Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-16 / 236. szám

DÉCMAGYARORS? 4 G SZERDA, 1940. OKTÓBER 16. Hágl választások újabb egy esztendővel való elhalasztása. A javaslat második szakasza szerint a meghosszabbítás nem vonatkozik azokra, akik a zsidótörvény értelmében nem volnának bizottsági taggá választhatók. Szabó Gusztáv a közoktatásügyi bizottság üléséről tett jelentést. Bejelentette, hogy az egyetemi javaslatot a bizottság részleteiben letárgyalta. Elfogadták az elnöknek azt az Indítványát, togy a felsőház üzenetének átvétele céljából Csütörtökön délelőtt 11 órakor tartson ülést a Ház. X felsőház ülése Budapest, október 15. A felsőház keddi üléP&n Perényi Zsigmond báró elnök bejelentette, hogy megérkezett a képviselőháztól a Ferenc József-tudományegyetem újjászervezéséBernaorfi alpakka í 8 ^ evőeszközök kaphatók Hungária edényházban Tisza Lajos körút 55. (Mihályi füszerü/let mellett) 7 ről és a Horthy Miklós-tudományegyetem felállításáról szóló törvényjavaslat A felsőház egyhangúlag kimondotta a sürgősséget az egyetemi javaslat tárgyalására. Ezután a felsőház igazolóbizottságának a jelentését tárgyalták. Az igazolt felsőházi tagok névjegyzékébo iktattákí vitéz Nagy Vilmos gyalogsági tábornokot, Teleki Gyula grófot, vitéz Horthy Istvánt, Zimányi Gynlát és Kuszka Istvánt Elfogadta a felsőház a gazdasági bizottság jelentését a felsőház 1941. évi költségvetési előirányzatáról. A felsőház legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órakor tartja és az ülés napirendjén az egyetemi törvényjavaslat tárgyalása szerepel. Eistirendü munkák készitése kárilifOS és javítása szedres) ,, kész párnázott Szent Mihály u. 1 "Hcl, . . LL Fodor u. sarok bútorok raktáron Telefon: 15_55 68 JOSLÁSOK EURÓPÁRÓL ... Nostradamus négyszázévcs jövendölései a háborúról és a békéről (A Délmagyarország munkatársától) A jövőt fürkészni: kiolthatatlan vágy az emberben. A római hadvezór, aki ütközet előtt az auguroktól akarta hallani a harc kimenetelét, vagy p középkor embere, aki az asztrológusokhoz járt jó pénzért megtudni sorsát, épp annyira rabja volt az örök emberi kíváncsiságnak, mint azok, akik a jövendölések valóraválását hitték, magasztosítőtták a bibliában. Az ember természeténél fogva nem vallhatja az antik életeszmenyt: az atavaxiát, amelynek lényege a teljes érdektelenség a világ folyásával: jelenével és jövőjével szemben. Kutat, szimbólumokat, ismétlődéseket keres a történelemben, hogy azokból szűrje le az események várható bekövetkezését, vagyis megtudja a titokzatos jövőt. A jóslatok és a háborúk Természetes, hogy a jövendölések különösen háborúk idején foglalkoztatják legintenzívebben az emboreket. Az angol-spanyol háború idején külön irodalma volt a bibliai jövendöléseknek: hiszen a bibliai nyelvből született meg a nagyármádia szétverése után ez a montlat: Afftavit Deus et dissipali sunt: Lehelt Isten és szétszóródtak. Wallenstein a 30 éves háború idején sokszor olvastatta éjszakánként a bibliát és a csillagjósok jövendöléseit. Napóleon hadjáratainak korában szerte a világon közismertté lettek azok a jövendölések, amelyeket a nagy hóditóra és harcaira vonatkoztattak a jövendőlésmagyarázók. Az elmúlt világháború során is kézről-kézrc adták Ezekiel, -Tnel, Dániel. Zakariás, Ézsaiás és a többi próféta jövendöléseit János Apokalypsisével, a Jelenések könyvével együtt. S ezeknek a megrázkódtatásoknak korában a biblia mellett egyre nagyobb hírneve lett Nostradamus jövendöléseinek . . . Michel de Notredame Ki volt Nosti'adamus? Hogyan váltak híressé, sokszor hírhedtté jóslásai? Azt állítja magáról, hogy próféta őseitől örökölte a „Clairvnyan7c"-1, a tisztánlátást, a jövőbelátást. Vafi-e orvosilag, vagy lélektanilag magyarázható alapja annak, hogy a renaissance-nak egy különös tudású orvosa bezárkózik padlásszobájába s a pislogó gyertya fénye mellett a jövő sötétségébe bámul s leírja: mit lát a titokzatos homályban? Olyan kérdés ez, amelyre adható száraz, tudományos elméleteken alapuló elutasító .válasz és adható az a felelet is: lehet, hogy zseniális szélhámosság, amely a fatális véletlen folytán néha eltalálja az igazat s lehet, hogy olyan titok ez, amelyet még ma nem tud megfejteni az ember, s talán nem tudja megfejteni sohasem. 1503. december 14-én született a provence-i St. Rémybcn. Polgári neve Michel de Notredame, doktorráavatása ütán vette fel a latinos Nostradamus nevet. Avignonban, a pápaság szókhelyén, végzett humanista és matematikai tanulmányokat, iníjd a montpellieri egyetemre iratkozott be orvostanhallgatónak. Még orvostanhallgató, amikor pestisjárvány tör ki, amely több mint két évtizeden át szedte áldozatait Franciaország és Olaszország területén, önmaga által készített kísérteties fertőtlenítő ruhában, — amelynek baktériumölő titkát csak ő ismerte —, járja be Franciaországot és gyógyítja a pestist, a feljegyzések szerint Csodálatos eredménnyel. Gyógyító vándorútja után a fejedelmi udvarok orvosa lett Módszere fölött még ma sem értek véget a viták: kétségtelen, hogy új gyógyszereknek jutott birtokába, amelyeket sem elődei, sem kortársai nem ismertek és talán még késői utódai sem ismernek; ezok mellett azonban minden bizonnyal alkalmazta a hipnózist is. Hangjának, kézsímogatásának tulajdonítottak gyógyító erőt abban a korban, amely a középkori babonáktól való szabadulás jegyét hordozta magán: a reniassance korában. Különleges egyéniség volt, tudományos jártassága messze földre elvitte hírét, csillagászati számításai még ma is alapot adnak igen sak égi megfigyelésnek. De tudományos munkásságánál sokkai nagyobb hírnevet adott Nostradamusnak a „Centuries", az a köuyv, amely négysoros versekbe foglalta öszsze Nostradamus jóslatait, a világ sorsát, a világ jövőjét. Az első jövendölés Chavigny, Nostradamus növendéke és életrajzírója vaskos kötetben írta le Nostradamus különös életét Összegyűjtötte mindazt az adatot, amely tanítójára vonatkozott. Ezek között szerepel az az adat, amely Nostradamus első jóslatára vonatkozik. Egyszer Anconában sétált Nostradamus az utcán. Hatalmas tömeg hullámzott a házak előtt Egyszer csak egy fiatal ferencrendi szerzetes tűnt föl az utca Végén: Félix Peretti. Amikor Nostradamus elé ért, a szakállas tudós, a világjáró orvos térdreereszkedett előtte. Félix Peretti, a fiatal szerzetes nem tudta mire vélni a nem várt üdvözlést, de nem tudta mire magyarázni ezt az a 1 tömeg sem, amely lassan hatalmas gynrOhea vette körül a térdeplő Nostradamust és a szerzetest. S ekkor Nostradamus a következőket mondotta: — Öszcniségct térdhajlással kell üdvözölnöm ... A meglepett néptömeg egyszerűen bolondnak nyilvánította Nostradamust s Csak később döbbent meg Ancona uépe, amikor Félix Pcrettiből válóban pápa lett V. Sixtus néven; pápa, akit térdhajlással kell üdvözölni ... Ez volt Nostradamus első jóslata. A titokzatos »hamuvá lett* iratok 'A „Centuries", Nostradamus jóslatainaE könyve először 1555-ben jelent meg. A kiadás előzményeiről érdekes képet fest maga Nostradamus is előszavában, de jellemzően írja le a jós vívódásait a tanítvány Chavigny is. Nos-1 Iradamus megmagyarázza Chavignyuek — írja Vághidi Ferenc Nostradamus című könyvében —, hogy minden tudománnyal foglalkozott, próbált útmutatást kiolvasni a könyvekből és a csillagokból, következtetni a nagy filozófusok logikarendszerével, de ez még mind, mind kevés. Szükség van ihletre és az isteni gondviselésnek csak kiválasztottakat részesítő természetfölötti megszállottságra is. Nostradamus kortársa volt, mialatt I. Ferenc Marignannál győzött és Páviánál fogságba került. Látta egy új hit születését cs látta dúlni a francia-német háborút és fokozódni a két nemzet közti ellentéteket. Mi lesz a világból és hogyan alakul? Hogyan fog az európai szárazföld két leghatalmasabb neiÖtetének harcába beleszólni Anglia, a szigetország, amelynek királya éppen szakított a pápával ós a katolicizmussal? Mindezek a kérdések foglalkoztatták a tudóst, a történészt, do foglalkoztatták azt a beállítottságú embert is, aki hite szerint látnokí erővel rendelkezik. Azt állította, högy őseitől örökölt perzsa mágusoktól és egyiptomiaktól származó iratokat. Ezeket az iratokat a zsidók Egyiptomból való kivándorlásuk alkalmával magukkal vitték és a jeruzsálemi templomban helyezték el. Salamon templomának lebontásakor ezek az iratok eltűntek. Húgy miképpen jutottak Nostradamus birtokába s hogy yalól>an birtokában voltak-e ezek a titkokat tartalmazó ősi iratok, erre vonatkozólag csak feltevések vannak. Nostradamus azt írja róluk fiához írt levelében, hogy „hamuvá változtatta őket." Hogy ezek az iratok szolgáltattak-® anyagot és alapot a jövendölésekhez: azt soha; nem tudhatja meg senki. Az azonban tény, hogy a jóslatok némelyike kísértetiesen bevált, úgy, hogy külön irodalma lett Nostradamus jóslatainak s ebben az irodalomban fölmerült az a kérdés is: nem apokrif írások-e a jóslatok? Valóban Nostradamus írta-c a verseket S nem a későbbi korokban születtek-c meg, amikor már egy-egy esemény bekövetkezett? A tudományos kutatás vitathatatlanul megállapította, hogy a jövendölések az első betűtől az utolsóig Nöstradamustól származnak. Téuy, hogy a verseknek különféle értelmezést lehet adui s igy hasonlók a dodonai jóslatokhoz, tény azonban az is, hogy némely jóslat sziuta szórói-szóra bekövetkezett századokkal a jóslatok megszületése után. A j-Centuries* versei Próféciáit a következő mondattal vezeti ha könyvében Nostradamus: „A száz asztronómiai prófétai négysorost magában foglaló jövendölések könyvét éjszakai tanulmányaimat friss lendülettel felüdítő, hosszú számításaim alapján írtam. Kissé homályosra fogalmaztam őket és jóslósokat tartalmaznak, mostantól 3797. évig." Életrajzírója, azt is megemlíti, fiogy egy alkalommal kijelentette Nostradamus; annyi borzalmat látott a prófétai ihletek órájában a világ jövőjét illetően, hogy ha azt soruendben mondaná el megrémítené sz embereket Ezért tehát a verseket összekeverte, hogy csak igeot nehezen legyen megállapítható, hogy melyitó korszakra vonatkoznak. i A bekövetkezett jóslatok sorrendje alapján