Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-09 / 230. szám
4 m decmsg7arorszag ~ SZERDA. 1940. OKTÓBER 9. váth Szilárd arra kérte PAlfy József dr. polgármestert, hogy teremtse meg a lehetőségiét annak, hogy a vendéglőipar el legyen látva azzal a famennyiséggel, amellyel biztosítani tudja az üzemek működését. Jelenleg az a helyzet, hogy apránként szerzik be a vendéglősök a szükséges famennyiséget, sokszor csak annyit, amennyi félnapra, vagy egy főzésre elég Sok helyen azonban még ezt sem sikerül beszerezni s igy sok vendéglős kénytelen beszüntetni a főzést. A polgármester megértéssel fogadta a vendéglősök snlyos panaszát és megígérte a küldöttségnek, hogy megteszi a szükséges lépéseket a vendéglősök és fakcrcskedők együttműködése ügyében azért, hogy a sütőipar, valamint a hentesipar mellett a vendéglősipar is el legyen látva a szükséges famennyiséggel, természetesen ugy, hogy a fogyasztóközönségre ebből hátrány ne származzék. A szegedi fa-front híreivel kapcsolatos az a felbivás is, amelyet az I. fokú iparhatóság tesz a lapok utján közzé: a miniszteri intézkedés folytán a szatócsok és vegyeskereskedők is foglalkozhatnak mint kiskereskedők faárusitással. A jogosítvány elnyerése céljából jelentkezzenek a szatócsok és vegyeskereskedők iparigazolványaikkal az L fokú iparhatóságnál, Bérház, II. emelet 17. ajtószám alatt Temesváry László aljegyzőnél. l»t emiitjük meg, hogy az iparhatóságnál egyre többen jelentkeznek utólag olyanok, akik még meg akarják szerezni a fakiskereskedői kijelölést. Mivel a fakereskedői szakma nem zártszáum ipar, a kijelölésnek semmi akadálya nincs. Amint elegendő számú jelentkező összegyűlt, az iparhatóság benyújtja az uj jelentkezők névsorát a polgármesternek, aki kijelöli az ujabb fakiskereskedőket A fogyasztóközönség tájékoztatása szempontjából az uá kereskedők névsorát közölni fogjuk. Az iparhatóságnál egyébként tömegesen jelentkeznek textilesek is, akik szintén árusítási jogosítványt kívánnak szerezni. A tömeges jelentkezés érthetetlen azért, mert a fextilszakmában semmifele intézkedés nines az árusításra vonatkozótag, mindenki, akinek jogosítványa erre a szakmára vonatkozik, továbbra is akadálytalanul foglalkozhat textilárusitással s igy uj jogosítványok kérése erre vonatkozó miniszteri intézkedés hiányában teljesen indokolatlan. Igen sokan jelentkeznek ezenkívül ószeresek fs, tekintve azonban, hogy az ószeresipar zártszámhoz kötött: nj iparigazolványokat nem ad ki az iparhatóság már csak azért sem, mert a jelenlegi szám nemcsak teljesen kimeríti, hanem meg is haladja a Szegedre megállapított határszámot. Test vérlátogatás — a túlnan maradottaknál Temesvár, a Bánság fővárosa Ha meghalok, ha majd beleng a lelkem 'A másvilági fényes Csarnokokba': Ott úgy fogadnak, tudom, engem, 'Ahogy az Ég a mártírokat szokta. rA mennyei ünneplő pompa láttán, Fél suttogás az angyalok sorában1 S mindenfelöl részvét sUgdra száll fám, „Magyar volt, — kisebbség Romániában Szaholcska Mihály. Napjainkban isméí fájdalmas aktualitással fflendfllnek a kisebbségi költő kifejező s megrázóan igaz verssorai, amelyeket 1924-ben írt, az erdélyi magyarság kisebbségi életének legsötétebb esztendejében. Mintha azok a megaláztatással, mártír-könnyekkel és golgotás fájdalommal feli sötét napok jöttek völna viszsza kísérteni: véreinket ezerszámra üldözik ki Erdélynek a béesi döntés következteben román 'kézen maradt területeiről és a szenvedésnek olyan kálváriáját járatják a kisebbségi sors. ban maradt magyarokkal, amely igazságért az égre kiált! Ezekben' * történelmi napokban lélekben SOrralátogatjuk azokat a városokat, amelyeket a Keletmagyarországi terület váfösai közül nem kaptunk Vissza. Testvérlátogátésfa indtíInnk a visszamaradt Erdély és Bánság nagyobb városaiba s imádságos lélekkel oszttTZtfnb odaát maradt véreink fájdalmában cs soha nem lankadó reménykedésében •. . A »begaparti London« ... Elsőnek eppen Szaholcska Mihály váfosáFa: Temesvárra látogatunk el. Temesvár a román kézen, maradt terület legnagyobb városa, jelenleg 103.000 lakással. "A lakósság legnagyobb tömege még mindig magyar.L Temesvárött jelenleg is 35.000 főnyi magyar él annak ellenőre, hogy a gyárvárossá kiépült bánsági metropólisba egyre nagyobb tömegben nyomták be a régátból s a környező falvakból az odatelepített románságot. A magyarság száma 1919-ben ís ugyanannyi volt, a háború végén viszont a magyarság tatán a német kisebbség következett Temesvár lakosainak statisztikájában. A német kisebbség száma Temesvárott ae utőbbi években egyre fogyött, Ugyanolyan arányban, ahogy a románság száma növekedett. Temesvárott körülbelül 28—30.000 román lakik jelen pillanatban s a németek és szerbek, Valamint más kisebbségek alkotják a város többi lakosságát. . Temesvárt, a Bánság fővárosát „begaparti Londonnak" is nevezik. Valóban olyan lüktető, friss az élete. Á hely, amelyen ma Temesvár palotasfürai állnak, már ezer évnél régebbi település. Avarok, húnok, majd rómaiak telepe! állottak itt. A XIII. század elejéről szóló ok. mány szerint fontos végvár volt. 1552-ben a törökök foglalták el Temesvárt és nfalmuk alatt maradt 164 évig. A várost és a várat a törökdúlás után újjáépítették, de nem egészen 200 esztendő múltán ezek a várfalak már akadályozták a várost fejlődésében és Telhisz Károly dr. Temesvár nagy polgármesterének érdeme volt, hogy a várfalak eltűntek s Temesvár a belső fejlődés lehetőségére új területeket kapott Telbisz Károly polgármester nagyon sokat lett ezért a városért. Felállította a villanytelepet "és Európa kontinensének városai közül Temesvár volt az első, amelynek utcáin éjszaka villanyfény ragyőgott. Vízvezetékei, csatornázási hálózatot Csinált, városi téglagyárat., gázgyárat, jéggyárat, tejközpontot, két városi mozit, zálogházat emelt, szerzett a városnak erdőt és kőbányát, szabály ózta tta a Bégát, villamosította a régi lóvasútat. Telbisz utódjának! Geml Józsefnek már nem sok ideje maradt a váfös fejlesztésére, bekövetkezett a trianoni Csapás s a polgármesterek állandóan változtató Temesvárott. Az első román polgármester, Stan Vidrighin mérnök volt, akit Telbisz polgármester hozott még Temesvárra a villam'ösmű igazgatójául. Vidrighin megkísérelte, hogy nagy pfotektöra nyomain haladjon, "de nem sokáig, maradt a polgármesteri székben. Utána — 1919-től 1939 őszéig nem kevesebb, mint 17 polgármestere volt Temesvárnak .«, 3610 ui ház, 37 park és 180 000 fiatal fa . . . Az elmúlt 20 esztendő alatt Temesvár sokat épült, fejlődött a gyakori polgármesíetváltozns dacára is. A gyárak egymás után, szinte a földből kibukanó tömege világvárosi életlüktetést adott a várftsnak. Egyremásra épületek emelkedtek, a gyönyörű Lloyd-sor végén már nem látszottak a szántóföldek, minden beépült, szinte Potemkin-szerűen, villámgyors életütemben. Az elmúlt 20 év alatt Temesvárott 3610 új ház épült, fölépült Románia legszebb mozipalotája, igaz, hogy panama árnyéka esett rá: a moziépület tetőzete beömlött és hónapok kellettek hozzá, amíg csak eltakarították a romokat. De a palota újra felépült és felépült vele szemközt a romáa keleti egyház temploma is, BURGONYA téli eltevésró i kg Ella —MO 1 kg Nyári rózsa — 1 kg Gülbaba —«I2 1 kg Takarmány --8 NAGY ALBERT amely stílusánál fogva sehogy sem illik 8 Lloyd-sor nyugodt elegánciájához, világváros? stílusához. A nép el is keresztelte „zebra-tem« pfom"-nak a piros csíkok miatt, amelyek kele< ties külsőséget megadják. Temesvárnak jelenleg 37 k isebb-nagyoblj parkja van s a városi mérnökség legutóbb 18C ezer fiatal facsemetét ültetett el a város üti Cáin, parkjaiban, terein. A város teljes vagyona a legutóbb megejtett becslés szerint 16(1 millió pengőnek felel meg. Püspökségek, magyar, román, német iskolák Temesvár a háború előtt két püspökség székhelye volt:" a gsanádi római katolikus és a bánsági szerb püspökségnek. A Szept Istvánt által alapított Csanádi egyházmegyének román kézre jutott részeiben a háború ütán megalakult a temesvári egyházmegye. Ennek élén ma a sváb származású Pacha Ágoston püspök áll, a temesvári szerb püspökség ügyeit rtá újvidéki püspök vezeti, aki időnként, ellátogat Jugoszláviából Temesvárra. A harmadik püs< pökség felállításáról az azóta máij lemondott és eltávozott Károly király intézkedett. A görögkatolikiisokuak püspöki helynökük van Temesvárott. Mind az öt városrészben vannató plébániáik a római katolikusoknak és a román görögkeletieknck, a szerbeknek a helvárosin kívül még két plébániájuk van, a görög* katolikusoknak, reformátusoknak cs evangélikusoknak egy-egy templomuk van Temesvárott. , A háború előtti iskolák ma is működnek, legalább is az utolsó iskolaévben még működtek. A magyar állami főgimnáziumból „Diaco* novici Loí7o"-fiúlieeumftt csináltak, a magyar? állami főreáliskolából német-román líceumot',, a magyar felsőleány iskolából „Carmen Sylva" román leánygimnáziumot. A piaristák tartják fent az ejjyetlen, részben magyar tannyelvű főgimnáziumot, ezenkívül magyar hitvallásos iskolák még a következők: a négyosztályos magyar gimnázium, a magyar eTenii iskola és # magyar tanonciskola. A németek „Bauatia" nevű épületükben gimnáziumot és elemi tanítóképzőt tartanak fenn. A Miasszonyunk-tót nevezett szegény iskolanővérek intézeteikben elemi iskolákat, polgári iskolákat, líceumokat, egy háztartási iskolát ée egy tanítónőképzői létesítettek. Iskoláik egy részében magyar, mái részében német a tanítási nyelv. Temesvárott van ezenkívül állami, román-nyelvű kereskedelmi iskola és ipari liceiim, a városi zeneiskola több, mint 40 esztendeje működik. A háború után kapta Temesvár műegyetemét és néhány ÓV óta Temesvárott működik a Kolozsvárról áttelepített Képzőművészeti Akadémiát is. Magyarnyelvű napilap jelenleg Csak egy. van Temesvárott, a Déli Hírlap (ha azóta aa új román kormány he nem tiltotta), de volt idő, amikor 5—6 magyar napilap is megjelent a Bánság fővárosában. A 37. évfolyamöt megért Temesvári Hírlap az elmült esztendő végén szűnt meg. Nagyobb német lap hetlő van1. a „Temesvarer Zeitung" és a „Banater Zeitung", kisebb németnyelvű napilap pedig három ... Ez ma Temesvár a legnagyobb város azok közül, amelyeket keletmagyarországi városaink közül nem kaptunk vissza • .. GYORSIRBST-GEPIRBSI mbior kröir- homh bl. 0.3, Kiképez gyorsirástanifóvá, államvizsga. Modern berendezés. — Telefon: 19-16.
