Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-10 / 205. szám

4 dclmagyarorszag KEDD, 1940. SZEPTEMBER 10. A telefon és tárcsája Gepmesa Egyszer volt, hol nem volt, tul a fehértói ten­geren, volt egyszer egy város, amely messze föl­dön hires volt kuglipályás várromjáról. Ebiben a városban élt egyszer egy ember. Szegénynek szü­letett, dolgozott naphosszat, verejtékezve járta a ,város gödrös utcáit és szivta gyógyporos levegő­jét. Elegedettcn éldegélt a szegeny ember, rende­sen táplálkozott mindennap, a lakbérélével soha sem maradt adós. Egy napon a szegény ember megbetegedett Szerencsére a kór nem volt súlyos, de annál kín­zóbb. Ugy Játszott, hogy egyes testrészei fellá­zadtak ellene, l'ájtak, zsibongtak, basogatództak. De sunyin és ulaltomosan, mert, ha az orvos szigorúan nekik szegezte félelmetesen csillogó fegyvereit, hogy tárgyilagos pontossággal meg­keresse a kórt, a gyáva betegség eltüntette magát. .Világért meg nem mozdult yolna, amíg a szegéuy ember haza nem ért Sem aludni, sem feküdni nem tudott Megadás­sal viselte sorsát, aminthogy ez illik is egy sze­gény emberhez. Gondolta, hogy egyszer majdcsak megszabadul a kinzó fájdalmaktól. Szerencsét­lenségére azonban a XX. században élt A techni­ka századában, amelynek áldásos vívmányaiból különösképpen, — bizonyára beteges érzékeny­ségében — csak a lármát és a zajokat érzékelte. Nem is hallotta, hanem húsába hasitóan érezte a zajt Villamos, autó, motorkerékpár, rádió pazar bőkezűséggel szórta és bömbölte feléle gyilkos zörejeit. Ráadásul még telefon is lappangott szobájá­ban, melyet sajnos nem kapcsolhatott ki a sze­gény ember. Annyira nem volt gazdag, hogy ezt megtehette volna Barátai körében hamar elterjedt betegségé­nek hire és ezért csak a legszükségesebb esetben zavarták telefonon. A gép azonban nemhogy rész­vétet nem érzett iránta, hanem valósággal tréfát űzött a szerencsétlennel. A Mióta betegen ődöngött a szegény ember ott­honi lakásában, egyre másra téves kapcsolások­kal hozta dühöngésbe a szenvedő beteget Ilyen­kor törni-zúzni kellett volna egy rendes, hasonló bajban szenvedő embernek, de ez a szegény em­ber még cz sem tehette meg A szobájában lévő ingóságok nem az ő tulajdonai voltak, hanem a hitelező cégeké. A gép azonban egyre gúnyosab­ban csengetett. Egy napon aztán heteit a mérték, s a gép go­noszsága rosszá tette a szegény jó embert is. Ezen a napon saját rekordját felülmulta a gép: öt téves kapcsolással örvendeztette meg a boldog, talán szegény embert, aki egyre dühösebb hör­géssé! suttogta a telefonkagylóba, hogy nem ké­rem. ez nem az a szám. Este kilenc óra felő ugy látszott, hogy végre a gép is megsokalta a kínzást, mivel már töbö. mint egy órája nem kapcsolt. A szegény ember hatalmas mennyiségű altatóport szedett be és ke serves nyögések között megpröbált aludni. Már­már elszenderedett, amikor megszólalt a telefon Kárörvendve csengett, majd egy kicsit elhallgatott s figvelte, mikor pattan szét a szegény ember feje Mikor látta, hogy ez nem következik be. új­ra kezdte a zörgést. A szegény ember gépicsen emelte füléhez a hallgatót. —- Halló! Ki beszél? Keszege halászcsárda Ott? — hangzott. Nem kérem, nem a halászcsárda! — Halló, haHó, nem a halászcsárda? foly­tatta makacsul a szőke női hang. •— Nem! Rossz számot tárcsázott! — Igazán? — csicseregte a hang: _ Nem * 222—222? — Nem! Itt a 74—98 s a szegény ember letette n kagvlöt. Utána teljes erőből hozzáfogott a szen­dergéshez. Hirtelen telcfoncsengelés. _ Fallót Feszesre halászcsárda? — Nem kérem! Nem Keszege. de nem Is Csár­Ja. még halásznnk sincs. — uralkodott magán a Szegénv ember. — Ténvleg? Miiven szám beszél ott? 222—222? — Dehogy' 74-98! — tette le most már nmn olvan gyengéden a szegénv ember a hallgatót s azon töprengett hogvan lehet összetéveszteni a két számot s hogvan nézhették öt halásznak. Talán fél óra sem telt még el. Ismét csengett fa telefon. Ugyanaz a hang csengett a telefonba! — Tliilló! Keszege halászcsárda? Mit tegven erre egy beteg, jólnevelt szegénv ^mber? Több lehetőség villant át agyán, d° ket sem mondta kl. Hirtelen gonosz emberré vált és imigyen szólalt meg: —Igen, itt a Keszege halászcsárda! — Nagyszerül! Akkor kérek előkészíteni 81 személy részére egy jó halvacsorát. Süllő van? — Oh, hogyne, sőt van egy gyönyörű 10 kilós tiszai fogasom is, — ajánlotta a szegény ember. _ Ez nagyszerű lesz. És halászlé is van? — Természetesen kérem, öt féle halbóL Har­csa, csuka, kárász, ponty, kecsege, aki busul... hm, izé, öt féle bal van kérem. — Menyibe kerül adagionként? — Három fajta körítés jár minden adaghoz. Ezen kívül tészta, csusza, a hölgyeknek torta, esetleg fagylalt, ki mit szeret Az ára igen olcsó, csalt néhány napig... fejenként 2 pengő 15., de eb­ben egy paiack Szürke barát is benne van s elseje óta ingyen autóbusz a város központjáig. Most nagy a Tisza, sok benne a hal, azért adiuk ilyen olcsón — tette hozzá a szegény ember. — Egy óra múlva ott leszünk. Igenis kérem, már teritünk is, — Ígérte Jó­szivüen a szegény ember. Fáradtan dült hátra pihenőhelyén. Legalább ma éjszaka nem fogják többet haláudé ügyben zavarni, tekintve, hogy átvette a rendelést. De mégsem tudott elaludni. Bántotta a lelkiismeret, hogy a halrakész társaságot nem várja vacsora. A gonosz indulat lecsillapodott benne. Feltárcsázta tehát a Keszege halászcsárdát s amikor az igazi csárda jelentkezett bemondta a rendelést A drót túlsó végén a pincér végighall­gatta, majd sietve megszólalt: — Igazán sajnáljuk kérem, de ne fáradjanak ki, mivel nincs egy falat halunk sem. A Tisza magas vizállása miatt nein lehet halat szerezni Sóhajtva tette le a kagylót a szegény ember a bármennyire is rosszulérezte magát, résztvevőén gondolt a vígkedvű társaságra, melynek tagja üres hassal fognak visszatérni. — Minden jó, ha a vége rossz, — szólalt meg benne ismét a betegségtől bujtogatott gonosz, de a szegény ember szigorúan megdorgálta, majd egy nagy csomó altatóporral elnémította. A szegény ember ezután nyugodtan aludt egész éjszaka és tán még ma is alszik, ha fel nem éb­redt. 1 Bodza; Gvermekparaüzls miatt egészségügyi zár alá vették Szegvár községet Szentes, szeptember 9- Szegvár községben járványos méreteket öltött a gyermekparalízis. A betegségnek eddig két halálos áldozata van. Szentesről két beteget szálli toltak be a szegedi járványkórházba, közülük az egyik szintén meghalt. A veszedelmes járványra való tekintettel Szegvárt egészségügyi zár alá vették, az óvó­dákat és iskolákat szeptember 21-ig lezárták'. Az egészségügyi zár miatt a mai bucsut seid tartották meg. Csendőrök őrzik a faluba ve­zető utakat és idegent nem eresztenek be 8 fertőzött területre. SnlQos pénzbüntetésre Ítéltek ei|i) nemzetgQatózó békéscsabai Ugpcűct Egu Kávéházi beszélgetés Utójátéka a törvényszéken (A Délmagyarország munkatársától) Nóvák \ Jenő dr. törvényszéki tanácselnök vezetésével érdekes nemzetgyalázás] ügyet tárgyalt hét­főn a törvényszék ötös-tanácsa. A vádlottak padján Beisz József dr. 57 éves békéscsabai, felekezetenkiviili ügyvéd ült Reisz József dr. a vád szerint julius 10-én a békéscsabai Csaba kávéházban, antikorr törzsasztalánál a beszél­getés Teleki miniszterelnök és Csáky külügy­miniszter müncheni ntazására terelődött, a két politikus küldetéséről kicsinylőleg nyilatko­zott A nemzetgyalázással vádölt ügyvéd a hét­főn megtartott tárgyaláson ártatlanságával védekezett. Elmondotta, hogy Tarr Antal, Hat­tel Ferenc bankigazgatók és Kállay N. Sán­dor dr. katonai segédorvos társaságában ült jnlius 10-én a Csaba kávéházban. Asztaltársa­sága a miniszterelnök és a külügyminiszter müncheni ntjának várható eredményét latol­gatta. — Vagy szabadkezet adtak, vagy diploma, efai uton rendezik a kérdést, vagy azt mond­ják cókl — mondottam a politikai fejtegeté­sekbe beleszólva —, védekezett a vádlött A törvényszék ezután kihallgatta vitéz Tarr Antal és Haftell Ferenc bankigazgatókat. A tanuk a vádlott védekezését mindenben alátá­masztották. Kállay N. Sándor dr. orvos tanú­vallomásában elmondotta, boey a vádlott csak azt mondotta, högy Coki, Az elnök a tanúval­lomások ntán ismertette, hogy a vádlottat az inkriminált kifejezés elhangzása után letar­tóztatták és a rendőrségre kisérték. Reisz József dr. védője ezután széleskörű bízón vttáskieeészitési kérelmet terjesztett elő. A kérelmet a törvényszék elutasította- Úsz­kav Loránd dr. ügyész vádbeszédére került ez­után a sor. — Amikor a magyar államférfiak Mün­chenben az egész nemzet jövőjére né.zve döntő fontosságú kérdésről tárgyaltak és antikör ar­ról lehetett szó — mondotta az ügyész —. hogy 20 évi rabság ntán Erdély ismét felszabadul, akkor a vádlott sértő módon nyilatkozott 9 vezető államférfiak munkásságáról. Az általa használt kifejezés föltétlenül kimeríti a mali gyár nemzet hivatott képviselőin keresztül a magyar nemzet megnembecsiilését és ezért kérem a vádlott sülyos megbüntetését. A vádlött védője kifejtette, hogy a vádlott* nak nem volt szándékában a coki szót a ma­gyar nemzetre érteni. Ha mondotta, akkor íí 20 évi fájó problémánk egyik sebe szakadt fel benne. A perbeszédek ntán a törvényszék tényállás' ként állapította meg. Hogy a vádlott a követ­kezőket mondotta: Vagy szabadkezet adtak, vagy további diplomáciai utón rendezik a kér­dést, vagy azt mondják coki• Ez a kifejezés pe­dig kimeríti a nemzetgyalázás tényálladékáf és ezért a törvényszék Reisz József dr. ügyvé­det 800 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az itélel indokolása szerint a coki szó általános lebecsii. lést jelent és a vádlott ezt a szót az ország te­rületének a megnagyobbitásán fáradozó mi­niszterelnökön és külügyminiszteren keresztül a magyar nemzetre értette. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a védő semmisségi panaszt jelentett be a kúriához. — A természetes »Ferenc József* keserűvíz régóla kitűnően bevált háziszer megrögzött szék­rekedésnél és annak mindenféle káros következ­ményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható has­hajtó, mely számos betegségnél az emésztést Ja­vitja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvo­sát* \ Délmanyarország telefonszáma éjjei«nappal is™-™oo

Next

/
Oldalképek
Tartalom