Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-07 / 203. szám

Amit ma visszakapunk SZILÁGYSÁG ÉS A NAGYBÁNYAI MAGYAR BARBIZON Szilágyság ... 'A Réz, a Meszes és a BükkIiegység országa. Ök maguk ma már romok. Yizpoktatta, szélmarta, hajdan hatalmas csúcsaikkal búsan néznek a rónára . . . Tört életük utolsó, büszke örökségként nem vesznek részt a táj kialakításában, csak a közéjük zárt, hepehupás vén föld évmilliós álmát vigyázzák. Titokzatos mélyükben ott lapulnak a Kárpátok jellegzetes kristályos kőzetei, de a Pannon-tenger finom szemfedőt teritett reájuk s az üledékek puha leplével takarta el a meztelen sziklát. A Szamos itt merész iwel töri át az erdélyi medence lejtős peremét. Antheusi erejével hatalmas szurdokot vág Benedekfalva sziklatömbjébe, mögötte Erdőelve borongós, rejtélyes, földje, roppant fellegvára sötétedik, előtte szélesen tárul ki az Alföld pőre síkja. Merülő világa »lobbant népek« álmát őrzi . . • A táj szelíden lejt Északnyugatnak a Kraszna és Berettyó új árnyalatokat hoznak a képbe. Enyhe, szelíd dombvidékbe vágják bele kanyargós partjaikat, összefogják a tájat, elválaszthatatlanul azonosulnak vele. Szilágysornlyó és Margitta kis tájhegységei harmónikusan illeszkednek bele a hatalmas körképbe. Szilágyság . . . Istenáldotta föld ez. Hétszilvafás nemesek, gazdag magyar parasztok örök ugarja. Rejtett erői olykor hirtelen kirobbannak s a táj magáraébredését fellobbanó tehetségek határkövei jelzik. A Szilágyság egy Wesselényit és egy Adyt adott az egyetemes magyarságnak. Egyiknek keze áldóan nyúlik ki a térdelő jobbágy fölé, a másik a nyugati kultúra felé mutat, ahonnan a Holnapot várta . . . rA kegyetlen, erőszakos elszakittatás után a Szilágyság Ady Endrével kapcsolatos emlékeiből táplálkozott. Volt. aki híven megőrizte a fájdalmaslelkú költő nagyszerű alakiának emlékét, márványnál, bronznál és minden szónál hívebben: özv. Ady Lőrinené, az édesanya. Haláláig ott élt a költő szülőfalujában: Érmindszenten, olt álmodott és vigyázna halott fiának örök álmát szeretettel, anyai szerelemmel teli lelkében. Fehérhajú, kicsi öregasszony volt. rAz »Ides«, igy nevezte mindenki s a kisebbségi magyar sorsba árvult tollforgatók küldöttsége szinte naponta fölkereste, hogv fiáról, a nagy halottról s mégis magyar lelkekben őrökké élőről elbeszélgethessen a Nagyasszonnyal... És az »Ides« szívesen mesélt. Régi. kedves történeteket, néha mosolyos. néha könnyes, soha nem fakuló élményeket. Ezekből a halk, viszszacsendülő szavakhói kelt úí. eleven életre rAdv Endre alakja; a kegyetlen erőszakkal elszakított, hepehupás, vén Szilágyság magyar ifjúságának lelkében. Ady Endre lobogó. századokra messzevilágitó szellemének fényéből táplálkozott s nyert bátorságot a szilágysági rabmagvar az elmúlt két évtized folyamán. Olyan volt ez a szellem, mint az égő csipkebokor, bátorsággal töltötte el a lelkeket és küzdelemre, életharcra edzette a megnyomorított, rabszolga sorsba dobott magvar népet . . * » Nagybánya is visszatért, a világhíres •magyar Barhizon«, amely nekünk, magvaroknak annál inkább kedves, mert a megnagyobbodott ország Nagvura: vitéz Nagybánvai Horthy Miklós nemesi előnévként viseli a város nevét. Nagvbánva önálló tálszépsége inkább él a képzőművészetben, mint az irodalomban. Nagybányának vannak festői, de nincsenek írni. Hírét annál inkább szertehordták a nagyvilágba a piktorok. Még mindig nyilt titok, hogy mi vonzotta úgy a magvar festőket ebbe a kis városba, amelynek körnvéke nyilvánvalóan elragadó, dehát nem ilven az egész Erdély? Kétségtelenül annak a művészi forfadalomnak, amelyet a Münchenből hazatért Uollósy Simon és a kilencvenes évek végén Thornia János indítottak meg, fény és levevő kellett, széles térség, a természet ezer színe, hogv az impresszionizmus bonyolult zenéjét belehangszerelhessék ebbe a csodálatos kertbe. Kísérletező helv, művészi laboratórium volt Nagybánya. Az édes kis bányavárosban megszerették és megbecsülték a nyugalomra, szinte szerzetes elvonultsápra vágyó festőket, olcsón ellátták őket és a városka vezetősége elfogadta az ősztönzést, hogy a festők, akik mint kutatók kerültek ide, tanítványokat toborozzanak és megalkossák a művésztelep kereteit. A festők fény- és szinkutatásai mellett a városkának más vonatkozásban is jellegzetes tünete a kutatás. Évszázadok óta bányamunkások tapogatják a tárnák titokzatos falait s éppen olyan szomjasan vágynak rá, hogy találjanak és legyőzzék a természet értékes titkait, mint odafent, Rozsály, vagy Gutin magasságaiban a festők a fénytörés minisztériumát ... Sőt azok is. akik ennek a városnak régi társadalmát megalkották, a maguk módja szerint szintén kutatnak. A' merkantilisták vállalatokat, gyárakat alapítanak, a gazda azon töri a fejét, hogvan juttassa ki külországokba a környék alma, dió és gesztenyetermését. a széplelkű mecénás képek és tehetségek után kutat. Itt senki sem tétlen, rendkívül dolgos fajta lakja ezt a várost s a polgárság annyira sohasem szegény, hogv le kellene mondania a kisvárosi élet örömeiről, 'de annyira sohasem gazdag, hogy átengedje magát a csöndes és tétlen elzsírosorásnak. De Nagybánya nemcsak festői, »erdé!vi Rarhizon*, hanem a Phöniv kénsavgvár árnyékában gyárváros is. Ebből az óriási vállalatból élt az utóbbi húsz esztendőben ezerszámra polgár és kisember, az egész város egyaránt, természetesen a sport és művészet is. Persze sokat pusztult ez a város is. Gyárépületek emelkedtek ugvan, munkásházak, pompás nyaralók, de azért a Vörösviz hangulata éppen olvan ódon. mint a malomárok tájrészlete, a lassan feledés homályába merült hajDECMAGYARORSZÁG SZOMBAT. 1940. szeptember 7. Vj sorsjáléh reménység aMdr üanhaio osztálqsorsjcgq az I. házasra Pető Ernő Bankházban Szeged, Szcchenijt-íér 2/a. i dani csertőrők" és timárok világa . . . 'Ahogy a hegyek nem változtak, nem változott maga a város sem, sőt maguk az emberek sem. Akik magyarok voltak megmaradtak magyarnak és megmaradtak nagybányainak. Az utódok' nem röppentek ki a nagyvilágba, az egész város, mintha álomban élt volna az utóbbi húsz esztendőben. Most majd fölébred álmából és elindul a fejlődés felé . . » hl Egymásnak futott két autó a Somogyi- és a Kelemen-utca sarkán Az egyik autó utasai: Szögi Géza képviselő, Rokooay Béla segédlelkész és Géher Ferenc orvos sérüléseket szenvedtek (A Délmagyarország munkatársától) Majdnem végzetes autószerencsétlenség tőrtént pénteken délután 6 órakor a Somogyi-utca és Kelemen-utca sarkán. Ebben az időben két gépkocsi haladt egy irányban a Somogyi-utcában. Az egyiket Szögi Géza dr., a nyilaskeresztes párt szegedi országgyűlési képviselője, a másikat pedig Danner János füszerkereskedő vezette. Amikor a két gépkocsi a Somogyi- és a Kelemen-utca sarkára ért, az ellenkező irányból egy parasztszekér tünt fel. A két gépkocsi egyfelé akart kitérni, a következő pillanatban azonban egymásnak futottak. Danner János autója Szögi Géza dr. gépkocsijának az ülésfelőli részébe futott bele, ugy, hogy az autót vezető nyilasképviselő mellett ülő Re« k o n a y Béla felsőközponti segédlelkész, jelenleg tábori lelkész az összeütközés következtében súlyos sérülésehet szenvedett. A mentők Rokonay Bélát kar- és Bordatöréssel szállították a közrendészeti kórházba. Az autó másik két utasa, Géher Ferenc dr. katonai se* gédorvos és Szfigi Géza dr. országgyűlési képviselő csak kisebb horzsolásokat szenvedett. A szerencsétlenség hírére csakhamar hatalmas tömeg futott össze a Somogyi- és a Kelemen-utca sarkán. A villamosközlekedés, tekintve, hogy a« autók a sineken állottak, közel egy órára szünetelt, illetve fordított járatok voltak. »Megy a gőzös Kolozsvár felé..." A MAV összeállította a visszacsatolt országrészek vasúti menetrendiéi Budapest, szeptember 6. Egyelőre ugyan még nem lehet Erdélybe utazni, majd csak a megszállástól számított 30 nap elteltével lehet átlépni a volt batárt, akkor is igazolvánnyal, a MAV azonban máris összeállította az erdélyi menetrendet. A MAV igazgatósága a Magyar Országos Tudósító utján közli, hogy a visszacsatolt területen levő vasúti vonalakon a személyszállító vonatok forgalmát a honvédcsapatok bevonulását követő napon 0 órától kezdődően felveszi és ennek kapcsán Budapestről ezekre a vonalakra és viszont, az alábbi összeköttetések létesülnek: Budapest—Szatmárnémeti—Mára marossziget. Budapest-nyugati pályaudvar indul 7.00 gyv.. érkezik szv. Szatmárnémeti 13.34, Királyháza 14.33, Máramaro&sziget 16.42. Budapest-nyugati pályaudvar ind. 8.08 szv., érk szv. Szatmárnémeti 18.11, Királyháza 19.55, Máramarossziget 22.47. Budapest-nyugati pályaudvar ind. 22.25 szv., érk. szv. Szatmárnémeti 752, Királyháza 9.19 Ellenirányban Márpmarossziget ind. 3.33, Királyháza ind. 6.03, Szatmárnémeti ind. 7.21, Budapestnyugati pu. érk. 18.18. Máramarossziget ind. 13.52, Királyháza ind. 16.00, Szatmárnémeti 17.20, Budapest-uyugati pályaudvar érk. 5.00. Királyháza ind. 11.56, Szatmárnémeti 1338. Budapest-nyugati pu. érk. 21.05 gyv. Budapest-keleti pályaudvar ind Miskolcon át gyv. 6 54, érk'.Máramarossziget 16.42. Budapest-keleti pu. ind. szv. 8.17, érk. Máramarossziget 22.47. Ellenirányban Máramarosszigetről ind. gyv. 13.52. Budapestkeleti érk. 23.15. Máramarosszigetről szv. 333, érk. Budapest-keleti pu.-ra 18.46, Máramarosszigetről ind. szv. 15.16, érk. Budapest-keleti pu-r* 5.40-kor. Budapest—Nagyvárad—Ko1ozí\ ár Budapest-nyug3ti pu. ind. gyv. 7.00, érk. Nagy* várad 12.00, Kolozsvárra érk 17.02. Budapest-.