Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-04 / 226. szám

A képviselőház általánosságban elfogadta a visszacsatolási tervényfavaslatot: Teleki miniszterelnök beszéde Budapest, október 3. lés csütörtöki ülcséuek A magyar országgyűkiemelkedö eseménye Teleki Pál gróf miniszterelnök beszéde volt. Áz egynegyed 11 órakor kezdődő ülés napirendjén a román .Uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a magyar Szent Koronához való visszacsatolásáról, valamint a keresztény egybázfelckezetek egyháznagyjainak és képviselőinek tagságáról szóló előző nap benyújtott javaslat szerepelt Tasnádi-Nagy András elnök" javaslatára a Ház egyhangúlag elfogadta, hogy a két törvényjavaslat vitáját egyesítsék. Bcnkö Géza előadó ismertette a javaslatot Hangsúlyozta, hogy az erdélyi lélek a legfőbb kinícs. amellyel gazdagodtunk. Szálljon gondolatunk örszággyarapító kormányzó urunk felé, aki a szegedi gondolat világító csillagképét követte és ébreD tartotta bennünk a hitet és a nemzeti erők összefogását megvalósítva, minket a mai nemzeti örömhöz hozzájuttatott 3 képviselők helyükről felállva, nagy lelkesedéssel ünnepelték Magyarország kormányzóját. Miután a keresztény egyháznagyjainak és képviselőinek felsőházi tagságáról szóló javaslatot ismertette Mezey Lajos előadó, Teleki Pál gróf miniszterelnök mondott beszédet Az egész országgyűlés nevében üdvözölte a hazatért országrészt. Hangsúlyozta Erdély népének erejét önbizalmát öntudatát és hivatástudását amellyel fenntartotta azt a gondolatot amely Erdélyt visszahozta. A képviselők helyükről felállva, lelkesen ünnepelték a kormányzót amikor a miniszteselnök Horthytól szólott — Horthy Miklós kormányzó volt az — mondotta a miniszterelnök —, aki az első perctől kezdve, amikor Szegeden megjelent soha egy pillanatra bizalmát, hitét a magyar nemzet felvirágözásában nem vesztette el. Ezzel a hittel eltöltött bennünket és vezetett bennünket oda, ahol ma jyagyunk és vezetni fog továbbra is. Hangsúlyozta ezután a miniszterelnök, Hogy n területek hazatérése három tényezőnek köszönhető; a tengelyhatalmak barátságának, a magyar nemzet munkájának, a hadseregnek és Erdély és Keletmagyarország magyarsága kitartásának. A továbbiak sör'á'n arról Készéit, Kogy Erdélyben néprajzi határt vonni nem lehet. Népei egymásra vannak utalva. 'A sorsközösség összefűzi őket és ez a snrsközösscg, annak érzete magyarázza azt a magatartást, amelyről mindenki meggyőződhetett', aki a bécsi döntés után a mondvacsinált határokat átlépte. Szólott a megbocsátásról. Hangoztatta, Kogy g hltszonkétéves mUltnafi. mint epizódnak, kell szefepeimé, örömünkben se feledjük et azonban n lulnanmargdt. magyarokat, (Általános helyeslés '( Ház minden oldalán.)' őrködünk felettük'. Immár sorsúk a mi Kivatásünlt. X másik törvényjavaslatról szólva', a miniszterelnök kijelentette, egyelőre Csak azokat az egyháznagyőkaf Kívja Ke a magyar felsőház, akik Erdély történelmi egyházait képviselik. Történelmi egyházaink a szabadságban és az elnyomatásban is legerősebb várai a magyarságnak és maga az erdélyi nép hordozója ennek a lelkiségnek. "A Ház minden oldalán helyükről felállva Tapsolták és ünnepelték a képviselők a miniszterelnököt. csak a. nyilasok maradtak ülve és tüntetőleg Erdélyt éltették. BELVÁROSI MOZI Pénteken visszavonhatatlanul utoljára A legszellemesebb magyar lilmj IGEN VAGY NÍPI...? 5,7,9 S. O. S. SZAHARA S. O. S. SZAHARA S. O. S. SZAHARA lenközeiebli a Belvárosiban Miután a Ház "álfa.1ánosságba.n egyhangúlag elfogadta a javaslatokat,, előbb a. közjogi és a pénzügyi bizottság elé kell terjeszteni azokat DKDMKG7SRÖRSZKG PÉNTEK, 1940. OKTÓBER 4. részletes tárgyalás céljából, ezért a Ház elnöke egy órára felfüggesztette az iilést. Szünet után, mivel a, bizottságok részleteiben is letárgyalták a javaslatot, Benkő Géza és Mezey Lajos előadók előterjesztései után a Ház mindkét javaslatra kimondta a sürgősséget. Az ülés délután fél 1 órakor ért véget. Pénteken délelőtt 11 órakor a két törvényjavaslatot a Ház részleteiben is letárgyalja. Szeged lesz az Alföld csatornahálózatának középpontja A világháború eíői* készüli Udránszky-féle terv alqpián ofdiák meg Szegedkörnyék víztelenítését - Helyzetkép az alföldi „tengerfenékről* (A Délmagyarország munkatársától) A város törvényhatósági kisgyűlésén legutóbb érdekes bejelentést telt Pálfy József dr. polgármester az Alföld víztelenítésének kérdésével kapcsolatban. Egy kérdésre válaszolva elmondotta, bogy a kormányzat 10 milliós 'csatornázási tervet dolgoztat ki, ebből a pénzből megfelelő összegben részesítik azokat a központokat, ahonnan a víztelenítési munkálatokat egységes tervek' alapján irányítják. X tervezet nagy vönalakban már régóta készen áll. a részlettervek kidolgozását a miniszteri kiküldöttek és kormánybiztosok vezetése mellett az ármentesítő társulatok és a városi mérnöki hivatalok végzik. Azok az elgondolások, amelyek a tavaszi katasztrófa idején a gyors segítség jegyében születtek: nem bizSnyűltak megfelelőnek egyrészt azért, mert nem egységes térVek és munkálatok alapján igyekeztek megoldani az árvízkérdést, másrészt pedig azért, mert figyelmen kívül hagyták különösen az Alföld szempontjából azt a másik igen lényeges problémát, amelyet egyes területek kiszáradása. teljes elvíztelencdése jel mt. Előállhat ugyanis az a helyzet, amelyet már régen mint igen nagy veszélyt jeleztek a földtani kutatók, hogv 'csapadéknélküli., száraz idő következik és teljesen víz nélkül marad a magyar' gabonatermő vidék: a magyar Alföld. Ezért t-hat olyan megoldást, kell találni, amely nemcsak az árvizek kérdését oldja, meg gyökeresen. hanem megoldást, eredményez az Alföld vizeli át fisának kérdéseiben is. Ennek az elgondolásnak alapján készülnek mTJst a tervek, amelyek természetszerűleg elsősorban az Alföld vízproblémáit érintik, hiszen ez a teriilet, mint egvkori legmélyebb tengerfenék, valóságos vízgyűjtő medencéje az országnak csapadékos évszak esetén, viszont vízben legszegényebb terület akkor, Ka száraz idő áll be az országban. A Tisza—Maros sxöge: vízvédelmi és vízellátási központ EKKőí a szempontból az'Alföld legfontosabb központja Szeged és környéke. Tde fut, Pestmegyéből a hóolvadás és a talajszivárgás vadvíztömege, ezen a területen lehet a Tisza—Marás szögben olyan vízvédelmi berendezéseket készíteni, olyan Csatornarendszert építeni, amely ennek a két folyónak scaitséa'ével el tudja vezetni a katasztrofális vicétekben meanövekedett vízmennyiséget is. És ennek a két folyónak bekapcsolásával lehet olyan erodménvt is elérni, amelv egységes Csatornázási és öntözési terv alapján biztosítja az Alföld vízellátást. Messzeágazó, pókhálószerűen kiképezett; Csatornarendszert, foglal természetesen magában a mCst készülő nagyarányú terv. de ennek a pókhálónak központja ez a terület, mert földünk lejtése erre a vidékre hozza „ távoli környékek víztömegét i«. A kormányzat az árvédelmi tervek elkészítésével és a meginduló munkák" vezetésével ezen a részen Baüer Sándor dr. árvízvédelmi kormánybiztost bízta meg. A kormánybiztos _ mán fel is vette; az érinkVzést a törvényhatóságokkal az egységes tervek megbeszélése ügyében. Ugyanekkor azonban az ármentesítő társulatok is megkapKORZÓBAN Ma SPENCEIt TRACY, NANCY KELLY világfilmje Slanley, a riporterek királya a legsötétebb Afrikában a legújabb EQX és MAGYAR HÍRADÓK ták már az utasításit a tervekre cs ahol kell, a munkálatok megindítására vonatkozóan. Ax Udrtánssky-ier: j Szeged helyzete a. tervek szempontjából szereuesés, mert itt már évtizedek éta készen áll az Udránszky József féle terv. amely a legmegfelelőbbnek látszik az Alföld vízmentesitése cs ugyanakkor vízellátása szempontjából. Az első világháború és a későbbi pénztelenség akadályozta meg ennek a tcrvuck fölhasználását. amely most annyi év után sikerült a fiókokból. Ennek a tervnek alapján azonban csak akkor lehet megkezdeni a csatornázást cs a technikai berendezések fölépítését,, ha már) minden v'önalon készen állnak a ruuuka megkezdésére. Addig pedig átmeneti segítséggel kell megoldani az alföldi nép árvízproblémáját, mert hatalmas területek állnak még ma is víz alatt az alföldi tanyák világában. A hiva-i talos fórumok előtt naponta jelennek meg tanyai küldöttségek, amelyek segítséget kérnek a tanyák és falvak kétségbeejtő helyzetében. A Pestmegyéből lezúduló és az itteni talajból állandóan szivárgó víz nemcsak a tavaszi vetést pusztította, cl, hanem most az őszi munkálatok megindulását is akadályozza. Nagykőrös, Keeskemét. Szeged. Vásárhely gazdag gyümölcsöseiben, Makó híres liagymatermc földjén pótolhatatlan károkat okozott a vadvízáradás, a torontáli gabonaföldeken víztenger alatt rothadt meg a vetés. Sík tengerré vált az elmúlt tavaszon az Alföldnek ez a része a kunsági területekkel együtt: hatezer holdas „tavak" között keskeny csíkok és follcik maradtak csak meg száraz állapotban. Csatorna építésére akkor gondolni sem lehetett, mert a ragadós, iszapos talajban még ott sem lehetett ásni, ahol egyébként nem temetett el mindent a víz. Halásznak a búzaföldeken Minél lejjebb jövünk Pestmegyéből. annál elszomorítóbb képet mutat ma is az alföldi tanyavilág. Az útak sok helyütt járhatatlanok. A nagykőrösi felsőjáráshan hatezer hold áll víz alatt: az útakon itt-ott elhagyatott, megfeneklett szekerek kerékagyig süllyedve tükröződnek a harminc-negyven centiméter mélységű óceánban. A szárazon maradt tanyák körül dús. zöld növényzet pompá.zik, de ez a növény sás. nád: az iszapvidék vadontermő vízinövénye. Alacsonyszárú kukorica törekszik kifelé az iszapból: ezen már nem segít a nap sem, legfeljebb takarmánynak használhatja majd föl a gazda. De lábasjószág, amit takarmányozni lehetne! nincs, a sertésállományt is megtizedelte a vész. Lejjebb, Szeged felé a szöllőkben mutatkozik meg a vadvíz pusztítása. Szerte a tanyákon már megkezdték az_ árvíz által megrongált és rombarlöntött házak újjáépítését, a most beállt esőzés^ még ezt is megakadályozta, mert százezerszámra mállasztotta szét a száradásra gúlákba rakott vályogot. A kárt. pótolni alig lehet, hiszen nincs semmi, termény, amit eladhatna a földek gazdája. Szüret: ezen a. részen vem lesz az idén: Szeged város költségvetése jelentékeny összegtől esik al az idén a borfogyasztási adó lényeges csökkenése által. A tanyák között nagy nehézségek árán lehet csak közlekedni. Az őszi munkákat váMa is 5, 7, 9 órakor Mária két éjszakája Szilágyi Szabó Eszter Széchenyi Mozi