Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-13 / 234. szám

AUTÓ SERVICE legmodernebb felszereléssel olcsón jó munkát végez szent istván garaqe Szent István-tér 2 szám. 192 Telefon: 32—00 gyeameztetni a nézőket és nincs szive, határozottan nincs kedve szétzavarni őket, óvatosaD mozdul az ásó, csak ezek a patkánynyi varangyok buknának le a mélységben. Ha nem aludnának lomhán és lustán a híg és sikamlós latyakban, mintha valami halastó partján merengeuenk, amelynek enyhe, langy vizében aranyhalak és csillámló zöld levelibékák kergetödznének gondtalanul ... De a mocsár szélén csúszni és tckerődzni kezd egy sikos, áramszerüen csavarodó vizisikló és a piszkos-gázos sár-sziget alól felüti üveges, bögölynyi szemét egy királyi példány: szarvasvarangv • Estére "aztán megnyugszik minden: zizzen, csusszan a szalma, megérkezett a legifjabb vendégsereg. A virrasztások párnáján Maeterlick-re f

ondolnnk és a méhek életére. Holott csak a békák lete mozog a bozótban. (vér) KAKUSZI ISTVÁN kárpitos mindennemű kárpitosmunkát vállal ARADI-UTCA 5. (Dé'magyarországgal szentben) Párnázott bútorok állandóan raktáron I 34 Testvérlátogatás Nagyenyed, az Iskola városa (A Délmagyarország munkatársától) Nagyenyed neve összenőtt az Iskolával, a Bethlen-kollégium itesszeföldre elvilágitó fényességével. Ebben a kollégiumban őrizték évszázadok óta az erdélyi szellemet, ebben a kollégiumban nevelkedett az erdélyi magyarság sok-sok elsője, hogy csak egyet cinlitsünk: Körösi Csorna Sándor, aki elindult, hogy az őshazát fellelje s világhírnevet talált helyette . . . A román uralom alatt visszamaradt Erdélyben tett testvérlátogalásaink sorát hadd fejezzük he a nagyenycdi látogatással s ennek a magyar kultúra legrégibb bástyájaként ismert városnak eleven képével bizonyítsuk, hogy mennyi értéket, mennyi magyar értéket őriz Erdély s mennyi magyar érték vár itóg a feltámadásra . . . Nagyenyed történelmi sorsa Ha Erdély a hagyományok földje, ez a kicsi város az erdélyi hagyománysűrüség városa, —• Írja Nagyenycdről Aprily Lajos, a kitűnő erdélyi költő, aki nagyenyed! származású. Aprily La{

'r»s költői szépségű, megragadó városképet feslett V.yedről, az Iskola városáról a Keleti Újság legutóbbi karácsonyi számában, az utolsó rab-karácsonyon . . . Ebből a cikkből idézünk néhány részletet, hogy méltóképpen mutassuk be Nagyenvedet, az erdélyi szellem hűséges őrzőjét: •Skyták és dákok után római élet volt NagyWiyed "helvén A rómaiak városát Bruclának hivták. A XII —XIII. században szász települők jöttek, akik Srassburgnak nevezték el a várost. A régi erdélyi Strassburg emlékét már csak oklevelekben találja meg a kutató. A XVI. század előretörő kálvinizmusa mint Kolozsvárét is. eldöntötte a város fejlődését A középponti, irányitó marosmenti élei, a történelem fősodra nem itt ás magának medret, hanem innen egy napi járóföldre, a fejedelmi Gyulafehérvárt, a püspökség és a káptalan közelében. De az cnyedi öbölben is ott lüktetnek az erdélyi sors — sokszor halálos ölejésü — hullámai.* Nagyenyed történelmi sorsa több felvonású -Ar és koromszagú tragédia. De a tragikus vonal mellé, mely a XVII. századtól fogva mélyül, felvonul és a végzetes megszakadások ellenére is egyre magasodik a város szellemi életének ritka nemességti hőskölteménye. Város és kollégium, egv és ugyanaz. Amikor Bethlen Gábor erdélvi feiedelem a gyulafehérvári iskola megalapítása után meghall, nem sejthette, hogy 33 évvel később Enved fogja folytatni azt a munkát, amelvet a fejedelmi lélek nz erdélvi művelődés megépítésére — több" intuitív hőlrsésségffel és jővőbelátással, mint iskolás tudással fanultsággal — megálmodott. 16"8-ban a török-tatár fergelogiben Enyeddel együtt Bethlen fehérvári sírja is elpusztult. Élete dédelgetett müvét, legnagyobb szellemi alkotását: az Iskolát később a csendesebb Enyedre telepitette át Apafi Mihály. Ettől kezdve a város Kongna OSTOROK állaodóraktáre ifj. hegedűs műbútorasztalosnál Sompgyl-utc^ 15 története egy a kollégium történetével. A varos vére ráfröccsen a kollégiumra és a kollégium dicsősége besugározza a várost. »Nem tudom, volt-e fejedelmi fundációja a világnak, amelynek fizikai bőségéből háromszáz esztendőn keresztül annyi erkölcsi és művelődési áldás fakadt, mint a Bethlen-kollégiumból? — Írja Aprilv Lajos« Háromszék havasáig ellátszott az a székely fiúkat hivogató magas kollégiumi homlok és a szellem messzirefutó finom idegszáíain a nyugat büszke protestáns fényforrásaival tartott magát-termékenyitó érintkezést. Volt szolga-diákja és grófi sarjadéka; a szegény Körösi Csorna Sándor és a történelmi fényességű nevet viselő Kemény Zsigmond báró között a diákoknak mennyi ezre nőtt fel ebben a fejedelmi és u-égis demokratikus levegőben.* •Egész Erdélyországra és tőle elszakadóan at, Erdélyen túlra is kisugárzott a százados csodatevés ereje, amely a szántók, a kaszálók, a szöllők és a hegyeket borító erdők termését megujhódásokra kész szellemmé tudta értékesíteni. A szegényen és szflkölködésben nevelkedett Bethlen Gábor legfejedelmibb" cselekedete volt ez a kollégiumalapitás. Magvető mozdulatának ehhez a nagyszerűségéhez az a megragadó tette is hozzátartozik, amellyel a kicsi Erdélyben, a 30 évps háború szellemtapadó korában, — elrendelte, hogy a főiskola teológiáját végzettek a szetlem jogán nemesi rangra emelkedjenek s ezt a nemességet utódaik is megtarthassák . . .« A kollégium elpusztul és újraéled 1704 a kollégium véres esztendeje. Ez év virágvasárnapján Rabutin és csatlakozó csőcselókének szellemirfását irja bele a kollégium történetébe. A felperzselt és rombazúzott kollégium halálsikolya elhatolt az előkelő önzésébe burkolózó brit szigetországig és Pápai Páriz Ferenc a_ kollégium tudós professzort angol pénzen alanifotta njjá az Iskolát. A virágvasárnapi pusztulás gyászát és a városért eleset! diákok dicsőségét a kolléginm múzeumában feliratos emlékkő őrzi. Spártai férfiasságéi hang hirdeti rajta, hogy fiai a vérhulfafás legmagasabb törvényének engedelmeskedtek: íSnpremea legis suhseribenfes*. Tme, igy tudtak a vérhtillafás törvényének" fejet hajtani minden korban az erdélyiek . • , 1849 január S-án ismét véres sors jutott a kollégium osztályrészéül. Az üszkös fafak között Vájna Antal és Tneze Dániel professzorok kezdték meg ismét az éij élef toborzását. Erős ».->•?!tő kezek jelentkeztek a legvéresebb sorsű tsko'a uífáépjfésére. A ÍKVes évek elején azonban Füvednek Te keltett mo^d-mln a főiskolai tekintély a régi Hetblemi nemesítő Hagyomány jelentőségéről De Frdély református tanítóit, ma is ez az iskola képezi. 1914-ben lelkes fiatal tanári fforda sorakozott r»T ez idősebb mellé, telve az 11? idők nevelői lendületével. Komoly fervezgetésekh>n hullatták egymás lelkébe a kollégium jövendőiének maffiáit és ni magvar távlatokat látó reménykedéssel készültek a naffvszerűnek érzett feladat megvalósítására De jött 1914 augusztus, metd 1918 és a kivirágzott tervek a történelem viharában elhervdfak . . s És azóta — immár főbb. mint 20 esztendeié —. a város és a kolléginm a háború előtti idők feiedelmi eredetű hősége és történelmi optimizmusa után keresi életlehetőségeit a mostoha erdélvi sorsban, a román elnyomatás rabbilincsóben . .' . S ma is híven őri azt a szabad, nemes erdé'vf szellemet, amely évszázadok rttq a man-varsás esvik legnasyobb kines*. .vall el ngm rabo'ha'é soha el nem pusztuló értéke ' f-i.) UatwáHty vzá ltja: Batoy> }áxs*{ Ezt legjobban mi, vidékről származóit 'értjük meg. érezzük át. és azok, akik ma is vidéken laknak . . . 'A Tisza partján, vagy a Somogy földjén szaladgáló Kapos-parton a Maros mentén, kertek alján, jegenyék és füzek árnyéka iba n. Ez a mi sírig tartó ajándékunk s én őszintén sajnálom azokat akik a világváros kőrengetegében születtek * nem volt füves játszó és heverőhelyük, nem volt parti füzesük, kiserdős rejtekük. Akik nem is igen tudják, mi is az a tarló, mi is az az útilapu, mit is jelent az édesen borongó nóta~í Balog István megy a rétre. Vele megy a felesége. Volnék csak a felesége. Velem menne ki a rétre . , . Vagy eztl Halvány Unna aranybárány. Aranybötü van a vállán . . . Aki aztat elóvassa. Azé lössz a Halvány Anna , .. Igen, ezt legmélyebben ml vidékiek értjük, érezzük és szeretjük, ezt a „különös látványt., félig ködülte délután, amikór egy szénásszekér átmegy a pesti Marglthidon . . . Ott ültem az egyik dünaparti kávéházban. szemben a Királyleány szigetével, amelyről oly \csodálatosszépen irt balladát Ady s amelyet Botdog Margit boldogtalan napjainak történetével ültetelt tele Gárdonyi, Géza. Néztem a villamosokkal, autóbuszkaravánokkal, autókkal, szenet fuvarozó kocsikkal teleterhelt gyönyörű hidat, amikor egyszerre csak hátrahőkölök. Istenem, igaz ez? Ni ni szénásszekér jön át a hidon. magasra megrakott szekér, két kis lovacska váltogatja rúdja mellett a lépést. A szekértetön nyomtatőrud. Ott ül magasan a magyar, aki a szekér szótlanul figyelő ura- 8 egyszerre csak látóm, hogy a, lúd alján álló közlekedési rendőr úgy tárja szét a két karját, jelezvén, hogy jöhet a. szekér, mintha megakarná ölelni . . . Szentében fény lobban . . . S látom, a téglát, szenet, vasgéprészeket vontató lovak is felfigyelnek, figyelek magam is, az ösztönömmel és vidéki örömömmel, de a villamosvezető is oldalt néz, ó, mi az oka. hogy Igy felfigyel a Híd? Illat árad a szénás szekérről . . . Mélységes és jóságos illat ... 'A vidéki mezők illata. Vadszegfű, pipitér, gyermekldn kicsizsálya,, meg az áldott tü illata, sóska levelének savanykásan kedves ize — a föld küld illatos s a drága mező, a rét messzisége, erdők áldott szomszédosságn, Isten patikája, amely tele van gyógyító tsodával . . . Istenem, milyen gyönyörű isf rA világváros forgatagába bekúUog egy falusi szekér. szénát visz valahova, ki tudja hova. s íme felfigyel az ember, az állat, a kő, a vas. korlát anyaga, a hid pillére, felfigyel minden. hisz minden a szabad, boldog természetből jött ide. hogy köbe, villamosba, autóbuszt,engelybe, hidpillérbe. városi polgárba, rendőrbe, téglagyári kocsiba meredve világvárost alkosson, amelyre minden országnak természetesen szüksége van. Számomra boldog élmény. Köszönöm, hogy láttam. Számomra tanulság': mindannyian örökkön „vidékiek," vagyunk Mert a vidék az erő, a táplálék az egek alatti tiszta szépség, az illat, a széna a búza, .a hit, a hűség és a . . , kenyér . . . Még kaphatók az elsöosztályu húzásra " O S V á t H osztálysorsjegy föárusitőnál, Tábor II. 3. (Városi adóhivatal épületében.) Legmagasabb hütőképességükről ismert ff€h€!én€5, Kossuth Lag.s-sugarut Iá sz.