Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-03 / 225. szám

Tizenkét év előtti gyilkosság ügyében letartóztattak egy vasúti alkalmazottat és elvált feleségét fi nyomozás atfalai szerint arzénnel tették el láb aiöi Varga Ferenc gazdálkodót DgnMAG7ARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1940. OKTÓBER 3. '(A Délmagyarország munkatársától) Szef3án délelőtt feltűnően sápadt, középkorú aszszonyt és egy vasutas egyenruhát viselő férfit állítottak a rendőrségen elő Domokos Ferenc dr. rendőrfogalmazóhoz. Nemsokkal később Domokos fogalmazó az előállítottak: Varga István 47 éves MÁV alkalmazott és kiilönváltan élő felesége előtt, gyilkosság bűntettének gyanúja miatt kihirdette előzetes letartóztatásukról szóló végzést. A házaspár letartóztatásával egy 12 év előtti arzenes gyilkosság ügye került napfényre. Exhumálják Varga Ferenc gazdálkodó holttestét Tizenkét esztendővel ezelőtt. 1928- szeptember 2-án váratlanul meghalt Vafga Ferenc 73 éves Fehértó 284. szám alatti jómódú gazdálkodó. Halála után a. szomszédok arról kezdtek beszélni, hogy a gazdálkodót vagyona miatt hozzátartozói tették cl láb alól. A szomszédok pletykái a rendőrség tudomására jutottak, megindították a nyomozást, bizonyítékokat azonban az elhalt gazdálkodó gyanúsított fia és menye ellen nem tudtak találni. Háröm hónappal Varga Ferenc Halála ntán névtelen feljelentés futott be a rendőrségre. A levélíró elmondotta, hogy a gazdákodót arzénnel mérgezték meg. Az exhumálás SoTdn a méreg nyomait. meg is találták. A vizsgálóbíró ekkor elrendelte Varga holttestének exhUmdldsát. A belső részeket az Országos Bírósági Vegyészeti Intézetnek küldöttek meg. A vegyészeti vizsgáltt során kiderült, hogy az elhalt belső részei nagymennyiségű afz'ént tartalmaznak, sőt megtalálták az arzén nyomát a koporsó alatti földben is. Az arzénes gyilkosság kétségkívüli megállapítása után széleskörű nyomozás indult a tettesek kézrekeritéséfe. A szomszédok arról tettek vallomást, hogy az elhalt gazdálkodó fossz viszonyban clt fiával. Édes volt a leves* a kutya nem ehe'ett az éfelmaradékból 'A nyomozás során kihallgatták a felsőközpOnti hatósági orvost is. A hatósági orvos elmondotta. hogy Varga augusztus 20-án járt nála, mert erős gyomorbántalmak kínózták. —- Nem tudom, mi történhetett — mondotta az orvosnak Varga —. de a menyem évek óta először most főzött először édesen. Előzőnap Sándorfalván voltam templomban s mire hazaertem^ az ebéd már kész volt, sőt a leves már Btt párolgott az asztalon. Az első falat után éreztem, hogy a leves édes. Szóltam is a menyemnek, aki adott sót, de a leves továbbra is édes maradt. Elhangzottak tanúvallomások arról ís, Fogy Varga Ferenc a vasárnapi ebéd Titán nyomban rosszul lett. A paprikást már nem is tudta elfogyasztani, a maradékot a kutyának akarta adni. a fia azonban az ételhez rohanó kutyát elkergette. A rendőrségen Vafga István 'és felesége tagadták, begy bármi közük is lenne apjuk halálához. Tagadásukkal szemben a rendőrség nem tudott terhelő adatokat produkálni, ezért az eljárást 1029-ben az ügyészség megszüntette. „Be tudnám záratni az uramat..." Teltek-multak az évek a Varga Fefenc különös halála lassan feledésbe ment. 1934-ben Varga István, aki apja után nagy vagyont örökölt, földjét eladta és a MÁV-hoz ment. A házaspár ekkor Aigner-telepre költözködött, ahol új életet kezdett. Az Aigner-telepi kis házban azonban a féfj és feleség között napirenden voltak a veszekedések. Ar, asszony gyakran járt a szomszédokhoz, akiknek elpanaszolta, hogy férje teljesen elhidegült tőle. — Pedig be tudnám záratni, — mondotta Vargánó egy beszélgetés során a szomszédoknak —, elcsapathatnám a vasúttal, de akkor, igaz, mögöttem is bezárulna a börtön ajtaja. Varga Istvánná 1935-ben azután törvényesen elvált férjétől és Budapestre költözött, ahol gyárimunkásnőnek szegődött el. rA bűntudat azonban nem hagyta nyugodni Vargánét. Állandóan apósa haláláról beszélt s amikör ezév júniusában egy szegedi kárpitossegéd ismerőse Budapesten felkereste, ismét felidézte a 12 év előtti napokat. A kárpitossegéd hazajövetele ütán ismerőseinek elmondotta, hogy miket halott Vargánétól. 1928 szenfemher -1940 szeptember... Ezév szeptember első napjaiban a rendőrség bizalmas jelentés folytán értesült Varga Istvánná elbeszéléséről. Elővették a 12 év előtti FERENCJÖZSEF KESERŰVÍZ arzénes ügy aktáit és a nyomozást ismét meg' indították. Amikor a rendőrség megfelelő bizonyítékok birtokába került, a budapesti rendőrséggel szeptember 29-én őrizetbe vétették Vargánét és ugyanaznap előállították a szegedi rendörségre Varga Istvánt, is. A kiilönváltan élő házaspár Domokos rendőrfogaim, ró' által történt kihallgatása alkalmával tagad'i. hogy Varga Ferencet ők tették volna el láb alól. Varga előadta- hogy az Aigncr-telepiek hafagusznak rá és bosszúból tették a feljelentést. Az asszony szintén teljes ártatlanságával védekezik. A házaspár ellen azonban ezidöszerint számos gyanítok merült föl, úgy. hogy azt hiszik, a gyilkosságot valóban ők követték el. A bizonvítékok alapján szerdán délelölt Domokos Ferenc dr. retidőrfogalmazó azután kihirdette a házaspár előtt előzetes letartóztatásukról szóló végzést. Varga Istvánt és feleségét még szerdán ál is kisérték az ügyészségre. További sorsukról a közeli napokban dönt majd a vizsgálóbíró. (k. 1.) Emlékezés a könyvtáralapító Somogyi kanonokra, akinek már hatvan évvel ezelőtt a „szegedi egyetem" volt az álma Áz 1883-ban királyi szózatra és a polgári erőfeszítés munkája nyomán újraépült Szegeden a ,,Szeged hálája" című emléklap megszólaltatja a fényesszívű nagy magyart, akinek szellemi arcélét talán akkor, mintázzuk meg a legkifejezőbben, ha az említett lap munkatársának — Kőrössy László dy-nak — Somogyi Károllyal folytatott beszélgetését eredeti szövegében idézzük itt. Az egykori krónikás mint ,,A szegediek Széchenyi Ferencé"-röl emlékezik meg az esztergomi főpapról s arra a kerdésre hogy volt-e az alapítás előtt Szegeden, Somogyi, a halk tudós kérdéssel válaszolt: — Azt kérdi, hogy voltam-e az alapítás előtt Szegeden! . • . Sohase voltam, sohase láttam, odavaló sem vagyok. Hát akkor miért alapítottam azt a könyvtárt éppen Szeged városában? . . . — Mert Szegednek nagy hivatása van. Szegedért sokat el kell még követnünk, ha a hazáért és nemzetért dolgozni akarunk. Egész életem volt az a könyvtár. Munkám és állasom jövedelmének legnagyobb részét könyvekre szántam. Összeköttetésbe léptem a legnevezetesebb európai könyvkereskedőkkel és antiquarinsokkal, csakhogy mentül becsesebb gyűjteményre tegyek szert Könyvtáralapítasomnak úgy ís az volt a legforróbb célja, bögy a haza oltárára szánom, hogy egy szép s nálunk igen ritka kötelességet teljesítsek. Mikor Szeged romjain az egész művelt világ eltűnődött, mikor Szegedért paloták és kunyhók segítséget kezdtek nyújtani, már akkor megérlelődött bennem a gondolat, hogy én is hozzájárulok a romök felépítéséhez; oda adom a szegedieknek a könyvtáramat. — Oda is adtam. Szeretettel ajánlottam fel azt, amit legjobban szerettem. Legszebb emlékeim, legmunkásabb napjaim, legviharosabb küzdelmeim fűznek hozzá. Ez a meghatott beszélgetés még sok' szempontjára rávilágít a könyvtár-alapító nagy lélek nagy álmára! a szellem művelődésének arra a lehetőségére, amelynek révén „Szeged, valódi alföldi főváros lehet, a főváros valódi fogalmával" szemben. • , Somogyi Károly már kora ifjúságában életcélul tűzte ki, hogy nyilvános, közkönyvtárat alapít. Érdekes ismertetést közöl erről Ruszti-Reizner János, a szegedi Somogyikönyvtár első igazgatója és monográfusa ,,A szegedi Somogyi-könyvtár" c. müvében —, hogy szerény viszonyai mellett, hogy tudott ilyen nagyértékű könyvtárt szerezni. Reizner szerint Somogyi szép családi könyvtárt örökölt édesapjától, aki nemcsak ismert író, de korának kiváló gyűjtője is volt. Somogyi Károly pedig kitűzött célját soha nem tévesztette szem elől. Nélkülözött, mindent inkább megvont magától, csakhogy könyvgyűjtő szenvedélyét kielégíthesse. Könyvek között töltöttel minden Idejét. Ismerősei, jóbarátai igazi örömöt csak egy-egy ritkább és értékesebb műi ajándékozásával tudtak neki szerezni. 1861-ben, midőn pozsonyi kanonoknak nevezték ki, budapesti Márton-utcai szerény lakásának minden zuga könyvekkel volt megtöltve s mái} akkor nagybecsű volt e magánkönyvtár. Mint pozsonyi, majd mint esztergomi kanonok még szívósabban gyűjtött. Koronás főknek, államférfinknak, főpapoknak, tudósoknak kalapács alá kerülő könyvtáraibél ritka beesü példás, nyokat szerzett meg. 'A' gyűjtemény egykorú szakértőinek jeletvf lése szerint „a könyvtár nemcsak a kötetek számát, hanem főleg összeállításának természetét tekintve, oly nagy értékkel bir, mnelylyel magánosok által gyűjtött könyvtárak csak' a legritkább esetben rendelkeznek. Az általános műveltség és az egyetemes tudományosság nagy forráskészletei és segédmunkái mellett minden tudományszak, alig egy-kettő^ (aí természetrajz, technológia és orvosi tudomány) kivételével oly gazdagon vannak képviselve, hogy a szakférfiú tanulmányaihoz és irodalmi CZMjn CIRKUSZ a Vaíévia-iéven a legutóbbi évek leghatalmasabb műsorával!) Az előadások sorrendje: Minden este 8'15-kor. Szombaton 2 előadás, d. u. 4 órakor és este 8'15-kor, Vasárnap 3 előadás; d. u. 4 és 6, este 8'15-kor,