Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)

1940-10-16 / 236. szám

oécmagyarorszxg SZERDA, 1940. OKTÓBER 16. fejezőre jut és többször hangoztatott jóindulatát az átmeneti időnek és a jogi fakultás szünetelteté­sének megrövidítésében igyekezzék a lehetőségek batáriain belül érvényesíteni. £g talán szabad nándezek után epilógus gya­nánt még egy személyesnek tetsző, de lényegében országos vonatkozású dolgot elmondanom. A mult hetekjben sokszáz példányban szétküldtem or-t szagszerte azt a kis füzetemet, amely a szege­di egyetem kérdésével foglalkozó három cik­kemet foglalja magában. Szívesen átengedtem yolna a három cikk megirását bárki másnak, de megírtam a cikkeket, mert ugy éreztem, hogy az egyetemek ügyében a szegcdi szónak ts cl kell hangzani. Ila voltak, akiknek talán a füzei egyes sorai nem tetszettek és ha például Pécs város érdemes polgármestere kötelesség­szerűen és hivatalból megneheztelt, mikor nevek emlitése nélkül, tisztán történelmi tény gyanánt kiemeltem, hogy Szeged mindenkinél töb­bet áldozott, arról igazán nem tehetek. Ha té­nyékért is bocsánatot kell kérni, még arra is hajlandó vagyok. A mentségemre és iga­zolásomra csak azt bátorkodom felhozni, hogy a törvényjavaslat indokolásában a kultuszminiszter Ur majdnem pontosan ugyanazokat a kifejezéseket használja, amelyek az én cikkeimben Is előfor­dulnak. Akkor pedig talán én se hibázhattam túl­ságosan nagyot. Dc az indokolásnak az én állítá­saimat megerősítő sorain kivül tucatjával feksze­nek előttem az ország ininden részéből érkezeit levelek, amelyek részben udvariasságból köszöne­tet mondanak a fiizet megküldéséért, de részben nz obligát köszöneten túlmenően komolyan bele­mélyednek a szegedi egyetem problémájába. Von nagynevű politikus, aki megállapítja, hogy az egyetem kérdésében Szeged fényes elvi győzelmet aratott. Van országgyűlési kép­viselő és felsőházi tag, aki hozzájárulásomat kéri, hogy a füzetemben mondottakat felhasználhassa. (Van, aki nem kéri, de felhasználja. Van budapesti egyetemi tanár, aki vitába száll velem és azt uiondja, hogy a tanárhiány miatt tudomásul kell vennünk a jogi fakultás szüneteltetését, de kiemeli, hogy a három fakultásnak véleménye szerint is mihamarább ki kell nőni tel­jes egyetemmé. Igaz, hogy vannak olyan vélemények is, hogy a jogakadémiák tanári kará­ból és a jogtudománynak a fiatal geneiációhoz tartozó művelőiből a maivai majd nem egyenlő értékű két jogi garnitúrát is össze lehetne állítani. Ennek elbírá­lására nem érzem magam illetékesnek. Kolozsvár­ról még a sajló részéről is kaptam szimpatikus rregnyilatkozást: ott is vannak, akik megértik azt a törekvést, hogy »a nagy szellemi erőkkel ren­delkező Magyarországnak Kolozsváron ugyanugy legyen egy erős tudományos bástyája, mint Sze­geden.* De ba egyetlen köszönő sort nem kaptám vol­na is, Szegedre nézvo nagyon fontosnak tartom ozt a megállapítást, ainit Endrédy Vendel zirci apát ir rövid néhány soros levelében. Azt irja az apát ur, hogy egészen másként látja most Szeged és az egyetem ügyét, mint azelőtt. Ez az, amit Szegednek is tudo­másul kell venni, annál is inkább, mert azt hi­szem, hogy kivüle is nagyon sokan vannak or­szágszerte, akik két évtized tapasztalatai alapján másként látják Szeged ügyét, n'int azelőtt. Szeged­nek a világháborúig az volt a szerencsétlensége, hogy évtizedeken át divat volt hánytorgalni azo­kat a nagy áldozatokat, amelyeket az árvíz utáni esztendőkben az ország hozott Szegedért. Ha Szeged valami igénnyel jelent­kezett a régi kormánynál, mindig azzal küldték el, hogy Szeged sokat kapott, más városokra is sort kell kcrileni. A szegediek tudták ennek a fel­fogásnak a téves voltát és tudták azt is, annak i<Jején, hogy a királyi biztosság be nem fejezve munkáját, dc elkönyvelve minden elismerést és a város nyakában hagyva egy megoldhatatlan vá­rosépítési problémát, elsétált Szegedről. Most en­nek a fordítottját éljük. Most kezd belemenni az ország köztudatába, hqgy Szeged hihetet­len áldozatokat hozott az országért és a magyar kulturáért. Szeged nem kér különleges elbánást, csak a meghozóit áldozatok honorálását. És sértődések helyett bárki részéről, megértést kér cz a város Mindenkitől a magyar Uultura érdekében vállalt áldozatokért. Megértést kérünk mindenkitől, mert a magyarság áldozatos szolgálatában mindnyájan testvérek vagyunk. X Ylrcnow-Hórhaz Dombázdss Berlin, október 13. 'A Német Távirati Iroda jelenti: A birodalmi főváros nagy kórházal kö­zül mát alig van egy is, amelyet nem bombáz­tak volna az angol repülők. Az elmúlt éjszaka az egész világon ismert Vlrchow kórház volt az, amelyet harmadízben ért az éjszakai banditák támadása- Négy rob­banóbambát dobtak a kórház területének kel­lős közepére Csupán a német kórházakban lévő mintaszerű megszervezésnek köszönhető, hogy ezúttal nem Volt halálos áldozat. Igy is egész sor könnyű sebesülés történt. Mindamellett há­rom ősztdly súlyosan megrongálódott. Ezenkívül az angol légihaderő bombái a bi­rodalmi főváros nyugati részében egy utcában eltaláltak öt lakóházat. Ennek a bombázásnak sok súlyos sebesültje volt. Tartani kell attól, Hogy a törmelékek alatt még Halottakra HuSá kannak. Német torpedónaszádok támadtak Anglia deli parii alt Berlin, október 15. A véderő főparancsnoksága jelenti: Egy tengeralattjáró egy hajókaravánból kilőtt és elsüllyesztett két ellenséges tartálygőzőst ő«z­szesen 20.000 bruttoregisztertonna űrtartalommal, egy további gőzőst pedig súlyosan megrongált. Egy másik tengeralattjáró elsüllyesztette ~S 11.275 tonnás Devonshire felfegyverzett angol ke­reskedelmi hajót; egy harmadik tengeralattjáró pedig elsüllyesztett egy 4900 tonnás felfegyverzett kereskedelmi gőzöst. íorpedóliajóknafe Anglia déli parija ellen irá­nyuló előretörése során néhány nappal ezelőtt két ellenséges tengeraiattjáróvadászt és két kisebb kereskedelmi hajót semmisítettünk meg, ncgvi cK angolt pedig foglyul ejtettünk. Exer pengő pénzbüntetésre Piroska csongrádi polgármesteri (A Délmagyarország makói tudósítójdnaJé lelefon jelentése.) Piroska János dr. állásától felfüggesztett csongrádi polgármester ismere­tes fegyelmi ügyében ötnapos tárgyalás után kedden hirdetett íteletet Csanád vármegye fe­gyelmi választmánya. A tárgyalást délelőtt 10 órakor nyitotta meg Szajoli-Fehér Miklós főispán elnök. A tárgyalás megnyitása után Ulain F/efenc dr. védő fogott hozzá védőbeszé­de clmondásáhSz. A védő egész napon át be­szélt, beszédét este fél 8 órakor fejezte be. Ez­után Piroska János szólt pár szót, majd 10 órakor a fegyelmi választmány ítélethozatalra vonult vissza. Háromnegyed 11-kor hirdette ki a választmány ítéletét az elnök. X választmány Piroska János dr.-t az 1929- évi 30. törvénycikk 76. szakaszának 1—2. bekezdésébe ütköző hiva­tali kötelesség megsértése cs a köztisztviselői állás tekintélyével össze nem férő maga­tartása miatt 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte, Elmarasztalja ezenkívül az ítélet Piroska Já­nost a fegyelmi eljárás 2306 pengőt kitevő költ­ségeiben, továbbá kimondja, hogy a felfüg­gesztése alatt visszatartott fizetése nem utal­ható ki számára. A védőnek a vizsgálat kiegé­szítésére vonatkozó indítványát elutasították. Piroska János dr. az ítélet ellen 15 napon belül fellebbezést adhat be. Ismét letartóztatták Virrasztó-Koppány turáni táltost GYORSIRHSI­K^ST HORUATH Hl. ü. 3. Kiképez gyorsirástanitóvá, államvizsga. Modern .berendezés. — Telefon: 19-10. 75 (A Délmagyarország munkatársától) A közel­múltban sokszor foglalkoztatta a szegedi törvény­széket Virraszt ó-K o p p á n y Mihálynak, a turáni egyistenlhivő szekta papjának több ügye. A turáni táltos csak nemrégiben szabadult ki a fegyházból, ahol három és féléves büutetését töl­tötte. Szabadulása után hódn.«zővásárhelyi tanyá­jára költözött. A turáni táltos azonban egyidőre rendőri felügyelet alá került s minden héten je­lentkeznie kellett a rendőrségen. A rendőri fel­ügyelet alá helyező határozatot Virrasztó-Kop­pány Mihály megfellebbezte a vidéki rendőrlóka­pitánysághoz, illetve a belügyminisztériumhoz A belügyminisztériumból a napokban érkezett le a Teleki miniszterelnök beszéde a Erdélyi Férílak Egyesületének diszgyüiésén Budapest, október 15. Kedd este a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülele és az Erdélyi Férfiak Egyesülete Erdély egy részének visszatérése alkalmából választmányi diszgyülést tartott; Teleki Pál gróf elnökletévei megjelentek az erdélyi részek országgyűlési képviselői és az Erdélyből származó közétcli vezetőferfiak közül igen sokan. Az ülést Csanády György imaja vezette he, majd Teleki Pál gróf mondott megnyitó beszé­det, Utána Csipán János számolt be a két egye­sület 22 éves működéséről, majd Ilinledcr-Fels Akos országgyűlési képviselő üdvözölte a vissza­tért részek képviselői nevében a kél egyesületet. Az üdvözlésért Teleki Pál gróf miniszterelnök mondott köszönetet. , — Erdély volt a Szent Korona által képviselt magyar államiságnak az őre, kardja, pajzsa, föld­je és független országa. Mi ezt a lelket hoztak ide és hoztátok ti is most. Ezt a kötelességet fogjuk tovább szolgálni az órszágon belül, bogy erős szik­lája legyünk mindazoknak, akik ezért az országért cini és halni akarnak, hátgerinc, amely egyenes, nem hajladozik, lelek, amely egyenes uton jár, ez­redéves utón;, a melyről nem fog,letérni. EzekAA­döntés a hódmezővásárhelyi rendőrséghez. A mi­niszter harmadfokon is jóváhagyta a rendőri fel­ügyelet alá helyezéséről szóló határozatot. A mi­niszteri döntést hétfőn hirdették ki Virraszió­Koppány Mihály előtt. A határozat kihirdetésekor a turáni táltos sértő szavakat használt a magyar csendőrségre, amiért a rendőrség nemzetgyalázás miatt nyomban letartóztatta. Virrasztó-Koppányi kedden kisérték be a szegedi ügyészségre, ahol előzetes letartóztatásáról szóló végzést meghesz­szabbitottálc. Az előzetes letartóztatás miatt a tu­ráni táltos felfolyamodást jelentett bc a táblá­hoz. gyünk mi. Fogjuk össze a többit és igy éljünk tő* vább mi, erdélyiek. A miniszterelnök szavait hosszan tartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Az ülés Csanády György iSzékely imájával/- ért véget. Kifosztották egy bolgár gyáros őrizetlenül hagyott autóját (A Délmagyarország munkatársától) Vak­merő lopási ügyben nyomoz a rendőrség. Ked­den délelőtt a rendőrség előtt egy hatalmas bulgáriai jelzésű turautó állott meg. A túrako­csi vezetője Sztojanov Sztojáu szófiai gyáros az ügyeletes rendőrtisztnek elmondotta, bogy néhány héttel ezelőtt indult el Bulgáriából Né­metországba, ahol üzle.ti ügyeit intézte. Vasár­nap kelt útra Németországból és kedden érke­zett Szegedre. Itt a Tisza-szállóban szállt meg, autóját néhány percre felügyelet nélkül hagy­ta a szálló bejárata előtt. Amikor isaiét az autóba akart szállni, meglepve vette észre, hogy az autóból hiányzik többszázpengő értékű kabátja, fényképezőgépe és néhány más értékes holmi. A kabátban értékes iratok voltak. A vakmerő tolvaj kézrekerítésre a rendőr* ség széleskörű nyomozást indított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom