Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-06 / 228. szám

Őszi cipőt! Iskolacipőt! ELIT -nél vegyen vadász cipők házi cipők nagy választékban Ellenrendszabályokra kényszeríti Magyarországot a románok magatartása 50.000 magyart üldöztek ki eddig román uralom alatt maradt ferülelröí Budapest, október 5. K MTI jelenti r Hivatalos jelentésekből megállapítást nyert, hogy a bécsi döntés után és különösen a visszatért erdélyi részek visszacsatolása Után a vissza nem, fisatolt terüli len élö magyar lakosság a román hatóságok részéről állandó súlyos zaklatásnak és üldözésnek volt cs van kilőve. Köz- 'és magánalkalmazottakat, mindenféle hivatalnokokat állásukból elbocsátanak, legegyszerűbb munkásokat, még vasúti munJcáso7cat és postásokat, gyári szakmunkásokat és napszámosokat is foglalJcozásaikból kiüldöznek, sőt lakásaikat is elfoglalják, igen gyakran a legszükségesebb ruházatuktól is megfosztva, teszik át a haláron őket. Ennek a döntőbírósági ítélettel és minden emberiességgel ellenkező eljárásnak a következménye az, hogy ma már közel 50.000 ménéit ilt van Magyarországon és pedig Kolozsvárott körülbelül 17.ÍWK), Nagyváradon 7000, Marosvásárhelyen 8000, Szalontától Brassóig a határmenti megyékben körülbelül 10 000 és Budapesten 7—8000. A kiüldözésel? következtében napról-napra növekvő szám Magyarországot kényszerhelyzetbe hozta, a románokkal való tárgyalás ngyanis, hogy a menekültek mindkét részről otthonukba visszabocsáttassanak és foglalkozásaikhoz visszatérhessenek, a románok huzavonája és merev ellenállása következtében eddig nem vezetett eredményre. Hyen körülmények között a magyar kormánynak ncni volt választása: kénytelen volt a retorzió eszközéhez folyamodni és ennek eredményeképpen Magyarország területéről is kiutasításokat eszközölni. A kiutasítások száma neran meg mindig csak egy jelentéktelen töredékét képezi a viszsza nem csatolt területről kiüldözött magvaroknak, de ha az eljárás a románok részéről nem szüutettctik be és a kiüldözés tovább tart. Magyarország is kénytelen lesz erőteljesebb retorzióval felelni erre. A felsőház is megszavazta a visszacsatolási javaslatot Budapest, október 5. Ünnepélyes keretek között tartotta szombaton ülését a felsőház. A román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat volt a napirend egyetlen tárgya. A javaslat bizottsági és általános tárgyalására egyhangúlag kimondták a sürgősségek Ravasz László református püspök szólott elsőnek a javaslallioz. Beszédében a többi között a következőket mondotta: — Lbből a törvényjavaslatból megerősödött zenével harsog ki a magyar nemzet önérzete és önbizalmának tudata. — Semmiféle jóakarat, vagy külső segítség a kérdést nem tudta volna megoldani, sőt „ kérdést tol sem vetetto volna, ha egy élnj akaró és élni tudó nép a maga lelki, erkölcsi, politikai és katonai erejével (IJg/ van! Ugy van!) elő nem késziti ezt a kérdést és a megoldás küszöbére el nem hozza. Az, hogy a nemzet két évtizeden keresztül csak azért a gondolatéri élt és dolgozott, az, hogv határon tul másfélmillió magyar ugy tudott szenvedni és ugy tudott fáradni, olyan szent oktalansággal — bármily dőrének látszott, hinni tudott — az, hogy ilt a magyar aktivitás, odaát a magyar passzivitás egyre nőtt, a végén c nemzetnek ez a kettős megnyilatkozása egv éjszaka felkapta, mint a tenger hulláma a gályát, vezérünket, Magyarország kormányzóját. Ravasz László püspök e szavainál a felsőház felállva hosszasan ünnepelte Horthy Miklós kormányzót. — Ez az erő tette képessé a miniszterelnököt és a külügyminisztert (viharos éljenzés és tapsi, hogv semmit ne kockázassanak és semmit ne elriasszanak el és a kellő időben egv vérnélküli honfoglalást nagy erkölcsi, politikai tényét végrehajt, aák. Ravasz T.ászló a javaslatot elfogadta. Ezután Teleki Éál gróf miniszterelnök" emelkedett szólásra. Hivatkozott arra, bogy a képviselőház a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta és most a felsőház foglalkozik vele, amely a hagyományoknak különösen is őre. Azl tapasztalta, hogy az erdélyi román nép nagy megnyugvással és szeretettel fogadta a mi közigazgatásunkat. Lz pedig annak a bizonyítéka, hogy az erdélyi románságnak mi vagyunk az igazi istápolója. Nehézzé a feladat csak akkor válik, hogy huszonkét cv alatt a gyűlölködés olyan atmoszférát teremtett és ezt az atmoszférát a haláronluli irredentizmussal még ma is szitjak, — amely a lelkeket elválasztja egymástól és kiélezi az ellentéteket. Mi a noblessfi óblige elvét önmagunkkal szemben érvényesítjük, ebben az érzésbén fogunk össze. — Az atrocitások lehetetlenné teszik két államnak, két népnek az egymás mellett való békés életét. Tudjuk, hogy ami ma folyik, az nem állandó. Az erdélyi medencét lehet politikailag kettévágni, de emberileg, társadalmilag, hagyományilag egy marad. Az erdélyi nemzet nem faji, nem származási alapon egységes, hanem azért, mert ugyanazon a földön, ugyanabban a levegőben, azonos lelki hatások alatt, eggyé forrlak az olt élő emberek. Ez az erdélyi hagyomány. Az erdélyiek, mint történelmi nemzet, nem szűnnek meg hordozni az erdélyi gondolatot. — Iluzzá kell fognunk sürgősen ahhoz a feladathoz is _ iiiondolla a miniszterelnök —, hogy azokat a kincseket, amelyeket most lellünk. amelyek lelki kincsek, minél gyorsabban beleolvaszthassuk az egyetemes U'agyar nemzet lelkébe. A miniszterelnök nagv tapssal fogadott beszéde után a felsőház ugy általánosságban, mint részleteiben. egyhangúlag elfopadla a javaslalot. Széchenyi Rróf elnök bejelentette, hogv szerdán délelőtt 10 órakor ül össze ismét a felsőház és letárgyalja a keresztény vallásfelekezelek egvházainak felsőházi képviseletéről szóló •örvényt, valamint a miniszterelnöknek az erdélyi képviselők meghívásáról szóló indítványát. Lelkien ünnepelték a felszabadult országrészeket az Erdélyi Férfiak Egyesülete es'jén (A Délmagyarország munkatársától) A viszszatért erdélyi részeket ünnepelte szömbatoa délután a szegedi Erdélyi Férfiak Egyesülete cs a.SzEFHE. A két egylet színvonalas műsoros délutánt rendezett a bölcsészeti egyetemen, az auditórium maximumban az „Erdélyért" akció javára. Nz ünnepségre meglepően nagyszámú közönség töltöttemeg az auditórium maximumot és lelkes tapsokkal tüntetett az erdélyiek mellett. Gelei József dr. egyetemi tanár elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy Erdély sokkal inkább rá van utalva a magyar társadalom segétségére, mint annakidején a Felvidék. A viszszatért erdélyi részeket a 22 éves elnyomatás alatt tel>sen kifosztották, a honvédség diadalmas bevonulásakor mégis odaadták a boldog erdélyiek mindenüket a bevonuló katonáknak, hogy magyar vendégszeretettel fogadhassák a felszabadítókat. Az erdélyiek megérdemlik, hogy erőnkön felül is segítsük őket most, amikor visszatértek. Ballá István ny. igazgató „Hogyan veszfcU tűk el Krdélyt'i" című székely lelkesedéssel fűtött előadásában új tatárveszedelemhez hasonlított el fl 22 éves román megszállást Erdélyben Történelmi visszapillantást adott az Erdélyt elromáuosíló törekvésekre, nz oláh propaganda. eszközeire, majd a székelység elszigeteléséről és évszázados elhanyagolásáról beszélt fájdalmas hangon. A hatásos és szívből fakadó beszédet a közönség több izben őszinte tapsokkal szakította félbe. Ezután Bodokinc Gelei Judit két raegkapóan_ kedves és szcp - zckely Balladát szavalt el bájos modorban. Mihálli István egyetemi magántanár Erdély földjét., helyesebben begyeit mutatta be vetített képekben. Nagy felkészültségű, tudományos előadását hálás tetszés fogadtaÁbrahám Ambrus dr. egyetemi tanár, a T;»nárképző Főiskola igazgatója felfokozott érdeklődés közepette arról beszélt, hogyan szereztük vissza Erdély egy részét. Költői stílusú, igen hatásos előadásában kifejtette, hogy a hit szerezte vissza Erdély egy részét, a hit, amit fajtánk életrevalóságába, az, igazság győzelmébe vetettünk. Nem kell féltenünk tehát senkitől, sem ellenségtől, sem baráttól szcp hazánkat, mert velünk vnn az igazság és az Isten. A szép ünnepség a székelv himnusz elcueklésével ért véget. II szegeti tisztviselők erdélyi vacsorája A szegedi tisztviselők Erdély nagyöbb része visszatérésének megünneplésére a Szegedi Tisztviselők Otthonában 150 személyes ünnepi vacsorát rendeztek. ' A nemzeti színekkel cs zöld lombbal feldíszített termeket zsúfolásig megtöltő közönséget Tóth Béla dr. helyettes polgármester, nr, egyesület elnöke üdvözölte ünnepi beszéd keretében. Költői szárnyalású szavakkal emlékezett meg az üdvözlések után Erdélyről. — Tündérország Erdély — mondotta a többi között — és most már a magyar valóság nagyszerű tündérországa. Sok-sok keserves esztendő telt el Erdély visszavárásában és most a megnagyobbodott országban minden palotán és minden zsindelyes házon, minden nádfodeles kunyhón, nemzeti zászlót, piros-fehér-zöld színeket lobogtat a szél. Vége a rossz álomnak vége, hogy fenyegetett és üldözött legyen a magyar a saját földjén. Vége, bála Istennek, hogy vége, és hittel hisszük, hogy a piros-fehér-zöld tavasz el nem hervad többé; nem, nem, soha! , > A nagyhatású ünnepi beszéd ntán lelkesedéssel ünnepelték Horthy Miklós kormányzót, a díszvacsora közönsége a legjobb hangulatban -mVáin' maradt pgviitt. Ha Glöcknernél fesief, ÜSZtiltat becsületes munkát kap! Iskola-utca 27—29. (Dóm-tér) Telefon: 12—69. ies Agytollgőztisztitá-?. CZRJR CIRKUSZ Valévia-iéven a legutóbbi évek leghatalmasabb műsorával Az előadások sorrevtdie: Minden este 8'15-kor, Hétfőn és kedden utolsó bucsuelőadás. Vasárnap 3 előadás; d. u. 4 és 6, este 8*15-kor.