Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-17 / 237. szám
DÍCMAGYARORSZAG Csütörtök, 1910. OKTÓBER 17. hivatásának a haza iavára történő gyümölcsöztet és ér e. Fáy István államtitkár beszéde után Bartók György rektor intézett néhány meleg, atyai szót a kormányzógyürüs doktorhoz, majd kérte az államtitkárt, hogy tolmácsolja a kormányzó »ur őfőméltóságának az egyetem őszinte hódolatát és köszönetét, amiért ezt az utolsó szegedi doktorráavatást nevének ünnepi fényével bearanyozta. Bartók rektor ezután a doktoravaló ülést bezárta. Az egyetem bucsuülése Néhány perces szünet után a Szózat hangjaival ismét itegnyilt az ünnepi ülés. Bartók György dr. megnyitóbeszédében örömét fejezte ki afeiett, hogy 22 esztendős nyomorgattatás és szenvedés után Isten gondviselő hatalmának ereje visszavezette a Szent Koronához a drága Erdély északi részét. Visszatért Kolozsvár is s igy a Ferenc József-tudományegyetem 21 évi távollét után viszszatérhet megszentelt, történelmi falai közé. — A búcsúvétel szomorú és keserves kötelessége jutott ostályrészemtil — mondotta a rektor megilletődött hangon —, egyetemünk tanácsa és minden tagja nevében búcsúznom kell Szeged városától és közönségétől. Hálatelt szívvel búcsúzom Szeged városától, amely kiűzött és kifosztott egyetemünknek testvéri sziwel adott menedéket és fényes hajlékot. A rektor beszéde további során hangoztatta, hogy Szeged városáról mindig a legnagyobb hálával emlékeznek meg, az erdélyi szellemet, amely érintetlenül lobog szivükben, töretlenül viszik vissza, sőt még gazdagodva az alföldi, a szegedi szellemmel, amelynek termékenyítő tüze lobogni fog Kolozsvárott is az egyetem fölött. Buza László dr. jogikari dékán szólt ez.után 'és megemlékezett arról, hogy a szegedi, most már Horthy Miklós-tudományegyetemen a jogikar fgyelöre üresen marad. Éz a magyarázata annak, hogy a jogikari dékánnak ezen a bucsuülésen mondanivalója van. Buza László dr. dékán értékes, költői szárnyalású beszédét lapunk vezető helyén közöljük. A jogikari dékán nagyhatású beszéde után Szeged város polgármestere: Pálfy József doktor mondott beszédet Bevezetőben megköszönte Ugy a maga, mint a város nevében azokat a meleg szavakat, amelyeket az egyetem bucsuzásakor a rektor és a jogibari dékán a város hatóságához és közönségéhez intéztek, Pálfy polgármester búcsúja a Fro'oarsvári egyetemtől — Szeged város közötnsége és hatósága fájó sziwel vesz bucsut a Ferenc József-tudományegyetemtöl — kezdte beszédét a polgármester —, annak távozó professzoraitól, a jogkar hallgatóságától és mindazoktól, akik Erdély boldog felszabadulásával visszatérnek az egyetem ősi otthonába. — Fáj ez a távozás nekünk, szegcdieknek, mert a Ferenc József-tudományegyetem nemcsak fizikailag volt közöttünk, nemcsak emelte és gazdagította jelenlétével a város társadalmi és közéletét, hanem a várossal teljes érzelmi közösségben egybeforrva, husz éven át cselekvő részese volt minden jelentékenyebb kulturális megmozdulásainknak és osztozott velünk a magyar sors által ránk mért kevés örömünkben, de annál több lépelödő gondjainkban és bánatunkban. — Ennek a bensőséges együttérzésnek jeleit nindenkor tapasztaltuk és legutóbb is, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy az újonnan alapítandó Horthy Miklós-tudoniányegyetemeu a jogi fakultás átmenetileg szünetelni kényszerül, a jogikar tanárai a város érdekeinek szem előtt tartásával mindent elkövettek, hogy ez be ne következzék és valamennyien hajlandók lettek volna annak a súlyos tehernek vállalására, bogy mindkét egyetemen megtartják előadásaikat és vállalják az ezzel járó utazások nagy fáradalmait. Nem a tanári karon múlott, hogy cz az áldozatos terv meg nem valósult. .— A várospolgári hűség és szeretetnek ragyogó példáját adta a magyar tudományos világ büszkesége, S z 8 n t-G y ö rgy i Albert profeszszor ur is, amikor habozás nélkül, nyíltan kijelentelte, hogy miután Szegedet megszerette, Szeged inspirálta és itt végzett tudományos kutatásai alapján nyerte el a Nobel-dijat, annak fényét továbbra is a szegedi egyetem fölött tündökölteti Szegeden marad ... De megható mir.dazon tanár araknak ragaszkodása, akik az egyetem táro/ása után is Szegeden kívánnak maradni, mint a Horthy Miklós-turfomdnyegvetem tanárai és tu-iomá| nyos hírnevükkel márkázzák a legfiatalabb magyar egyetem működését. El nem mulaszthatom1, bogy a városszeretetnek és ragaszkodásnak ezen értékes megnyilatkozásáért a város egész közönségének hálás köszönetét nyilvánítsam. — Amikor az otthonaiból kiűzött cs keblünkre ölelt Ferenc József-tudományegyetem Szegedre jött — folytatta a polgármester —, mindenki tudta, hogy az egyetem itteni letelepülése csak ideiglenes, mert egy pillanatra sem adtuk fel a reményt, hogy a magyar igazság győzni fog, hogy a vak gyűlölet és félreveaetés folytán ránk erőszakolt természetellenes országhatárok előbb-utóbb leomlanak és visszatérnek az isteni és emberi jog szerint egyedül csak minket illető ezeréves országhatárok. — Az a husz esztendő, amit a Ferenc Tőzseftudományegyetem Szegfden töltött — nem múlhatott el nyomtalanul sem az egyetem, sem a város életében, fis én most ennek a husz esztendőnek minden kellemes emlékével mondok bucsut a távozó Ferenc József-tudományegyetemnek és megköszönve mindazt a magas kulturát, szépet és nemeset, amit a tudás gazdag mrBázálöT Szegé? közönségének az egyetem^ oly bőkezűen juttatott, arra kérein a távozó professzor urakat, hogy tartsák meg legjobb emlékükben ezt a várost, ameiy önöket nemcsak falai közé, hanem szivébe és magyar testvéri szeretetébe fogadta és többé el sein hagyja — fejezte be megkapóan szép beszédét Pálfy József dr. polgármester, majd atyai szeretettel búcsúzott a távozó egyelem aulájába tartozó jogászifjuságtól, akiknek távozása nem pótolható ürt hagy maga után. Meghatóan szép jelenet volt, amikor a pofi gármester lovagiashangu, szép beszéde után aa egyetem rektora és dékánjai levonultak az emelvényükről és egyenként a polgármester elé járulva, bucsuzásul kezet szorítottak Szeged város képviselőjével ... Az egyetemi énekkar halkai rázendített a Székely himnusz fájdalmasan csengő dallamára. Igen sokan sirva fakadlak a teremben, amikor az ének elhangzása ulán Bartók rektor halkan, megilletődött hangon ezt mondta: — A Ferenc József-tudományegyetem uto!s<? szegedi ülését ezennel bezárom . . . munkák készítése kárnítos és íavitása gl kész párnázon bútorok raktáron 68 ^zent Mihály u. 1 Fo lor u. sarok Telefon: 15—56 Október végére elkészül a fodor telepi villamos vonal November el nején nyilik meg a forgalom — Jövőévben épül k! a vonal az algyői vámházig (A Délmagyarország mun7catársá,tól) Ismeretes, hogy a város annakidején olyanértelmű szerződést kötött a Közúti Vaspálya Részvénytársasággal, hogy a felbonlött ujszegedi villamosvasútvonalat máshol kell a társaságnak kiépítenie. Az ügy Ihosszú ideig járta a hivatalos fórumokat, Baíg végre a nyár folyamán befejezést nyert olyan formában, hogy a villamoí1. társaság kötelezte magát, hogy meg ehben az évben megkezdi a gedói villamosvasú fi vonal kiépítését, illetve meghosszabbítását. A terv az, hőgy a vonal felét ebben az évben ír Fodor-telep sarkáig építik ki, a jövő évben .pedig sor kerül a másik rész kiépítésére. X vonal az algyői vámházig házé dik s így régi terve valósul meg a városnak a környékbeli telepek és községek forgalmi bekapcsolásával. A szerződés értelmében a részvénytársaság még a nyár folyamán megkezdte a vonal első részének kiépítését. A munkálatok olyan előrehaladott állapotban vannak, hogy november elsején már meg is nyithatják a vonalat a forgalom számára. A vonal megnyílása rendkívül nagy fontossággal bír a fodortelcpi lakösság szempontjából, de igen fontos azért is, mert az új vonal forgalmi útjába esik a megépítendő Horthy-váFosrész is. 10.423 szegedi rádióelőfizető Szeged vezet a rádióelőfizetők számának emelkedésében, viszont itt van a legtöbb orvradiózó is (A Délmagyarország munkatársától) Nemrégiben statisztika jelent meg a rádíöelőfizetőkről. A kimutatás szterint Magyarországon az utóbbi két évben nagy mértékben növekedett a rádióelőfizetők száma. Az emelkedés az egyes városokban 20—25 százalékos, Szeged azonban az összes városok között vezet e tekintetben, ugyanis itt a rádióelőfizetők száma több, mint 50 százalékkal növekedett. Két esztendőivel ezelőtt még 6500 volt Szegeden a rádióelőíizetők száma, mig most 10.423 rázlióelöfizetőt tart nyilván * szegedi posta. Két év leforgása alatt 3923-al növekedett Szegeden a rádióelőfizetők száma. Az emelkedést a postán arra a,z örömteljes eredményre vezetik vissza, amit a Felvidék, a Kárpátalja és legutóbb Erdély egy részének visszatérése jeientett. A hallgatók száma ugyanis ugrásszerűen emelkedett azokban a najpokban, amikor a felvidéki, kárpátaljai ós erdélyi bevonulásokról adott közvetítéseket a magyar* rádió. A néprádió-akdó — meg kell állapítani — nem vált be olyan mértékben, ahogy remélni lőhetett. Szegeden czideig mindössze 460 néprádiót szereltek fel, holott a gyárak 50.600 ilyen készüléket bocsátottak ki. A rádiórendelet értelmében a százszázalékos hadirokkantak és vakok nem fizetnek rádió előfizetési dijat. Szegeden ezt a kedvezményt eddig nyolcvanan vették igénybe. A rádiódijak felét fizetik azok « legénységi állományban lévő katonák, akik a honvédlaktanyák legénységi szobáiban szereltetik fel készüléküket. Ilyen ötvenszázalékos engpdélyt 32-őt adtak ki Szegeden. Igaz, hogy a rendelet alig egy hónapja van érvényben. Leszámítva az ingyenes rádióelöfizetőket, a rokkantakat és beleszámítva az 50 százalékos rá* diózókat is, Szegeden 10.327-en fizetik a havi 2 pengő 10 filléres rádióelőfizctési dijat. Egy-egy hónapban ez 21.781 pengői* rug, egy évben tehát a szegedi rádióclőfizctőktől 25)7.117 pengőt szed bc i» posta. A közel háromszázezer pengőért bizony nem kapják meg a rádióelőfizetük azt a műsort, amelyet joggal megkívánhatnának. Az utóbbi időben különösen sok a panasz a rádió műsorára. Szó volt egyidőben arórl, hogy a havi 2 pengO 40 filléres rádióelőfizetési dijat mérséklik. Ha a csökkentés nem is lehetne általános, fontos volna, ha legalább a detektoros és a kisebb Készülékek után mérsékelnék a rádiódijaUat. Esetleg bizonyos progresszivitást lehetne bevezclni a rádiódijak kiszabásánál a lámpák száma szerint, mert méltánytalan, hogy a detektoros készülékkel rendelkező tanyai ember ugyanannyi rádióelőfizetési dijat fizessen, mint az ötlámpásos rádió tulajdonosa. A tanyai rádiótulajdonosok számára feltétlenül mérsékelni kell a rádiódijakat A tanyai rádiózók indítottak is az elmúlt tavasszal ilyen akciót, azonban ez nem vezetett eredményre. Szeged egyébként nemcsak a rádióelőfizetők számának emelkedése tekintetében vezet, hanenj abban is, hogy itt van a legtöbb orv-rádiózó. Ezt a posta hivatalosan is megállapította. Naponta 3—4 cngedélynélküli rádiózó kerül a rendőri kihágási bíróságra s 2—3, sőt 10 pengős pénzbirságra is büntetik őket A legtöbb esetben a rádiókészüléket is elkobozzák azoktól, akik üjólagsem váltják ki a rádióengedélyt. A legérdekesebb a dologban az, hogy a szegedi orvj-ádiózók' között földbirtokosok, sőt diplomás emberek is akadnak, akiket természetesen szigorúbb pénzbírsággá! szoktak sújtani.