak látva, a szellem fegyverével. Erről a három hivatásról egyenként kívánok szülni, dc hozzáteszem azt, hogy a mi egyetemünknek van még egy negyedik külsőleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföll szellemi központja tegyen. — Az emberiség legfőbb kincse mindaz a szén, jó és nemes, amit eddig az ember elméje és leiko teremtette. Az egvetem ezen kincsek közül a tudásnak őre, hirdetője és gyarapítója, örökét évezredektől az emberi szellerr.' közös tárházából veszi. Igy tőle joggal azt várhatjuk, hogy fttetto álljon a politika hullámzásainak 8 eszményeik nz idők háborgásán keresztül sértetlenül mentse át a jövőre. Azt várhatjuk, hogy az egyetem karain a gyűlölködést kizárva, a tudás szelid ténye mellett csendben munkálkodjék s éljen örök emberi, eszy menyeinek. — De az egyetemnek" a tudást nemcsak őriznie, hanem gyarapítania is kell. Ezen munkájában az egyetem szövetségese, munkatársa a világ összes 1 más tudós testületének, tekintet nélkül nyelvre, j vagy országhatárokra. ( — Dc a tudományos kutatással az egyetem nemcsak a nagy emberi szellemi közösség iránt rójja le kötelességét, a kutatás lelkes mivelése szükséges ahhoz is, hogy az egyetem megfelelhessen mindennapi feladatának. Jó tanítás csak ott folyhat, ahol él a kutatás szelleme, az igazságok lelkes, pártatlan szeretete. Dc tudományos kutató munkánkkal hazafias kötelességünket is teljesítjük, mert hiszen éppen a tudomány, a kultura ha egyetlen (e-rep, amelyen a versenyt a nacy nemzetekkel egy kis nemzet is felveheti, megcsillogtatván nevét az emberi történetben. Az egyetem második feladatáról, a tudósképzésről e helyen nem kívánok részletcsen szólni, inkább rátérek harmadik feladatára, a széliem fegyveréve] vértezett hasznos honpolgárok n«vílescre. Ez Dem tartozik az egyetem ősi hivatásai közé. de az ui korban az egyetem megnyitotta ka-