Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-13 / 208. szám

A napokban döntenek a fakereskedök árusítást fogáról Eddig 5 nagykereskedő és 76 kiskereskedő telentkezett nz Iparhatóságnál (A Délmagyarország munkatársától) Néhány nappal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy az Iparhatóság véleményezése alapján a tüzifakereskedőket a kereskedelemügyi miniszter intenciói szerint a polgármester jelöli ki Azoknak, akik tüzífaárilsitásra jogot kívánnak szerezni kiskereskedői viszonylatban, jelentkezniük kell a másodfokú iparhatóságnál, Bérház II. emelet 17. ajtószám alatt Itt be kell mütatniot iparignzolványiakat A nagykereskedőknek kérvényt kell benyújtaniuk az 1. fokú iparhatóságnál! a kérvény elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik. Eddig öt nagykereskedői kérvény érkezett az iparhatósághoz! ez a szám felét sem teszi ki a szegedi fanagykereskedőknek. A térvényezés igen fontos Szeged | faellátása szempontjától, mert Szeged részére elegendő fát esak tőkeerős kereskedők tudnak igényelni és beszerezni A nagykereskedők adják majd el a fát a viszonteladó kiskereskedőknek. A II. fokn iiparhatóságflál eddig 76 kiskereskedő jelentkezett. A jelentkezéseket minél előbb eszközölni kell. mert a közeli napokban a jelentkezéseket lezárják és véleményezik, ezeknek a véleményezéseknek alapján dönt azután a polgármester a fakiskereskedők ügyében abban a tekintetben. Hogy hányan ös kik kapják meg az engedélyt a faárnsitsára, illetve a nagykereskedőktől való favásárlások'ra. Előreláthatólag minden jelentkező, akinek ogvébként érvényes iparigazolványa van, megkapja a faárűsitási engedélyt. ClheszOllch a (ervek ai ország déli részének vizmentesitésere Daner Sándor miniszteri biztos tanácskozik; az érdekelt területek vezetőivel (A Délmagyarofszág munkatársától) Nemcsak a laikus közönség előtt, hanem a szakkörök előtt ls sokáig érthetetlen problémának látszott, hogy miért nem lehet eltüntetni tavasz óta még ma sem a vadvizáradás pusztító hatását. Meg ma is feltör a talajvíz, összegyűlnek a vadvizek a szegedkörnyéki tanyavilágban megakadályozva nemcsak a gabonahordás}. cséplési munkálatok befejezését és az őszi földmunkák megkezdését, hanem az árvizpffsztitás nyUmalnak eltüntetését, a rombadöntött házak újjáépítését is. Járhatatlan utak merülnek el még ma Is a földeken, az iszapos. Hol szűkülő. Hol nagyobbodó tanyai tengerek alatt; szántásra váró földek alusszák terméketlen álmnlfnt. szöllők és trvümölesösök puf"ztnlnnk el a rothasztó víztömegben. S bármilyen erőfeszítéseket tettek is a Hatóságok: csak Helyenként, de nem teljes eeészében sikerült biztosítani a házakat és földekot a tavasz óta fomboló áradás elleti. A He!vi Hatóságok az árvízi físrvek intézésire kiküldött miniszteri biztosukkal együtt ^Tpn+ásokef tettek az illetékes kormán vb ató ságolönnk. abol KeHntő tárgyalások folvnnk már Főnanok óta a végleges tervek kidolgozása ügyében. A kiküldött szakértők megállapították Hogv a Kai fnervökere abban Teil'k hogy nincs egységes vezetés alatt Olyan terület, amelyet az árviz szempontjából eggyé kovácsol a szükségszerűség még akkor is. Ha más megyében, vagy más közigazgatási területen fekszik is- Szeged ebből a szempontból olyan helyzetben volt, hogy külön szerv intézte a Szegedtől felfelé, Pestmegye felé húzódó területek árvízi problémáit, külön a déli torontáli részekét és külön szerv dolgozott a szűken vett Szeged és szegedkörnvéki területen is. Természetes, hogy ennek az állapotnak az lett a következménye. Hogy egységes vezetés híján nem lehetett egységes terv szerint eljáfni s amit a felső ré—fken sikerült véghezvinni mint pozitív eredményt, az leiíebb mát mint negatvlum. mint kát jelentkezett. Épp ezért a kormányzat most egykézre bizta az árvíz elleni küzdés irányítását azzal. Hogy Dauer Sándor volt miniszteri biztossal — amint a Tiélmnavnrörszág már jelentette. — árvizi kormánybiztosi minőségben megbízta az árvíz ellpni egvséges terv elkészitésével. Ez a terv most nem egyes teriiTptekre- Hanem az ""éxz déli részre vonatkozik Pest nmaye határától le az alsó torontáli határig Ezen a részen különösen azért van szükség egységes irányításra és »gvséges tervre, mert a pestmeauei vadvíz eddig mind a szegedi területre Dr. Rósa Pál és fia, Rósa János vcs'elen fájdalomtól lesújtva, de a Mindenható akaratában alázatos szívvel megnyugodva közli, hogy élettársát odaadó hűséggel támogató felesége, gyermekéért egész életén át dolgozó, minden áldozatra kész és rajongva szerelő anyja. dr. Rósa Pálné sz. Gerő Rózsi a halotti szentségek által megerősítve. 1940. szeptember 12-én hosszas szenvedés után nomes. tiszta lelkét visszaadta Teremtőjének. Drága halottunk földi maradványait 194 0. szeptember 13-án délután 5 órakor fogjuk a Belvárosi temető kupolaterméből a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint beszentelni és őrök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmise áldozatát az elhunyt lelkiüdvéért a Fogadalmi templomban 1940. szeptember hó 14-én 9 órakor fogjuk bemutatni Szeged, 1940. szeptember 11 Gyászol iák még; Dr. Gerő Mór és neje Herzné Gerö Erzsibe' szülei. és dr. Gerö Istvár testvérei, továbbá sógorai, sógornői, a kiterjedt rokonság és nagyszámú jóbarátja Villamos külőnkocsi a Dugonics-tértől fél 5 órakor induL Minden külön értesítés helyett I ömlött, mini valami víztároló medencébe. Ez a helyzet most megszűnik, mert az egységbe foglalt déli rész árvízi problémáit az északi területek árvizproblémáival tökéletes össbhangban oldják meg ármentesítő társulat alakítása utján. A tervek neme? 'c az időleges vizlevpzetéssel állnak kapcsölatban, hanem az állandó Csatornázási rendszer kiépítésével is, amely véerfe oly Hosszít idő mnlva véglegesen van hivatva megoldani nz Alföld szünetnélküli árviz gondjait. A terveket nagy kontúrokban már el is készttette Baner Sándor kormánybiztos, a pontos és végleges mesröldások Csak a bevont területek vezetőivel folytatott beható tanácskozások után alakulnak kJ. A hatóságokkal már fölvette az érintkezést Baner Sándor s igy rövid időn belül snr kerül az árvíz elleni küzdelem terveinek végső lefektetésére s Utána a munkálatok" megkezdésére is. tekintve. b'Uo-y a mnnkálatokhoz szükséges pénz már rendelkezésre áll. mERflnO SZÁLLÓD? Budapest in., Becsi-utca 2. Központi fűtés Hideg-meleg folyóvíz Pensfórendszer Igen mérsékelt árak Olcsó havi bérlet a leghellemesebb családi ház a Belváros szivében. Erdély hazatérésének ünnepe Kisitundorozsmán (A Délmagyarország munkatársától) A kiskundorozsmai Gazdakörben ünnepi ülés ker®. tóben ünnepelték Erdély hazatérését Sztriha István dr. ügyvéd nyitotta meg a gyűlést és felkérte Szeder János dr. képviselőt tájékoztató beszédének az elmőndására. Szeder János a románok magyarellenes földbirtokpolitikájá*-"1 foglalkozott A román földbirtokrendezés — mondotta beszédében — voltaképpen' semmit, sem adott a magyarság számára, mert a rendezés más volt Erdélyben és más az ó-királyságban. Ugyanolyan volt a nevelésügyi elrendezés is, ennek káros hatása délnmerikai kivándorlásra kényszeritette az elrablott területek magyarságának tízezreit. Választókerületét közelebbről érintő Kérdésekrő szólva, a kiskunsági csatorna megépítésének szükségessége is szóba került. A csatorna megépítése mentesítené az egész környéket a vadviz és árviz Csapásai ellen. Hangoztatta, hogy a fagykár és jégkár vetőmagvak kiutalását teszi szükségessé Dorozsmán. eZ némikép enyhítené a gazdák jelenlegi igen szömoru helyzetét. A helyi érdekű ügyekhez hozzászóltak; Sztriha Kálmán esperes-plébános, Vajdovich Béla dr. yezetö jegyző, Eszes Imre nagyiparos és Kiss Ferenc malomtulajdonos. — A gyűlést Sztriha István dr helyi elnök zárta be, indítványozva, hogy Erdély visszatérését jegyzőkönyvi Ipar örökítsék m°g. Az ülés a kormányzó, a magyar vezető államférfiak éltetésével fejeződött be. A gyűlés után társasvaosora következett a Gazdakör vendéglőjében, itt Kecskéssy Tivadar szólali fel és méltatta Erdély északi része hazatérésének jelentőségét.