Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-10 / 205. szám

4 dclmagyarorszag KEDD, 1940. SZEPTEMBER 10. A telefon és tárcsája Gepmesa Egyszer volt, hol nem volt, tul a fehértói tengeren, volt egyszer egy város, amely messze földön hires volt kuglipályás várromjáról. Ebiben a városban élt egyszer egy ember. Szegénynek született, dolgozott naphosszat, verejtékezve járta a ,város gödrös utcáit és szivta gyógyporos levegőjét. Elegedettcn éldegélt a szegeny ember, rendesen táplálkozott mindennap, a lakbérélével soha sem maradt adós. Egy napon a szegény ember megbetegedett Szerencsére a kór nem volt súlyos, de annál kínzóbb. Ugy Játszott, hogy egyes testrészei fellázadtak ellene, l'ájtak, zsibongtak, basogatództak. De sunyin és ulaltomosan, mert, ha az orvos szigorúan nekik szegezte félelmetesen csillogó fegyvereit, hogy tárgyilagos pontossággal megkeresse a kórt, a gyáva betegség eltüntette magát. .Világért meg nem mozdult yolna, amíg a szegéuy ember haza nem ért Sem aludni, sem feküdni nem tudott Megadással viselte sorsát, aminthogy ez illik is egy szegény emberhez. Gondolta, hogy egyszer majdcsak megszabadul a kinzó fájdalmaktól. Szerencsétlenségére azonban a XX. században élt A technika századában, amelynek áldásos vívmányaiból különösképpen, — bizonyára beteges érzékenységében — csak a lármát és a zajokat érzékelte. Nem is hallotta, hanem húsába hasitóan érezte a zajt Villamos, autó, motorkerékpár, rádió pazar bőkezűséggel szórta és bömbölte feléle gyilkos zörejeit. Ráadásul még telefon is lappangott szobájában, melyet sajnos nem kapcsolhatott ki a szegény ember. Annyira nem volt gazdag, hogy ezt megtehette volna Barátai körében hamar elterjedt betegségének hire és ezért csak a legszükségesebb esetben zavarták telefonon. A gép azonban nemhogy részvétet nem érzett iránta, hanem valósággal tréfát űzött a szerencsétlennel. A Mióta betegen ődöngött a szegény ember otthoni lakásában, egyre másra téves kapcsolásokkal hozta dühöngésbe a szenvedő beteget Ilyenkor törni-zúzni kellett volna egy rendes, hasonló bajban szenvedő embernek, de ez a szegény ember még cz sem tehette meg A szobájában lévő ingóságok nem az ő tulajdonai voltak, hanem a hitelező cégeké. A gép azonban egyre gúnyosabban csengetett. Egy napon aztán heteit a mérték, s a gép gonoszsága rosszá tette a szegény jó embert is. Ezen a napon saját rekordját felülmulta a gép: öt téves kapcsolással örvendeztette meg a boldog, talán szegény embert, aki egyre dühösebb hörgéssé! suttogta a telefonkagylóba, hogy nem kérem. ez nem az a szám. Este kilenc óra felő ugy látszott, hogy végre a gép is megsokalta a kínzást, mivel már töbö. mint egy órája nem kapcsolt. A szegény ember hatalmas mennyiségű altatóport szedett be és ke serves nyögések között megpröbált aludni. Mármár elszenderedett, amikor megszólalt a telefon Kárörvendve csengett, majd egy kicsit elhallgatott s figvelte, mikor pattan szét a szegény ember feje Mikor látta, hogy ez nem következik be. újra kezdte a zörgést. A szegény ember gépicsen emelte füléhez a hallgatót. —- Halló! Ki beszél? Keszege halászcsárda Ott? — hangzott. Nem kérem, nem a halászcsárda! — Halló, haHó, nem a halászcsárda? folytatta makacsul a szőke női hang. •— Nem! Rossz számot tárcsázott! — Igazán? — csicseregte a hang: _ Nem * 222—222? — Nem! Itt a 74—98 s a szegény ember letette n kagvlöt. Utána teljes erőből hozzáfogott a szendergéshez. Hirtelen telcfoncsengelés. _ Fallót Feszesre halászcsárda? — Nem kérem! Nem Keszege. de nem Is CsárJa. még halásznnk sincs. — uralkodott magán a Szegénv ember. — Ténvleg? Miiven szám beszél ott? 222—222? — Dehogy' 74-98! — tette le most már nmn olvan gyengéden a szegénv ember a hallgatót s azon töprengett hogvan lehet összetéveszteni a két számot s hogvan nézhették öt halásznak. Talán fél óra sem telt még el. Ismét csengett fa telefon. Ugyanaz a hang csengett a telefonba! — Tliilló! Keszege halászcsárda? Mit tegven erre egy beteg, jólnevelt szegénv ^mber? Több lehetőség villant át agyán, d° ket sem mondta kl. Hirtelen gonosz emberré vált és imigyen szólalt meg: —Igen, itt a Keszege halászcsárda! — Nagyszerül! Akkor kérek előkészíteni 81 személy részére egy jó halvacsorát. Süllő van? — Oh, hogyne, sőt van egy gyönyörű 10 kilós tiszai fogasom is, — ajánlotta a szegény ember. _ Ez nagyszerű lesz. És halászlé is van? — Természetesen kérem, öt féle halbóL Harcsa, csuka, kárász, ponty, kecsege, aki busul... hm, izé, öt féle bal van kérem. — Menyibe kerül adagionként? — Három fajta körítés jár minden adaghoz. Ezen kívül tészta, csusza, a hölgyeknek torta, esetleg fagylalt, ki mit szeret Az ára igen olcsó, csalt néhány napig... fejenként 2 pengő 15., de ebben egy paiack Szürke barát is benne van s elseje óta ingyen autóbusz a város központjáig. Most nagy a Tisza, sok benne a hal, azért adiuk ilyen olcsón — tette hozzá a szegény ember. — Egy óra múlva ott leszünk. Igenis kérem, már teritünk is, — Ígérte Jószivüen a szegény ember. Fáradtan dült hátra pihenőhelyén. Legalább ma éjszaka nem fogják többet haláudé ügyben zavarni, tekintve, hogy átvette a rendelést. De mégsem tudott elaludni. Bántotta a lelkiismeret, hogy a halrakész társaságot nem várja vacsora. A gonosz indulat lecsillapodott benne. Feltárcsázta tehát a Keszege halászcsárdát s amikor az igazi csárda jelentkezett bemondta a rendelést A drót túlsó végén a pincér végighallgatta, majd sietve megszólalt: — Igazán sajnáljuk kérem, de ne fáradjanak ki, mivel nincs egy falat halunk sem. A Tisza magas vizállása miatt nein lehet halat szerezni Sóhajtva tette le a kagylót a szegény ember a bármennyire is rosszulérezte magát, résztvevőén gondolt a vígkedvű társaságra, melynek tagja üres hassal fognak visszatérni. — Minden jó, ha a vége rossz, — szólalt meg benne ismét a betegségtől bujtogatott gonosz, de a szegény ember szigorúan megdorgálta, majd egy nagy csomó altatóporral elnémította. A szegény ember ezután nyugodtan aludt egész éjszaka és tán még ma is alszik, ha fel nem ébredt. 1 Bodza; Gvermekparaüzls miatt egészségügyi zár alá vették Szegvár községet Szentes, szeptember 9- Szegvár községben járványos méreteket öltött a gyermekparalízis. A betegségnek eddig két halálos áldozata van. Szentesről két beteget szálli toltak be a szegedi járványkórházba, közülük az egyik szintén meghalt. A veszedelmes járványra való tekintettel Szegvárt egészségügyi zár alá vették, az óvódákat és iskolákat szeptember 21-ig lezárták'. Az egészségügyi zár miatt a mai bucsut seid tartották meg. Csendőrök őrzik a faluba vezető utakat és idegent nem eresztenek be 8 fertőzött területre. SnlQos pénzbüntetésre Ítéltek ei|i) nemzetgQatózó békéscsabai Ugpcűct Egu Kávéházi beszélgetés Utójátéka a törvényszéken (A Délmagyarország munkatársától) Nóvák \ Jenő dr. törvényszéki tanácselnök vezetésével érdekes nemzetgyalázás] ügyet tárgyalt hétfőn a törvényszék ötös-tanácsa. A vádlottak padján Beisz József dr. 57 éves békéscsabai, felekezetenkiviili ügyvéd ült Reisz József dr. a vád szerint julius 10-én a békéscsabai Csaba kávéházban, antikorr törzsasztalánál a beszélgetés Teleki miniszterelnök és Csáky külügyminiszter müncheni ntazására terelődött, a két politikus küldetéséről kicsinylőleg nyilatkozott A nemzetgyalázással vádölt ügyvéd a hétfőn megtartott tárgyaláson ártatlanságával védekezett. Elmondotta, hogy Tarr Antal, Hattel Ferenc bankigazgatók és Kállay N. Sándor dr. katonai segédorvos társaságában ült jnlius 10-én a Csaba kávéházban. Asztaltársasága a miniszterelnök és a külügyminiszter müncheni ntjának várható eredményét latolgatta. — Vagy szabadkezet adtak, vagy diploma, efai uton rendezik a kérdést, vagy azt mondják cókl — mondottam a politikai fejtegetésekbe beleszólva —, védekezett a vádlött A törvényszék ezután kihallgatta vitéz Tarr Antal és Haftell Ferenc bankigazgatókat. A tanuk a vádlott védekezését mindenben alátámasztották. Kállay N. Sándor dr. orvos tanúvallomásában elmondotta, boey a vádlott csak azt mondotta, högy Coki, Az elnök a tanúvallomások ntán ismertette, hogy a vádlottat az inkriminált kifejezés elhangzása után letartóztatták és a rendőrségre kisérték. Reisz József dr. védője ezután széleskörű bízón vttáskieeészitési kérelmet terjesztett elő. A kérelmet a törvényszék elutasította- Úszkav Loránd dr. ügyész vádbeszédére került ezután a sor. — Amikor a magyar államférfiak Münchenben az egész nemzet jövőjére né.zve döntő fontosságú kérdésről tárgyaltak és antikör arról lehetett szó — mondotta az ügyész —. hogy 20 évi rabság ntán Erdély ismét felszabadul, akkor a vádlott sértő módon nyilatkozott 9 vezető államférfiak munkásságáról. Az általa használt kifejezés föltétlenül kimeríti a mali gyár nemzet hivatott képviselőin keresztül a magyar nemzet megnembecsiilését és ezért kérem a vádlott sülyos megbüntetését. A vádlött védője kifejtette, hogy a vádlott* nak nem volt szándékában a coki szót a magyar nemzetre érteni. Ha mondotta, akkor íí 20 évi fájó problémánk egyik sebe szakadt fel benne. A perbeszédek ntán a törvényszék tényállás' ként állapította meg. Hogy a vádlott a következőket mondotta: Vagy szabadkezet adtak, vagy további diplomáciai utón rendezik a kérdést, vagy azt mondják coki• Ez a kifejezés pedig kimeríti a nemzetgyalázás tényálladékáf és ezért a törvényszék Reisz József dr. ügyvédet 800 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az itélel indokolása szerint a coki szó általános lebecsii. lést jelent és a vádlott ezt a szót az ország területének a megnagyobbitásán fáradozó miniszterelnökön és külügyminiszteren keresztül a magyar nemzetre értette. Az ítélet ellen mind az ügyész, mind a védő semmisségi panaszt jelentett be a kúriához. — A természetes »Ferenc József* keserűvíz régóla kitűnően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható hashajtó, mely számos betegségnél az emésztést Javitja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát* \ Délmanyarország telefonszáma éjjei«nappal is™-™oo